Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-09-15 / 37. szám

Körül egynek kivételével Kicsiny házak rozzant sora S méltóságteljesen középen Én: a múzsáknak hajioka. Nem is oly rég, huszonöt éve Még tágas voltam szörny ükép, Játsztak bármily „nagy újdonságot 11 Ölemben jól megfért a nép S a színpadon, bár csődület volt, Minémüt a karzat szeret, Nagy férfi- és szép női-karnak Mindég adhattam én helyet . . . Ma már . . . ma már . . . engem lenéznek Jobbról-balról a paloták; Döbbenve kérdem: hát valóban Én visszamentem, mint a rák? Szebb lesz minden középület már! A városháza ah! mi szép, S bámulni postapalotánkat Hat vármegyéből jár a nép. De hogy kicsiny vagyok, tagadnom, Bár hogy szeretném nem lehet, Majd a falamat is kidöntik, Ha félcsendül az operett, Sőt a pénztártól visszaűzik Ki nem volt elég szapora, — Igaz, ha drámát szinrehoznak, A nevem akkor — kongoda. Hiába! sorsom érezem már, Elpusztulok, mint marabu, S zengem mégis magas tenorban: „Nem nyomja fejemet a bú." Kicsiny vágyok, de nagy leszek még, Vagyok kopott, leszek remek, Méltó, hogy rólam zsenge költök Fellengő ódát zengjenek. Türelem csak . . . pompás leszek még; Megkezdődött a tervezés, Jönek majd a tanácskozások, Lesz ékes szózat, nem kévés­ük ha Pápán kezdenek beszélni, 0, akkor én nyugodt vagyok, Ahol vagyok huszonöt éve, Huszonöt évig maradok. André. Városi közgyűlés. — 1906 szept. 15. — A városi képviselőtestület ma délelőtt és folytatólag délután tartja rendes közgyűlését. A gyűlésen mintegy 70 v. képviselő' jelent meg. A hitelesítésre dr. Lővy László, Kobera Károly, Hajnóczky Béla, Lippert Sándor ég Kovács Sándor v. képviselők kérettek fel. A jegyzőkönyv felol­vasása után dr. Lővy László interpellálta a polgár­mestert, hogy mit szándékozik oly célból tenni, hogy Pápára gyárak jöjjenek. A polgármester ki­jelentette, hogy e tekintetben a maga részéről mindent meg fog tenni s kéri, hogy a képviselő­testület adott esetben áldozatkész legyen. A napirend első pontja Halász Mihálynak a városi robot tárgyában beadott, lapunkban már ismertetett javaslata volt. Az ügyhöz hozzászólt maga a javaslattevő, aki a házrésztulajdonosok robotjának eltörlése tárgyában a képviselőházhoz felterjesztés tételét javasolta. Gyurátz Ferenc az indítványt melegen pártolta, dr. Antal Géza a magyar adórendszer kiáltó igazságtalanságairól szólva a progresszív adózás szükségét hangsúlyozta. Barthalos István a kérvénynek a megyéhez való áttételét javasolta, Vágó László helyesli dr. Antal felszólalását, Szőllősy Miklós az igás közmunka megszüntetését és kés'zpénzben befizetését indít­ványozta, az e téren való visszásságokat Kovács Sándor is felpanaszolta. Ez ügy a jövő gyűlésre tűzetett ki, Halász indítványát pedig a felszólalók javaslataival együtt elfogadták. Koch Györgynek állásába való visszahelye­zését kérő beadványához Kriszt Jenő plébános szólt hozzá, a szolgát 18 éves hív szolgálata alapán kegyelemre ajánlván. Beszédjében szólt a v. jegyző ellen zsarolás miatt indított fegyelmiről és a rendőrkapitány ellen szerinte méltatlanul indított támadásokról. Dr. Antal Géza kiemeli, hogy a város a szabályrendeletet sem ellen, sem rokonszenvből nem változtathatja meg. A szolgát osak kegye­lemre ajánlhatják a polgármesternek, amit maga is meg tesz, de a polgármester jogát, hogy a szolgákat felfogadhatja vagy elbocsáthatja, az a képviselőtestület, mely adta, nem veheti el. A jegyző fegyelmi alatt áll, ha a vizsgálat a váda­kat igazolja, méltatlan arra az állásra, amit be­tölt. Indítványozza, hogy a kérvényt a képviselő­testület érdemileg ne tárgyalja. Herz Dávid helyteleníti, hogy ez ügyben a tantestület előzőleg meg sem kérdeztetett, az iskolaszolga pedig nem tartozik egy kategóriába a többi szolgákkal. Kéri a szolga állásában meghagyását s annak kimondá­sát, hogy az iskolaszolgát a polgármester jövőben csak az igazgatóval egyetértésben bocsáthatja el és fogadhatja meg. Gyurátz Ferenc dr. Antal felfogását helyesli, a polgármester jogát ne vegyük el, mert ez vesze­delmes precedensül szolgálhatna. Melegen ajánlja a szolgát a polgármester jóindulatába. Barthalos István a polgármester felelőségének fontosságát hangsúlyozza. Fischer Gyula szigorúságot és igaz­ságot vár szolgákkal és tisztviselőkkel szemben egyaránt. Ez után a polgármester kijelentette, hogy ő szolgát vissza nem veszi, legközelebb sza badságra megy, ha az alatt helyettese visszaveszi állásába, ő nem bánja. Egyébként a szolgát hibás­nak tartja. A polgármester előadása alatt Kriszt plébános folytán a legingerültebben közbeszólt s annyira zavarta a gyűlés menetét, hogy Szente főügyész kénytelen volt a széksértési paragrafust felolvasni, melynek alkalmazására azonban nem került a sor. A polgármester folytatván előadását, kijelenti, hogy semmit soha el nem tussolt, s nem is fog eltussolni. Kemény jegyző ellen a fegyelmet ő indította, az ügyről ítélethozatal után lehet csak beszélni. A közgyűlés ezután napi­rendre tért Kooh kérvénye felett. Gyurátz püspök indítványára a polgármester iránt a gyűlés egy­hangúlag bizalmát fejezte ki. 3/ 4l2 kor tértek át a ref. egyház kérvényére. Hosszabb vita után a szinház helyének a ref. templom számára ieendő átengedését az új szinház megfelelő helyének és felépítésének teljes biztosí­tása esetére egyhangúlag kimondták. (Az ez ügy­ben lefolyt vitáról s a gyűlés további folyamáról jövő számunkban tudósítunk.) HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hirek. Klobucsár Vilmos, lovas­sági tábornok, a honvédség főparancsnoka ma hajnalban városunkba érkezett és szemlét tartott huszárezredünk felett. A főparancsnok még a mai napon visszautazik a fővárosba. — Darányi Ignác, földmívelésügyi miniszter és Hegedűs Sándor v. b. t. t. a ref. egyházkerületi gyűlésre holnap városunkba érkeznek. — Dohánygyári igazgatói kinevezés. A hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy a pénzügy­miniszter Huttkay László dohánygyári aligazgatót, ki Zuna Gyula távozása óta a helybeli dohány­gyárat vezeti, a pápai dohánygyárhoz igazgatónak nevezte ki. Aligazgatónak Czeke Endre jön Selmecz­bányaról dohánygyárunkhoz. — Egyházkerületi gyűlés. A dunántúli református egyházkerület folyó hó 18 án és a következő napokon városunkban közgyűlést tart. A közgyűlést megelőzőleg folyó hó 16-án a főiskolai igazgató-tanács fog ülésezni. — Uj telekkönyvvezető. Az igazságügy­miniszter Zsoldos Rezső, helybeli kir. segédtelek­könyvvezetőt, járásbíróságunk tisztviselői karának régi derék tagját, a veszprémi törvényszékhez telekkönyvvezetőnek nevezte ki. Zsoldos tisztele­tére jóbarátai ma este a Kutrováoz-sörödében bankettet rendeznek. — Negyvenéves találkozó. Lélekemelő szép ünnepély volt e hó 9-én városunkban, midőn összejöttek azok, kik 1866-ban, 40 esztendővel ezelőtt tettek érettségi vizsgálatot a pápai ev. ref. főgimnáziumban. Délelőtt 9 órakor a főiskolai díszteremben gyűltek össze a találkozók, hol Györffy Géza devecseri ügyvéd, a találkozó összehívója üdvözölte szép beszédben Faragó János [főgimn. igazgatót, mint a tanári kar képviselőjét s átadott 215 koronát, a találkozók önképzőköri alapítvá­nyát. Faragó János az intézet nevében szívélyes szavakkal, lendületesen üdvözölte a volt tanítvá­nyokat. Majd a főgimn. ifjúsággal templomba mentek, hol egyik tanulótársuk, Mészáros János kecskeméti lelkész prédikált, beszédjében főleg a munka boldogító s nemesítő hatását eosetelvén. Istenitisztelet után volt tanáraik sírjait látogatták meg. Délután 1 órakor társasebéd volt a Griff­szálloda nagytermében, hol Antal Gábor püspök is megjelent, aki a találkozóknak tanárjuk volt, ott voltak Kis József esperes s Faragó János főgimn. igazgató is. Sok felköszöntő volt, melyek közül főleg Antal Gábor püsköké vált ki. Este a találkozó résztvevői Saáry Lajos vendégszerető házában gyűltek össze barátságos lakomára. A találkozón a következők vettek részt: Győrffy Géza, dr. Kerkapolyi Gyula, Mészáros János, Jakab Pál, Papp Gábor, Soós Géza, Dezse Dániel, Saáry Lajos, Horváth Lajos, Szily Sándor, Sza­lay Péter, Galamb József, dr. Kövi József, Kaszás Dezső, Lampérth Lajos. — Magyar név. Mindig örömmel adunk hírt arról, ha valaki idegen hangzású nevét magyar­ral cseréli föl, kétszeres örömmel tesszük ezt akkor, ha hivatalos állásban levő egyén vesz fel magyar nevet. A Haberauer—Halmos féle név­változtatás annak idején jó példa volt arra, hogy olyanok, kiknek neve sokszor megfordul a nyil­vánosság előtt, szinte kötelességüknek tartsák magyar vezetéknév felvételét. A jó példa azonban, sajnos, kevés követőre talált. A kevesek közé sorakozott most Thchler Sándor, kir. bírósági végrehajtó, ki a maga és András nevü kiskorú fiának vezetéknevét belügyminiszteri engedéllyel „Asztalosára választotta. — „Mult ÓS jelen". Köveskuti Jenő, képezdei tanár, lapunk jeles munkatársa, a következő fel­hívást bocsátotta ki: „Mult és Jelen cimen egy kötet verset bocsátok közre. Életem különböző mozzanatainak visszhangjai e versek. Emléket állítottam bennök azoknak, amiket átéltem és éreztem, amiket bolyongásaimban s az életben láttam. Továbbá hangot adok bennök az emberi­ség s a nemzet nagy küzdelmeinek. Egy részöket ismeri a közönség, nagyobb részök most kerül a nyilvánosság elé. Kérem a közönség érdeklődését! A könyv diszes kiállításban a Pallas irodalmi részvénytársaság kiadásában jelenik meg s egy példány ára fűzve 2 korona, csinos vászonkötés­ben 3 korona 40 fillér. Szíves gyűjtőknek 10 példány után egy tiszteletpéldány. Pápa, 1906 szeptember 1." — E versekegy része lapunk hasáb­jain látott napvilágot, nem szükséges tehát, hogy külön is figyelmébe ajánljuk t. olvasóinknak Köveskuti kollégánk tartalmasnak ígérkező költe­mény kötetét, melyre megrendeléseket lapunk szerkesztősége is készséggel elfogad. — Színészet. Szalkay Lajos színigazgató értesítette a helybeli szinügyi bizottságot, hogy társulatával október hó 1-én jő Pápára. Értesítette egyszersmind arról is, hogy minden fáradozása sikertelen volt abban az irányban, hogy katona­zenekart kapjon. Sem a fehérvári honvédzenekart, sem az esztergomi közös katona zenekart nem tudta megszerezni. Honvédelmi- és illetve hadügy­miniszteri rendelet tiltja el a katona-zenekarokat a vidéki vendégszerepléstől. Tudatja, hogy jó civil-zenekart fog hozni és reméli, hogy a társulat, jó műsor, összevágó előadások pótolni fogják; a katona-zenekart. Az új pápai színigazgatónak ez a híradása a helybeli színházlátogató közönséget igen kellemetlenül fogja érinteni. Nem mintha az uniformis tenné ki a jó zenekart, de mert a civil-zenekarokról keserves tapasztalatokat szerez­tünk. A katona-zenekart csak bizonyos meg­határozott számú taggal (12—16) bocsátják útnak, civil-zenekar címéi, pedig nekünk már egynehány­szor 4—5 szál cincogó cseh legényhez is volt szerencsétlenségünk. Épen ezért a bizottság értesí­tette is Szalkayt, hogy zenekarának legalább 12 tagból kell állania, mert különben többé a pápai színházra — melyhez katona-zenekarral ígérke­zett — nem számíthat. — Tanári kinevezés. Schór Ernő, oki. közép­iskolai tanárt, ki eddig a helybeli izr. polgári isko­lánál működött, a vallás- és közoktatási miniszter a losonci állami főgimnáziumhoz nevezte ki tanárnak. — A főiskolai nyomda gyásza. Lapunk nyomdájának, az ősi főiskolai könyvnyomdának régi személyzetéből az utolsó hunyt el a héten Magda Gyula személyében, akit kedden délben váltott meg hosszas szenvedéseitől a halál. A boldogult 61 évet ólt. Gutenberg nemes mesterségét 1860-ban kezdte tanulni édes atyja mellett, aki abban az időben a főisk. nyomda üzletvezetője volt. Tehát majd félszázadot töltött el — egy helyen — a nyomdász-pályán. S ezt a hosszú időt, amelyet a sors olyan kevés könyvnyomtatónak enged megérnie, úgyszólván megszakítás nélkül a szedő-szekrény mellett töltötte el, mindenkor becsü­lettel, odaadó buzgalommal felelvén meg kötelezett­ségeinek. Puritán-jellemű, derék ember volt. Látta a könyvnyomtatásnak bölcsőkorát, (mert Gutenberg feltalálása óta egész a 60-as évekig ez a kulturális

Next

/
Thumbnails
Contents