Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-07-20 / 29. szám

volt 271 r. kath., 34 ref., 43 ág. h. ev. és 44 izr. Helybeli 148, vidéki 244. Ipari foglalkozás szerint, mint rendesen, idén is legtöbb volt cipész 62 és csizmadia 46, de az építőipar — 43 kőmíves, 35 lakatos, 29 asztalos — szintén nagy számmal szerepel. Molnár-inas csodálatosképpen egy járt csak az iskolába. A kereskedelmi tanonc-iskola általános jelen­tése az intézeti élet rendes menetéről számol be, megemlítvén, hogy dr. Berényi Pál szakfelügyelő látogatása alkalmával úgy a tanulók feleleteivel, mint viseletükkel meg volt elégedve, s a tanári testületnek buzgóságáért dicsérettel adózott A tanári kar 4 rendes és 4 hitoktató tagból állt. A tanulók létszáma 46, ezek közül 27 járt az I., 13 a II. és 9 a III. osztályba. Vallás szerint 25 izr., 19 r. kath. és 2 ág. h. ev. Kereskedési nem szerint 17 fűszeres, 16 rőfös, a többi meg­oszlik. Előmenetelre jeles 5, jó 12, elégséges 17, elégtelen 12 (= 26%), amit az iparosok H-ö^-val összehasonlítva kiderül, hogy az iparos-inasok sokkal szorgalmasabban tanulnak, mint a kereskedő­inasok. A YAROSHAZAROL. § Szabadságon. Szokoly Ignác rendőrkapi­tány a múlt héten 4 heti szabadságra ment. Távol­létében Csoknyay Károly főjegyző helyettesíti. § A pénzügyi bizottság f. hó 18-án Krausz József N. elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen be­hatóan foglalkoztak a közvágóhíd kérdésével. Ja­vasolják a közgyűlésnek, hogy a közvágóhidat a Ganz féle tervek szerint építtessék meg, az épí­tésre természetesen nyilvános árlejtést hirdetvén. A Ganz-céget megkeresik, hogy a készített ter­veket a városnak ingyen, vagy méltányos árért engedjék át, hogy ennek alapján történhessék az árlejtés kiadása. A határozat indoka az, hogy a mintegy 200.000 K-nyi költség amortizációja a jövedelemből feltétlenül megtérül, sőt a városnak még jelentékeny tiszta haszonra is lehet kilátása. Tárgyalta a bizottság a csatornázás kérdését is. Érdemleges határozathozatal előtt a földmívelés­ügyi minisztériumot megkérdezni vélik, hogy a 7 — 8 év előtt készült tervek a technika haladásá­nak megfelelőleg nem szorulnak-e változtatásra. A böröllői telkek megvételét a bizottság nem hozza javaslatba. § A villamostelep felügyelő-bizottsága f. hó 15-én Lampérth Lajos h. polgármester elnök­lete alatt ülést tartott, melyen a telepen meg­üresedett könyvvezetői gyakornoki állásra egye­lőre ideiglenes minőségben Kutrovácz Józsefet al­kalmazta. § A Kossuth-Lajos- és Árok utca sarkán levő Gulyás féle ház egy része tudvalevőleg az új utcarészbe beszögellik. Nemcsak a szépészeti szempont, de a mi a Kossuth-utca nyitásánál szintén egyik döntő momentum volt, a forgalmi szempont is kívánatossá teszi, hogy az utca mindkét végén egy időben és teljes szélességben nyíljék meg. A ház mostani tulajdonosai a házuk­ból eleső házrészért 5652 koronát kérnek s a tanács javasolja is ez összeg megadását, mert az összeget Í0 év alatt 800 koronáról 250 koronáig fogyó részletekben kell kifizetni. A pénzügyi-bizottság az összeget magasnak találja s a kisajátítás mellett foglalt állást. A közgyűlés hivatott ez ügyben dönteni, de az ügy érdekében kívánatosnak tartjuk, hogy ez minél előbb meg­történjék ! HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. Esterházy Pál gróf a múlt hét óta városunkban tartózkodik. — Mészáros Károly polgármester tegnap visszaérkezett Pápára. — Egyházkerületi gyűlés. A dunántúli ág. h. ev. egyházkerület évi rendes közgyűlését Gyurátz Ferenc püspök és dr. Berzsenyi Jenő egyházmegyei felügyelő ikerelnöklete alatt a szomszédos Celldömölkön tartotta meg e hó 17. és 18. napjain. A közgyűlést megelőzőleg 16-án a kerületi lelkészegylet, az egyes bizottságok üléseztek és ugyanaznap tartotta első gyűlését az ev. egyházkerületi tanító-egylet is. A gyűlésen oly nagy volt a részvétel, amilyen már tán 20 éve nem nyilvánult meg. Különösen a világi elem volt a szokottnál nagyobb mértékben kép­viselve. A gyűlésen fájdalommal nélkülözték a kerület világi elnökét: Ihász Lajos főrendiházi tagot, ki betegsége miatt nem jelenhetett meg. A gyűlés távirati úton üdvözölte elnökét, neki jobbulást kívánván. A gyűlést megelőzőleg tartott gyámintézeti istenitiszteleten Hofbauer Pál vesz­prém-egyházmegyei esperes tartotta a szent beszédet, amely szépségével mindeneket lebilincselt, a kerü leti lelkész-egyleti értekezleten pedig Gyurátz püspök, elnök tartott nagyhatású megnyitó beszédet. Ugyancsak a lelkész-értekezleten Pröhle Károly theol. tanár Ruyter Mihály hollandi tengernagy­ról, a prot. gályarabok kiszabadítójáról és Gerhardt Pál egyházi énekköltőről mondott emlékbeszédet. A kerületi gyűlést Gyurátz püspök és dr. Berzsenyi Jenő helyettes világi elnök lelkes beszédekkel nyitották meg. Ázután az egyes bizottságok előadói terjesztették elő jelentéseiket. Gróf Tisza Istvánt, a dunántúli ref. egyházkerület újonnan választott főgondnokát, jegyzőkönyvi határozattal üdvözölték. Gyurátz püspököt főrendi házi taggá történt meghivása alkalmából meleg ovációban részesítették. Az 1848: XX. t.-cikknek teljes egészében való végrehajtására felterjesztést intéz a kerület az egyet, egyház utján a kormányhoz. Az egyházkerületi államsegélyből 40 lelkésznek 200—200 K ás működési pótlékot szavaztak meg. Rendezték a püspöki titkár javadalmazását a törzs ­fizetés emelésével és ötödéves korpótlékkal. A soproni képezdénél és líceumnál megüresedett tanári állások betöltése tárgyában intézkedtek. Egyházkerületi levéltárossá Bothár Dániel soproni gimn. tanárt választották meg. A ker. ének- és zenépártoló-egyesület javára Emresz Károly ger­gelyi gyülekezeti felügyelő 200 koronát adomá­nyozott. A gyűlés alkalmával véglegesen megala­kult egyházker. tanító egylet elnökévé Sass István surdi tanítót választották meg. A jövő évi gyűlés helyéül Szombathely városát tűzték ki. — Kinevezés. Dr. Szabó N. János, devecseri szolgabirót, tb. főszolgabírót a belügyminiszté­riumba segéd-fogalmazónak nevezték ki. Dr. Szabó a törvényhatósági tisztviselői kar fiatal generáció­jának egyik legképzettebb tagja volt, hat évig állott a vármegye szolgálatában. — Színtársulatunkról. Szalkay Lajos szín­társulata a mult héten fejezte be az esztergomi szezónt. Jelenleg Balatoníüreden működnek és pedig elég szép pártolás mellett. Hozzánk szep­tember hó közepén jönnek 1 '/a hónapos őszi szezónra. — Az új munkásbiztosító törvény végre­hajtására vonatkozó kereskedelmi miniszteri ren­delet a héten jelent meg a hivatalos Budapesti Közlönyben. A törvényre vonatkozólag észrevéte­leinket két hét előtti vezércikkünkben tettük meg. A végrehajtás meglehetős sok gondot és dolgot fog okozni a hivatalos közegeknek. A régi pénz­tárak leszámolása, átvétele hosszabb időt fog igénybe venni s az új nagy munkásbiztosító pénz­tár csak akkor alakul meg, ha a központi mun­kásbiztosító, baleset és betegsegélyző pénztárt Budapesten felállítják. Ez még a jelen év folya­mán megtörténik, addig pedig a következő intéz­kedések történtek. A régi kerületi betegsegélyző pénztár egyelőre tovább működik régi alapszabá­lyai szerint, azonban az igazgatóságot a törvénybe fektetett paritás elve alapján felerészben a munka­adók, felerészben az alkalmazottak közül választja. (Eddig az alkalmazottak 2/ 3-ad, a munkaadók Ys-ad arányban voltak képviselve.) Az ipartes­tületi betegsegélyző pénztárban a hatóság leszá­molást tart, a tagokat julius 1-től a ker. pénztár­hoz jelentvén át. Egyelőre megmaradnak a két pénztár régi orvosai állásukban, a központi pénz­tár megalakulása után aztán az újonnan alakí­tandó igazgatóság fog dönteni abban a tárgyban, hogy nem akarja-e esetleg a szabad orvosválasz­tás intézményét életbeléptetni. — Lelkészválasztás. Szalay Mihályt, pápai ág. hit. ev. másodlelkészt, lapunk poéta-munkatár­sát a bokodi tekintélyes gyülekezet egyhángulag lelkészének hivta meg. A szép készültségü, valódi papi jellemű lelkész távozásának hirét a pápai ev. gyülekezet és a fiatal lelkész számos tisztelője sajnálattal fogja fogadni. — Pályázat. A m. kir. posta-, távirda- és távbeszélő-hivatalnál betöltendő 100 gyakornok­jelölti állásra ezennel pályázat hirdettetik. Ezen állásokra azon egyének pályázhatnak, kik a közép­iskolát, vagy más ezzel egyenrangú tanintézetet, érettségi vizsgával, sikeresen végezték, 18-ik élet­évüket betöltötték és magyar állampolgárok. Felhívatnak az érdeklődők, hogy a folyamodvány kellékeit illetőleg a pápai posta- és távirda hiva­talnál kifüggesztett „Pályázatiból, vagy a hivatal vezetőjétől felvilágosítást nyerhetnek. Postahivatal, Pápa. — Tanítók eskütétele. Az új tanítói tör­vény értelmében mindazok a tanítók, akiket az állam fizetéskiegészítésben részesít, az illetékes tanfelügyelő kezébe eküt kötelesek tenni. Veszprém­vármgye pápai járásának tanítói f. hó 16-án az állami tanítóképző-intézet tornatermébe gyűltek egybe, hogy az előirt esküt letegyék. Megjelent összesen 103 tanító és tanítónő, kik részben köz­ségi, részben r. kath , ref., ág. h. ev. és izr. fele­kezeti iskolákban működnek. Megjelentek továbbá az iskolákat fenntartó községek és felekezetek képviselői, az illetékes iskolaszéki elnökök is, ezek sorában láttuk Csóthi Géza orsz. képviselő, egyh. tanfelügyelőt, Németh István eh ker. főjegy­zőt, valamint a pápai iskolafenntartó felekezetek részéről Kriszt Jenő plébánost, Szalay Mihály ág. hitv. evang. másodlelkészt és dr. Steiner Józef főorvos, izr. hitközségi elnököt is. Az eskü­tétel előtt Papp Sándor kir. tanfelügyelő fejte­gette a megjelent tanítóság előtt az új törvény kiváló nemzeti jelentőségét s buzdította őket tör­hetlen hazaszeretetre. Az éljenzéssel fogadott be­széd után a tanítók a községek abc sorrendjében 20-as csoportokban letették az esküt, melynek a törvénybe cikkelyezett szövegét itt közöljük : „Én N. N. az -i . . . . iskolához kinevezett rendes tanító, esküszöm az élő Istenre, hogy Ő Felsége Apostoli Királyom, magyar hazám és annak alkotmánya iránt tán­toríthatatlan és rendületlen hűséggel viseltetem ; az ország szentesített törvényeit és törvényes szokásait megtartom ; és hogy a hazai hatósá­gok törvényes rendeleteit, valamint a tanítói tisztemmel járó kötelességeket, mindenkor lelki­ismeretesen, híven és pontosan teljesítem ; és a gondjaimra bizott ifjúságot a magyar haza sze­retetében fogom nevelni. Isten engem úgy segéljen ! u Az eskütétel után minden egyes tanító aláirta az aktusról szóló okmányt, mely a kir. tanfelügyelő őrizete alatt marad. — A Pápai Lapokkal röviden végezhetünk. Hogy mik az ő „kisebb nagyobb bűnei", azt Pápán mindenki tudja, azzal fölöslegesnek tartjuk olvasó-közönségünket untatni. Ha azonban akarja, hogy Veszprémben is megtudják, meg van annak a maga törvényes útja-módja. Indítson ellenünk rágalmazás miatt pert s a bíróság előtt majd el­mondjuk, hogy az utolaó években minő sajtó­bűnökkel terhelte meg nem túlságosan kényes lelkiismeretét. Ebben az ügyben egyébként ré­szünkről ez az utolsó szó. — A Polgári kör mulatságát a múlt héten a rossz időjárás miatt nem lehetett megtartani. A mulatságot, mint bennünket a rendezőbizottság értesít, folyó hó 21-én holnap tartják meg a kör nyári helyiségében. — Veszprém. Hogy Veszprémben mit érte­nek városrendezés alatt, az kiviláglik abból a terv­ből, melyet a város egy, direkt ezen célból kiküldött bizottsága állított össze, s mely a következő pontok­ból áll : 1. A piac rendezése céljából hét házat, (köztük a kaszinó épületét) kisajátítják. 2. A most épülő szinház környékének rendezése céljából egy nagy házat kisajátítanak s egy új széles utcát nyit­nak. 3. Új utcát nyitnak a Hosszu-utcából is a Színház-térre. 4. A város gazdasági épületeinek ki­telepítése céljából a zárda északi oldalán levő kacs­karingós közlét utcává szélesítik. Végeredményben : létesítenek egy nagy teret, nyitnak két nagyobb és egy kisebb utcát s elérik ez által, hogy az eddig építészeti tekintetben elmaradt város például fog szolgálhatni akárhány városnak, bizony többek kö­zött Pápának is. — Emlékkönyv a zalai nagy vértanúról. Általában tapasztalható a mai időben a hazafias­ságnak a kegyelet terén való megnyilatkozása. Jellemzi a mai kort, hogy történelmünk nagy alakjait igyekszünk tiszteletben tartani, kegyelet­tel gondolunk rájok, holt poraikat is hazahozzuk a távolból és nevöknek emléket állítunk, hogy példát mutassunk, vagy amint Kossuth Lajos mondaná, hogy ez a kegyeletes munkánk csirája legyen egy jövendő jobb kornak. Az 1849-es nagy vértanuk közé tartozik Csány László is, Drávavidéki és Erdélyi hires kormánybiztos és közlekedési miniszter, ki a hazához való törhetet­len ragaszkodásnak leghívebb mintaképe. Szülő­vármegyéjének székesvárosában Zalaegerszegen emelendő emlékszobrára Borbély György gimn. tanár gyűjti a pénzt „Magyar Paizs" c. lapjával. A nagy hősről egy 110 oldalas emlékkönyvet is állított össze Borbély tanár, hogy egyrészről nép­szerűsítse első sorban saját szülőmegyéjében a I a közönség előtt már-már feledésbe menő nagy

Next

/
Thumbnails
Contents