Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-07-27 / 30. szám

kedvező volt. Közli még az értesítő az internátus szabályait és az alapítványok jegyzékét. Gyakorló iskolául idén is a ref. elemi szolgált, a gyakorlati tanítást Jílek Ferenc és Kutassy Mária vezették. A jövő évre szóló tudósítás zárja be a tartalmas értesítőt. YAROSHAZARÓL, § Telepvizsgálat. A mult héten két napon át Markóth Jenő, központi iparfelügyelő, a kereskedelmi minisztérium megbízásából villamos tele pünkön hivatalos vizsgálatot tartott. § Pápa—Devecser— Ukk- Sümeg. Vasútügyünkről régen hallgat a krónika. Pedig végrevalahára csakugyan állást kell foglalnia a városnak abban a kérdésben: kell-e neki a vasút, igen vagy nem s ha igen, minő hozzájárulással hajlandó segélyezni. Nem tartjuk valószinünek, hogy a vasút szükségességet illetőleg nagyobb vita legyen. Természetesebb összeköttetésre nem igen kértek és kaptak még koncessziót. Vita legfeljebb az útvonal iránya és a hozzájárulás mérve körül lesz — egyelőre az állandó választmányban, melyet mint kiküldött szakbizottságot ma d. u. 3 órára a polgármester e tárgyban gyűlésre hivott össze. § A villamostelep felügyelő-bizottsága f. hó 23-án Mészáros polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen a Máv. igazgatóságának azzal az átiratával foglalkoztak, mely szerint az állomási épületek világításáért kilovattonként (a várostól kért 38 f helyett) 36 fillért hajlandó fizetni s erre vonatkozólag 10 éves szerződést akar kötni. A bizottság az ajánlott árat elfogadta s megbízta a polgármestert, hogy a szerződést kösse meg. (A Máv. részéről mintegy 10—15.000 kilovatt áramfogyasztásra van kilátás.) Ezután a polgármester és az üzemvezető jelentést tettek arról, hogy a telepen a két régebbi dinamó ismét megromlott és javítás céljából Budapestre küldetett. Jelenleg egyedül az új nagy gép működik. A jelentés érthetőleg kellemetlenül érintette a bizottságot, egyelőre azonban nem tehetett mást, mint tudomásul vette s tudomásul azt is, hogy egyik dinamó már pár nap múlva visszaérkezik. § A mérnöki fizetés megállapítása tárgyában közgyűlési határozat értelmében megkereste a tanács a nagyobb dunántúli városokat, mennyi fizetést adnak mérnöküknek. Az értesítések beérkeztek s így a legközelebbi közgyűlés érdemileg foglalkozhatik ez üggyel. § Kinevezés. A polgármester villamos-telepünkre Gseidt György pápai lakost gépápolónak neveete ki. HETI ÚJDONSÁGOK. — Esterházy Pál gróf nagykorú. Esterházy Pál gróf, néhai Esterházy Móric gróf egyetlen fia és örököse, folyó hó 28-án tölti be életének 24-ik évét, lép mint nagykorú a Pápa-Ugodi hitbizományi uradalom élvezetébe és veszi át egész nagy vagyonának önjogú kezelését. A fiatal főúr nagykorúsága alkalmából a holnapi napon fényes ünnepély lesz. Az ünnepély reggel 8-kor a plébániatemplomban misével veszi kezdetét, ezután a gróf előtt az uradalmi tisztikar, a kegyurasága alatt álló egyházak s más testületek fognak tisztelegni. Délben három helyen lesz díszebéd, a kastélyban, a Griffben és a várkertben. A kastélyban tartandó díszebédre városunk összes hivatalainak fejei és más notabilitások nyertek meghívást. Midőn a nagyszabásúnak Ígérkező ünnepről már előzetesen is e helyütt megemlékezünk, tesszük ezt azért, mert reméljük, hogy Esterházy Pál gróf nagykorúságának Pápa városa szempontjából is meg lessz a maga örvendetes jelentősége. Az ősöktől öröklött nagy vagyon nagy kötelezettségekkel is jár. Hiszszük, hogy Esterházy Pál gróf teljes mértékben tudatában lesz e kötelezettségeknek, hisszük, hogy hazája és szűkebb hazája Pápa város érdekében tenni és áldozni fog. Ha ez így lesz, ha szellemi képességével, ifjúi lelkesedésével épúgy, mint anyagi erejével igazán eszményi célokat fog szolgálni s hozzájárul ekként a magyar haza és Pápa városa felvirágoztatásához, akkor lesz valóban méltóvá az ősöktől maradt nagy kincsekre s akkor őt, egy nagy történeti név viselőjét, mind nagyobb és nagyobb körben fogják tisztelni és becsülni. — A keményítő-gyár ügyét az érdekelt gazdák, úgy látszik, csakugyan dűlőre akarják vinni. A héten ismét tartottak a városházán érte kezletet, melynek alapján Biss Rudolf bécsi gyárost szóbeli tárgyalásra hívják meg. Remény van arra, hogy a pár hét múlva a gyárossal együttesen tartandó konferencián gazdák és gyáros kÖ zött a termelendő burgonya mennyiségét s az átvételi árt illetőleg megegyezés jő létre s akkor Biss Rudolf a gyárat tényleg felállítja Pápán. — Másik tervezett gyárunkról a kendergyárról ugyan nem hallottuak újabb hirt, de anuyit mégis tudunk, hogy az idén már több helyen nagyobb területen végzett próbatermelés igen szép eredménnyel járt. A kenderszár 2-4—2-9 méter magasra megnőtt s a termelők elég szép summa pénzt fognak kapni külföldről, mert vevőt ott találtak. Persze ha gyár lenne, akkor itt adnák el, itt készítenék ki. — Yalaki „a közönség köréből" hosszú „Beküldetett"-ben foglalkozik a „Pápa és Vidéké"ben azzal a két hét előtti hírünkkel, melyben felemeltük szavunkat az ellen a drákói ítélet ellen, mellyel az iparhatóság a cipészek sztrájkja alkalmából három „izgatót" sújtott s egyszersmind párhuzamot vontunk ez Ítélet szigorúsága és ama lanyhaság között, melyet annak idején a hatóság, illetve a rendőrség a szövőgyári Bztrájk alkalmával tanúsított. Megmondtuk véleményünket a kétléle módszerről, amely itt megnyilatkozott s kifejeztük abbeli reményünket, hogy a kegyetlen Ítéletet a felsőbb hatóság megváltoztatja. Erre az eshetőségre való gondolat izgathatta fél azt a bizonyos valakit oly mértékben, hogy teljes tárgyilagossággal megirt és minden személyes vonatkozástál távol álló hírünkre ocsmány piszkolódásokkal telített „Beküldetett"-ben felel. A piszkolódások hozzánk nem érnek fel, azokra nem reflektálunk. A „Beküldetett" érdemleges részére itt következik válaszunk : A két munkásmozgalom közül időrendi sorrendben a szövőgyári volt első. Végezzünk először ezzel, annál is inkább, mert mi a szövőgyári sztrájkra csupán az összehasonlítás kedvéért, a kétféle módszer illusztrálása szempontjából hivatkoztunk. Hat rendbeli rendőrségi intézkedést sorol fel a „Beküldetett", hogy megdöntse vádunkat, kimutassa a hatóság tevékeny munkásságát. Hivatalból kikért hiteles adatokkal álluuk szemben : 4 rendőr, 8 csendőr, még 2 rendőr, még 8 csendőr stb. Helyes. Hogy ezek az intézkedések megtörténtek, abban nem szabad kételkedni. Ám más kérdés, hogy ezek az intézkedések tényleg végre is hajtattak-e, hogy te hát a gyakorlatban is megvoltak-e és nemcsak papiroson ? Mert ha a gyakorlatban is pontosan meglettek volna, akkor hogy történhetett volna meg, hogy a 1j

3l órai gyárba menés idejére kirendelt rendőrök csak \'

28-kor jelentek meg a gyárban, hogy a sztrájkolók szabadon gyűlésezhettek (amit részünkről mindig megengedhetőnek tartunk, de a rendőrség más esetekben el nem tűr), akkor mért kellett volna a polgármesternek, illetve a városi tanácsnak utasítani a rendőrséget nagyobb erélyre, mért kellett volna a kereskedelmi minisztériumnak táviratilag intézkedni ugyanerre vonatkozólag s mért kellett volna a belügyminiszternek vizsgálatot rendelni el a keresztény munkásegyesület ellen ? Amit mondtunk, fenntartjuk az idézett hat hivatalos szám ellenére is, igenis a rendőrség összehasonlíthatlanul lanyhább volt ennél a mozgalomnál, mint máskor szokott lenni. De amikor ezt konstatáljuk, koránt sem akarunk fegyvert kovácsolni ebből a rendőrség ellen. Csak azt kívánjuk, hogy mindig ilyen legyen. Azaz mégis: a rendet tartsa fenn, azt ne tűrje meg, hogy sztrájkolni nem akarók sztrájkra kényszeríttessenek, kihágásoknak vegye elejét, de vezesse dolgában egyébként annak a tudata, hogy a hatóság ép úgy hatósága a munkásoknak, mint a munkaadóknak. És mérjen mindig egyenlő mértékkel! Mert viszont áttérve arra, I ami múltkori hírünknek is tulajdonképeni tárgya volt t. i. a három cipész-segéd elitéltetésére, amit akkor irtunk, ma is egész terjedelmében fenntartjuk. Igenis a hatósági Ítélet szokatlan és még nem okolt szigorral bánt el azzal a három segéddel szemben. Mert nem igaz — mint ahogy azt a „Beküldetett" mondja, hogy azok a segédek a mozgalom alkalmával valakit is megszurkáltak volna. Igaz az, hogy az elitélt három segéd közül az egyik egy nem szakegyleti kollégáját pofon ütötte. Ennek azonban a ziccmunkához semmi köze sincs. Ez privát-haragoskodás járásbíróság elé tartozó következménye volt. És tényleg a járásbíróság foglalkozott is az üggyel, amennyiben a bíróság előtt a két fél szépen összebékült és a túlheves kolléga 4 kor. látleleti díj lefizetése áráu s valószínűleg bocsánatkérés révén be is fejezhette az ügyet. Ismételjük, ennek az egész felfujt dolognak azonban abszolúte semmi köze sincs a ziccmunka körül kifejlődött bérharchoz. Ez időbeliieg is jóval előbb történt, mintsem a cipész-segédek a mozgalmat megindították volna, mely a régi megállapodáshoz képest a ziccmunka eltörlését célozta. E mozgalom során történt az állítólagos „izgatás" Miben állt ez ? A munkaadók tárgyalásra kérték a segédeket, akiknek nevében a három többször említett munkás meg is jelent és védte a segédek álláspontját. A mesterek meg védték a magukét. (Megvan mindegyiknek a maga igaza, nehéz dolog mai nap kézművesnek lenni, akár segéd, akár mester sorban.) A tárgyalás soráh azok a bizonyos hármak azt a kijelentést tették : ,, Ha pedig a ziccmunkát el nem törlik, akkor 50 cipész-segéd elmegy Pápáról.

u Ennyit, bebizonyítottan ennyit és nem többet. Ezt mondták a mestereknek, ez az ő úgynevezett „izgatásuk

u. Erre az ipartörvény 164. § át alkalmazni — képtelenség! Mert az a paragrafus azok ellen intézkedik, akik akár a munkaadók körében a munkaadókat, akár a munkások körében a munkásokat, ott terhesebb munkafeltételek szabására, itt magasabb bér, kedvezőbb munkafeltételek követelésére fenyegetés vagy tettleges bántalmazás által kényszerítik. Már pedig a ziccmunka eltörlése nem magasabb bér, sőt nem is kedvezőbb munkafeltétel, ez tulajdonképen általános ipari érdek és a segédeknek a mesterek előtt tett kijelentése nem segédeknek segédek által való megfenyegetése! Ilyen „izgatásért" 10 napi elzárás, 100 K pénzbüntetés és eltoloncolás, családos embereknek földönfutóvá tétele, igenis megdöbbentően erős, felháborítóan kegyetlen ítélet. Nem tudjuk ki adott megbízatást a „Beküldetett" írójának, hogy kvázi a hatóság képviselőjeként védje a hatóság álláspontját. Bennünket tisztán emberi érzésünk és igaszságszeretetünk vezetett arra, hogy az ügyet lapunk hasábjain szóvá tegyük s a felsőbb fórura figyelmét felhíva a dologra, iparkodjunk a szerencsétleneknek csekély erőnkhöz képest segítségükre lenni. Hogy szoc. demokraták-e vagy ker. szor oialisták-e ezek a munkások, az nekünk mellékes. Mi a munkásoknak politikai pártállásukra való tekintet nélkül voltunk és leszünk barátai. Ismételjük, nem tudjuk ki adta a „Beküldetett" Írójának a felhatalmazást, hogy mintegy a hatóság nevében szóljon, de azt tudjuk bizonyosan, hogy előkelő, sőt legelőkelőbb tanácstagok is velünk együtt megokolatlannak, túlszigorunak találják azt az Ítéletet s velünk együtt hiszik, hogy vármegyénk alispánja méltányosabban fog Ítélkezni! (Nb. A „Beküldetett" — még oosmányabb személyi piszkolódásoktól körítve — külön kiadásban is megjelent. Kloáka-irodalmi termékekkel nem foglalkozunk.) — Gyász. A városunkban áldásosán működő irgalmas-rendnek a héten halottja volt. Egyik fiatal tagját, Mersich Ignác gyóggyakornokot, folyó hó 23-án 24 éves korában sorvasztó tüdővész kiragadta az élők sorából. Csütörtökön helyezték a kalvária melletti temetőben a rendi sírboltba örök nyugalomra. — Az ovodák elhelyezése. Tudvalevő, hogy az 1907 —1908-ik évre az állam is ovodát állít városunkban azzal a feltétellel persze, ha számára megfelelő épületet — egyelőre akár bérhelyiségben — biztosítunk. A kir. tanfelügyelő a mult héten már sürgős előterjesztést kért a tanácstól az ovoda elhelyezésére vonatkozólag, mire a tanács ideiglenesen a kath. legény-egylet TörökBálint utcai házát bérelte ki az ovoda számára. A város saját ovodája is kiköltözik a most jövő tanévre a saját házából, mert ezt a kötött szerI zŐdés értelmében a kataszteri hivatalnak kell rendelkezésre bocsátani. — A községi ovoda a | Batthyáni-utoán levő női kórházba megy ideigI lenesen, míg ez valószínűleg az Oivald Dánieltől ' öröklött házakba, esetleg azonban bérhelyiségbe I költözik.