Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-05-04 / 18. szám

kiüthető s a várost felhívja, hogy kellő számú helyiségről, valamint újabb rajztanítókról gondoskodjék a tanításnak vasárnap d. e. leendő elláthatása céljából. A bizottság megkeresi a tanácsot, hogy az ovoda-épület emeletre építéséről minél előbb intézkedjék. Mátz József és Jílek Ferenc ipariskolai tanítók azon kérelmét, hogy a kolozsvári szaktanfolyamra számukra 100—100 korona segély adassék, meleg pártolással terjesztik a tanács elé, fedezetül a felemelt államsegélyt jelölvén meg. A keresk. tanonciskola záróvizsgáját junius 23-ra, az ipariskoláét junius 15., 16., 17. napjaira tűzték ki. Vizsgálóbiztosokul a keresk. iskolába Wajdits Károlyt £és Lázár Ádámot, az iparos iskolába Hajnóczky Bélát, Néhmann Gábort, Faa Mihályt és Valter Sándort küldték ki. Ezután ovodai ügyeket tárgyaltak. § A kóborcigányok letelepitése tárgyában a legutóbbi közgyűlésen hozott határozattal szemben Halász Mihály és még 83 érdekelt fél előterjesztést adtak be, melyben kérik, hogy a somlói-út helyett a városmajor szomszédságában levő Schwarz József-féle házban szállásolják el a cigányokat. Kérelmüket azzal támogatják, hogy a somlói-út törvényhatósági út, mely jelenleg szépen fejlődik, közelében vannak a város kisgazdáinak lakásai, melyek minthogy a gazdák idejük nagyrészét a mezőn töltik, kellő felügyelet nélkül vannak s a cigányszomszédságot esetleg megsínylik. Az ajánlott hely már azért is alkalmasabb, mert a rendőrség sokkal közelebb található. EGYESÜLETI ELET. — A Jókai kör igazgató-tanácsa ápr. 29 én Németh István elnöklete alatt ülést tartott, melyen a kör lakhelyiségének ügyével foglalkoztak s a tapasztalt bajok orvoslására háromtagú bizottságot küldtek ki. = A jótékony nőegylet mult hó 28-án tartotta meg ez évi rendes közgyűlését. Sült Józsefné elnök üdvözlő szavai után a titkár olvasta fel jelentését az egylet múlt évi működéséről. Úgy a jelentést, mint a számadások vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvet a közgyűlés tudomásul vette. Az egyletnek múlt évi bevétele 3140 kor. 61 fill., kiadása pedig 3305 kor. 98 fill. volt és így 165 kor. 37 fill. túlkiadás állapíttatott meg. Az egylet vagyona 1906. évi december hó 31-én 25.290 kor. 06 fill. volt. Bermüller Alajosné pénztáros beadta lemondását. Az új pénztáros megválasztása julius hóban fog megtörténni, a pénztár kezelésével a volt pénztáros bízatott meg, kinek eddigi buzgó működéséért köszönetet mondtak. Elhatározta a közgyűlés, hogy folyó évi junius hó 30-án ismét kóstoló ünnepélyt rendez. Az üresedésben lévő választmányi helyekre Nagy Gabriella, Körmendy Béláné ós Matus Györgyné választatott meg. Kimondotta végűi a közgyűlés, hogy az elhagyatottaknak nyilvánított gyermekek felügyeletét úgy mint a múlt, a folyó évben is teljesíteni fogja. =. A Pápai és Vidéki Kaszinó alapszabályait a m. kir. belügyminiszter jóváhagyta s így a kaszinó április 28-án tartott alakuló közgyűlésén, •— melyen számos helybeli és vidéki tag volt jelen — véglegesen megalakult. A közgyűlés többek között az igazgatóságot, tisztikart és a választmány tagjait választotta meg. Igazgatók: Mihályi Géza, Mikovinyi Ödön, Hanauer Zoltán; gazda Bottka Jenő ; titkár Szekeres Bónis ; ügyész dr. Csoknyay János; pénztáros Hermann Pál; könyvtáros dr. Jankovich Tihamér ; választmányi tagok: dr. Domonkos Géza, Huttkay László, Jandy Bernardin, Koller János, Kristófíy Gyula, Polónyi Gyula, Sarlay Gyula, Szupios Gyula, Tar Gyula, Walla Géza; póttagok: Gömbös Elek, dr. Nagy Imre. Két rendes választmányi tagsági helyet a közgyűlés a katonatisztikar részére tartott fenn. — A leányegyesület holnap, vasárnap d. u. 5 órakor ülést tart a következő műsorral: Noctürne „la regatta veneziana," Liszt Ferenctől. Zongorán 4 kézre előadják Kiss Vilma és Major Russi. Szavalat. Előadja Ferenczy Károly. Felolvasás. Tartja Losonczy Jenő főgimn. tanár. Az ember teremtése. Kiss Arnoldtól. Szavalja Gutstein Szera. „Az én helyem." Schuberttől. Énekli Goldring Gyula. Zongorán kiséri Nobel Henri ke. A színházi hét. Még két előadás és vége lesz tavaszi szezónunknak, mely ezúttal is értékesebb volt az anyagi, mint az erkölcsi siker szempontjából. A társulatnak jelentékeny erősbítésre van szüksége, ha őszre közönségünk jogos várakozásának meg akar felelni. Mindenekelőtt szüksége van egy igazi énekesnőre, továbbá énekes bonvivantra és fiatal szerelmes színészre. Ez utóbbinak főleg drámai előadásoknál éreztük hiányát, ámbár az igazsághoz hiven örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szezón legsikerültebb estéi éppen a drámai esték voltak. Végül nagy szüksége lesz a társulatnak arra is, hogy meglazult fegyelme ismét helyreálljon s összjáték tekintetében a mostaninál sokkal magasabb szinvonalra emelkedjék. A színházi hétről szóló tudósításunk egyébként így szól: Szombaton, április 27-én premier-este volt; Pinero W. A. angol iró színműve, A tökéletes feleség ment telt ház előtt. A darab, mely valóban reális képét nyújtja a társadalmi élet betegségének a családban, nem hagyta üresen a hallgatóság lelkét. A tökéletes feleség tulajdonképen egy második feleség kritikus helyzete és sorsa oly házban, hol a férj (Jeston Filmes) első feleségének rokonai az új asszonyra nemcsak irigy szemmel néznek, hanem a gyámoltalan férjet tanácsaikkal állandóan befolyásolják. A második asszony (Nina) végkép el van keseredve a kíméletlen boszantások miatt, mig a véletlen oly eszközt nem ad kezébe (Morenward őrnagy levelei az első asszonyhoz) mely azonnal őt teszi a helyzet urává. Az asszonyi jellem bosszúálló természete ki is törne belőle s már-már fölfedezné égig magasztalt elődje erkölcstelenségét, de sógora (Jeston Hilary) tanácsára elhallgat mindent és ez által (de osakis ez által) válik „tökéletessé". A férj azért mindent megtud, az élősdi atyafiságnak kiadja az utat, nejével pedig kibékül. Ez a jelenet a leggyönyörűbb és leghatásosabb. Kár, hogy a mű rövid meséje négy hosszú felvonásban foly le. Ez a körülmény sokat árt a különben érdekes darab kerekdedségének s lassúvá, fárasztóvá tette az előadást. A címszerepet Holéczy játszta kellő rutinnal és tudással. A férj szerepét Szathmáry adta elég erővel és természetességei. Déri kitűnően produkálta a józan felfogású ós békítő sógort (Jeston Hilary). Kedves volt Kovács Margit is, mint nevelőnő, aki Bátorival (Dilmot) együtt sokat tett a darab élénkebbé tételére. Jó volt Szathmáryné (Ladi Ridgeley) és Vértes (D. Ridgeley), a kisebb szerepekben pedig Tömbömé, Medgyasszay és Bilszky Ilona is. Az egyes jelenetek ensembléi kitűnőek voltak; nemkülömben a díszletek és a rendezés is. ügynevezett díszelőadásként hétfőn a Víg özvegy. Előjátékként a 30 óv utáni víg özvegyet mutatta be Pásztor Árpád, ami előjátéknak elég furcsa, bár megirása nem minden szellem nélkül való. Az előadás különben épen nem volt díszes. Déri, Gyárfás stb. mintha már megunták volna a montenegrói „hazá"-ról való kedélyeskedést, unottan, színtelenül játszottak. A címszerepet ezúttal először játszó Hidy Irén gyönyörű toalettjeivel feltűnt, játékával, mely ügyes Küry-utánzat volt, kielégített, de — ó jaj ! — a víg özvegynek szép és nagy; áriákat kell énekelnie s ezt Hidy nem tudja. Ének terén a kar is gyengélkedett, pedig ezt a darabot ugyancsak eleget fújta már. Kedden este az idegizgató detektiv-történet: a Királytigris gyér számú közönséget vonzott a szinházba. Talán ez is oka volt annak, hogy az előadás nem érte el a tavalyi nívót. Maga a címszereplő : Déri Béla is gyengébben játszotta meg szerepét, noha így is elfogadhatót nyújtott. Folyton rekedtséggel küzd ; nem ártana neki egy pár napi pihenő. Szerdán este Kazaliczky Antal társadalmi színműve, a Tetemrehívás került színre, nálunk először. A darab hőse Gyalán György (Szathmáry), aki, hogy megmentse odaadó hűséggel szeretett felesége (Holéczy) családjának, illetve váltóhamisító apósának becsületét, sikkaszt a kezére bizott hivatalos pénztárból s bűnös tette miatt a börtönbe kerül. Az ingatag, felületesen itélő asszony, aki férje sikkasztásának okát csak annak' börtönből való szabadulása után tudja meg, mig férje a reá ártatlanul kimért büntetést szenvedi el, elvál tőle s kezét nyújtja régi imádójának, Radányi Ferencnek (Bátori). Mikor azonban megtudja Gyalán ártatlanságát s atyja iránt tanúsított önfeláldozó nagylelkűségét, irgalomért könyörög elhagyott urához s kész volna második férjét, aki egyébként maga a hitvesi gyöngédség, odahagyni 8 akár szolgálója lenni félreismert, elhagyott urának. Ez megvetéssel löki magától félre az asszonyt, aki őt sokszor porig alázó sértésekkel halmozta el, de magával viszi leányát (Kovács Margit), aki gyermeki rajongó szeretetétől ösztönözve, hű maradt a csapások alatt is atyja emlékéhez s mikor a börtönből való szabadulása után találkozik vele, nem a bűnösnek kikiáltott embert, hanem egyedül a szeretett és szerető édes apát látja benne. Az érdekes társadalmi témát a szerző sok helyütt igen hatásosan dolgozta fel, különösen a második ós harmadik felvonásban. A közönség élénk érdeklődéssel, sokszor viaszafojtott lélekzettel figyelte az előadást, amely egyébként is a legjobbak közé tartozott. Holéczy, Szathmáry éa Kovács Margit művészi tehetségüknek legjavát nyújtották ez estén, s a legteljesebb mértókbem reászolgáltak a tüntető tapsokra, amelyek egy-egy nagyobb alakításuk után felhangzottak. A függöny legördülése után is többször kellett a közönség előtt megjelenniök. Tömbömé (özv. Mindszentiné), Déri Béla (dr. Soós), mint a legtöbbször, ez estén is jók voltak, Bátori azonban most is bebizonyította, hogy csakis a komikum az ő igazi terrénuma, Medgyasszay meg minden volt, csak nem nyugalmazott ezredes. A hót egyetlen operett-ujdonságául egy megbotránkoztatóan triviális franoia darab, a Csereleányok ment. Két intézeti növendéket, akik az intézetből megszöknek, felcserélnek egy chantanénekesnővel és egy nőruhába öltözött — tiszti szolgával. Képzelhető, hogy ez alaptémából minő duhaj és frivol jelenetek következnek. (Nb. jó lett volna a darabot vörös plakátokon hirdetni, hogy a zsengébb ifjúság távolmaradhatott volna.) Hidy Irén elemében volt a brettli-tempót kívánó szerepben. Szinte kéjelgett benne, hogy minél durvább legyen és sikerült is élethűnek lennie. Énekszámai itt kuplé-szerüek levén, elegendő hangja volt az előadáshoz. Mellette legtöbbet ért az este Szathmáryné, a „mama" lehetőleg még alszegibb szerepében. Pompás alakításán sokat nevettek. Gyengébben állt a komikum az erős nemnél. Bátori, Gyárfás más komikumot nem hoztak a színpadra, mint 1 — 1 nagy kockás ruhát. Inke ezúttal többet ért náluk, de azért ő nem az az igazi naturbursch, akit mi szeretnénk. Ha C3ak ki nem fejlődik még. Mellette Szathmáry (a drámai apa !) volt tűrhető talmi-Togó. A hölgyek közül nagyobb szerepe volt Tordainak, amit teljesen betöltött, kisebb Ráthonyinak, Kovácsnak (a naivának!) és Tomboménak (a drámai anyának !) A zárójelekbe tett szavakból is látható, hogy a társulat jó egy-pár taggal való bővülést igényel. Ma „Az ördög" megy. Ugyanaz vasárnap is bucsuelőadásként. HETI ÚJDONSÁGOK. — Vendégeink. A dunántúli ref. egyházkerület főgondnoki beiktatása alkalmával sok előkelő vendége volt városunknak. Messzebb vidékről jött vendégeink nagy része hétfőn este érkezett s már kedden este el is utazott körünkből. Az egyházkerületi tagok jórésze szerdán a délutáni vonatokkal kelt útra. Maga az új főgondnok gróf Tisza István csak csütörtökön az esti gyorssal utazott el. Itt tartózkodása alatt több magánlátogatást is tett, megtekintette az internátust, a főisk. könyvtárt éa künn járt az állami tanítóképezdében is. — Honvédliuszár ezredünk köréből. Az idei honvédtiszti előléptetések során a pápai 7. honvédhuszár ezredben Puska József, gróf Batthyány Béla és Bárczay András II. osztályú századosok I. osztályú századosokká léptek elő. — Az akadémia koszorúját ez idén másodszor nyeri el kiváló költő-munkatársunk, Erdélyi Zoltán. Mint a fővárosi lapokban olvastuk, a 400 aranyas Nádasdy-jutalmat, mely abszolut-becsíl pályaművek jutalmazására van kitűzve, a legnagyobb dicséret mellett jeles versenytársak közül az ő Bázsilikum című költői elbeszélésének Ítélték oda. Ugyancsak Nádasdy-díjat nyert pár év előtt Erdélyi „Vesztett boldogsága" is. A fényes költői siker alkalmából szivünk teljes melegével üdvözöljük a pályakoszoruzott költőt.