Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-10-13 / 41. szám

dr. Óváry Ferenc, Reé Jenő, Barthalos István, dr. Magyar Károly, dr. Mihályffy József és dr. Kemény Pál tagokból álló bizottságot küldött ki. A budapesti felső ipartanodánál megüresedett ösztöndijjat Kristóf Károlynak adományozták. A községi utak gondozásáról alkotott szabályrende­leteket mind elfogadták. A tárgysor 1—28. pont­jait Véghelyi főjegyző referálta ismert rutinjával. Veszprémi III., pápai IV. gyógyszertár. Ezután soronkívűl a veszprémi [II. s a pápai IV. gyógszertár ügyét vették elő. A veszprémi harmadik gyógyszertárra nézve az egészségügyi bizottság azt javasolja, hogy a belügyminiszternél a harmadik gyógyszertárnak a városnak távolabbi részében leendő felállítását pártolják, tekintettel arra, hogy a két meglevő gyógyszertár érdekét a harmadik nem veszélyez­tetné. A jog megadását Veszprém városa számára véleményezik. A pápai IV. gyógyszertárra nézve az egészségügyi bizottság szintén pártoló javasla­tot tesz, a IV. .gyógyszertárt a keletkezett új városrész és a gyárak teszik szükségessé, azért ennek az Erzsébetvárosban leendő felállítását véleményezik. A közgyűlés mindkét javaslatot egyhangúlag elfogadta. Kossuth-Lajos-utca megnyitása. Ugyancsak soron kívül vették tárgyalás alá Pápa városnak a Kossuth-utca déli végének meg nyitására vonatkozó határozatait s az e tárgyban beadott fellebbezést. Az ügy előadója dr. Horváth Lajos volt, aki szépen, alaposan ismertette az ügy minden részletét, megcáfolta a fellebezés érveit s előterjesztette az állandó választmány javaslatát, mely a határozatok jóváhagyásának kimondását kéri. Az ügyhöz elsőnek Kellner Vilmos szólt hozzá, aki kijelentette, hogy az egész utcanyitás csak pár háztulajdonos érdeke­a forgalom semmit, a közegészségügy nagyon keveset nyer általa s a polgárság terhei nagyobbod­nak. Indítványozza, hogy az ügy megvizsgálására megyei bizottság küldessék ki. Keresztes Gyula szerint a határozat meghozatalában oly tisztvi­selők is részt vettek, kik nem fizetnek városi adót; a szükséges költségeket a külvárosoktól vonják el, indítványozza, hogy a város határoza­tát semmisítsék meg. Az utcanyitás jóváhagyása mellett elsőnek dr. Löivy László érvelt. Pápa város az utcarendezés tekintetében igen konzer­vatív, e mostani határozatát, mind a haladás jelét kell üdvözölni. Az ügy városi közérdek, leginkább ceak azok vannak ellene, kikből magánérdekük vélt sérelme beszél. Ha most nem nyitják meg az utcát, megépülnek az utcát elzáró házak s akkor a terv megvalósulása örökre lehetetlen. Dr. Körös Endre az utcanyitás szépészeti ós forgalmi jelentőségét fejtegeti. A Kossuth-utca mintegy bázisa a város utcarendezésének s északi végének kiszélesítése csak akkor várható, ha déli vége megnyílik. Az az impozáns többség, amellyel a kép­viselőtestület határozatát meghozta, bizonyítja, hogy itt nem egyesek érdekéről van szó. Az új utcarész a várost szépíti, a forgalmat könnyíti, költsége aránylag csekély s az új négy, emeletes ház pót­adótöbbletében bőséges fedezetet talál. Rainprecht Antal szerint a vármegye a várossal szemben nem gáncso8kodhatik, mégis mivel egyik felszólaló (Kellner) felemlítette, hogy a város egy az utca­nyitás számára megvett telket esetleg nyereségre (s nem a vételi árban) adhatta volna el, ő is he­lyesli a vizsgáló bizottság kiküldését. Hatásosan és meggyőzően szólt ezután az ügyhöz Koller Sándor alispán. Az ügyet Pápa város nem elha­markodva, hanem alapos előkészítés után intézte el. Ha egy r. t. város ily óriási többséggel határoz el valamit, autonómiáját sértenők, ha beavatkoz­nánk, kivéve, ha szabálytalanság történt volna, amiről itt szó sem lehet. A megye is féltve őrzi autonómiáját, ne bántsuk a városét sem. Ismeri az ügyet s nyugodtan elmondhatja, hogy a város úgy szépészeti, mint forgalmi szempontból sokat nyer az utcanyitással. Ha elviselhetlen terhet vállalna magára ez által a város, ellene lenne, de az elvál­lalt teher csekély, s a közérdek teszi szükségessé, hogy a város magára vállalja. Más nem kívánván az ügyhöz szólani, a fő­ispán a három indítvány közül először az állandó választmányét bocsátotta szavazás alá. Felállással szavaztak, mintegy 80-an álltak fel mellette s 5 —6-an maradtak ülve. Ellenpróba kéretvén, csu­pán hárman szavaztak az áll. javaslat ellen, s igy az utcanyitás törvényhatósági megerősítést nyert. Rákóczi-ünnep. A törvényhatóság meghívást nyervén a II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak haza­szállítása alkalmából rendezendő nemzeti ünnepre, a Budapesten rendezendő ünnepre kiküldettek Hunkár Dénea főispán vezetése alatt: Koller Sándor alispán, dr. Véghely Kálmán főjegyző, Csapó Kálmán t. főügyész, dr. Ováry Ferenc, Fischer Károly, Csikvándy Ernő és Biró Géza; a kassai ünnepségre: Hunkár Dénes, Koller Sándor, dr. Óváry Ferenc. Egyéb ügyek. Pápa városának két határozatát hagyták még jóvá: a Csatorna utcában 29*5 Q-ölnek Gaál János részére történt eladását és a cédulaháznak dr. Fehér Dezső számára történt eladását, azzal azonban, hogy a vételár — mint törzsvagyon —­mikénti kezelése és gyümöloBÖztetése tárgyában pótlólag határozzon. A Moravek-ház megvételét nem hagyták jóvá, mert a vételárat a nyugdíj­alapból nem szabad fedezni, a város tartozik más fedezeti alapot kijelölni. A pápai földmíves-ieko­lánál tett alapítványokat újabb hat évre meg­hosszabbították. ^ Fábián Lajos budapesti vállalkozó mérnöknek az általa tervezett és a vármegye területén keresztülfutó h. é. vasutakra kilométerenként 6000 korona megszavazását kérő folyamodványát elutasították abból az okból, mert az útadó-alap jövedelme a legszükségesebbet is alig képes fedezni. A második napon nyertek még elintézést az összes községi költségvetések ós számadások. A YAROSHÁZAROL. § Részleges tisztújitás. Hétfőn, f. hó 15 én d. u. 3 órakor lesz a részleges tisztújító városi közgyűlés, melyen az üresedésben lévő v. másod­orvosi, kiadói és gazdai állásokat fogják betölteni. A tisztújítás iránt a v. képviselők körében élénk érdeklődés tapasztalható. Az orvosi állásra pályá­zók közül dr. Grósz Lajos visszavonta pályázatát s így ez állásnak csak két jelöltje van: dr. Weltner Sándor és dr. Nyikora József. Annál töb­ben vannak a gazdai állásra pályázók, ha a kellő iskolai képzettséggel nem birók pályázatai figyel­men kívül is maradnak, mindig lesz vagy 0 ké­pesített aspiráns. A választási küzdelem azonban, amint látszik, Bottka Jenő és Szőllőssy Miklós között fog eldőlni. A kiadói állásra Tóth Ferenc, -— Nem ? ! — szörnyűködött Selmei, — hisz ez lehetetlen ! A szép asszony cigarettára gyújtott és igy szólt : — Elvált asszony vagyok. Selmei felpattant: — Elvált asszony ? — kiáltotta, de hisz ez szörnyűség ! — Ugyan, — mondotta az utitársnő kissé gúnyosan, — miért találja ön azt olyan szörnyű­nek? — Miért ? Megmondom, nagyságos asszonyom. Mert én is . . , — Ön is? — Igen, azaz, hogy az én feleségem is elvált tőlem. — Lám, lám. — Én tudom, hogy milyen skandalumok előz­ték meg a válást. Undorító skandalumok. Hónapo­kon át vájkáltunk egymás veséjében. Bocsánat, ez így van. Még a tettlegességtől sem riadtunk vissza. Micsoda bestia ! Bocsánat nem mondhatom el a rész­leteket. Nem mondhatom el. Tiltja a tisztesség, a köznapi értelemben vett szemérem. Azért mondtam, hogy szörnyűség. Tetszik érteni ? — Egyáltalában nem. — Nem ? Csodálom. A szép útitárs kidobta a cigarettát az ablakon s a legnyugodtabb hangon folytatta : —- A mi válásunkat semmiféle skandalum nem előzte meg. Férjem elpazarolta vagyonát s ott­hagyott egy más nő miatt. — Egy más nő miatt ? — kérdezte Selmei kissé bambán. — Úgy van ; egy más nő miatt, aki gazdag volt. — Úgv ? Értem. Eszerint a nagyságos asszony nem gazdag ? Selmei észre sem vette, hogy milyen ostobasá­got, illetlenséget kérdezett. Egész bizonyosra vette, hogy az, akivel beszél, hírhedt kalandornő. Azzal szemben nincsenek társadalmi kötelezettségek. Foly­tatta az indiszkrét kérdezősködést : — Mióta férje elhagyta, a saját ügyessége után él, úgy-e bár ? — Ügyesség ? Nem tudom, hogy annak nevez­hető. Gazdálkodom. — A mások zsebében, — gondolta magában a megriadt fantáziájú fakereskedő, aztán szomorúan folytatta : — Persze, persze, az élet sok furcsaságot produkál. Ilyen szép asszony . . . Hm ... Az enyém is szép völt. . . . De ez nem tartozik a dologra. Nagyot sóhajtott s lecsüggesztette fejét, mint ahogy a színpadon a drámai magánjelenéseknél szokás. — Lássa, szép asszony, az én esetem hasonlít az önéhez. Engem is a feleségem tett tönkre. Mert egészen tönkre tett. Nekem nincs egyebem a rajfcam­valómnál. Tudja, hogy harmincnyolc krajcárral a zsebemben utazom. Becsületemre mondom, harminc­nyolc krajcár összes aktiv vagyonom. Mit szól ehhez? Ugy-e borzasztó? Egy felnőtt ember, aki maholnap nagyapa lehetne. Még nem, de néhány év múlva. Mert negyvennégy éves vagyok, s itt állok csupa­szon, meztelenül . . . Nem borzasztó az ? És tudja miért utazom ? Pumpolni megyek egyik rokonomhoz. Ugy-e szomorú foglalkozás? Mindegy ... a nyomo­rúság a lejtőre sodort. Tudja, hogy reggel óta nem ettem. Egy falatot sem. Becsületemre ! Idáig jutta­tott az asszony, az az asszony. Csikorgatta a fogait. A szép asszony szeméből meghatottság áradt. Lekapta hamarosan kézitáskáját s kicsomagolt belőle egy BÜlt csirkét. — Uram — mondotta — ön megtisztelt bizalmával, nem szabad visszautasítania ezt a csekély­séget. Van hozzá egy kis jó bor is. — De asszonyom . . . — Tessék. Selmei nagyon rövid vonakodás után elfogadta MIT IGYUNK? w mohai Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert j gyu nk m 0hai csakis a természetes szénsavas . ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai ÁGNES­forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. ( 2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cbolera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágncs-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szak­tekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kaphútó. A forráskezelöség. « llákiti/üv ? Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Os.:u)ald János urnái Pápán. v VM •

Next

/
Thumbnails
Contents