Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-09-01 / 35. szám

fegyvert használtat. Tanúi vannak (!) v hogy a közönség viselkedése milyen volt. O nyugodt arról, hogy a leghelyesebben járt el. A rendőr­kapitány védekezése után, mit több gúnyos és elitélő megjegyzés szakított félbe, dr. Kende tette meg a maga észrevételeit, többek között hang­súlyozván, hogy komoly zavargás esetén a mi rendőrségünk teljesen tehetetlen lenne, majd pedig a polgármester jelentette ki, hogy az ügyet vizs­gálat tárgyává fogja tenni s a legközelebbi köz­gyűlésre jelentést tesz. A rendőrség fegyelmetlen­ségét, s azt, hogy szolgálatban szivaroztak, ő maga is elitéli. E választ úgy az interpellálok, mint a közgyűlés tudomásul vette. Más interpellációk. Halász Mihály a tavalyi kis-utcai tűzből kifolyólag interpellál, előadván, hogy akkor a rendőrkapitány egy embert brutálisan bántalmazott, aki az oltásnál segédkezni akart. A polgármester kijelenti, hogy ez ügy bírósági fórum elé tartozik. Böhm Samu azt a kérdést intézi a polgár­mesterhez, hogy a 8 órai zárás kötelezettsége ki­kiterjed-e az üzlettel biró iparosokra is. A polgár­mester azt válaszolja, hogy a képviselőtestület ez ügybe semmi befolyással nem bir, ez az illető iparosok magánügye. A tárgysor. Ezután térhetett csak át a gyűlés a tulajdon­képeni tárgysorra. Ekkor már 1j 2h volt, amiből folyólag a legtöbb ügyön gyorsvonat sebességgel robogtak át. Az 1905. évi zárszámadásokhoz csak egy hozzászólás volt. Dr. Antal Géza a helypénz és kövezetvám-jövedelem fokozatos csökkenésével kap­csolatban a gerencei ut kriminális voltát hozta szóba, ami az idei fainség egyik oka volt. A vár­megye többszöri sürgetésünkre nem tett semmit, forduljunk memorandummal a megyéhez. Ez indít­ványt egyhangúlag elfogadták. A zárószámadást jóváhagyták és íreund Ferenc főszámvevőnek munkájáért elismerést nyilvánítottak. — Özv. Csányi Károlyné számára 10 évi nyugdíjjogosult­ságot állapítottak meg. A drágasági pótlék. A tisztviselők drágasági pótléka körül volt egy kis vita, de nem oly szenvedélyes, mint januárban, mikor a kérést nem is teljesítették. Gál János megszavazza az összeget, de megbotrán­kozásának ad kifejezést afelett, hogy januárban gyászkeretben adták ki a városházán azok neveit, kik a pótlás ellen voltak. Pados József azt kívánja, hogy minden hivatalnok pontosan járjon hivatalába. Baráth Károly elégnek tartja a tisztviselők fizeté­sét, a polgárok közül igen kevésnek van 750 frtja egy évben. Billitz Ferenc a pótlék mellett van; hogy legyen kedve a hivatalnoknak dolgozni, ha munkáját legyalázzák? A fóldmívelők helyzete ma jobb, mint a hivatalnokoké. Dr. Antal Géza: Lehetetlen elzárkózni az elől, hogy a megélhetési viszonyok sokkal rosszab­bak, mint 6 éve, mikor a fizetéseket szabályozták. 5 éve 48 kr., ma 64 kr. egy kiló hus. Nem tehe­tünk úgy, mint a strucc, hogy fejünkkel a homokba, a hivatalnok szemébe szórjuk a port. Igen nagy a drágaság. A város köteles segíteni hivatalnokain. Egyesek éretlenségeért nem lehet az egész testü­letet büntetni. Szavazzuk meg a pótlékot egyhan­gúlag. — így is történt. Az 1200 K-nál kisebb fizetésű hivatalnokok 12%. a nagyobb fizetésüek 9% pótlékot kapnak A hivatalnokokon kívül még pótlékot sza­vaztak meg a napidijasoknak (60 K-t), a becsüsök napidíját 2 K-ra emelték fel, a kocsisok fizetését évi 26 K-val emelték. Vita nélkül. Vita nélkül utasították a tanácsot, hogy a posta ügyében készített memorandumot, melyet az áll. választmány nagyon dagályosnak talált, dolgozza át s terjessze fel a keresk. miniszterhez. — Németh Dezsőnek IV. győgytár felállítása iránti kérvényét egyhangúlag pártolólag terjesztik a miniszterhez. — Hápli Sándornénak temetési költséget utaltak ki. — A Ruszék utcára nézve Hajnóczky Béla és Néhmann Gábor hozzászólása után elfogadták az áll. választmány javaslatát, utasítva a tanácsot, hogy a sarokra illemhelyet állítson fel. A virilis városi képviselők névjegyzékének kiigazítására Barthalos István, Bermüller Alajos, dr. Csoknyay János, dr. Hirsch Vilmos, Saáry Lajos tagokból álló bizottságot küldtek ki. A városmalom és az Anna-téri ház bérleti szerző­dését jóváhagyták. A talajvíz. Az örök téma körül hosszabb, de meddő vita volt. Meddő azért, mert végeredményben mégis csak bizottság elé utalták városunk öreg tengeri kigyóját. Fischer Gyula azt szeretné, ha végleges határozat előtt Kajlinger Mihály fővárosi vízveze­téki igazgató helyszíni vizsgálatot tartana. Dr. Hoffner Sándor ezt helyesli. Felhívja egyébként a figyelmet arra, hogy a vascsövek ólomcsővel ki­cserélése nem teljes segítség. A vizvezeték fölös vize is egyik oka a bajnak. Itt csak a csatorná­zás segíthet végleg. Révész v. mérnök hivatkozik arra, hogy két és fél éve a Pápai Hirlapban ki­fejtette, hogy az alagcsövezés célra nem vezet, csak a csatornázás. Lippert Sándor jónak tartja a csatornázást. Hajnóczky Béla: mikor jön ide a csatornázási javaslat ? A csöveket csak ott kell kicserélni, ahol reá tényleg szükség van. Dr. Antal Géza : tájékozódnunk kell valóban, hogy a csövek kicserélése egész vagy félsegítség. Ha csak félsegítség, akkor bárhogy fázzunk tőle, ide kell hozni a csatornázási terveket. A gyűlés el­fogadta a Fischer-féle indítványt, szakértő meg­hívását, csövek kicserélésére vonatkozó javaslatot pedig a jogügyi bizottság elé utalta. A gyűlés 6 órakor ért véget. § A pénzügyi bizottság folyó hó 30-án Bermüller Alajos elnöklete alatt ülést tartott, melyen befejezték az 1906. évi költségvetés tárgya­lását. A bizottság minden egyes tételre kiterjedő részletes tárgyalás után néhány módosítással elfo­gadta a költségvetést, melynek az az eredménye, hogy a pótadó több rendbeli átfutó tételnek a költségvetésbe történt beállítása folytán circaő %-al emelkedik. Ezenkívül Halász Mihály és társai a községi közmunkaváltság szabályozására nézve beadtak ujabb javaslatot, melyet azonban a maga egészében a törvény ellenkező rendelkezése folytán nem lehetett elfogadni. A részháztulajdonosok t. i. ezentúl is kötelesek külön-külön váltságot fizetni, de az a viszásság, amely a kisebb és nagyobb házak váltságdíjjának egyenlősége miatt eddig fennállt, a törvény korlátainak határán belül megszüntettetik. § A református egyház kérvényével, melyet múlt heti számunkban egész terjedelmében közöl­tünk, a szombati városi tanácsülés foglalkozott. A tanács a szinház helyét hajlandó a templom céljára átengedni, de csak az esetben, ha az egy­ház által felajánlott 20.000 K-n kívül az állam részéről 50.000 K hozzájárulás biztosíttatnék, amely két összeg 10 évig kamatoznék s akkor egy idő­ben történnék a két új középület megépítése. A szinház helyéül a tanács a következő helyeket veszi kombinációba : a Woita telek a Jókai-utcán, a tizes-malom melletti uradalmi telek és a főker­tekben a villamos telep közelében parkírozandó nagyobb terület. Az ügyről, mely a f. hó 17-iki gyűlés napirendjére van kitűzve, mai számunk­ban mondjuk el véleményünket. § A pápa—ukki vasút ügyében beadott 120.000 K hozzájárulást kérő folyamodvánnyal a v. tanács utolsó ülésében foglalkozott. A tanács a vasútépítés céljaira 100.000 koronát vél meg­szavazandónak s erre vonatkozólag részletes meg­okolást fog terjeszteni egyik később tartandó közgyűlés elé. § Hirdetmény. Pápa város házi pénztárának és közmunka alapjának jövó' 1907. évi költségvetési előirányzata az 1886. XXII. t.-c. 125. §-nak meg­felelőleg f. augusztus hó 30-tól fogva 15 napon át a számvevői hivatalban közszemlére kitéve lesz. A netaláni észrevételek az adófizetők részéről ezen idő­tartam alatt a polgármesteri hivatalnál Írásban bead­hatók. Pápa, 1906. évi augusztus hó 29-én. A városi hatóság. § A tűzoltó váltságij jak ügyében a v. fő­számvevő a következő beadványt intézte a ta­nácshoz : A v. képviselőtestület 6/1906. sz. határozatával a tűzoltói válságdíjak beszedését és az e körüli ellenőrzést a város hatáskörébe utalta. Az önként fizetőktől befolyt válságdijakat 1904. év végéig a jövedéki hivatal szedte be, a hátralékokat azon­ban — a közgyűlési határozat ellenére — a v. kapitány kezelte s 1905-től fogva pedig a váltság­díjak beszedése felett kizárólag a rendőrkapitány úr intézkedett. Kérem ezeknél fogva, hogy a közgyűlési határozatnak megfelelőleg a váltságdíjak kezelésé­től a rendőrkapitány urat eltiltani s ennek besze­désére a jövedéki hivatalt utasítani szíveskedjék. Minthogy pedig a válságdíjakra nézve leszá­molás ez ideig nem történt, a lajstromoknak 1907. évtől számítva — záros határidő alatt — leendő beadására rendőrkapitány úr kötelezendő. A tanács mai ülésén a beadvány értelmében határozott. § Hirdetmény. Pápa város 1906. évi utadó­és 1906 — 7. évi fegyveradó kivetési lajstroma Pápa város adóhivatalánál 1906. évi szeptember hó 2-tól kezdődő nyolc napon át közszemlére ki­téve leend. Miről oly hozzáadással értesíttetik az érdekelt adófizető közönség, hogy ezen kivetési lajstromot a hivatatalos órák alatt betekintheti, a ellene az esetleges felszólamlások beadhatók. — Pápán, 1906 augusztus 25 én. A városi hatóság. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hirek. Csopják Atilla számvizs­gáló Budapestről a helybeli dohánygyár megvizs­gálása végett tiz napot városunkban töltött. — Papp Sándor kir. tanfelügyelő folyó hó 30-án városunkban időzött. — Yálság a tűzoltó-egyletben. A tűzoltó­egyletben régóta lappangó válság, melyről e lapok hasábjain a humanitárius egylet iránti legjobb indulatból többször megemlékeztünk, a héten nyiltan kitört. A hivatásos tűzoltóságnak a múlt­kori tüntetések alkalmával a rendőrkapitány­főparancsnok rendelkezéséből történt dicstelen szerepeltetése nagy visszatetszést keltett az egylet kebelében. Ennek következtében, de meg egyéb sérelmek és panaszok miatt is, nem kevesebb mint 52 önkéntes tűzoltó rendkívüli közgyűlés össze­hívását kérte. A közgyűlést vasárnap délután fog­ják megtartani. Az afférban leginkább érdekelt rendőrkapitány azonban már előre levonta a konzekvenciákat, mert bejelentette úgy föparancs­noki, mint elnöki állásáról való lemondását. — A város képe ismét megváltozott, vagy mondjuk inkább a város képe ismét városi kép lett. Mert bizony Pápán csak akkor van igazi mozgal­mas élet, ha az az 1000 diák bevonul falai közé, kik e városnak büszkeségét és — jövedelmét képezik. Nyáron csak amolyan falusi hely vagyunk, szeptember elsejével várossá leszünk. Szívesen üdvözöljük a vakációjáról visszajött iljuságot, kívánjuk, hogy eredményesen töltsék el a most megnyíló iskolai évet. — A földmíves-iskola záróvizsgáját aug. 26-án tartották meg nagyszámú érdeklődő jelen­létében. A vizsgálaton Ferenczy Károly, komáromi földmíves-iskolai igazgató elnökölt. A növendékek a gazdasági ismeretek minden ágából: a föld­mívelésből, állattenyésztésből, kertészetből, szőlő­művelésből igen jó eredményt értek el, amint arról vizsgájuk bizonyságot tett. — A vizsga befejeztével Tar Gyula igazgató az elnököt, a tanári kart és a városi közönség sorából jelen voltakat ebédre vendégeül látta. — Esküvő. Patay Árpád arácsi református lelkész, főiskolánk volt növendéke, hétfőn esküdött örök hűséget Farkas Gizella úrhölgynek, özvegy Farkas Jánosné leányának. Az egyházi áldást Segesdy Miklós balatonfüredi esperes adta az új párra, emelkedett szellemű, szép beszédet intézvén hozzájuk. Tanuk voltak dr. Antal Géza és Németh István theologiai tanárok. Esküvő után a leány­egyesület helyiségében lakodalmi ebéd volt. — llabbiválasztás. Az izr. hitközség kebe­lében a mult hétfőn másodrabbi-választás volt. A másodrabbi állása nem valami jelentékeny, de azért a választásnak ezúttal mégis van némi jelen­tősége. A hitközségi szavazó tagok majdnem egy­hangú bizalma ugyanis olyan férfit választott meg, aki jól tud magyarul és ha úgy kívánják, magyar hitszónoklatot is képes tartani. Különösen hang­zik ugyan, ha a pápai hitközségnél, amelynek nincs egy tagja se, aki ne tudna magyarul s akár­hány van, aki csak magyarul tud, felemlítendőnek tartjuk, hogy a most megválasztott másodrabbi Linck Mózes, aki eddig Ns.-Szalókon működött, tud magyarul. De akik ismerik az itteni sajnálatos viszonyokat, miket mi nem egyszer tettünk már szótárgyává, azok e mostani választást is haladás-' nak tartják s elismeréssel vannak azok iránt, akik Billitz Ferenccel élükön a mostani másodrabbit egy magyarul nemtudóval szemben felléptették s agilitásukkal kivitték, hogy a másik jelölt alig egy-két szavazatával szemben az ő jelöltjük fénye­sen győzött. De vájjon azért, mikor fog az első magyar szó a helybeli izr. templomban elhang­zani? . . ,

Next

/
Thumbnails
Contents