Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.
1906-10-13 / 41. szám
dr. Óváry Ferenc, Reé Jenő, Barthalos István, dr. Magyar Károly, dr. Mihályffy József és dr. Kemény Pál tagokból álló bizottságot küldött ki. A budapesti felső ipartanodánál megüresedett ösztöndijjat Kristóf Károlynak adományozták. A községi utak gondozásáról alkotott szabályrendeleteket mind elfogadták. A tárgysor 1—28. pontjait Véghelyi főjegyző referálta ismert rutinjával. Veszprémi III., pápai IV. gyógyszertár. Ezután soronkívűl a veszprémi [II. s a pápai IV. gyógszertár ügyét vették elő. A veszprémi harmadik gyógyszertárra nézve az egészségügyi bizottság azt javasolja, hogy a belügyminiszternél a harmadik gyógyszertárnak a városnak távolabbi részében leendő felállítását pártolják, tekintettel arra, hogy a két meglevő gyógyszertár érdekét a harmadik nem veszélyeztetné. A jog megadását Veszprém városa számára véleményezik. A pápai IV. gyógyszertárra nézve az egészségügyi bizottság szintén pártoló javaslatot tesz, a IV. .gyógyszertárt a keletkezett új városrész és a gyárak teszik szükségessé, azért ennek az Erzsébetvárosban leendő felállítását véleményezik. A közgyűlés mindkét javaslatot egyhangúlag elfogadta. Kossuth-Lajos-utca megnyitása. Ugyancsak soron kívül vették tárgyalás alá Pápa városnak a Kossuth-utca déli végének meg nyitására vonatkozó határozatait s az e tárgyban beadott fellebbezést. Az ügy előadója dr. Horváth Lajos volt, aki szépen, alaposan ismertette az ügy minden részletét, megcáfolta a fellebezés érveit s előterjesztette az állandó választmány javaslatát, mely a határozatok jóváhagyásának kimondását kéri. Az ügyhöz elsőnek Kellner Vilmos szólt hozzá, aki kijelentette, hogy az egész utcanyitás csak pár háztulajdonos érdekea forgalom semmit, a közegészségügy nagyon keveset nyer általa s a polgárság terhei nagyobbodnak. Indítványozza, hogy az ügy megvizsgálására megyei bizottság küldessék ki. Keresztes Gyula szerint a határozat meghozatalában oly tisztviselők is részt vettek, kik nem fizetnek városi adót; a szükséges költségeket a külvárosoktól vonják el, indítványozza, hogy a város határozatát semmisítsék meg. Az utcanyitás jóváhagyása mellett elsőnek dr. Löivy László érvelt. Pápa város az utcarendezés tekintetében igen konzervatív, e mostani határozatát, mind a haladás jelét kell üdvözölni. Az ügy városi közérdek, leginkább ceak azok vannak ellene, kikből magánérdekük vélt sérelme beszél. Ha most nem nyitják meg az utcát, megépülnek az utcát elzáró házak s akkor a terv megvalósulása örökre lehetetlen. Dr. Körös Endre az utcanyitás szépészeti ós forgalmi jelentőségét fejtegeti. A Kossuth-utca mintegy bázisa a város utcarendezésének s északi végének kiszélesítése csak akkor várható, ha déli vége megnyílik. Az az impozáns többség, amellyel a képviselőtestület határozatát meghozta, bizonyítja, hogy itt nem egyesek érdekéről van szó. Az új utcarész a várost szépíti, a forgalmat könnyíti, költsége aránylag csekély s az új négy, emeletes ház pótadótöbbletében bőséges fedezetet talál. Rainprecht Antal szerint a vármegye a várossal szemben nem gáncso8kodhatik, mégis mivel egyik felszólaló (Kellner) felemlítette, hogy a város egy az utcanyitás számára megvett telket esetleg nyereségre (s nem a vételi árban) adhatta volna el, ő is helyesli a vizsgáló bizottság kiküldését. Hatásosan és meggyőzően szólt ezután az ügyhöz Koller Sándor alispán. Az ügyet Pápa város nem elhamarkodva, hanem alapos előkészítés után intézte el. Ha egy r. t. város ily óriási többséggel határoz el valamit, autonómiáját sértenők, ha beavatkoznánk, kivéve, ha szabálytalanság történt volna, amiről itt szó sem lehet. A megye is féltve őrzi autonómiáját, ne bántsuk a városét sem. Ismeri az ügyet s nyugodtan elmondhatja, hogy a város úgy szépészeti, mint forgalmi szempontból sokat nyer az utcanyitással. Ha elviselhetlen terhet vállalna magára ez által a város, ellene lenne, de az elvállalt teher csekély, s a közérdek teszi szükségessé, hogy a város magára vállalja. Más nem kívánván az ügyhöz szólani, a főispán a három indítvány közül először az állandó választmányét bocsátotta szavazás alá. Felállással szavaztak, mintegy 80-an álltak fel mellette s 5 —6-an maradtak ülve. Ellenpróba kéretvén, csupán hárman szavaztak az áll. javaslat ellen, s igy az utcanyitás törvényhatósági megerősítést nyert. Rákóczi-ünnep. A törvényhatóság meghívást nyervén a II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazaszállítása alkalmából rendezendő nemzeti ünnepre, a Budapesten rendezendő ünnepre kiküldettek Hunkár Dénea főispán vezetése alatt: Koller Sándor alispán, dr. Véghely Kálmán főjegyző, Csapó Kálmán t. főügyész, dr. Ováry Ferenc, Fischer Károly, Csikvándy Ernő és Biró Géza; a kassai ünnepségre: Hunkár Dénes, Koller Sándor, dr. Óváry Ferenc. Egyéb ügyek. Pápa városának két határozatát hagyták még jóvá: a Csatorna utcában 29*5 Q-ölnek Gaál János részére történt eladását és a cédulaháznak dr. Fehér Dezső számára történt eladását, azzal azonban, hogy a vételár — mint törzsvagyon —mikénti kezelése és gyümöloBÖztetése tárgyában pótlólag határozzon. A Moravek-ház megvételét nem hagyták jóvá, mert a vételárat a nyugdíjalapból nem szabad fedezni, a város tartozik más fedezeti alapot kijelölni. A pápai földmíves-iekolánál tett alapítványokat újabb hat évre meghosszabbították. ^ Fábián Lajos budapesti vállalkozó mérnöknek az általa tervezett és a vármegye területén keresztülfutó h. é. vasutakra kilométerenként 6000 korona megszavazását kérő folyamodványát elutasították abból az okból, mert az útadó-alap jövedelme a legszükségesebbet is alig képes fedezni. A második napon nyertek még elintézést az összes községi költségvetések ós számadások. A YAROSHÁZAROL. § Részleges tisztújitás. Hétfőn, f. hó 15 én d. u. 3 órakor lesz a részleges tisztújító városi közgyűlés, melyen az üresedésben lévő v. másodorvosi, kiadói és gazdai állásokat fogják betölteni. A tisztújítás iránt a v. képviselők körében élénk érdeklődés tapasztalható. Az orvosi állásra pályázók közül dr. Grósz Lajos visszavonta pályázatát s így ez állásnak csak két jelöltje van: dr. Weltner Sándor és dr. Nyikora József. Annál többen vannak a gazdai állásra pályázók, ha a kellő iskolai képzettséggel nem birók pályázatai figyelmen kívül is maradnak, mindig lesz vagy 0 képesített aspiráns. A választási küzdelem azonban, amint látszik, Bottka Jenő és Szőllőssy Miklós között fog eldőlni. A kiadói állásra Tóth Ferenc, -— Nem ? ! — szörnyűködött Selmei, — hisz ez lehetetlen ! A szép asszony cigarettára gyújtott és igy szólt : — Elvált asszony vagyok. Selmei felpattant: — Elvált asszony ? — kiáltotta, de hisz ez szörnyűség ! — Ugyan, — mondotta az utitársnő kissé gúnyosan, — miért találja ön azt olyan szörnyűnek? — Miért ? Megmondom, nagyságos asszonyom. Mert én is . . , — Ön is? — Igen, azaz, hogy az én feleségem is elvált tőlem. — Lám, lám. — Én tudom, hogy milyen skandalumok előzték meg a válást. Undorító skandalumok. Hónapokon át vájkáltunk egymás veséjében. Bocsánat, ez így van. Még a tettlegességtől sem riadtunk vissza. Micsoda bestia ! Bocsánat nem mondhatom el a részleteket. Nem mondhatom el. Tiltja a tisztesség, a köznapi értelemben vett szemérem. Azért mondtam, hogy szörnyűség. Tetszik érteni ? — Egyáltalában nem. — Nem ? Csodálom. A szép útitárs kidobta a cigarettát az ablakon s a legnyugodtabb hangon folytatta : —- A mi válásunkat semmiféle skandalum nem előzte meg. Férjem elpazarolta vagyonát s otthagyott egy más nő miatt. — Egy más nő miatt ? — kérdezte Selmei kissé bambán. — Úgy van ; egy más nő miatt, aki gazdag volt. — Úgv ? Értem. Eszerint a nagyságos asszony nem gazdag ? Selmei észre sem vette, hogy milyen ostobaságot, illetlenséget kérdezett. Egész bizonyosra vette, hogy az, akivel beszél, hírhedt kalandornő. Azzal szemben nincsenek társadalmi kötelezettségek. Folytatta az indiszkrét kérdezősködést : — Mióta férje elhagyta, a saját ügyessége után él, úgy-e bár ? — Ügyesség ? Nem tudom, hogy annak nevezhető. Gazdálkodom. — A mások zsebében, — gondolta magában a megriadt fantáziájú fakereskedő, aztán szomorúan folytatta : — Persze, persze, az élet sok furcsaságot produkál. Ilyen szép asszony . . . Hm ... Az enyém is szép völt. . . . De ez nem tartozik a dologra. Nagyot sóhajtott s lecsüggesztette fejét, mint ahogy a színpadon a drámai magánjelenéseknél szokás. — Lássa, szép asszony, az én esetem hasonlít az önéhez. Engem is a feleségem tett tönkre. Mert egészen tönkre tett. Nekem nincs egyebem a rajfcamvalómnál. Tudja, hogy harmincnyolc krajcárral a zsebemben utazom. Becsületemre mondom, harmincnyolc krajcár összes aktiv vagyonom. Mit szól ehhez? Ugy-e borzasztó? Egy felnőtt ember, aki maholnap nagyapa lehetne. Még nem, de néhány év múlva. Mert negyvennégy éves vagyok, s itt állok csupaszon, meztelenül . . . Nem borzasztó az ? És tudja miért utazom ? Pumpolni megyek egyik rokonomhoz. Ugy-e szomorú foglalkozás? Mindegy ... a nyomorúság a lejtőre sodort. Tudja, hogy reggel óta nem ettem. Egy falatot sem. Becsületemre ! Idáig juttatott az asszony, az az asszony. Csikorgatta a fogait. A szép asszony szeméből meghatottság áradt. Lekapta hamarosan kézitáskáját s kicsomagolt belőle egy BÜlt csirkét. — Uram — mondotta — ön megtisztelt bizalmával, nem szabad visszautasítania ezt a csekélységet. Van hozzá egy kis jó bor is. — De asszonyom . . . — Tessék. Selmei nagyon rövid vonakodás után elfogadta MIT IGYUNK? w mohai Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert j gyu nk m 0hai csakis a természetes szénsavas . ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai ÁGNESforrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. ( 2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cbolera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágncs-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kaphútó. A forráskezelöség. « llákiti/üv ? Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Os.:u)ald János urnái Pápán. v VM •