Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.
1906-02-10 / 6. szám
meg. A függöny elé lépve prolognak szavalta Kőrös Endrének mai tárcánkban közölt költeményét. Gyönyörű organuma, lendületes szavalata mély és általános sikert aratott. Rózsa Miklósnak egy tündéri gyermek-ezinművét adták elő ezután fiatal leánykák és fiúk. A nemes tendenciájú, szépen gördülő versekben megirt regényes történetet, mely pajkos humor nélkül sem szűkölködött, mindvégig érdeklődéssel hallgatta a közönség. Az érdeklődést fokozta annak megfigyelése, hogy a fiatal 12 — 13 éves gyerekek mily biztossággal mozogtak a színpadon s mily rutinnal deklamáltak. Sőt aki először megszólalt, a hirnök, a kis Klein Gizike tán még 9 éves sincs s mégis oly szépen mondta verseit, hogy élvezet volt hallgatni. De ép így a többiek is, a tündérkirálynő, Hirsch Margit és kísérete: Weisz Franciska. Böhm Jozefa, Wallenstein Helén, Lővy Margit, Koréin Flóra, Klein Gizi. Bátran és ötletesen játszottak a fiúk, Kende Vidor volt a gnómok ügyes vezetője, táborát Böhm József, Lukács Vilmos, Kovács Lajos, Kelemen Árpád, Weltner Sándor és Koralek Kálmán alkották. A nem tündéri elemet négy eleven mozgású leányka: Goldberg Ida, Nussbaum Szabin, Mayersberg Margit, Kohn Olga és Koréin Adél képviselték. Igen szép volt a darab külső kiállítása, csinosak az énekszámok, melyeket Kis József zongoratanár szerzett. Rendkívül intelligens és sokoldalú szinészt volt alkalma megismerni a pápai publikumnak Ferenczi Frigyes, a győri színház rendezőjének személyében. Áz előadásában megnyilatkozó szellemesség, pompás mimikája, valamint kitűnő énekelőadása nagy tetszésre lelt a közönségnél. Zúgott a taps minden száma után, főkép a bay reuthi melodráma után, melyben valósággal excellált. Önkéntelenül felsóhajtottunk : Vajha a mi társulatunknak lenne ilyen buffó szinésze! — Nagy gyönyörűségünkre szolgált a következő szám is. Egy hatalmas zenei művet Reisziger Trió E-durját mutatták be hegedűn Rácz Dezső, zongorán Kis József, gordonkán Losonczy Gyula többször méltányolt precíz előadásukban. Hosszan és lelkesen tapsolták őket. Most élőkép következett. Egy alvó férjjel, valószínűleg papucshőssel, (Haas Jenő) ingerkedik négy pajkos asszonyka: (Singer Miksáné, Fischl Oszkárné, Kellner Móricné, Abelesz Sári.) Ez az egész, de mint tabló hatásos. Bercik Árpád régi, jó egyfölvonásosa „A szellemdús hölgy" került ezután színre. A címszerepet Koritschoner Margit játszotta azzal a finom előadó képességgel, mely sajátja s mely párosulva pajzán humorral nagy sikert szerzett meg számára. Toalettjei is feltűnést keltettek. A házias asszonyka szerepében Nobel Jozefa bizonyította be, hogy a legjobb műkedvelők egyike, s hogy énekelni is (bár a darabban az ellenkezőt állítják) szépen tud. A férj szerepét Képessy Béla játszotta sok igyekezettel. — Hatásos és szép élőkép fejezte be (úgy éjfél tájban) az első estét. ról nyiló mellékutcák egyikébe. A nő is felocsúdott és szintén irányt változtatva, követte az előttünk imbolygó setét szilhuettet. De csak néhány lépést tehettünk. A mencsikoffos einber hirtelen megfordult és gyors lépésekkel megindult velünk szemben. Alig volt annyi időnk, hogy egy kapu mellett meghúzódhassunk. A kicsi asszony reszketve, halálsápadtan tapadt hozzám. De a férfi észre vett bennünket s amint mellénk ért, vizsga pillantást vetett a rejtekbe. A férj, aki valósággal szép ember volt, megismerte feleségét. Reám egy hoaszu, gonosz, kémlelő tekintetet vetett, azután megragadta az asszonyt a csuklójánál és kirántotta a kapu zugából. Egy szót sem szólva, megindult vele a körút felé. Az asszony nem törődött velem tovább, mindenről megfeledkezve, követte a szélesvállu óriást, mint a kutya a gazdáját, aki miután megverte, enni ad neki. Valami ellenállhatatlan kíváncsiság, keverve a megszégyenüléssel és boszuság homályos érzéseivel, arra késztetett, hogy utánuk menjek. Elmerülten beszélgettek. A férfi lármás, goromba hangja, amelyet dühös, türelmetlen mozdulatokkal kisért, a fülemig hatolt. Egyszerre megáltakl és a férfi mondott neki valamit. A kis nő erre karját hirtelen a brutális férfi nyaka köré fűzte és hosszú, szenvedélyes csókban tapasztotta ajkát annak ajkára. Szinte láttam a kitágított órási pupillák mögött nagy fekete szemeinek lázas ragyogását. A szélvihar lassan megszűnt és a hó is csak ritkán, apró kristályokban szállinkózott alá. Én gyorBan megindultam hazafelé. De még otthon is sokáig járkáltam szobámban, visszaemlékezvén e szomorú téli éjszakára, lelkemben érezve e ki& égő tekintetű asszony fekete szemeinek izzó perzselését. Ha nem csalódunk, Bőhm képe után a Parasztlakodalmat mutatták be: Böhm Elza, Kende Piroska, Koritschoner Ilonka, Kollin Juliska, Lázár Boriska, Reich Jolán, Weiler Etelka, Weisz Reneé és párjaik Balassa István, Erdős Illés, Gelley Frigyes, Guth Emil, Hirsch Jenő és Sándor, Klein Béla, Kovács Károly, Schönteld Gyula meg a cigánygyerekek : Balassa Dezső, Brunner Elemér, Stern József. Az élőkép is tetszett, de tetszett főleg az ezt követő tánc, melvet Füredi muzsikájára nagy hévvel táncolt a fiatalság, amelyet meg is kellett ismételniük. * A zene- és énekművészet barátjai számára feledhetetlen szép est volt a második. Két élőképet és egy vigjátékot leszámítva csupa zene- és énekszám volt a műsoron. Az előadók sorában: Vajda Emil és Guttmann Béla, oly nevek, melyek eleve biztosítékai a fényes sikernek. Az est megnyitója egy gyors tempóbán, ügyes összjátékban előadott egy felvonásos volt: A fotográfus. A darab maga nem sokat érő, de a szereplők pótolták, a szerző mulasztásait. Főkép Kövi Angéla öntött lelket elegáns és ötletes játékával, igen szépen pointirozott beszédmódjával a darabba. Mellette hozzájárult az elért sikerhez Lukács Vilmos, ki biztos fellépésével is hatott és Goldberg Ida, aki a szobaláuy kis szerepében kedvesen játszott; Balassa István, mint pincér ügyeskedett. Játékukat sűrű taps jutalmazta. A taps megújult, midőn a függöny felgördült és a zeneszám szereplői dr. Vajda Emil győri zeneigazgató és Gerstl Leóné megjelentek. Vajda dr., aki az ország egyik első hegedűművésze, ezúttal negyedízben kötelezte le a pápaikat azzal, hogy művészestélyük sikerét fényessé tette. Előbb Bethoven híres „Tavasz" szonátáját játszotta. A közönség szinte áhítattal hallgatta hegedűje hangjait, melyekkel remek összhangba olvadt össze Gerstl Leónónak bámulatos finomságú zongorakisérete. Majd saját szerzeményű Ábrándját adta elő s a dallamos, poétikus mű zenei szépségeit a maguk egészében érvényre juttatván, zúgó tapsokat aratott, melyek egy része ismét Gerstl Leónét illette. Guttmann Béla, a bécsi főkántor sem először járt Pápán. Hatalmas erejű baritonja egészen megj töltötte a ezinházat, igazán művésziesen adta elő j Schubert Zajló folyamát s tán még tökéletesebben J a Die Uhrt. Bámultuk hangja terjedelmét, mely a magasságban ép úgy csillog, amily tömör a mélységben, pianói pedig szívhez szólók. A zúgó tapsokra ráadásul egy magyar dalt énekelt. Igen szép volt a következő életkép: A négy évszak. Nobel Henrike, mint tavasz, Stern Ilonka, mint nyár, Havas Ernőné, mint ősz és Koritschoner Margit, mint tél, kíséretükkel festői csoportozatot alkottak. Megérdemelték, hogy képen megörökíttessenek. Magnézium lángot láttunk felvillanni, egy páholy mélyén pedig mintha fotográfus masinát láttunk volna, hát lehet, hogy meg is örökíttették. Most ismét zeneszám jött, két hegedűn, melyek egyikét ismét dr. Vajda, másikát pedig Steiner Samu győri zenetanár kezelte, szintén a legteljesebb elismerést érdemlő biztossággal, egy Alard-szimfóniát — a legnehezebb zenedarabok egyikét — játszották Gerstl Leóné zongorakiséretével — igen nagy hatást keltve. Suppé Magyarhon üdvözlése c. ábrándja örökszép melódiáival elbűvölte a hallgatóságot, mely végén lelkesen ünnepelte a művészi triászt. Guttmann Béla újabb énekszámai szintén növelték az előbbiek sikerét. Előbb egy Schubertdalt énekelt mély érzéssel, szívhez szóló bensőséggel, majd meg a Heine-Schumann Két gránátosát adta elő ritkán tapasztalt hatással. Mikor a dal végén a második gránátos dala a Marseillaise gyújtó dallamába csapott át, hatalmas hangjával valósággal felvillanyozta a hallgatóságot. A fellelkesült közönség zúgva tapsolt és éljenzett, nem nyugodott addig, míg a Marseillaiset újra nem hallhatta. Az előző napi Parasztlakodalom s kedves csárdása volt az est sok tapssal honorált záradéka. Referádánkat nem fejezhetjük be anélkül, hogy elismerésünket ne íejeznők ki mindazok iránt, akiket ez megillet. Első helyen megilleti dr. Lővy Lászlóné nőegyleti elnöknőt, ki a műsorról, a szereplőkről gondoskodott 8 heteken keresztül agitált, lelkesített a siker érdekében. Mellette a főérdem Rosenthal Franciskáé. A szindarabokat ő tanította be s izlése költői felfogása s főleg kifogyhatlan türelme a legszebb eredményeket érte el. A siker babérjának legszebb ága őt illeti. Az élőképek rendezéséért Herz Dávid rajztanár és festőművészt illeti meg nagy elismerés. Ép így i elismerés illeti a nőegyleti titkárt, Blau Henrik tanárt sokirányú fáradozásááért. * A második művészestély után a Griff nagytermében a szereplők és a közönség nagy része is kedélyes táreasvacsorára gyűltek össze. Vaosora után tánc volt, mely a legjobb hangulatban a hajnali órákig tartott. A YAROSHAZAROL. § Jön az erőszak. A veszprémi kir. pénzügyigazgatóság leiratot intézett Pápa város polgármesteréhez, melyben felhívja, hogy a „törvény által megállapított kezelési reod biztosítása és az államkincstár jogos igényeinek érvényesítése céljából, az önként befizetett, de eddig az illetékes kir. adóhivatalba be nem szállított adókat 8 nap alatt feltétlenül szállítsa be és ennek megtörténtéről haladéktalanul jelentést tegyen, mert ellenkező esetben a pénzügyigazgatóság az 1883 : XLIV. t c. 44., 46. és 47. §-ának rendelkezészit haladéktalanul alkalmaztatni lenne kénytelen." — E paragrafusok egyrészt arról szólnak, hogy az állami adók sem községi, sem más célra nem fordíthatók (aminthogy nem is fordíttatnak ily célokra), aki ez ellen vét, hűtlen kezelés, illetve sikkasztás bűntényébe esik, másrészt arról, hogy aki az adókat be nem szolgáltatja, pénzbírsággal, illetve fegyelmi eljárással sujtatik. (Ezzel szemben hozta meg városunk képviselőtestülete a vármegye parancsának megfelelő ama határozatát, hogy esetleg felfüggesztendő tisztviselőinek fizetését teljes egészében folyósítani fogja.) § A vásártér. Három hét előtti számunkban közöltük az O. M. K. E.-nek és az ipartestületnek a vásártér elhelyezésére vonatkozó memorandumát. E memorandum most a városhoz is beadatott. A tanács, mielőtt bármi érdemleges határozatot hozna, a v. mérnököt költségvetés-tervezet elkészítésére utasította, másrészt az Eszterházy grófi urodalomhoz kérdést intéz, hogy a memorandumban a vásártér céljaira legalkalmasabbnak jelzett tókerti területet hajlandó lenne-e a városnak — ha ilyen határozat hozatnék — eladni ? EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör vasárnap, e hó 11-én délután 5 órakor saját helyiségében estélyt tart, ennek műsora a következő: 1. Rubinstein Románc; Tschaikovszky: Humoreszk, zongorán előadja Kis Ilonka. 2. A szocializmus kilátásai. Irta a felolvassa Csizmadia Lajos. 3. Műdal. Énekli Seefranc Sándor, hegedűn kisérik : Fazekas Mihály, Losonci Gyula, Rácz István, Szobi András, zongorán: Ráoz Jenő. = A Katii. Kör mult vasárnapi felolvasóestélye nemcsak a nagy közönségre, hauern a deákságra is nagyon jó hatással volt. Előadó ugyanis Izsóf Alajos a Zászlónk szerkesztője, az ifjúság lelkes barátja volt; üdvözlésére a bencés gimn. ifjúsága egytőlegyik megjelent a d. e. gyorsvonatnál. Izsóf földkörüli útjáról tartott érdekes előadást, mely jóllehet l J/ 4 óráig tartott, a hallgatóság figyelmét végig lekötötte. Bottka Emma zongorajátéka gyönyörködtette ezután a közönséget, ki szép játékával első felléptére teljesen meghódította a zenekedvelő műértő közönséget. Takács Gedeon tanár szavalta most egy gyönyörű hazafias költeményét, melyet viharos taps jutalmazott. Az első és utolsó számot az áll. tauítóképző-intézet zenekara adta elő a tőle már megszokott precizitással és érzéssel, ami a régi jó magyar dalban teljesen érvényre jutott. = A pápai ref. leányegylet harmadik sikerült összejövetelét tartotta f. hó 4-én a ref. főiskola tornatermében. Előadásra került a „Gályarabok éneke" az egylet énekkarának ügyes tolmácsolásában. Kis Ilonka mély érzéssel, igen szépen szavalta Ada Negri két költeményét: „Az utoai suhancot" és a „Hát újra látlak" kezdetű verset. Szefranc Sándor gimn. VIII. o. t. csinosan énekelt pár magyar dalt Losonozy Gyula, Rácz Jenő és Fezekas Mihály tanulótársai zenekisérete mellett. Meleg, szeretettel teljes hangú felolvasást tartott Kenessey Anna a nő családi életéről. Ügyes és finom előadásban juttatta érvényre Farkas Mihály, Losonczy Gyula és Ráoz Jenő egy trió zenei szépségeit. Kakas Irén Lampérth Géza szép versét a „Veér Judith rózsáját" szavalta. Ugyancsak a leányegyleti énekkar adta elő Szalisznyó Sándor vezetése alatt a „Kék nefelejcs" kezdetű szép dalt.
