Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-03-24 / 12. szám

vázolása s utóbbinak a jelen viszonyokkal való összehasonlítása után, azt fejtegette, hogy mik a magyar nők kötelességei a reakció mai idejében. Mit tehetnek lelkesítéa által a szabadság, páldaadás által az egyenlőség és a szeretet jelszavával a testvériség eszméjének megvalósítása terén. Mikép mozdíthatják elő a magyarság ügyét a magyar szó terjesztése és kizárólagos használata, valamint a magyar ipar pártolása által. Mikép készíthetik elő azt a boldog időt, hol szabadok és egyenlők fognak egymásuak testvéri jobbot nyújtani. Jávor Aranka a színtársulat drámai szendéje melodrámaként adta elő Vörösmarty Szép Ilonkáját. Az örökszép költemény a kedvelt művésznő lebilincselő előadásában nagyhatást keltett. A sikerben része volt Kis József zongoratanár a költemény hangulatához illeszkedő zongorakiséretének is. Most a Köveskuti féle zeneiskola két jeles növendéke Horváth Lujza és Kertész Gizella léptek a pódiumra. Egy románcot, majd magyar dalokat énekelt Horváth Lujza kellemes és iskolázott hangon, a zongorakiséret művészi színvonalon állott. Zajos, meleg sikere volt egy kis alkalmi szindarabuak, melyet Gaát Ilonka, Tóth Sándor és Somogyi Gyula sok rutinnal és hatásosan adtak elő. Fridmann Jakabné, Gutstein Franciska és Farkas Gizi hatkezes zongorajátéka (Rákóczi-induló) méltó záradéka volt a lélekemelő ünnepnek. * A helybeli szociáldemokrata-párt múlt vasárnap délután tartotta márciusi —, illetve Petőfi-ünnepélyét. Az ünnepélyt — mint minden évben — az idén is az ó-kollegium mellett levő Petőfi-emléktábla alatt akarták megtartani, de erre hatósági engedélyt nem kapván, a városi ovoda udvarán jöttek össze. Itt elsőnek Kis Ernő asztalos-segéd szavalta el hévvel, lendülettel Csizmadia Sándor „Március" cimü költeményét ; utána Tarczai Lajos középiskolai tanár, gróf Batthyány Ervin sokat emlegetett bögötei iskolájának tanítója tartotta meg ünnepi beszédét, melynek bevezetésében azt indokolta meg, hogy Ők miért nem ünnepelhetnek a polgársággal egyetemben. Azért — mondá, — mert a polgári társadalom jelenleg épúgy elnyomja és politikailag jogtalanná teszi a munkásokat, mint tette volt ezt 1848 előtt a polgársággal a rendi osztály. Azután hosszasabban foglalkozott a szabadság balhatatlan emlékű költőjével Petőfi Sándorral, akiről azt bizonyította, hogy szociáldemokrata költő volt, s az ő emlékét joggal csak a szociálisták ünnepelhetik meg. Állításának igazolására Petőfinek több költeményét citálta, amelyekben piros lobogóról, világszabadságról s a jogtalan népről énekelt. Végül a polgárság ellen a legmerevebb osztályharcra buzdította a szervezett munkásokat. Közöttük — úgymond — legfeljebb csak ideiglenes fegyverszünetről lehet szó, de Ők a polgári társadalommal soha egy úton nem haladhatnak. Tarczai beszédét a közönség meglehetős hűvös hangulatban hallgatta végig, s úgy látszott, hogy eszméinek szélsősége még elvtársai körében sem talált melegebb visszhangra. Majd Becsey Ferenc szólalt fel, s tiltakozott az ellen, mintha a munkások hazaárulók volnának. Hogy kik a hazaárulók, azt egy röpiratból akarta bemutatni, de ekkor a rendőrbiztos fejtegetései abbanhagyására szólította fel. Azután egy hat-tagu küldöttséget választottak a Petőfiemléktábla megkoszorúzására, s ezzel az ünnepély 5 — 600 főnyi közönsége csendesen szétoszlott. * Az iparos-ifjúság önképző köre este 8 órakor a Jókai-kör helyiségében nagy közönség jelenlétében tartotta márciusi ünnepét. Az ünnepi szónok dr. Lakos Béla volt, aki tüzes hangú és merész szárnyalású szép beszédben méltatta előbb a nap jelentőségét, majd a magyar nemzeti államiság alapköveiről, a nemzeti hadseregről, gazdasági önállóságról és az erkölcsi erőről szólott. Történeti alapon bizonyította, hogy a magyar nemzeti államiság elnémetesítése már a XVII. század első évtizedeibe nyúlik s azóta állandó országgyűlési sérelmet képez. A gazdasági önállóság ellen a dinasztia a XVIII. sz. eleje óta folyton harcot vív s már ez időben határoznak törvényeink Ausztria kizsákmányoló politikája ellen. Az erkölcsi alap sülyedését attól a hazug kortól vezeti le, mely 1867-ben vette kezdetét. Befejezésében azt hangsúlyozta, hogy a túlzott lojalitás helyet a honszerelmet kell mind erősebbbé tenni. A beszédnek igen nagy sikere volt, a szónokot sokáig lelkesen éljenezték és tapsolták. Petőfi Talpra magyarját Szabó Aladár egyleti tag szavalta hévvel, lelkesedéssel ; Béldi Zoltán pedig a Ne féltsétek a magyart cimü szép költeményt adta elő ügyes hangsúlyozással. Az egylet énekkara a műsor kezdetén a Himnuszt, később a Tavasz elmúlt . . . kezdetű dalt énekelte kitűnő betanulásban, Rácz Dezső főgimn. tanár szakavatott vezetése mellett. A főgimn. tanulók négy-tagu zenekara a Klapka-indulót adta elő igen sikerülten. A nagyszámú közönség hazafias lelkesedésben megerősödve a Kossuth-nóta éneklése közben távozott az ünnepély színhelyéről. * Az 1848-iki események emlékét a keresztény munkásegylet is megünnepelte f. hó 18-án, saját helyiségében. Az ünnepi beszédet Grátzer János elnök tartotta. Hatásos, gyújtó beszéde nagy lelkesedést keltett a nagyszámú közönség körében. Nemkülönben tetszast aratott Vágó Dezső lendületes felolvasása is a 48 iki eseményekről. Hazafias szavalatokkal működtek közre Tóth Juliska, Szalay Lajos, Varga József, Fejes Mariska, s ügyes előadásaikkal mindnyájan derekasan rászolgáltak a közönség elismerésére. Az egész ünnepély igen lelkes hangulatban folyt le és a Kossuth-nóta eléneklésével végződött. * A református énekegylet folyó hó 18-án a március 15-iki nagy események emlékére hazafias emlékünnepélyt rendezett az elemi iskolábau. A rendkívül látogatott ünnepély pont hét órakor vette kezdetét. Először az énekkar énekelte el Kölcsey Himnuszát. Ezt követte Székely István főisk. szenior lelkes megnyitó beszéde. Kovács Imre oly hatással szavalta a „Talpra magyart", hogy a nagyközönség a szavalóval együtt mondta az esküt, hogy rabok tovább nem leszünk. Ifj. Kovács Sándor szép felolvasásban méltatta a nagy nap jelentőségét. Ekkor egy lelkes honleány, Baráth Zsófia lépett az emelvényre és hazafias tűzzel szavalta el „A honleány" cimü költeményt. Gyenge József", majd Barthalos Juliska egyegy hazafias költeményt szavaltak igazi magyar érzéstől áthatva. Kis József esperes-lelkész-záró szavai után az énekkar a közönséggel együtt énekelte „Ha még egyszer azt izeni, mindnyájunknak el kell menni." A YAROSHAZAROL Városi közg-yülés. — 1906. március 19. — Az alakulás és a bizottságok megválasztása után első, tehát általában is első érdemleges közgyűlést tartott hétfőn az új városi képviselőtestület. A város életére kiható valamely fontos ügyben végérvényes határozat ezen a gyűlésen nem hozatott. Szőnyegre is alig került olyan ügy, mely részletesebb vita anyagául kínálkozott volna. Az egyedüli barakk-kaszárnya, mely nagyobb vitát idézhetett volna elő, egyelőre - a tervek beérkeztéig — függőben maradt. S mégis volt vita a közgyűlésen és pedig olyan hangú és modorú, amelyet mi helyeselni egyáltalán nem tudunk. Az alapos, tárgyilagos kritikának barátjai voltunk és vagyunk. De ellenségei vagyunk a kicsinyes személyeskedéseknek, mit a boszú vezet, a gyűlölködő elégületlenségnek, mi csak keresi, de nem találja alapját. Barátjai vagyunk annak, hogy igazságok bátran és őszintén megmondassanak, hogy lelepleztessenek bűnök, hibák, ostoroztassanak bürokratikus túlkapások, mulasztások, de e ténykedésnek ismerni kell a határokat, mindeneknek érdemök szerint kell mérni s nem szabad az embereket valami ős alapbizalmatlanságnak vezetni, amely azt hiszi, hogy felülről, vagy túlról üdvös nem származhatik, hanem az csak alulról s eminnen buzoghat. A türelmetlenségnek is láttuk némi jeleit felcsillanni e gyűlésen. Sajnos jelenség, mi remélhetőleg nem lesz maradandó jellegű. A városi képviselőtestületben az érveknek kell harcolniok, az érveket meg kell hallgatni, mások meggyőződését tisztelni kell. Ezt így irja elő a tanácskozási rend is, így parancsolja az egymás iránti tartozó tisztelet. Bízunk benne egyébként, hogy Pápa város tanácskozásait a jövőben is nem a szenvedélyek, de a higgadt megfontolás fogják vezetni. Bizunk benne, hogy azáltal, ha a sajnálatos jelenségekre a nyilvánosság előtt rámutattunk, máris csirájokban elfojtottuk azokat. Pápa város polgárságának képviseletét a polgári erények egyik legszebbike : a mértéktartás fogja egész működésében vezetni 1... A képviselőtestületi közgyűlést Mészáros Károly polgármester pont 3 órakor megnyitván, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Herczog Manó, Langraf Zsigmond, Oszwald János, Sebestyén Dávid, Wuest Ferenc városi képviselőket kéri fel. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Pados József kéri a közgyűlést, hogy első tárgyként a barakk-kaszárnyát vegyék elő. Dr. Hojfner Sándor akkorra véli hagyandónak ez ügyet, ha a képviselőtestületi tagok nagyobb számban lesznek együtt, a tárgysor egyébként nem hosszú. Napirend előtt Vágó László interpellált az u. n. muszka kémények dolgában, miknek újjal kicserélése az érdekelteknek nagy anyagi költséget okoz. A polgármester kijelenti, hogy ez ügyben kérvény van benn, aminek alapján a tanács az építkezési szabályrendelet idevágó szakaszát oly értelemben akarja módosíttatni, hogy a régi muszka-kémények megmaradhassanak, de hasonló újakat' többé ne lehessn felállítani. A szab. rend. módosítás közgyűlés elé fog kerülni. (Helyeslés.) Ezután Gál János interpellált, amért a rendőrkapitány csatornatisztogatási ügyből kifolyólag megbüntette, továbbá a tetőcsatornák miatt. Indulatos hangon erőszakosnak, igazságtalannak, tűrhetetlennek mondta a kapitány eljárását. Minden reménysége és bizalma a polgármesterben van. A kapitánytól meg kell vonni a fizetést, fegyelmit kell ellene indítani. (Éljenzés és gúnyos nevetés.) A polgármester válaszában kijelenti, hogy a kapitányi ítélet ellen fellebbezni is lehet, a panaszt meg írásban lehet beadni. Szokoly rendőrkapitány válaszában előadja, hogy a csatornatisztogatásra négyszeri kidoboiás és ujságbeli felhívás utján hivta fel a közönséget. Számos panasz érkezett hozzá, s csak végső esetben büntetett. Gál János a büntetést megfellebbezte, az alispán az ítéletet jóváhagyta. Tetőcsatornát az építési szabályzat kiván, e miatt még senkit sem büntetett meg,sőt a méltányosság legszélső határáig ment el. Az ügyhöz többen hozzászóltak mind interpelláció cimén, így Baráth Károly, Lampérth Ferenc, aki azt kívánná, hogy \ tavasszal a házakat egy bizottság járná végig s a hanyag háztulajdonosokat ez szólítaná fel, Kovács Sándor, aki szerint a kapitány előtt személyválogatás van, a tekintetes és nagyságos urak elnézésben részesülnek. (Ez ellen több tekintetes úr, akit már szintén megbüntetett hasonló esetből kifolyólag a kapitány, sajgó zsebbel tiltakozott.) Felszólal még Pados József is, aki azt kivánná, hogy a házszabályokat az új képviselőkre való tekintettel nyomassák ki. Az interpellációra adott válaszokat egyébként tudomásul vették. Ugyancsak napirend előtt a polgármester indítványozza, hogy az egészségügyi bizottság névsorából tévedésből kimaradt dr. Kövi József és dr. Rechnitz Ede v. képviselőket e bizottság tagjaivá válasszák meg, ami egyhangúlag megtörténik is. A napirend első pontjához az árvapénzek takarékpénztárban elhelyezéséhez Kovács Sándor szól hozzá, aki szerint az árvapénzeket azért kell takarékba tenni s nem veszik ki kölcsön, mert a városi ügyész sokat számít fel. Az ügyészi dijjakat a képviselőtestületnek kellene megállapítani. Szente főügyésznek nincs ez ellen kifogása, ha a tanács állapítja meg a dijjakat, (bár ő eddig is mérsékelt dijjakat szedett). Dr. Hoffner Sándor az árvaügyi szabályzat megváltoztatását látja szükségesnek, dr. Kende- Ádám új szabályzat készítését javasolja, amely óvja az árvák és a közönség érdekeit egyaránt, maga az ügyész fog legjobban örülni, ha ily szabályzat lesz. Miután Szente főügyész hivatkozott arra, hogy csak a legvégső esetben vitte a város követeléseit pörre, amit a polgármester is — elismervén a főügyésznek mindig méltányos eljárását — igazolt, a Kende-féle javaslat elfogadtatott. Az árvapénzekre pedig névszerinti szavazás utján egyhangúlag kimondták, hogy az árvapénzek 2/

3 része a Pápai, 1/

3 része a Pápa és vidéki Takarékpénztárnál helyeztetik el. Szente János városi főügyésznek két rendbeli gondnoksági ügyben felmerült költségei fejében 76 korona 80 fillért a gyámi tartalékalapból kiutalványozták. Torma Juliánná szülésznői oklevelét kihirdették. Gerstl Leó szövőgyári igazgató számára a magyar honpolgári kötelékbe való felvételhez szükséges bizonyítvány kiadását elrendelte. Pribék Béla budapesti gyógyszerész IV. gyógyszertár felállíthatásairánti kérvényét a tanács elutasítandónak véleményezi. Gál János szerint a tanács könnyelmű javaslatot hoz ide, kell még gyógyszertár, mert némely esetben a gyógyszertárak sokat számítanak. A polgármester siet erre kijelenteni, hogy a gyógyszertárak többet nem számíthatnak fel, s nem is hiheti, hogy felszámít» FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes ízű természetes C^- liasliajtó szer. ^o