Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.
1906-09-15 / 37. szám
III. évfolyam. 37. szám. Pápa, 1906 szeptember 15. PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében is. „Háromszoros birság." Lapunk f. évi augusztus 4-iki számában bírálat tárgyává tettük a veszprémi m. kir. pénzügyigazgatóságnak azt a tényét, hogy mindazokat, kik a jelen év februárjában, márciusában hadmentességi adóvallomásukat nem nyújtották be, büntetésképen előző évi adójuknak háromszorosával sújtotta. Röámutattunk arra, hogy az adóvallomások követelése abban az időben törvénytelen és jogtalan volt s hogy mindazok, kik adóvallomásukat benyújtani vonakodtak, a törvény alapján állva, a saját csekély hatáskörükben csupán azt a hazafias ellenállást gyakorolták, amit nagyobb méretekben az ország egész adófizető közönsége, majdnem összes önálló szervei gyakoroltak. Ha a mai állapot az ország akkori felfogásának törvényes voltát igazolja, akkor — kérdeztük mi — mért legyenek éppen ezek a legnagyobb részt kisemberek azok, kik az abszolutizmusért bőrükkel fizessenek? Kifejezést adtunk amaz óhajunknak, hogy az e tárgyban benyújtott fellebbezéseknek a közigazgatási bizottság helyt ad és megsemmisíti a pénzügyigazgatóságnak — a mindenkori kormány lojális eszközének — inkriminált ukázait, melyek egyikét egész terjedelmében közöltük is lapunkban. Sőt tovább menve kifejezést adtunk ama reményünknek is, hogy még azoknak is elengedtetik a büntetés, kik esetleg tudatlanságból a pénzügyigazgatósági határozat ellen nem adtak be fellebbezést. Nem csekély dologról volt itt szó. Csak Pápa városában 580 adóvallomási ivet nem töltöttek ki annak idején, 203 adókötelezettre már le is sújtott a büntetés s a többire is lesújtott volua, ha az első fellebbezések sikerre nem vezetnek. A büntetés minimuma 24 korona s így nem kevesebb mint 12.000 Z"-nak az adófizető kisemberek számára megmentéséről volt szó. És ez csak Pápa városában. Mily óriási lehetett az a büntetési összeg, amivel az egész megye területén lakó hadmentességi adókötelezetteket sújtották! Csodálkoztunk is eléggé azon, hogy rajtunk kívül nem akadt egyetlen veezprémmegyei sajtóorgánum sem, mely a büntetéssel sújtottaknak ezt a nagyon igazságos és bizonyos vonatkozásbán hazafias ügyét is magávé tette volna s a nyilvánosság erejével hatott volna oda, hogy az ügy kedvezően intéztessék el és 12.000 keservesen szerzett korona ne kerüljön a telhetetlen moloch torkába. Magunkra maradtunk ez ügyben, aminthogy sok ügyben eddig is magunk állottunk már véleményünkkel, az egész megyei sajtó mélységesen hallgatott, de illetékes helyen tudomást vettek cikkünkről s annak a felszólalásnak, amit egyenesen a közigazgatási bizottsághoz intéztünk, megvolt a kellő eredménye, amint ezt a következő, Veszprémből kapott tudósításunk igazolja: A vármegyei közigazgatási bizottság folyó hó 10-én Hunkár Dénes főispán elnöklete alatt tartotta rendes havi ülését. Az ülésben tárgyalás alá kerültek a hadmentességi adóvallomás be nem nyújtása miatt háromszoros birsággal sújtottak kérvényei. A fellebbezések előadója a pénzügyigazgató volt, ki azt javasolta, hogy a háromszoros birság helyett egyszeres birság tartassék fenn. Dr. Óváry Ferenc az előadó javaslatával szemben a bírságok törlését indítványozta, hazafias beszédben tevén bírálat tárgyává a pénzügyigazgatóság azon tényét, hogy a törvényenkívüli időben törvénytelenül bekövetelt adóvallomások miatt büntetéseket rótt ki. A bizottság e javaslatot egyhangúlag elfogadta, a törlést kimondta s kimondotta azt is, hogy a jövő ülésre beterjesztendő a nem fellebbezők névsora, akiknek büntetését szintén törölni fogják. A „PAPAI HÍRLAP" TARCAJA. MAGÁNYBAN. Szeretlek én, erdők magánya, Estenden ahol elvonultan A lelkem elmereng magába'. Eszembe jut sanyargó multam, A küzdelem, mit általéltem, Melyben szeretni megtanultam. Ez az én kincsem, büszkeségem, Szegénységemben gazdagságom: Hogy volt sok kínom, szenvedésem. Mások baját így jobban látom, Nyomorát, búját jobban érzem, Van könyem, búm és van — megújhodásom. Köveskuti Jenő. Az erdő égésekről. Irta és a vármegyei tűzoltó-szövetség közgyűlésén felolvasta: Szeglethy György. Engedjék meg tisztelt hallgatóim, hogy mindenek előtt őszintén kijelentsem, hogy nem új dolgokat, meglepő felfedezéseket, úttörő eszméket fognak tőlem hallani, ha igénytelen felolvasásom meghallgatására egy kis türelmet szentelni akarnak. Amit felolvasok, azt többnyire megtalálják az erdőtörvényben és utasításokban, de tűzoltói szakmüvekben is. — De fontosnak, sőt szükségesnek tartom, hogy a szakmánkba vágó ismeretek mintegy felújíttassanak emlékezetünkben s erre a mostanihoz hasonló összejövetelek a legalkalmasabbak. Különösen alkalmasnak tartom az erdők egy hatalmas ellenségéről beszélni itt a Bakony tövében, melynek egykor titokzatos sűrűjét félelmes hírnevével együtt az erdők másik hatalmas ellensége, a fejsze irtogatja. Ki ne hallott volna például a Bakony félelmes hírnevéről, a betyár-világról, mely Sobri, Milfait s Patkó korában úgy megdobogtatta a jámbor utasok szivét. Ott, hol ma a győri vonat zakatol a regényes Eplény és gyönyörű Cuha-völgyben, idább a Gerence patak partjain csak kondások és szegénylegények bújták a harasztot, s hol ma az Eszterházy grófok vadászkastélya áll, egykor bujdosó kurucok sütötték a lesből ejtett vadat. Ki törődött akkoriban ha pár száz hold szálerdő megpörkölődött. Volt fa elég és értéke úgyszólván semmi a fának. Mikor még a Bakony Keszthelynél kezdődött. Rég volt az nagyon. Nincsenek most bujdosók meg szegénylegények, az erdők barátjai megfogytak, de ellenségei annál jobban elhatalmasodnak. A rengeteg ma már csak fogalom, mély legfölebb arra a munkára illik, mit az erdők felújítása igényel. De maga a felújítás művelete, melyet törvény ír elő, egy újabb veszedelem forrása lett, amennyiben az új kulturákban, hol a fű, a dudva magasra nő, ijesztő módon szokott pusztítani a tűzi veszedelem, s óriási károkat okoz. Aki az előző két év abnormális nyarán utazott, mindenfelé borzadva látta a füst-oszlopokat ég felé törni a vágások fölött, különösen az utóbbi időben divattá lett fenyü-ültetésekben, melyeket helyrehozhatlanui s menthetlenül el szokott pusztítani, ha a védelem útját nem állja. Évtizedek óriási munkája és befektetése megy ilyenkor úgyszólván pillanatok alatt tönkre, egyeseknek községeknek, testületeknek s a nemzeti vagyonnak helyrehozhatlan kárára. Sirofín Emeli as étrAgyat és • testsúlyt, negnfls. tett a kOhOgést, váladékot, éjjaM Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kéljen mindenkflf „Roche" eredeti csomagolási. h • HsflTBann-La Roche & Co. Basel (&TÍJ& „Roche" fhfiliilfl «vmí rwd d etr e a pflgy mrt i Hfr b«fl. ára flvegenkint 4.— korona.
