Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-04-13 / 15. szám

A gyümölcsfa tenyésztésének fontossága, A fatenyésztés, mint közgazdasági, mint közegészségügyi szempontból egyike a mezőgazdaság fontosabb ágainak. Fontos közgazdaságilag azon okból, mert a fatenyésztés által a talaj azon mélyebb rétege használtatik ki, mely egyébként mezőgazdasági termelés által ki nem használható, valamint oly természeti- fekvéssel biró földterületek, melyek eke általi mívelésre éppen nem alkalmasak, míg egyes e célra kiválasztott fanemek tenyésztése által nagy haszonnal kihasználhatók; továbbá némely vizenyős, egyébként semmi hasznot nem adó nedves, mocsaras területek a fúztermelés által gyakran igen pzép jövödelmet képesek nyűjtani. A fatenyésztés közegészségügyi szempontból is nagy fontossággal bir. Hiszen ismeretes, hogy a fák és cserjék leveleik alsó lapján a levegő széndioxydját veszik fel; azt felbontják s abból a szenet testük gyarapítására visszatartván, a nekünk szükséges élenyt kilehelik, visszaadják. — Főleg nedves, mocsaras, maláriás vidéken igen nagy szerepe van a fáknak a levegő tisztításában és a talaj kiszárításában is. Belátható tehát, hogy a fatenyésztés felkarolása javíthat még a vidéknek égalji viszonyain is. Oly vidék ugyanis, mely be van fásítva, éjjelenkint igen sok harmatot sűrít le a levegőből, mely harmat elpárolgásáig a nap hősége egy ideig leköttetvén, az ily vidékeken a forróság nyáron későbben veszi kézdetét, miűt oly vidékeken, a hol fák nincsenek. Ha már egyáltalában' maga a fatenyésztés ennyire és ily sokféle szempontból fontos, menynyivel fontosabb még a fák leghasznosabbjainak : a gyümölcsfáknak tenyésztése. Még a kisebb ház- és kerttulajdonosoknál is igen fontos az udvar és házi kertnek gyümölcsfákkal való beültetése ; mert a gyümölcsészet főleg napjainkban a folytonos veszélyben és pusztulásbah levő szőlőink pótlására egyedüli támaszunk. A gyümölcs egészséges, . vértisztító és üdítő táplálékul szolgál, s mint pótló élelmiszer, főleg a gabona és bortermelésre alkalmatlan vidékeken kettős fontossággal is bir. Ha pedig valamely község, avagy vidék valamely nemesebb fajta gyümölcsből - nagy menynyiséget, tehát annyit termel, amennyit elfogyasztani nem képes: ügy a felesleg kereskedelmi kiviteli cikké válik részint a közelebbi nagyobb városokba és a fővárosba, részint pedig a külföldre. Hogy oly vidékre, mely egyik vagy másik gyümölcstermelésre kiválóan alkalmas, mii) közgazdasági fontosságú a gyümölcstermelés, s hogy mily gazdagon jutalmazza meg felkarolását, az alábbi adatokból is megítélhető. Franciaország egy kis városa, Boulbon kajszinbarackból bevesz évenkint 300.000 francot, Cavallion falu, köves, murnyás talajon termelt mandulából bevesz évenkint 60.000 francot. Németországban a mfíhlhauseni völgyből 300.000 márka áru oseresznye kerül a forgalomba. Montreuil városkából évenkint 6 millió franc értékű őszibarackot küldenek szét a szélrózsa minden irányába. Lyon vidékéről 5 millió írank árú gesztenye adatik el. Macon vidékéről évenkint 5—6 millió franc árú dió kerül a forgalomba. Az Amerikai Egyesült Államokból az őszibarack kivitel már 1894-ben 140 millió forint értéket képviselt. — A tiroliak Bozen vidékéről évenként 280.000 korona árú „Kalvill Edelrother" és „Rozmarion" almát küldenek szét a külföldre; Vitry városka nagy körtékből 1893-ban 112.000 forintot kapott. Bretagneban 1891-ben 170 millió forint értékű boralma termeltetett és dolgoztatott fel. Szerbia évenkint 10—12 millió, Bosznia pedig 12 — 15 millió árú aszalt szilvát állít elő és küld szét a világ mjnden részébe. De ne menjünk ily példákért oly messzire a külföldre. íme Kecskemét és Nagykőrös 1894-ben 427.800 forint értékű kajszinbarackot, meggyet és szőlőt szállított el a vasúton ; Göncz abaujtornamegyei kis városka, cseresznyéből évenként 8—9 ezer forintot, Kisszeben sárosmegyei városka pedig kajszinbarackból 9 — 12.000 forintot vesz be átlagosan. Nagymaros 1894 ben szőlőért 290.000 forintot vett be. A mi hazai adataink, a gyümölcstermelés és értékesítést illetőleg, ínég ugyan igen hiányosak, de annyit tudunk mégis, hogy az utóbb érő gyümölcskivitelünk értéke a 8 millió értéket meghaladta. Hogy mily áldás ez gazdáinkra most, midőn a buza és egyáltalában a gabonaárak annyira hanyatlottak, hegyi bortermésünk nagyobbára tönkre tétetett a fillokszera által; amidőn továbbá a mezőgazdaság válságban van, — ezt azt hiszem mindenki könnyen be fogja látni. — Mindezen adatokból kiviláglik, hogy a gyümölcsfák tenyésztése igen nagy fontossággal bir népünkre, különösen nagy összegeket lehetne gyümölcsből bevenni a tenyésztésre olyannyira alkalmas vidéken, mint minő a mienk. Sajnos azonban, hogy népünk nem mutat kedvet és hajlamot a gyümölcsészet iránt. Svájcban, Belgiumban, Ausztria és Németország több tartományában a mezőgazdaság majdnem nagyrészben takarmány és gyümölcstermelésre és ezzel kapcsolatban állattenyésztés és tejgazdaságra van alapítva; de nem is érzik ám ezen országokban a gabonaár folytonos hullámzásának következményeit oly mértékben, mint épen nálunk, az egyoldalú gabonatermelésre alapított ga'zdálkodási rendszer mellett. Vándor. A YÁROSHAZÁROL. § A villamos-telep felügyelő-bizottsága f. hó 9-én Mészáros polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Elhatározta, hogy a Ganz-cég 17.000 K óvadékát a kezességi idő leteltével ez év novemberében adják ki. A vasúttal történt tárgyalást tudomásul vették, a szolgáltatandó áram árára nézve akkor határoznak, ha a szükségletet a vasút pontosau bejelenti. A kábel-vezetéket azonban, melyet Wuest Ferenc kérelmére vezetnek a pályaudvar alatt a sertéshizlaló telepre, oly módon építik meg, hogy a kábel a vasúti világítás céljaira is elég eró's legyen, ez mindössze 150 K költségtöbblettel elérhető. A A tűzoltó-egylet kérvényét, hogy az őrtorony és Őrtanya ingyenes villám világítást kapjon, visszadják a tanácsnak azzal, hogy a világítást a város költségére rendezze be. Baukovácz Alfrédot, a telep fŐköuyvelőjét egy budapesti előkelő magáucég cégvezetőjének akarja alkalmazni. A polgármester felhívására közölte azonban azokat a feltételeket, melyek mellett a telep szolgálatában megmaradni hajlandó/ Fizetésemelést és ügykörének az üzem vezetőjétől •való teljes önállósítását kivánja azzal a kötelezettséggel azonban, hogy egymást szükség esetén kölcsönösen helyettesíteni kötelesek. Az ügyhöz Hanauer, Krausz, dr. Horváth, Hajnóczky, dr. KőrÖ3, Bermüller biz. tagok szóltak hozzá s felszólalásaikban ugyan kifejezésre jutott a sajnálat, hogy a telep kiválóan kötelességtudó derék tisztviselőjét elveszti, mégis legtöbben a feltételeket a város anyagi helyzetére való tekintettel nem tartották teljesíthetőknek. Tehát felmondását ápr. 15-tŐl számított 3 hóra elfogadták 8 az állásra a pályázatot kiírják. GsŐsz főgépésznek a bizottság máj. 1-től számítólag 20J K fizetésemelést szavazott meg. § 1158 választó. A Saáry Lajos elnöklete alatt működő összeíró bizottság a héten bevégezte muukáját. Az 1908. évre 1158 országgyűlési képviselőválasztót irtak össze, 45-tel többet, mint amennyi jelenleg van. § Az útadó-birság leirása. Számos szegénysorsú adófizetőt, aki útadójával hátralékban volt, birságképen adója kétszeresére büntették meg. E bírságot az alispán polgármesterünk előterjesztésére elengedte. § A város kertésze, Mátrácz János, aki több mint 30 évig állt a város szolgálatában, meghalt. Helyét a tanács egyik közelebbi ülésen tölti be. „Csatára, gúnyolt Jámbor Jakabok!" S hivő szavára mind föltámadott És lángban áll a franciák hona, Mint egykoron híres Itália. Aztán tovább száll Spartacusnak lelke, Hogy gyújtson, égessen a földön szerte, Hol elnyomott, sinylö nép volna. Most átlebeg a ködös Albionba. Wat Tylerben ím, testet ölt magára, S a nemzetek irtózatára Lánggal borítja ködös Albiont, Hogy boszut álljon a népért, viszont Majd visszatér legott a tengeren, S a németek hónába' megjelen, Karlstadt Andrásnak hivatja itt magát, És megremegteti a németek hónát. S hogy betölté itt szörnyű hivatását, Tovább folytatja szellemutazását: Magyarországot látogatja meg, Ahol a jobbágy forrong, kesereg; — A lélekvándorlásban én hiszek, — Itt D ózs a Györgyben gyújt izzó szivet. Mivé levé hazám, az el nem mondható, Irtóztató, irtóztató!... Dózsa Györgyöt tüztrónra hurcolák, De Spartacusnak lelke él tovább, S mig nyomor lesz e földön

t élni fog. Nem hiszitek, dicső Lucullusok ? Itt leng fölöttünk, titkon, bizonyára, És jaj leszen, ha testet ölt magára.. . Hah, lássátok, ott távol keleten, Túl a hegyen, az égi peremen Lángok csapnak fel a nagy égre, A fény világol távol-messzeségre, Szellő fut át a fenyves bérceken, Rémes sikolynak hangja száll vele. .. . Ami ott rombol, higyjetek nekem, Az Spartacusnak szörnyű szelleme. Köveskuti Jenő. A hűség" dia.cla.Iti. — Elbeszélés. — Irta: Gy. F. (Folytatás.) ' A pihenés napjai véget értek. Damjanich Karlsdorf felé indította seregét. Itt Agics és Baraics szerb vezérek seregét ellenállhatlan támadással szétszórja. Nyomban Alibunár ellen vonul s megrohanja a sáncokkal erősített szerb tábort. A honvéd tüzérek itt is megtették kötelességüket, a 3. és 9. zászlóaljaknak, • vagyis a fehértollas és a veressipkás honvédeknek itt sem bírtak a szerb csapatok ellentállani. Szétveretve, rendetlen futásban menekültek Pancsova felé. Alibunárnál jöttek a győztes vezérhez Jarkovác szerb község küldöttei. Hódolatukat jelentették be előtte és seregével együtt meghívták kedves vendégül magukhoz. Damjanich elfogadta a meghívást. Az estefelé érkező sereget a lakosok tüntető szívességgel üdvözlik. Azon versenyeznek, hogy ki fogadhat több honvédet magához. Minden házban sütöttek, főztek, mint mikor lakodalmas népet várnak. A vezér megtette a kellő óvóintézkedéseket. Az előőrsök kiküldése után elrendeli, hogy a legénység szakaszonként helyezkedjék el a házakban, a huszárok lovain rajtuk maradjon a nyereg. A vendéglátó szívesség feleslegesnek látszott mutatni az óvatosságot. A szerb lakosok testvérkép ölelgették a náluk elszállásolt magyar fiukat. A dúsan terített asztaloknál szintén erőltetve kínálgatták őket a jó erős borral. Az esti órák a legvidámabb hangulatban teltek el mindenütt, míg az utazástól fáradt honvédek végül lefeküdtek. Kondor Béla ágyúütege a község tágas piacán van elhelyezve. Itt pihent a keményre fagyott havon a főhadnagy maga is tüzéreivel együtt. Éjfél tájban egy őrszem által kalauzolva egy nő jön az üteghez s Kádas Pál után kérdez. Az őr megmutatja neki a köpenyébe burkoltan alvót. A nő lehajol hozzá, kezét megfogva felébreszti s halk hangon suttog fülébe néhány szót. A tizedes riadtan ugrik talpra s szól : — Köszönöm, Fána. De most sietve távozz, téged ne érjen itt a veszedelem. Míg Fána a setétsógben eltűnik, Kádas Pál felkelti főhadnagyát: — Baj van, főhadnagy uram. A tomasováczi szerbek jőnek reánk ez éjjel s velük egyetértve a lakosok is vesztünkre törnek. — Ki mondta ? kérdi Béla felkelve s kardját felövedzve. — Fána hozta hirül; épen most volt itt. — Keltsd fel a tüzéreket. Az ágyukhoz álljatok lövésre készen. E parancs után Béla hadnagytársát jelentéstételre a vezérhez küldi. A felébredt Damjanich boszusau kérdezi a zörgetés okát. Amint ezt meghallja, ágyából kiugorva szól : — Fúvassatok riadót. Az ágyukkal készenlétben legyetek. Alig szólalt meg a trombita, perdült meg a dob : ezek hangjára a válasz a községen kívül puskaropogás, ágyúdörgés. Suplikác szerb parancsnok 10.000 emberrel jött a sokkal kisebb számú honvédség meglepetésére. A visszaűzött előőrsök nyomában az ellenség sűrű tömegei nyomulnak előre. Legelső rohamuk a piaoon álló ágyuk ellen irányul. Jó szerencse, hogy itt a tüzérek már készen fogadják, kartácsözönnel árasztva el a támadókat. Ezek itt fennakadnak, de más csapatok a