Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-12-29 / 52. szám

megye, a város az új-esztendötöl. Hogy mit vár az új-esztendőben a vármegye és a város lakossága a vármegyétől és várostól, mint hivatalos testülettel, arról talán a legközelebbi alkalommal. I HEGEDŰS SÁNDOR. | Mély megilletődéssel vettünk hírt Hegedűs Sándor volt kereskedelmi miniszter, a danántúli ev. ref. egyházkerület főgondnokának f. hó 28 án reggel történt elhunytáról. Óriási, szinte emberfölötti munkásságban eltöltött fényes pályafutásnak befejezését jelenti ez a szomorú hir. A magyar közélet nagy vesztesége általános részvétet keltet városunkban, mert egyháza körül kifejtett munkás ságának az utóbbi években városunk volt szinhelye. Több közintézményünk, így főleg a ref. leányinternátus történetében nagy adományokkal tette nevét örökké emlékezetessé. A váratlanul bekövet kezett gyászeset mély gyászba borította városunk volt országgy. képviselőjét: dr. Hegedű* Lorántot és Iháxz Lajos dunántúli ág. h. ev. egyházkerületi felügyelő családját. Hegedűs Sándor, 1847 április 22-én Kolozs váron született. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári ref. kollégiumban végezte; 1865-ben Budapestre jött s az egyetemen jogi tanulmányo kat végzett, letéve az államvizsgákat és a bírói elméleti vizsgát. 1868-ban a „Hon" szerkesztősé gébe lépett, rövid idő múlva a lapnak fó'muukatársa és vezércikkírója lett. 1875-ben Abrudbánya választotta meg képviselővé. A pénzügyi bizottságba legQtt beválasztatván, a kisebb tárcák előadója lett és a költség vetési javaslatoknak közel 24 évig előadója volt. 1876-ban lett a delegáció tagja s 1877 ben jegyzője. 1884-ben az abrudbányai és a kolozsvári I. kerületben választatván meg, az utóbbi mandátumot fogadta el s 1905-ig állandóan e kerületet képviselte. „Az önkormányzat és pénzügyek" cimü műve 1878 ban jelent meg, az 1881-ki valuta-kongresz szusról közzétett terjedelmes tanulmányai a bank kérdésről, a cukor- és szeszadó kérdésről stb. jelentékenyebb művei közé tartoznak. A Magyar Tudományos Akadémia 1885 ben levelező tagjává 1893-ban rendes tagjává választotta. Az akadémiában olvasta fel „Adóeszményről tudományos és gyakorlati szempontból" cimü tanulmányát. Igazgatósági tagja volt a trieszti Assicurazioni Generáli, a bécsi baleset ellen biztosító társaság, a budapesti jelzáloghitelbank és a pénzváltó és leszámítoló banknak, a Ganz-gyár részvénytársaságnak, elnöke a budapest józsefvárosi jótékonyegyesületnek és a nemzeti torna egyesületnek. Gondnoka, majd 1898 tói kezdve főgondnoka volt a pesti ref. egyházközségnek. A dunamelléki ref. egyházkerület 1889-ben világi főjegyzőjévé választotta. 1892-ben Ő Felsége a Lipót rend középkeresztjével tüntette ki. Az 1896-ki kiállítás pénzügyi bizottságának és juryjének tagja volt, amely működéséért ő felsége legfelsőbb elismerésében részesült. 1896-ban az újonnan alakított reformált országos özvegy- és árvaalap bizottsága elnökévé, a protestáns irodalmi társulat megalakulásakor pénzügyi bizottsága elnökévé, majd a társaság elnökévé választotta. Az ezredévi kiállítás alkalmából a kolozsvári tudományegyetem államtudományi tiszteletbeli doktori diplomát adott neki. Körülbelül 30-éves politikai tevékenység után 1899. február 26 án a Széli-kabinetben a kereskedelmi tárcát vállalta el. Miniszterré történt kineveztetése után alig félévre, 1899 szeptember 18 án valóságos belső titkos tanács )ssá neveztetett ki. Mint kereskedelmi miniszter programmjául tűzte ki az iparfejlesztési akciót, melynek kapcsán számos üdvös intézkedés s még több nagyarányú ipartelep létesítése fűződik nevéhez. Különös gondot fordított külkereskedelmi viszonyaink konszolidálására és fejlesztésére ; e célból a legmesszebb menő s körültekintő forgalom-politikát inaugurálta, a külviszonyok közvetlen észleletére szaktudósítókat küldött a Nyugat és Kelet nagy kereskedelmi emporiumaiba. A minisztereégről a nemzeti pártnak a sza badelvüpárttal való fúziója érdekében 1902 március 4 én leköszönt, mely alkalommal a király a vaskoronarend nagykeresztjével tüntette ki. Ekkor visszatért több pénzintézethez, melyeknek előbb is igazgatósági tagja volt. 1902 ben a dunántúli református egyházkerület főgondnokává választották Tisza Kálmán utódjául; e minőségben 1905ben meghivatott a főrendiházba. Időközben a Magyar Telepítő- és Parcellázó Bankot alapította, melynek elnöke lett, szintúgy elnöke a Magyar Általános Takarékpénztárnak. Abrudbánya, Kolozsvár, Magyarzsákod, Szatmár és Makó díszpolgára. A kolozsvári Mátyás szobor bizottság díszelnöke, több külföldi rend nagykeresztese. . . * • Hegedűs- Sándor elhunytáról a dunántúli ev. ref. egyházkerület a következő gyászjelentést adta ki: A dunántúli református egyházkerület a nagy veszteségtől megrendülve, fájó érzéssel jelenti mély vallásos lelkületű s fáradhatatlan buzgalmu főgondnokának, Hegedűs Sándor v. b. t. t. úrnak folyó évi december hó 28 án történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 3l-én délelőtt 10 órakor adatnak át a siri nyugalomnak a budapesti Kálvintéri református templomból. Pápa, 1906. évi december hó 28 án. Az Úrnak dolgaiban vala az ő öröme, az Úr legyen az ő öröksége ! * A temetésen a gyászbeszédet Antal Gábor püspök tartja, a kerület küldöttségét Németh István egyházker. főjegyző vezeti s ebben városunkból részt vesznek dr. Antal Géza, Barthalos István, Kis József, Thury Etele. A pápai főiskola és a leányiskola nevében Csizmadia Lajos, Faragó János, dr. Horváth József, dr. Kapossy Lucián és Sebestyén Dávid fogják a hála és kegyelet koszorúját a megboldogult ravatalára elhelyezni. A VAROSHÁZÁRÓL § Megfellebbezett közgyűlési határozat. A legutóbbi városi közgyűlés ama határoza ellen, mellyel a gyámpénztári kölcsönök kamatlábát öV/o-ró! 5%,-ra szállították le 'fellebbezés érkezett be a polgármesteri hivatalba. A fellebbezés részletesen kifejti, hogy a kamatláb leszállítása* ami a mai pénzügyi viszonyok közt nem is indokolt, az árvák érdekeit veszélyezteti. Minthogy pedig a képviselőtestület erkölcsileg köteles gondoskodni arról, hogy az árvák kárt ne szenvedjenek, kérik a határozat megsemmisítését. § A központi választmány f. hó 27 én Mészáros polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen az országgyűlési képviselők 1907. évre érvényes névsorát állították össze. Az összeírás szerint jövőre 1112 képviselőválasztó lesz városunkban, akiknek azonban ez évben remélhetőleg nem fog alkalom adatni rá, hogy választói jogukat gyakorolhassák. § A regálé-bizottság f. hó 27-én ülést tart, melyen 1907. évre borfogyasztási egyességeket kötöttek meg. i § Telek-eladási ajánlat. Klein József, böröllői bérlő alánlatot nyújtott be a városhoz, hogy a vasút mellett levő földjéből a város bizonyos területet vásároljon meg. Pápára települni szándékozó gyárak számára az illető terület igen alkalmasnak mutatkozik. d) A bőrvedrekbe vizet hordani b a tűzet öntözni köteleztetnek a szíjártók, nyereggyártók, tobakok, keztyüsök, szűcsök, csizmadiák, magyar és német vargák, kiknek is bőrvedreik a városházánál álljanak s minden céhnek különös rúdja legyen, melyre a maga bőr vedreit aggassa, — s azoknak jó állapotban való megtartásokról az illető Céhek felelni s a bennük ejtett kisebb kárt kipótolni tartoznak, a nagyobb s nevezetesebb kár azonban a tűzoltó kasszából igazíttassék helyre, aki pedig az eltévedt és tűzoltáskor elhányt tűzoltóeszközöket eltitkolja s be nem adja, az az illető birája által mind tolvaj úgy büntettessék. Megkívántatik továbbá, hogy mind az alsó, mind a felső majoroki község a tűzoltó eszközök számára egy-egy külön épületet emeltessen, melybe hasonlóképen számos bőrvedrek is szereztessenek be. e) A lajtorjákkal és csáklyákkal való munkálkodás a mészárosoknak, kőmíveseknek, ácsoknak, molnároknak, asztalosoknak, s kerékgyártóknak lészen kötelességük, kik e végre magukkal fejszét is vinni köteleztetnek. Úgy szintén: f) fejszékkel, vízzel teli sajtárokkal s vödrök kel, vasvillákkal s vaskapcsokkal tartoznak kiállani minden faragó emberek és parasztgazdák. g) A kutakhoz és Tapolca vizéhez vizmerésre alkalmaztatnak a kötélgyártók, kalaposok, kapcások, festők, takácsok és fazekasok. h) Maguk edényeikbe vizet hordanak s a tűzet öntözik a kádárok, Imagyar és német szabók, csapók, szürszabók, úgy szintén a zsidók és mindennemű fent meg nem nevezett lakosok. i) Az utcákra kihordott jószágra a kereskedők, könyvkötők, órások, bábsütők, kenyérsütők, pékek fognak vigyázni felelősség terhe alatt, Mindezen kötelességek teljesítésére a város vagy felső- és alsó-majorokbeli lakosoknak megkülönböztetése s kivétel nélkül úgy értetődik, hogy a veszedelem idején egyikből a másikba a lakosok a kiszabott büntetés alatt tartoznak segítségre menni. Ilyen esetben éjjel minden gazda s lakos az utcára szolgáló ablakjaiba legalább egy gyertyát világítás végett gyújtson, a- vizhordóhelyeken s ott az utcák sarkainál is a jó rendre nézve egyegy lámpás állíttasson fel, s annak meggyújtása azon ház vagy lakosának kötelessége leazen. A fővigyázás s kormányzás végezetre az itthon levő vármegye tisztviselőire, uraság tisztjeire s városi elöljárókra bizatik s azoknak szivükre kötve ajánltatik. A tűznek eloltása után pedig a városi elöljárók szoros számot vegyenek minden céhmestertől az iránt, hogy a céhbeliek hogyan teljesítették az eleikbe szabott kötelességeket s aki helyes ok nélkül a tűzoltásra ki nem állott volna, azt 2 frtra fogják büntetni, mely tüntetésnek 1/

3 része a feladóé lészen. Mihez képest a céhmestereknek szoros kötelességük leszen a maguk céhéből való mesteremberekre s legényekre a tűzoltásnál szemes vigyázattal lenni e hathatós rendeléseiket oda intézni, hogy kiki a maga kötelességét pontosan teljesítse, amiért is, ha a céhmester találna helyes ok nélkül a tűzoltástól elmaradni, 4 frtra fog büntetődní. A céhbe nem levő mesteremberek s egyéb feljebb meg nem nevezettek, kik a kiszabott Kötelességeiket nem teljesítették, hasonlóképen 2 frtra büntetődjenek." Az itt közlött rendszabályokhoz még csak azt jegyezzük meg, hogy a büntetéspénzek tűzoltószerek beszerzésére szolgáltak ós hogy ezen egész szabályzat oly nagy körültekintéssel készült, hogy alig volt olyan foglalkozású polgára a városnak, akinek helyét e szabályzat a tűzeset idejére ki ne jelelte volna. A céhek közül, természetesen, egyetlen egy se vonta ki magát valamely közhasznú feladat teljesítése alól. Kis Ernő. kiválóan alkalmas és célszerű férfi szövet-, női kelme- és pargetmaradékok ZTZZ bámulatos olcsó árban kaphatók ~~ KRAUSZ JÓZSEF M. FIA ÉS TÁRSA divatáruházában. = Új-évi = ajándékúl w * w ét * ét w ét w