Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-03-17 / 11. szám

iparral;! S elvárjuk iparosainktól és kereskedőinktől, hogy osztrák vigéccel, osztrák gyárral szóba sem állnak. Ha a kereskedő s iparos magyar földön akar élni és tőkét gyűjteni, a magyar iparra adja itt szerzett pénzét s ne idegenre s főként azéra, aki minket tönkre akar tenni. Talpon leszünk és hiszem, ho^y Pápa város lakossága is lesz és vigyázni fog arra

t hogy ide ez év máj u8 1-től fogva idegen, de különösen osztrák áru ne jöjjön. Magyar ország majdnem minden városa belépett a honi ipart pártoló Magyar Védőegyesületbe, mi sem akarunk elmaradni a hazafias munkában s egy szívvel-lélekkel támogatjuk hazánk iparát. »Gazdag nemzetnek van erkölcsi súlya, koldus népnek könyörgés a szava !c Mi erkölcsi súlyt akarunk nemzetünknek! Mi koldusként könyörögni senkinek sem fogunk! Üdvözlégy 1906 május elseje, amely hivatva van megváltást hozni hazánk elhanyagolt iparára! Győri Gyula. vállaira, ezen terhek elviselhetőbbé tételére mindent meg kell tenni. Ausztriában, Csehországban és Németországban stb. a nyugati államokban úgy a dülő utak, valamint községi- és állami utak kellő távolságban, mind gyümölcsfákkal vannak beültetve, amelyeknek termése nyilvános árverésen eladatik, 8 a befolyt vételár az utak, hidak fentartására fordíttatik. A lakosság megszabadul a tetemes fentartási költségtol s ingyen jut kifogástalan utak birtokába. Mily feneketlen utaink vannak nekünk, alig lehet közlekedni, a vonómarha-állományt megölik, de azért nem gondolkodnak azoknak olcsón jókarba való helyezéséről, sőt ellenszenves nálunk a fa, mert egy kis árnyékot csinál, máshol pedig ezen kis kárt bőven látják kárpótolva az utak, hidak kifogástalan voltával, s azzal, hogy az utakat úgy használhatják ősszel és tavasszal, mint nyáron, vagyis félerővel. Gondoljuk meg, hogy ami másutt érték, az minálunk is érték marad s kövessük a hasznosat. Cs. K. Gazdasági erőforrások. Mezőgazdaságunk emelésére való törekvésnél nem szabad szem elől téveszteni azokat a mellék gazdasági ágakat sem, amelyek a főcélra előnyösen hatnak. A főtörekvésnek oda kell irányulni, hogy a legutolsó talpalatnyi föld is meghozza a maga hozadékát, parlagon ne heverjen, sőt a belterjes gazdaságnál oly hasznot biztosítson, amely egyoldalú művelés mellett el nem érhető. Mezőgazdáink azonban a több oldalú gazdái kodás hasznát, habár belátják is, de azért még sem követik, azt tartván, hogy amikép elődeik gazdálkodtak, úgy van legjobban. Az állam minden lehetőt megtett, hogy a selyemtenyésztést meghonosítsa nálunk, s a szegényebb nép azon osztályának, mely egyéb munkára nem alkalmas, biztos megélhetést nyújtson. Elrendelte a községi faiskolákban a szederfáknak rendszeres nevelését. Mégis teszik a községek, azonban a kiültetésre kerülő fákat ott hagyják vénhedni a faiskolákban addig, amikor már eredményesen ki nem telepíthetők. Pápa város faiskolájában is van több ezer kiültetésre alkalmas szederfa, mégis alig néhány darab nyer kiültetést, mert oly tere, utvonala •nincs, ahova ezeket eltudná helyezni. Kívánatos volna, ha a gazdaközönség venné kezébe^ az irányítást. Úgy az alsó-, valamint a felsővárosi gazdaközönségnek rendelkezésére áll a közlegelő, amelyet ritkás szembe ültettethetne, a fákat szúrós tüske gallyal bekeríttethetné s így megvédenék a pusztulástól. A növekedő fák jótékony árnyékot nyújtanának a marhaállománynak anélkül, hogy a legelő értékére bénító hatással lenne, sőt 10—15 év alatt egy kis erdő állana rendelkezésükre, amelynek oly értéke volna, sőt nagyobb, mint magának a legelőnek, tekintve, hogy a szederfa egyik keresettebb szerszámfák közé tartozik. A levélzetéből pedig fellendíthető volna nálunk a selyemtenyésztés. Ha az egyesek ezt kis lakásuknál fogva nem kultiválhatnák, maga a város vehetné a kezébe, amennyiben azt a sok heti segélyezett szegényt mind fel használhatná ezen mezőgazdasági ágnál s belőle kellő berendezés mellett oly jövödelmet szerezhetne, melyből a heti segélyezettek ellátást nyerhetnének s nem lennének áldozatai a mértéktelen szeszivásnak, s nem lennének a keresőképes közönségnek terhére. Ezen felül maga a szederfa oly gyümölcsöt ad, melyet pálinkának kifőzve, drágán lehet értékesíteni. Felsőmagyarországon egyik legkeresettebb cikket képez a szederpálinka. Előbb említett két közlegelőn a gazdaközönség a pálinka főzésből oly jövödelmet volna képes szerezni, amely a birtokosok egész évi szükségletét fedezné. Mint testület főzetné, értékesítené, s osztaná fel a jövödelmet birtokarány szerint. Meg kell ragadni az alkalmat a gazdaközönségnek, adja tanújelét, hogy a jobblétre való törekvés a törvény és társadalmi követelmények keretén belül egyedüli hivatása. A fejlődő életviszonyok ugyanis mindig nagyobb és nagyobb terhet rónak a polgárok A VÁROSHÁZÁRÓL § Az állandó választmány folyó hó 15 iki ülésében készítette elő a Jolyó hó 19-iki közgyűlés tárgyait. A gyámpénztári pénzek elhelyezésére nézve a régi állapot fenntartását javasolja (

3/

4 rész a Pápai és 1/

4 rész a Pápa és vidéki Takarékpénztárnál). Gerstl Leó szövőgyári igazgatónak a város kötelékébe való felvételét javasolják. Pribék Imre budapesti lakost IV. gyógyszertár iránti kérvényével elutasítandónak vélik. Magyar Miklós és Társai Pápára tervezett selyemszövő- és ki készítőgyára számára ingyen telket, pótadó- és kövezetvám mentességet javasolnak, de csak az állami szubvenció tartamára. Csősz Ferenc vizvezetéki felügyelő fizetésének 200 koronával való javítását javasolják. Mayersberg Samu Petőfi utcai építkezésénél a kisajátítandó területért 1000 kor. t hoznak javaslatba. § A központi választmány f. hó 13-án a polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen az 1907. évre szóló képviselőválasztási névjegyzék kiigazítására az összeíró küldöttséget megválasztotta. A küldöttség elnöke Saáry Lajos, rendes tagjai pedig dr. Kluge Endre és dr. Kapossy Lucián, póttagjai dr. Hirsch Vilmos és dr. Kende Adám lettek. Az összeíró küldöttség üléseit április hó 3—7. napjain mindenkor d. u. 4 -6-ig tartja a városháza nagytermében. Az erre vonatkozó hirdetményt legközelebb kibocsátják. § A villamos-telep felügyelő-bizottsága f. hó 13-án Mészáros polgármester elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen mindenekelőtt a Bzükebbkörfí felügyelő-bizottságot alakították meg, tagjaiul a polgármester elnöklete alatt megválasztván Bermüller Alajost és dr. Horváth Józsefet, póttagjául Langráf Zsigmondot, hivatalból tagja még Csoknyay Károly főjegyző. Az 1905. évi mérleget és zárószámadást érdemleges határozathozatal előtt átvizsgálásra Bermüller Alajos, Hanauer Zoltán, dr. Horváth József, Krausz József N. és Révész Arnold mérnöknek adták ki. A telep átvételéről szóló szakértői jelentések meghallgatása kapcsán a Ganz-gyárat és a Tudor accumulátor-gyárat az észlelt hiányok pótlására hivják fel. A Ganzcégtől azonfelül ujabb két évi biztosítéki időt kérnek. A szakértők dijjazására személyenként 343 korona napidijjat és utazási költséget utaltak ki. Az új gépcsoport ára első részleteként 80000 koronának fizetésére a Pápai Takaréknál levő folyószámlára való felvételével a polgármestert meghatalmazták. Kulcsitzky János főszerelő kérelmére a bizottság, számára évi fix fizetésként 1600 koronát állapított meg munkakörének pontos körülírása mellett. Wuest Ferenc a villamos erőt ipari célokra a vasúton túl levő területen igénybe venni óhajtván, kérelmére a bizottság a vezetéknek a vasútig meghosszabbítását megszavazta. A vasút alatti kábelvezeték költségét a folyamodó fedezi, a kábel azonban a város tulajdonát képezi. § A barakk-kaszárnya ügye, az állandó választmány utolsó' ülésén beható megvitatás tárgyát képezte, melynek alapján erős a reménységünk, hogy ez a fontos ügy végre megoldást é» pedig megnyugtató megoldást fog nyerni. Nem egyszer és meggyőző érvekkel bizonyítottuk e lap hasábjain, hogy a város gazdaközönségének mennyi és mekkora hátránya van a beszállásolásokból, s hogy csak egy barakk-kaszárnya építése segíthetne a minden beszállásolás alkalmával felmerülő kriminális állapotokon, csak örülni tudunk tehát, hogy a közgyűlés előkészítő fóruma szintén a barakkkaszárnya építése mellett döntött. Az állandó választmány előtt ott volt a pénzügyi bizottság javaslata is, amely a gazdákat oly módon kívánta kártalanítani, hogy számukra a mostani beszállásolási díj kétszerese fizettessék. A választmány azonban Kis József, Ács Ferenc, Kriszt Jenő, Lampérth Ferenc, Kis Ernő, dr. Kende Ádám és Hajnóczky Béla felszólalásai alapján olyan javaslatot tesz a közgyűlésnek, mely szerint a városi mérnök 670 embernek és lónak alkalmas barakkkaszárnya tervét készítse el, s ez a költségvetéssel együtt minél előbb terjesztessék a közgyűlés elé. A barakk-kaszárnya számára a választmány a huszárlaktanya mellett óhajt megfelelő területet beszereztetni. § A városi pénztár — mint azt már mi i& megírtuk — sötét és szűk helyiségben van elhelyezve. Ez állapot tarthatatlan voltára hívja fel a polgármester figyelmét Koller Sándoralispán, aki a legutóbb tartott pénztárvizsgálat kapcsán; a következő leiratot intézte a polgármesterhez: „Miután a vizsgálat alkalmával meggyőződtem azon tényről, hogy a városi pénztár helyisége a követelményeknek meg nem felel, mert az, hogy a pénztárral érintkező nagyközönség ugyanazon helyiségben várakozzék, hol a főkönyvek felfektetve vannak és ahol a személyzet a teljes figyelmet és. zavartalanságot igénylő számfejtést és- naplózást teljesíti, a nagyközönség érdekében meg nem engedhető, felhívom a polgármester urat, hogy arra nézve, hogy a városi pénztár megfelelő és legalább 2 nagy és 1 kisebb szobából álló helyiségbe mielőbb áthelyeztessék, a kellő lépéseket tegye meg. Tett intézkedései eredményéről 60 nap alatt jelentést várok." § Építési engedélyt nyertek Polgár Károly Szondy-utca 4. földszintes házra, Kapa János Szladik János utca 21. melléképületre és Kohányi Róbert az Arany János utcán toldalék-építkezésre. EGYESÜLETI ÉLET. = A Vörös-kereszt közgyűlése. A Pápa városi vörös-kereszt választmánya folyó hó 18 ának délután 3 órájára a Jókai-kör helyiségébe hirdetett évi rendes közgyűlését közbejött akadályok miatt azon napon délután 4 órakor a jelzett helyen tartja meg. Miről a t. egyleti tagokat ez úton tisztelettel értesíti az elnökség. — A Kaszinó f. hó 18-án (holnap) d. u. 3 órakor fogja évi rendes közgyűlését megtartani. = A Jókai-kör múlt vasárnapi estélyen jelenvolt diszes közönség igen jó műsort élvezett végig. A műsor első' számaként Németh Sándor kép. tanár tartott előadást Olaszországról. A közvetlen tapasztalat erős impresszióit érdekesen és tanulságosan adta elő élvezetére a hálás közönségnek. A bemutatott képek igen tetszettek. Ezután Rácz Dezső hegedüjátékát következett. Az ő művészetét többször méltányoltuk már. Igazi művész, kinek húrjairól a legnehezebb melódiák lágyán is könnyedén szállnak el. Zajos sikere volt, minek előkelő tényezője volt Kiss Vilma zongorakísérete. Galamb Laura és Geiger Edit pompás műkedvelői tehetségüknek egy dialóg előadásával adták ujabb bizonyítékát. Szeretettel s melegen tapsolták őket. Majd dr. Adorján Gyula egy monolog rutinos ós valóban ötletes előadásaival mulattatta kellemesen a közönséget. Az utolsó szám zongorajáték vol. Frohreich Szabó Ernő egy saját szerzeményű lendületes zenedarabot játszott, technikájának föltétlen biztonságával g előadásának művészi hevével nagy sikert aratván.