Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-06-30 / 26. szám

— Sport-mulatság volt múlt vasárnap ismét a sport-pavillonban, mely a múltkorihoz hasonló sikerrel zajlott le. Jelen voltak a követ­kező hölgyek : Bermüller Alajosné, Fürst Sándorné, Kupeez Gyuláné, Kolbe Nándorné, Piatsek Gy. né, j dr. Szemmel Endréné (Budapest), Wittmann Ignác né, Bermüller Magda, Hammer Mici, Neuhauser Bözsi, Wittmann Ilus. — A Zeneiskola vizsgája. Folyó hó 24-én nagy és díszes közönség jelenlétében tartotta meg a pápai zeneiskola ez évi vizsgálati hangversenyét az állami tanítóképző tágas tornatermében. A növendékek 27 számban mutatták be kiváló hala­dásukat. Helyszűke korlátoz, hogy az alsó négy osztály növendékei : Vranesevics Róza és Ilona, Kellner Vilma, Sebestyén Erzsike, Szutter Mariska, Karcsay Ernő és László, Szeberényi Emilia, Tomka Gusztáv és Széptóth Mariska szereplésé­vel foglalkozzunk, de örömmel láttuk komoly törekvésüket, ami reményt nyújt arra, hogy még találkozhatunk velük. A haladók közül a zongora­szakon (tanárok: Köveskuti JenŐ és Kiss József) Bottka Emma, Kellner Józsa és Trauner Margit V. oszt., Paizs Ágnes ós Horváth Lujza VI. oszt. növendékek érett zenei gondolkodást és a három utóbbi, mint kisérő zongorázók is jó ízlésre valló készültséget árultak el. A hegedüszakot (tanár Gáty Zoltán) csak Füredi Demeter képviselte, aki mesterét dicsérő tisztasággal játszotta Mozart Menüettjét. Az énekszám növendékei közül (tanár Köveskuty Jenő igazgató) öten szerepeltek. Tóth Anna fülbemászó, de nagyobb szenvedély festé­sére nem alkalmas altja kellemes hatást keltett. Horváth Lujza indispozicióval küzdött, mind­amellett elfogadhatót nyújtott. Szeberényi Emilia mint kezdő sok reményre jogosító tehetségét bizo­nyította be. Paizs Ágnesnek igen kellemes alt hangja van s az Erlkőnig zordságát is szépen tudta tolmácsolni. Willich Arankának hatalmas hangja van, nem is küzdött lámpalázzal és szor­galmas tanulás után sokra viheti. Végül Kertész Gizella VIII. oszt. növendékről kell megemlékez niink, akinek kitűnő játéka mindenkit elragadott. Mint kisérő is ügyes, discrét, pontos. Valóban büszkék lehetnek a zeneiskola tanárai az elért sikerre, mert mindenki azzal a meggyőződéssel távozott a vizsgálatról, hogy tervszerű tanítás mellett megszüntethető az üres ciucogás, mely országszerte és városunkban is az épfülü embere­ket megkinozza. Köveskuty igazgató társaival teljes elismerést érdemel fáradozásáért. Csak halad­janak a kitűzött cél felé előre. —ik. — Köszönetnyilvánítás. Pap Amely urnő, a jótékony nőegylet szegényei számára 19 korona 20 fillért volt szives ajándékozni. A nagy­lelkű adományért hálás köszönetét nyilvánítja Sült Józsefné elnök. — Yásárbazár. Mult vasárnap Veszprém­ben rengeteg mulatság vala. A szinházegyesület rendezett vásárbazárt, de olyan fényeset, minőt még nem igen látott a vármegye. A Plosszer­sétányon sátrak, de nem ám olyan vásáriak, hanem valóságos tábori, királyi sátrak,- francia, angol, olasz stílüek voltak felállítva. Hja! könnyű a veszprémieknek. Bezerédj miniszteri tanácsos odaengedi nekik az operaház összes sátordiszleteit. Volt tehát fény, amit emeltek a tzines lámpionok, a pompás női toalettek és sok tarka-barkaság' A vásár, mely arról is nevezetes, hogy senkit nagyon nem zsaroltak meg, hanem mindenkit csak kicsit, de sokszor, —* nagyszerű eredménnyel zárult. A szinház alap mintegy 2000 koronával gyarapodott. — Elemér, a sas cimmel a főisk. képző­társulatnál egy költői elbeszélés nyert idén jutalmat. A bírálók egybehangzó véleménye szerint évek hosszú sora óta nem produkáltak ily értékeset a társulati pályázaton. A költői elbeszélésből, mely tárgyát Jósika „Csehek Magyarországon" cimü regényéből merítette s melynek szerzője Fejes Gábor, a főgim­názium most érettségizett tanulója, tárcánkban köz­lünk egy szép részletet. — Sorozás. A devecseri járásban a lefolyt héten volt a sorozás. A bizottság katona tagjai ugyan­azok voltak, akik Pápán. Polgári részről a bizottság elnöke dr. Magyar Károly, közig. biz. tag volt, a közigazgatási hatóságot dr. Szabó N. János tb. fő­i szolgabiró képviselte. A sorozás eredménye itt is igen kedvező volt. Úgy látszik egyébként: katonáék maguk nagyon is rajta vannak, hogy az eredmény kedvező legyen. Bevesznek minden épkézláb embert. Hja ! kell a katona, Pitreich úr a megmondhatója, hogy mire! — Munkás-temetés. Megható temetése volt kedden este Szakács István bádogos-segédnek, aki alig másfél napi szenvedés utáu vasárnap éjjel hunyt el az irgalmasok kórházában. A még csak 23 évet élt fiatalember, aki Mayersberg Samu műhelyében volt alkalmazva, szombaton este a munka befejezte után hirtelen rosszul lett, vér­hányás fogta el, úgyannnyira, hogy kórházba kel­lett szállítani, ahol másnap éjjel meghalt. Teme tése kedden este 6 órára volt kitűzve, s midőn már a lelkész is ott állott a ravatal mellett, távirat érkezett az elhunyt atyjától, hogy a távol Erdély bői útban van, s kérte, hogy halasszák el a teme­tést fél 8 órára. Mikor a megtört apa a boldo gultnak menyasszonyával megérkezett a ravatal­hoz, a résztvevő közönséget is mélyen megindító izgalmas jelenet következett. Ráborultak a kopor" sóra, keserves jajveszékelésben és sírásban törtek ki s a szegény leány többször elájult, úgy kellett elvonszolni a ravataltól. Az egyházi szertartást Székely István ref..főiskolai szenior végezte, aki úgy a kórház udvarán, mint a temetőben megható gyászbeszédet tartott. :— A munkástársak nevé­ben, akik testvéri érzelemmel, igazán impozáns módon rótták le a kegyelet adóját, a temetőben Kis Ernő búcsúzott el egyszerű, szivből jövő szavakkal a korán elköltözöttől. — A becsületes megtaláló jelző nem igen illeti meg Horváth Albertné, született Polgár Teréz Pátka községi lakost, aki Frankli László mezőgazdasági munkásvállalkozó 700 koronával terhelt s elveszített tárcáját megtalálta, mert ahe­lyett, hogy azt a hatóságnak átadta volna, Kovács Józsefnével megosztotta, annak adván belőle 180 koronát, a tárcában volt iratokat és sorsjegyet pedig elégette. Igazságtalan osztozkodása azonban bajba keverte, mert tette kitudódott, a nála és részestársánál talált pénz, továbbá a már össze­vásárolt ingóságok elvétettek, s mint bűnösök feljelentettek. — Még egy hasonló dolog történt. Samu Kováos János pápai lakos egy falusi csiz­madia bőrnemü csomagját találta meg, amelyből magának két pár jó csizmát csináltatott, a meg maradt anyagot pedig az állítólag előtte teljesen ismeretlen csizmadiának adta munkadíjul. A jog talan vagyon megtartásáért most ő is a biróság elé kerül. — Halálozás. A nagyszőllősi evangélikus egyház érdemes tanítóját; Rónai Pált — és családját — nagy gyász érte. Leánya, Lenke, folyó hó 28 án életének 25-ik évében jó szülői és tet-tvérei mély bánatára elhunyt. Temetése a köz­ség lakosságának nagy részvéte mellett pénteken délután volt. — Tüz. Folyó hó 23-án délben a rettegett elem, a tűzvész, Vanyola községben tett látoga­tást. Gondatlan szülők könnyelműsége folytán egy kis gyermek a gyufához fért, abból néhány szálat a 73. számú ház udvarán a pajtában elbújva meg­gyújtott, mitől a pajtában volt szalma tüzet fogott, s rohamosan égni kezdett. A bősz elem csakhamar átterjedt a szomszédban levő, szorosan összeépített házakra is, úgy hogy rövid idő alatt 21 lakóház B a hozzájuk tartozó melléképületek lettek a lángok martalékává. A kár körülbelül 10.000 korona. A bajt növeli az, hogy a károsultak legnagyobb része segélyezésre szoruló szegény ember. — A „Vasárnapi Újság" junius 24-iki száma 31 képet közöl s számos érdekes cikket. Versje Dalmady Győző és Sas Ede, elbeszélést Zöldi Márton, amerikai uti rajzokat gróf Vay Péter prelátus irt t számba, e szépirodalmi közleményekhez járulnak a „Regénytár" mellékleten Sárosi Bella elbeszélése s egy nagyobb regényes korrajz, amely a francia királyok udvarában kifejlett udvari életet rajzolja igen érdekes, jellemző színekkel, szórakoztató részle­tekben és tanulságos adatokkal gazdagon. Ez út közlemény egykorú művészi képekkel dúsan illuszt­rálva fog hétről hétre megjelenni. További közlemé­nyek : nyolc kép az érsekújvári hazafias ünnepélyről, | képek s gondosan irt cikk a budapesti új ampeloló­giai intézetről, Ferency István, az első magyar szobrász életének ismertetése Schöpflin Aladírtól (a művész több szoborművének másával), Bárczy István­ról, Budapest új polgármesteréről arckép és cikk, Pataky László népies humoru, művészi rajza, tárca­cikk a hétről, a helpai tűzvészről négy kép, három kép a Budapesten időzött angol vendégekről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet. Közintézetek s egyletek. Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg stb. A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre négy korona, a „Világkrónikáival együtt négy kor. 80 fill. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivata­lában (Budapest, IV. Egyetem-utca 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap" a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. — Tarcsa fürdő (Vasmegye) látogatottsága napról­napra emelkedik, miért is jól teszik mindazok, kik e kies magyar női gyógyfürdőt hires vaslápja (moor), mely ki­állja a versenyt a világhírű franzensbadival és a glaubersós vasas forrásai miatt, melyek honunkban egyedül csak Tárcsán fakadnak, felkeresik — már jó eleve az igazgató­ságnál odajövetelüket bejelentik és a kényelmesen beren­dezett lakásokat maguknak biztosítják A nagyban növe­kedő látogatottságot a fentieken kivül előmozdítja a tavaly épített legmodernebb vizgyógyintézet külön női és férfi osztállyal, mely külön orvosi kezelés alatt áll. Dr. Bartha v. tanársegéd és dr. Glück urak, e jeles orvosok és bérlők a folyton eszközölt újítások és célszerű berendezések által oda törekesznek, hogy nemcsak az ott gyógyulást kereső betegek, hanem az üdülés miatt oda menő nagy­közönség is minden kényelmet és szórakozást találjanak. Ez idén is mivel sikerült 5000 •-méter moor-telepet venni és a vasláp vastartalma hivatalos analízis szerint teljesen egyenlő a franzensbadival, nemcsak teljes moor­fürdők, hanem részleges moor-fürdők (a karok vagy lábak csúzos bántalmainál) és moor-borogatások (az emésztő­és alhasi szervek gyulladásainál és daganatainál), ez utóbbi kívánatra a beteg lakásán is alkalmaztatik, mely újabbi berendezés a látogatottságot csak emelni fogja. A park közepén egy szép kávéházat építettek, mi által a tárcsái fürdővendégek egy régi óhaja teljesült, azonkívül dísz­kertészetet létesítettek és egy újabbi részt gyönyörű fenyvesekkel parkíroztak. x A Ferencz József keserűvíz a gyógy­kincsek egyik legértékesebb része és évenként sok millió palackban az egész világba szétküldetik. — Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet, nehogy valamely csekély értékű utánzatot kapjunk. — A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postán való szétküldéssel két korona husz fillér. Elő­fizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadó­hivatalába Budapesten, VIII., Rökk-Szilárd-utca 4. számú házában van. KÖZGAZDASÁG. A Franck Henr. Fiai cég pótkávé-gyára, Kassán. Azon örvendetes fejlődési folyamat, melyet a honi pótkávéipar az utolsó 18 évben felmutathat, sokféle módou lendítő befolyást gyakorolt országunk gazdasági életére nézve. — Az ország általános jó­létének emelése mellett, melytől mindegyik iparág felvirágzása kisérve van, itt különösen a mezőgazda­ság kedvező befolyása veeudő tekintetbe, mely egy új növény, a pótkávégyártáskoz nyersanyagul szük­séges „cikória" által a talajnak fokozottabb kihasz­nálását érte el. .A Franck cég ludwigsburgi törzsházából ki­indulólag már régóta összeköttetést folytat az itten való kereskadővilággal. Ez, valamiut a szives fogad­tatás, melyben gyártmányai Magyarországon és Ausztriában részesültek, arra indították a-céget, hogy már az 1879. évben Linzben az első gyárat alapí­totta, 1888-ban Kassán létesített gyárat, a 90-es évek elején pedig a mostani impozáns fekvésű új kassai gyártelepet építtette és ugyauabban az időben a zágrábi gyár is létesült. A kassai gyár alapításával a Franck cég nem­csak szorosabb viszonyba kivánt lépni magyar vevői­vel, hanem feladatává tűzte ki oly gyártmányt szál­lítani, mely honi nyersanyagból készül. A kereske­delmi miniszter úr őnagyrnéltósága az 1899. évben magas látogatásával tüutette ki a kassai gyárat és a m. kir. minisztérium az 1899. évi szeptember hó 30-án kelt 12041. számú rendeletével megengedte a Franck féle kassai gyárnak, hogy készítményein a magyar cimert használhassa. Azon vezérelvből kiindulva, hogy a több mint 250 munkásának az egészségét és testi épségét pél­dás rend, tisztaság és pontosság által biztosítsa, a jó és szorgalmas munkásoknak megfelelő és állaudó, elégedett megélhetést biztosító keresetet nyújtson, a munkaadók és munkások között a legörvendetesebb érdek-összhang éretett el, melynek a jövőben való fennállása iránt a vezetőség gondoskodása és figyel­I messége kezeskedik.

Next

/
Thumbnails
Contents