Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-01-05 / 1. szám

minden igaz barátjánák jóakaró figyelmébe ajánlja, mert csak ezen kívánalmak teljesítésének alapján reményli azt, hogy a magyar néptanítói kar az élet nehéz gondjaitól szabadulva, teljes erejének nyugodt felhasználásával a reá várakozó sokoldalú feladatnak minden jogos várakozást kielégítő mó-" don megfelelhessen ! A VÁRMEGYÉRŐL. * Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága 1907. évi január hó 16 án, délelőtt 10 órakor a vármegye székházában törvényhatósági bizottsági rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata: 1. A vármegye közönsége által a veszprém--almádi— balatonfüred — tapolezai vasútra 41. jkvi —1898 sz. alatti hozott határozattal törzsrészvények ellenében megszavazott 900000 korona összegnek törzsrészvények nélkül való megszavazása. — 2. Veszprém r. t. városnak, Szentkirályszabadja, Vörösberény és Almádi községnek a veszprém — almádi—balatonfüred — tapolezai vasútra s Kenese községnek a budapest - börgönd —kenese almádi - tapolezai vasútra megszavazott hozzájárulására vonatkozó határozatai. — 3. Községi költségvetések és számadások. — Tudvalevő, hogy a tárgysor két pontban említett vasútat, amelyet közönségesen balatonparti vasútnak hívnak, nem mint eredetileg tervezve volt vállalkozó részvénytársaság, hanem maga az állam építi ki. Ennek azonban feltételéül tűzte ki a minisztérium, hogy a törzsrészvények ellenében megszavazott hozzájárulási összeget a községek és törvényhatóságok az állam részére is biztosítsák. Ezt Zalavármegye már megtette s tekintettel a balatonparti vasút rendkívüli közgazdasági jelentőségére, de meg tekintettel arra, hogy a törzsrészvényeknek (már t. i. a vicinális vasúti törzsrészvényeknek legtöbbször) úgyis csak illuzóriu8 jelentőségük szokott lenni, kétségenkívűi vármegyénk is egyértelmű határozattal megtenni fogja. *) Képviselőválasztók 1907. évben. A jövő 1907-ik évre érvénnyel biró választási lajstromot a megyei központi választmány immár megállapította és lezárta. E szerint Veszprém vármegyében a szavazó polgárok ekként oszlanak meg kerüle tenkint: a veszprémi kerületben : 1829, a nagyvázsonyiban: 1964, a somlyóvásárhelyiben : 3101, az ugodiban: 2645, a zirciben: 2104, az enyingiben : 2374 választó jogosult leadni szavazatát az esetleges választáskor. A VÁROSHÁZÁRÓL. § A pápa-ukki vasút engedményese, Bechnitz Béla az állandó választmánynak múltkori határozatára vonatkozólag újabb beadványt nyújtott be, melyet az állandó választmány f. hó 5 én d. u. tartandó ülésében fog tárgyalni. § Haltenyésztés. A fóldmivelésügyi minisztériumnak egyik előző számunkban ismertetett leirata, amely a haltenyésztés meghonosítását ajánlja, élénk érdeklődést keltett gazdasági körökben. Mint halljuk, e tárgyban f. hó 6 án d. e. a városházán a sásréti birtokosság értekezletet fog tartani. § Az állami italmérési jövedelemből a pénzügyminisztérium Pápa városa számára 1906-ra 5992 K részesedési illetéket utalt ki. § Városi hivatalok ügyforgalma 1906-ban. Közigazgatási iktatóba beadatott 10834 ügydarab, ebbői elintézést nyert 10748, elintézés alatt van 61, elintézetlen még 25 ügydarab. Az árvaszéki iktatóba beérkezett 1440 ügydarab, ebből elintéztetett 1430, elintézés alatt van 10 darab. A városi tanács 61 esetben ülésezett és hozott 2198 határozatot. Közgyűlés volt 15, amelyen a képviselőtestület 164 határozatot hozott. Kiadatott 1693 bizonyítvány, 368 munkakönyv, 89 iparigazolvány zett 1276 kihágási ügy, ebből elintézést nyert és iparengedély, 57 igazolási jegy. Bejelentetett 62 iparbeszüntetés, 532 születés, 350 halálozás. Házasságot kötött 132 egyén. Mint I. fokú iparhatóság előtt köttetett 31 tanonc-szerződés, fölszabadult 7 tanonc. Más hatóságoktól érkezett 1043 kézbesítés. — Rendőrkapitánysághoz beérke1264, elintézés alatt van 12. Rendőri ügydarab volt 2909, bűnügy 335, toloncügy 55, községi kézbesítés érkezett más hatóságoktól 2264, kihágásért kiszabatott 5386 K 20 f pénzbírság, ebből befolyt 2339 K 60 f. Kiadatott 190 cselédkönyv. A legszomorúbb statisztikai adat azonban az út levél forgalmáról szól. Kiadatott 286 útlevél, ebből kizárólag Amerikába szólt 268 drb., amelylyel mintegy 300—320 egyén vándorolt ki, 18 pedig különböző államokba való utazásra adatott. Községi bírósághoz érkezett 1532 kereset, ebből elintézést nyert 1496. Járlatlevél átirás volt 13549, új járlatlevél kiadatott 9529 darab. § Hirdetmény. A folyó 1907. évre érvényes ebvédjegyek az ebadó lefizetése ellenében a városi pénztárnál átvehetők. Pápa, 1907 évi január hó 3. A városi hatóság. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör múlt heti háziestélyén nagyszámú közönség előtt először egy élőképet mutat tak be, melyet özv. Dvorzák Lászlóné, Beregszászi Laura, Beregszászi Ilona és Gőbel Károly ábrázoltak teljesen hiven a Margittai „Első vihar" c. festményéhez. A kedves élőkép, melyet Bobrovniczky Mariska igen ügyesen rendezett, általános tetszést keltett. Losonozi Gyula adott elő ezután gordonkán pár igen szép műdalt. A közönség rendkívül élvezte a kiváló zenei talentumú fiatal ember játékát, melyhez hangulatosan simult Kiss Vilma pompás zongorajátéka. A felzúgó tapsokra Lavotta szerelmét adták még elő nagy sikerrel. Sarudy György főisk. tanár felolvasása következett most Hipponax görög lírikusról, kinek a tételes vallásról s a társadalmi rendről való felfogása nagy hasonlatosságot mutat a mai szocialisták tanításaihoz. Hipponax hányt vetett életét eredeti források nyomán ismertette a felolvasó, majd számos szatirikus költeményét illetve költeménytöredékét mutatta be saját sikerült fordításában. A fuláukos kis versekből itt Közlünk egyet : „Legboldogabb akkor vagy asszonnyal, mikor menyegzőt ülsz s mikor kikíséred." Az alapos tanulmányra valló jeles értekezésért a felolvasót zajosan megtapsolták, A műsor utolsó számaként Gulyás István játszott magyar dalokat, majd egy közkedvelt kupiét cimbalmon, kiváló ritmusérzékének és technikai készségének adván bizonyságát. Ő is sok tapsot aratott. = A Kath. Kör folyó hó 6 án, vasárnap, délután 6 órakor a bencés gimnázium tornatermé ben felolvasó estélyt rendez, a következő műsorral: 1. Dinohra. Kuhe V. tol. Zongorán előadja Kriszt. Jenő esperes-plébános. — 2. Gedő vár asszonya. Kiss Józseftől. Szavalja Ajer János. — 3. A pópa leánya. Irta és felolvassa Béri Zsigmond. 4. Liszt, XI. rapsodia. Zongorán előadja Kertész Gizella. — Nemtagok 20 fillér belépti dijat fizetnek. TARKA ROYAT. Szilveszter-éji álom. Álmot láttam Szilveszter-éjén. Vannak, kik ez éjszakán nem álmodnak, mert az álomhoz prózai felfogás szerint aludni is kell. Csak költők szoktak ébren is álmodni, de a költőknek erre privilégiumuk van, amely minden művelt államban be lévén jegyezve, szabadalomsértés büntette nélkül közönséges embernek csak aludva szabad álmodnia. Én tehát, mikor álmodtam, aludtam és pedig csak balszerencsém az oka, hogy úgy nem, mint a bunda, mert éppen ezt a bundát, mit most hasonlatul használhatnék, egy jó barátom elkérte tőiem az nap éjjelre, hogy kocsmábólkocsmába s kávéházból-kávéházba ballagtában meg ne fázzék. A bundát azóta nem is láttam s úgy vélem, mikor először megpillantom, barátom szilveszteri mulatsága eredményekép zálogcédula alakjában fogom viszontlátni. Hogy azonban a dologra térjek, ismételten kijelentem, hogy én Szilveszter-éjen, eltérőleg említett barátomtól, ki lumpolt, otthon voltam s miután megvártam, hogy az óra Xll-re ért s lelki füleimmel meghallottam, amint előbb magasabban négyet, aztán mélyebben tizenkettőt ütött, boldog újév kívánsága mellett kezet fogtam önmagammal s aztán szolid agglegényhez illően álomra tértem. Álomra tértem és álmodtam is. Nem mondom, hogy éppen gyönyörű volt az álom, de hát olyat álmodik mindenki, amilyet tud. Vannak ugyanis, akik nem tudnak álmodni, mert ellopták az álmukat szegényektől. Egy darabot láttam a Nemzetiben, amelyben egy fehér pongyolás nő, akinek nagyon borzas volt a haja, folyton azt rikoltozta: „Makbet elrabolta az álmot! Makbet elrabolta az álmot!"' És különös, hogy én 4 óra hosszat ott ültem a színházban és nem láttam, hogy végezte ezt a rablást. De ha olyan előkelő helyen hallottam, hát csak el kell hinnem, hogy lehet álmot is rabolni. Álmomban, mit még csak meg se próbált tőlem senki elrabolni, valami könyvtárhelyiség-féle szobában voltam. Köröskörül nagy könyvszekrények, bennük vastag kötetek százai. Hátukról olvasom a címeket: „A torlaszok királynője." „Az őrült orvosa." „A vörös álarc." Igen szép irodalmi művek lehetnek! A háttérben egy íróasztal, fölötte a király ifjúkori arcképe bajusz nélkül és arany kerettel. Éppen ennek a szemléletébe merülök el, midőn hátulról egy súlyos kéz nehezedik a vállamra. Megfordulok. Hoszszú fehér szakállú férfi áll előttem. Tiszteletreméltó, jóképű bácsi. Nem szép, de nagyon házias. Komolyan kezet nyújt nekem: — Szilveszter. — Örülök. Csapó. — Üljön le ! Leültem. Mit akarhat tőlem az öreg bácsi? Hosszú pauza következett. Mélységes csend. Én nem mertem szólani csupa tiszteletből, ő hallgatott. De a szemeiben olyan kékes szikrákat láttam felvillanni, amilyenek csak színpadi tablóknál szoktak előfordulni. Aggodalmasan pillantottam. S íme, mintha „A torlaszok királynője" rémesen mosolygott volna rám, „Az őrült orvosa" pedig kezdte a szemét meregetni. Fel akarok ugrani, de a rémes öreg bácsi keze újra ránehezedik vállamra. — Számolj! — Reszkető ajakkal kezdtem : Egy, kettő, három . . . — Csitt! A lelkiismereteddel. — Ki csitt? — Nem kicsit, nagyon! Nagyon számolj a lelkiismereteddel. Számolj vele bűnödért, mit én ellenem elkövettél. — Bocsánat. — Semmi -bocsánat, semmi mentegetődzés. Hát nem te voltál az, aki idén is, máskor is azt irtad rólam: „a jó öreg Szilveszter". Hát öreg vagyok én? Hát jó vagyok én? Meg ha az is lennék. A sajtónak nincs joga az egyéni dolgokat firtatni. Mi közöd neked az én életkoromhoz. Hátha háztűznézőbe készülök' s ilyennel utamba vágsz ? A nagyszakállú bácsi egész dühös kezdett lenni. Nem mertem szólni, pedig nagyon szerettem volna neki jegyesül a torlaszok királynőjét ajánlani. Végre mégis megszólaltam: — Tisztelt Szilveszter úr! Számoltam lelkiismerettel és tudatom Önnel szándékomat: A holnapi számban mindent visszavonok. Visszavonom az öreg-et, ah, de mondja mért tenném ezt a jó-\al is ? — Azért, mert . . . régebben ez ellen nem volt kifogásom, régebben aki jó volt, hát jó volt, de ma ahhoz, hogy jó, okvetlenül hozzá értik, hogy „bolond." Mert csak a bolondok jók, a többiek önzők, szívtelenek, rosszak. Ne legyek hát én jó, legyek egyszerűen „Szilveszter."