Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-01-12 / 2. szám

Színházunk huszonöt éve. Színházunk fennállásának évfordulati napján megemlékeztünk azokról, kiknek áldozatkészsége és lelkes buzgalma huszonöt év eló'tt — amikor még a legtöbb, Pápához hasonló nagyságú város ban hire sem volt kőből épült színháznak — állandó színházunkat megteremtette. Méltányoltuk akkor szinházunk kulturális jelentőségét is és szóltunk jövőbeli hivatásáról. Ma, mikor városunk első kulturális egyesülete, a Jókai-kör a azinház huszonöt éves évfordulója alkalmából ünnepet rendez, a lefolyt huszonöt év történetéuek néhány adatát szándékozunk olvasóinkkal közölni. Színházunkat, mint azt már múltkor megírtuk, 1881 december 7-én nyitották meg. A meg nyitó előadásra Jókai Mór (mai tárcánkban közölt) gyönyörű prologját szavalta Feleki Miklós, a Nemzeti színház tagja és Beödy Gábor társulata játszotta Szigligeti „Nőuralom" cimü vigjátékát. Ez első előadástól kezdve a mai napig színházunkban összesen 1626 színielőadást tartottak hivatásos színészek (műkedvelők is tartottak vagy 70 -80-at.) Időrendi sorrendben a következő színigazgatók működtek városunkban: Beödy Gábor 1881 dec. 7—1882 márc. 1., 33 előadás. Beödy Gábor 1882 márc. 29—márc. 31., 3 előadás. Károlyi Lajos 1882 julius 5—julius 23., 15 előadás. Mándoky Béla 1882 augusztus 30—szept. 28., 30 előadás. Mándoky Béla 1882 nov. 10—1883 január 7., 13 előadás. Tóth Béla 1883 február 24—március 21., 25 előadás. Jakab Lajos 1883 május 24—junius 7., 13 előadás. Jakab Lajos 1883 szeptember 15—október 9., 22 előadás. Sághy Zsigmond 1884 január 26—február 24., 20 előadás. Jakab Lajos 1884 május 15—junius 6., 20 előadás. Jakab Lajos 1884 szeptember 24—október 22., 26 előadás. Jakab Lajos 1885 március 9—március 19., 11 előadás. Balogh Árpád 1885 október 10—november 17., 28 előadás. Berki Ferenc (Győr) 1885 dec. 29—1886 márc. 6., 13 előadás. Somogyi Károly 1886 május 8—május 30., 20 előadás. Sághy Zsigmond 1887 április 10-től 35 előadás. Bánfalvy Béla 1888 február 14—február 26., 11 előadás. Csóka Sándor 1888 április 1—május 23., 44 előadás. Völgyi György 1888 október 13—nov. 12., 17 előadás. Hubay és Hevesy 1889 január 17—január 27., 4 előadás. Ifj. Károlyi Lajos 1889 aug. 20—szept. 24., 29 előadás. Jeszenszky Dezső 1890 junius 21—julius 8., 10 előadás. Heltai Nándor 1891. márc. 4—márc. 21., 13 előadás. Láng Ödön 1891 junius 7—junius 11., 4 előadás. Pesti Ihász Lajos és Dobó Sándor 1891 szept 2—okt. 19., 41 előadás, Makó Lajos 1892 szept. 1—szept. 28., 32 előadás. Dobó Sándor 1893 ápr. 2—május 14., 44 előadás. Bokody Antal és neje 1893 szept. 6—okt. 12., 38 előadás. Komjáthy János 1894 május 3—május 23., 25 előadás. Komjáthy János 1894 szept. 1—szept. 27., 32 előadás. Komjáthy János 1895 május 22—május 31., 12 előadás. Komjáthy János 1895 aug. 17—szept. 27., 47 előadás. Komjáthy János 1896 május 23—junius 2., 11 előadás. Csóka Sándor 1897 május 4—junius 10., 45 előadás. Dobó Sándor 1897 szept. 1—szept. 20., 34 előadás. Báródy Károly 1898 január 18—február 14., 20 előadás Dobó Sándor 1898 ápr. 10—május 19., 45 előadás. Dobó Sándor 1898 szept. 1—szept. 30., 31 előadás. Dobó Sándor 1899 ápr. 2—junius 1., 72 előadás. Dobó Sándor 1899 aug. 29—okt. 6., 44 előadás. Dobó Sándor 1900 ápr. 1—jun. 1., 53 előadás. Dobó Sándor 1900 szept. 3—szept. 30., 32 előadás. Deák Péter 1901 ápr. 22—junius 1., 46 előadás. Dobó Sándor 1901 szept. 1—okt. 1., 35 előadás. Balta Kálmán 1902 ápr. 7—május 15., 49 előadás. Balla Kálmán 1902 szept. 1—szept. 30., 37 előadás. Mezey Béla 1903 ápr. 12—május 21., 51 előadás. Mezey Béla 1903 szept. 1—szept. 24., 31 előadás. Mezey Béla 1904 ápr. 3—ápr. 24., 26 előadás. Micsey F. György 1904 szept. 1—szept. 30., 39 előadás. Micsey F. György 1905 márc. 20—ápr. 17., 35 előadás. Micsey F. György 19Ü5 szept. 30—nov. 17., 60 előadás. Micsey F. György 1906 márc. 7—márc. 22., 19 előadás. Szalkay Lajos 1906 okt. 6—nov. 8., 41 előadás. Mint látható, a leghosszabb szezón dicsősége a Dobó Sándor színtársulatát illeti meg, de Micsey sem igen marad hátra mögötte. Huszonöt év alatt 31 igazgató a legkülönbözőbb fajta színdarabokat mutatta be közönségünknek. Tragédia, színmű, vígjáték, bohózat, népszínmű, operett, sőt opera is szerepel a műsoron. Operák közül a Parasztbecsületet adták 3 szor, Hunyady Lászlót 2 szer, a Troubadourt 2-szer, a Traviatát 1 szer. Annál nagyobb uzámban szerepelt színpadunkon az opera pajkos hugocskája, az operett. A legnagyobb sikert aratott, legtöbbször színre került darabok legnagyobb része ezek közül kerül ki. Nézzük csak mely darabok értek meg a pápai színpadon legtöbb előadást : Arany ember 7, Az arany kakas 6, Bánk-bán 8, Bolond 8, Bányamester 9, Bocacció 9, Bőregér 18, Boszorkányvár 8, Baba, Bob herceg 14, Cigánybáró 22, Dolovai nábob leánya 9, Drótostót 9, Eleven ördög 7, Falurossza 15, Felhő Klári 7, Furcsa háború 6, Gasparone 7, Görög rabszolga 9, Gyimesi vadvirág 11, Gyurkovich lányok 7, Gül Baba 8, Gé^ák 12, HoíFmann meséi 8, János vitéz 13, Katalin 6, Kis szökevény 7, Kornevilli harangok 13, Koldusdiák 15, Lili 12, Madarász 12, Mikádó 6, Nagymama 7, Nebántsvirág 11, New-York szépe 6, Ocskay brigadéros 9. Orfeusz az alvilágban 9, Piros bugyelláris 9, Peleskei nótárius 9, Postásfiu és huga 9, Próbaházasság 7, II. Rákóczi Ferenc fogsága 7, Rip van Winkle 15, Romeo és Júlia 6, Subanc 10, Sárga csikó 9, Szép Heléna 8, Szulamit 8, Tót leány 8, Üdvöske 8, Vasgyáros 12, Vereshaju 8. A népszerű darabok között, mint látható, az operettek dominálnak. Legtöbb előadást ért meg a Cigánybáró, csakhogy ő immár majd 20 éves múltra tekinthet vissza, János vitézt éltetheti a remény, hogy ennyi idő alatt 50-ig is felviszi, ha már két óv leforgása alatt 13-ig ért Népszínművek között — és ez örvendetes — a legnagyobb költői értékkel birók : Falurossza, Sárga csikó és Gyimesi vadvirág gyakorolták a legnagyobb vonzó erőt. Dráma terén az érzékeny Vasgyáros nyeri el a népszerűség pálmáját, de a hatásos Herczeg-darabokban (Ocskay, Dolovai) erős versenytársakra akadt. Ámbár színpadunkon a könnyebb zenei műfajok domináltak, nem lehet mondani, hogy a komoly dráma nem jutott volna szóhoz. Sajnos azonban aránytalanul kevesebbszer, mint azt városunk kulturális fejlettsége alapján várni lehetne. Hogy klasszikus darab alig néhányszor ment, hogy Shakespere-darabot 25 év alatt összesen 16-szor lehetett csak előadni, annak oka az idejött társulatokban, drámai személyzetük ily feladatokra gyengeségében is keresendő, de hogy komoly drámai előadás általában oly kevés volt, annak oka maga a közönség, mely a színház irodalmi hivatását alig-alig értékeli. Az irodalom értékesebb drámai termékei közül játszották színpadunkon a következőket: Külföldiek : A haza (Sardou), Ármány és szerelem (Schiller) 2, Crampton mester (Hauptmaun), Cyrauo de Bergerac (Rostand) 2, Elektra (Sophokles) 2, Fösvény (Mobére), Hamlet (Shakespere) 3, Haramiák (Schiller), Julius Caesar (Shakespere) 2, Kaméliás hölgy (Dumas) 4, Képzelt beteg (Moliére) 2 Kisértetek (Ibsen), Makrancos hölgy (Shakespere) 2 Nóra (Ibsen), Othello (Shakespere) 3, Nagy Gelleotto (Echegaray), Romeo és Júlia (Shakespere) 6, Stuart Mária (Schiller), Szókimondó asszouyság (Sardou) 5, Thermidor (Sardou), Takácsok (Hauptmann) 2. Magyarok: Á bor (Gárdonyi) 5, Arauy ember (Jókai) 7, A király házasodik (Tóth K.) 2, Bánkbán (Katona) 8, Bozóthi Márta (Cáiky) 3, Cigány (Szigligeti) 4, Cifra nyomorúság (Csiky) 3, Csalódások (Kisfaludy K.), Csók (Dóczi) 4, Dolovai nábob leánya (Herczejí) 9, Elnémult harangok (Rákosi V.), Éjjel az erdőben (Rákosi J.), Ember tragédiája (Madách) 4, Hun utódok (Váradi), Himfy dalai (Bérezik), Kendi Margit (Bartók), Katonák (Thury), Liliomfi (Szigligeti) 3, Nagymama (Csiky) 7, Ocskay brigadéros (Herczeg) 9, Pártütők (Kisfaludy) 9, Rang és mód (Szigeti) 3, Rafael (Váradi) 2, II. Rákóczi Ferenc (Szigligeti) 7, Szigetvári vértanuk (Jókai) 3, Szökött katona (Szigeti) 5, Tróukeresó' (Szigligeti), Vasember (Csiky) 2-szer. Kívánjuk, hogy szinházunk a most kezdődő negyedszázadban tehessen mind nagyobb szolgálatokat a magyar kulturának s az igaz művészetnek legyen temploma ! Tehát városunk ezen régi őrzőiről fogunk most megemlékezni, amint az ő kötelességeikről egy múlt századi régi Írásból tudomást szereztünk, melynek ide vonatkozó része így szól: „Az éjjeli órakiáltók, vagyis bakterok, kik egymást felváltva, télen 9, nyáron 10 órátul kezdve egész hajnalhasadtá'g minden órát, még pedig az éjjeli 12 órát is, minden éjjel s minden időben, minden kivétel nélkül kiáltani tartoznak, a Belsővárosban 6, a Felső-majorokban (felső város) 3, az Alsó-majorokban (alsó város) 4 személyek állíttassanak fel és ezek az utcákat járni kötelesek. A bakterok közül a Belső-városban a polgárság négyet, a nemesség egyet és a zsidóság is egyet tartozik tartani." Ez a rövid utasítás mutatja, hogy mennyire változik egyes korok divatja és felfogása, hiszen napjainkban eltiltotta a városi közgyűlés a bakteroknak az órakiáltást, száz évvel ezelőtt meg a legszigorúbban megkövetelte azt tőlük. Az órakiáltás volt tudniillik annak ellenőrzője, hogy a a bakter nem egy helyen szundikál vagy pipál, hanem járja az utcákat és vigyáz, mert kiszabott helyei voltak, ahol meghatározott időben kellett elkiáltania a hivatalos előirás szerint való mondandóját. A városi hatóság gondoskodott arról, hogy a bakter kiáltás hivatalos szövege ne csupán az óra kikiáltásával szolgáljon a közönség javára, hanem hogy mindegyik egyúttal egy-egy kis erkölcsi tanítást is tartalmazzon. Például az új nap kezdetét hirdető egy órai kiáltás így hangzott : „Éjfél után ütött egyet, — Már egy nappal értünk többet. — Óvja Isten életünket, — Hagyjuk el hát bűneinket, — Jobbítsuk meg szivein 'ket, — Éjfél után ütött egyet. — Jézus neve dicsértessék, — Mindörökké, Ámen!" Az éjféli órakiáltás utóbb kiment a divatból, valamint két óra után még télen sem kiáltottak utóbbi időben a bakterok. Amannak elhagyása okáról nem olvastam még, hogy miért engedték el a város atyái; a 2 órán túli kiáltás elmaradását érteni lehet, hiszen akkor már felkelnek a pékek, mindegyre jobban ébredez a város. A bakterokon kivül éjjeli őrségét képezték még városunknak a tüzjárók, vagyis éjjeli strázsák, róluk a szabályzat így intézkedik: „A BelsŐ városban ugyan 6 osztályba, vagyis 6 fő-utcára nézve, a Felső majorokban 3, az Alsómajorokban pedig 4 részre és így az egész városban 13 osztályba fognak a tüzjárók, vagyis éjjeli strázsák oly módon kiállíttatni, hogy minden osztályban éjfélig is 2, éjfél után is más 2 alkalmatos és erős személyek fel s alá járva vigyázzanak, kik nagyobb veszedelem s közönséges félelem esetében sokasíttassanak." „Ezeket minden, akár nemes, akár nemtelen házigazda (akármely tisztviselőket s Uraság tisztjeit sem véve ki) házsorjában 4 forint büntetés alatt a kidolgozandó lajstrom szerint tartozik kiállítani ; ezen strázsaállítás alól azonban feloldoztatnak a közönséges épületek, u. m.: a vár, a vármegye ós a város házai, templomok, klastromok, iskolák, akármely vallású lelki tanítóknak s pro fesszoroknak is lakóházai, az ispotályok, a zsidó zsinagóga s rabbinus háza és még a vendégfogadók s mészárszékek s a két külső városbeli utcakocsmárosok is azon okból, mivel ezek a maguk vendégfogadóikban és kocsmáikban egész éjjel vigyázni s vigyáztatni tartoznak." „Az ezeknek kiállására s kötelességük teljesítésére való felvigyázás gyakori véletlen megszemlélés a városi hadnagynak kötelessége leszeo, a bakterok is tartoznak a hibát és hiányosságot a hadnagynak bejelenteni. „Hogy pedig a szabad s nemes házaktól is azon strázsák kirendeltessenek és azoknál a jó rend fenntartasson, szükséges, hogy a nemesség a maga kebeléből egy nemesbirót és három kisbirót esztendőnként válasszon s a kisbirók is a strázsákra felvigyázzanak." Mint a fentebbiekből látjuk, éjjeli strázsa tehát minden éjjel 52 volt kirendelve, ezeken kivül volt 13 bakter, továbbá a nemesi strázsákra felügyelő 3 nemes kisbíró és a nem nemesi trázsákra és bakterokra felügyelő hadnagy, vagyis egy századdal ezelőtt 69 ember őrködött éjjelenként városunk közbiztonságára. Valamint a bakterok, úgy a strázsák intézménye is, ma is fennáll, de sőt ma még rendőrök, boltőrök és a tűzoltóság is be van vonva az éjjeli őrködésbe, ez utóbbi intézmények azonban még csak gyermekkorukat élik az ősi bakteri tisztséghez képest. Kis Ernő. *y az eg-yediil elismert kellemes izíí természetes hashajtó szer. -^^o FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ