Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-03-03 / 9. szám

Közegészségügyi bizottság : dr. Csehszombathy László, Győri Gyula, dr. Kreisler Károly, dr. Weltner Sándor, Karlowitz Adolf, dr Lakos Béla, Németh István, Néhmann Gábor, Saáry Lajos. Közvilágítási felügyelő bizottság: dr. Antal Géza, Bermüller Alajos, Hanauer Zoltán, dr. Horváth József, dr. Hirsch Vilmos, Hajnóczky Béla, Langráf Zsigmond, dr. Kőrös Endre, Krausz J. N., dr. Lővy László, Győri Gyula, dr. Kende Ádám. Hivatalból a v. tanács, főszámvevő és mérnök. Építészeti és szépészeti bizottság : Adamovich Lázár, Besenbacb Károly, Billitz Ferenc, Botka Jenő, ifj. Faa Mihály, Hanauer Zoltán, Langraf Zsigmond, Lippert Sándor, dr. Lővy László, Matkovich Pál. Hivatalból tagjai a rendőrkapitány és T. mérnök. Keresk. és ipartanoncisk. bizottság: dr. Antal Géza, Baranyai Zsigmond, ifj. Faa Mihály, Faragó János, Gál János, Győri Gyula, Hajnóczky Béla, Kis Ernő, Kohn Miksa M.

; dr. Kőrös Endre, dr. Lővy László, Lázár Ádám, Molnár István, Néhmann Gábor, Pethő Menyhért, Saáry Lajos, Sült József, dr. Steiner József, Valter Sándor, Wajdits Károly, dr. Horváth József. Óvoda felügyelő bizottság: L. a keresk. és ipartanoncisk. bizottság tagjait, továbbá : Gyurátz Ferencné, Saáry Lajosné, Sült Józsefné, Steínberger Lipótné. Hivatalból tagjai: a négy hitfelekezet lelkésze, egy-egy tanítója, továbbá az ipar- és kereskedelmi iskolák igazgatója s rajztanoda vezetője. Szinügyi bizottság: dr. Antal Géza, dr. Hoff ner Sándor, dr. Kőrös Endre, Körmendy Béla, Krausz J. N., dr. Lővy László. Hivatalból tagjai a polgármester, rendőrkapitány ós a bizottság magát kiegészíti 6 taggal. Közjótékonysági és szegényügyi bizottság: Ács Ferenc, Csajtai Dániel, dr. Lővy László, Kobera Károly, Lővy Adolf, Piatsek Gyula. Tagjai a polgármester és városi jegyző. Árvaszéki kültagok: Baranyai Zsigmond, Galamb József, dr. Herzog Manó, dr. Hirsch Vilmos, dr. HofFner Sándor, dr. Kende Ádám, dr. Kluge Endre, dr. Koritschoner Lipót, Saáry Lajos, Steinberger Lipót. Kandidáló bizottság: Rendes tagök: Bermüller Alajos, dr. Koritschoner Lipót. Póttagok : Galamb József, Matus György. Pénztár vizsgálati bizottság : Rendes tagok :' Fischer Gyula, Kalmár Károly. Póttagok: Langráf Zsigmond, Hanauer Zoltán. Esküdtszéki tagok összeíró bizottsága : Rendes tagok: Dr. Hirsch Vilmos, Harmos Zoltán. Pót- j tagok: Grosz Ede, Halász Mihály. § Bizottságok megalakulása. A képviselőtestület által választott különböző bizottságok tegnap d. u. 4 és 5 óra között alakultak meg, mind a polgármester elnöklete alatt. Elsőnek a szinügyi bizottság alakult meg, titkárául választván dr. Kőrös Endrét. E bizottság a szervezeti szabályzat értelmében magát a szinpártoló közönség köréből hat taggal egészítette ki. Ezek : Hanauer Zoltán, Harmos Zoltán, Langraf Zsigmond, Pollatsek Frigyes, Saáry Lajos, dr. Weltner Sándor. — Ezután az építészeti bizottság alakult meg. Elnöke: dr. Lővy László, jegyzője: Révész Arnold lett. A pénzügyi bizottság elnökéül: Krausz József N., jegyzőjéül: dr. Antal Géza, az isk. felügyelő bizottság elnökéül: Kis Ernő, az ovodai bizottság jegyzőjéül : dr. Kapossy Lucián, az iparos- és keresk. isk. felügy. bizottság jegyzőéül: dr. Kőrös Endre, a jogügyi bizottság elnökéül: Sült József, jegyzőjéül: dr. Kende Ádám választattak meg. Az összes választások egyhangúlag történtek. § Építési engedélyt nyertek: Karlowitz Adolf Fő-utca 8. sz. emeletes házra, Csillag Ferenc Viz-u. 34. sz. földszintes lakóházra, Hofman Adolf a Kisfaludy-utcán földszintes lakóházra, Faa Mihály Hunyady János u. 5. sz. raktárhelyiségre. — Karlowitz Adolf gyógyszerész emeletes épülete díszére fog válni a Fő-utoának. Bizony kívánatos lenne, ha a Fő-utcáról a régi alacsony földszintes házak mind eltűnnének. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör múlt vasárnapi estélye szép számú közönség előtt folyt le. Rácz Jenő ügyes zongorajátéka után Hammer Mici szavalt két költeményt igen csinosan. Majd Máthé László földm. isk. tanár olvasta fel egy hangulatos rajzát és Szabó Sándor szavalta el Várady egy költeményét igen szépen, nagy hatással. Losonezi Gyula ízléssel és tudással eljátszott gordonkaszólója volt az estély utolsó száma. = A kath. kör folyó hó 4-én vasárnap estt 6 órakor a bencés gimnázium tornatermében felölvasóestélyt tart a következő műsorral: 1. Magyar népdalok. Cimbalmon előadja Resch Margit. 2. A női patronageokról. Irta és felolvassa Stanits Fulgent. 3. A fekete eb. Garay Jánostól. Szavalja Nagy Ilonka. 4. János vitéz, a) Élőzene, b) befejező melodráma, irta Kacsóh Pongrác dr., zongorán előadja Szentgyörgyi Sándor. = Az ág. hitv. ev. leányegylet — mint múlt számunkban jeleztük — ma, szombaton este 6 órakor a gyülekezeti nagy tanácsteremben felolvasással és szavalatokkal egybekötött hangversenyt rendez. Hangverseny utáu tárgysorsjáték ! Belépti dij tetszés szerint! - Műsor. 1. A madár fiaihoz. Köveskuti Jenőtől. Karének. Előadják a református tanítónőképző-int. növendékei. 2. A vén cigány. Farkas Imrétől. Szavalja : Káldy Margit tanítónőképző-int. növ. 3. Hallgató magyar. Lavotta Jánostól. Előadják : I. hegedűn : Kiss Ernő, Márcsik Mihály, Pákán Árpád ; II. hegedűn : Darás Viktor, Kaposi Károly, Tarczy Zoltán ; fuvolán : Dávid János; harmónium: Bóday István; csellón: Ferenczy István ; bőgőn : Dezső Zoltán tanítóképző-intézeti növendékek. 4. Kuruc-dalok. Éneklik: Fodor Jolán, Tok Erzsi, Cserkuti Ilouka és Kovácsics Karolin tanítónőképző-int. növendékek. 5. Felolvasás. Tartja: Kovács Sándor, a pozsonyi theol. akad. tanára. 6. Az én tanyám. Schubert Ferenctől. Énekli: Melha Endre. Zenével kisérik: I. hegedűn: Pákán Árpád: II. hegedűn : Kiss Ernő, Márcsik Mihály ; csellón : Ferenczy István tanítóképző-int. növendékek. 7. Népdalok. Énekli a leányegylet énekkara. 8. Havasi rózsa. Tompa Mihálytől. Szavalja: Hammer Mici. 9. Népdalok. Átírta: Sarudy Ottó. Énekli a tanítónőképző-int. növendékek énekkara. 10. Rákócziinduló. Farkas Imrétől. Szavalja : Vittnyédy Anna tanítónőképző int. növ. 11. Mazur. Zsasskovszky Ferenctől. Karének. Előadja a leányegylet énekkara. = A Leányegyesület folyó hó 4 én vasárnap x/

25 órakor előadó ülést tart, melyen a többi szám mellett Fejes Zsigmond tanár tart felolvasást. A tanítóképezde hangversenye. Az állami tanítóképző ez idei mulatsága folyó hó 16-án, farsang hétfőjén zajlott le az intézet fenyőágakkal igen Ízlésesen feldíszített tornatermében. A szokáshoz hűen a táncmulatságot hangverseny előzte meg. A tanítóképző zeneestélyeiről szólva, már több izben kijelentettük, hogy ezeket nem szabad a műkedvelők iránti köteles elnézéssel bírálni. Ott ahol Rossinit, Mascagnit, Mendelssohnt, Chopint merik a műsorra tenni, ott vége a dilettantizmusnak és az ily előadásokról hízelgő kritikát írni is igazságtalanság, mert aki ilyen magas művészi dolgok előadására vállalkozik, az tudjon annak meg is felelni. A tanítóképző meg is felelt ez idén is feladatának és minden szigoruságuuk ellenére is kénytelen vagyok megvallani, hogy az előadás művészi magaslaton állott és bármely nagyváros hangversenyével bátran mérkőzhetett volna. A tanintatos rendezés előzékenysége már a belépésnél kellemes hatást tett a — megelőző évek nagy látogatottságát véve tekintetbe — kissé megfogyatkozott vendégseregre. Az első számot, Rossini Sevillai borbély cimü operájának uvertürjét és az utolsót Schubert Katona-indulóját az ifjúsági zenekar játszotta. Mindkét számot Köveskuti Jenő tanár vezényelte temperamentumosán, ügyes körültekintéssel, finoman kidolgozva a darabok legapróbb részletéit is, amelyek csak nagy képzettségű zenészek előtt tárulnak fel és amit a lelkes ifjúság gyorsan és pontosan, felfogva a vezér kívánsága szerint végre is hajtott. A gyönyörű megnyitó zene után Puschmann Ida játszott egy Chopin balladát. Puszta megjelenése már a hivatásos zenészt árulja el. Előadásában nemcsak kifogástalan technikáját ragyogtatta, de önálló művészi ízlést vitt játékába, ami tagadhatatlanul nagy elismerést érdemel különösen nálunk, ahol az elfogadott sablon ellen alig mer valaki véteni. A harmadik szám egy melodráma volt. Arany János Ágnes asszony cimü ismert balladájához Köveskuti Jenő irta a szöveg tartalmához éa hol borús, hol vigabb hangulatához nemesen simuló zenéjét. Ferenczy István III. éves növendék, jó szavaló, aki az arcáról is leolvasható betegségének ellenére is ügyesen megfelelt feladatának, melynek síkerében Kertész Gizellának oroszlánrész jutott, mert zongorakísérete mintaszerű volt. Az elő- és közjáték részleteit pompásan kihasználta, míg a kíséretben szerényen diszcrét maradt. Az ifjúsági énekkar Sarudy Ottó mesteri vezetésével két dalt adott elő. Mendelssohn Török bordalát, maid Bátori Lajostól Magyar népdalokat. Nem szükséges újból dicsérnünk a képző énekkarát, most ia régi tapasztalataink erősödtek meg. Fegyelmezett a kar minden embere, ebben rejlik kiválósága, remek árnyalással, tűzzel énekel és egy ember akaratával juttatja érvényre a vezető Ízlését. Idegen csillag is ragyogott az estélyen. Havas Rózsika Veszprémben jött hozzánk, hogy egy csapásra meghódítsa a pápaiakat magának. Két dallal szerepelt a műsoron. Mendelssohn : Téli dai és Mascagni : Siciliana. Mindakettőt behízelgő mezzoszoprán hangjával meleg bensőséggel és finom színezéssel énekelte. Hangja kellemes, egyenletes, hajlékony, hatalmas fortéi utáu művészi tudással siklott át a leghalkabb pianokba. A közönség olyan tapsolásba fogott, hogy csak úgy rengett az épület belé, amit egy gyújtó,, politikai vonatkozású népdallal hálált meg a hálás énekesnő, sőt taps által újból kényszerítve egy részét meg ismételte. A kíséretet Németh Sándor látta el nemes ízléssel és finom diszkrécióval. Az estély álalában fényes volt, minden szereplő valóban versenyre kelt az elsőségért. Ki mondhatná melyik volt legnagyobb? Hangverseny után hirtelen eltűntek székek, padok, dobogó a teremből, melyben reggeli 6 óráig táncolt az ifjúság farsangi jó kedvében. — ik. HETI ÚJDONSÁGOK. Édes apa alszik . . . „Édes apa alszik, Csitt! aranyom, szentem!" S odanyomva piheg A szelíd kis gyerek A remegő keblen. Arany haja fürdik Csóközönbe, könnybe. Esze meg nem érti, Csepp szive nem érzi: Mért oly zivatarral Hull rá száz sóhajjal Édes anya csókja, Édes anya könnye. Nem érti, nem érzi, Amit lát csodálva: Hogy olyan szokatlan Minden ma a házba. S mikor édes anyja Leteszi, ott hagyja: Félni kezd s nem tudja, Mi, amitől félhet; Sirna is, de nem mer, Csak úgy nedves szemmel Csendben, meghúzódva Ide-oda téved. Nem érti, nem érzi . . . De szelíd orcája Töprenkedve kérdi, Amint körülnézdel, Oly szomorún kérdi: Mért vettem én fel ma Ünneplő ruhámat? Nincsen még vasárnap; Nem rég volt, azóta Nem aludtunk hármat. Ha meg ünnep volna, Édes apa akkor Dehogy is aludna! Aludni se tudna, Nekem akkor tőle Arany fillér jutna. Aztán ha aludnék, Mért égnek a gyertyák? A' nélkül aludni Hogyan, hogy ma nem lát ? Hiszen máskor meg a Sötétet szerette, Alváskor a mécset Bizony nem szívelte . . . Hát akik eljönnek, Mért nézik a földet ? Mért nem szólnak többet ? Mi bajuk, hogy nincsen Egyiknek se kedve ? Nem érti, nem érzi . . . De borús orcája Oly panaszlón kérdi: Édes anya velem Mért nem játszik ma is ? Minek öltözött most Más ruhába az is ? Mindig úgy szeretett, — Jaj, ma mért haragszik ?• — S már zokogva kérdi — Mért sir édes anya Már az egész napon Oly hangosan, nagyon? Hiszen mindig mondta: Csendbe legyünk, hogyha Édes apa alszik . . . Jó és szép munkáért és kitűnő szabásért töl>l> kiállításon érmekkel kitüntetve! YAGO DEZSŐ első pápai férfi-divatterme, Pápa, Fő-tér, 253. sz. Mindennemű, férfi-ruhák szolid áron mérték szerint készíttetnek.