Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-06-30 / 26. szám

Tisztelgések. Közvetlenül a beiktató ünnepély után tisztelgő küldöttségeket fogadott a főispán. Nem kevesebb, mint 36 deputáció járult elébe, hogy díszes állásában üdvözölje. Elsőnek a veszprémi r. kath. egyházmegye hatalmas küldöttségét vezette a főispán elé Hornig Károly, v. b. t. t., megyés püspök, azután a dunántuli evangélikus egyházkerület s a veszprémi evang. egyház és egyházmegye küldöttsége tisztelgett Hojbaner Pál esperes vezetésével. Ezután a dunántuli református egyházkerület és pápai főiskolája, a pápai, veszprémi és mezőföldi ref. egyházmegyék és a veszprémi ref. egyház küldöttsége tisztelgett Medgyasszay Vince esperes vezetése alatt. Majd a veszprémi izr. hitközség dr. Hoffer Ármin vezetése alatt, azután a katonaság, a különböző nőegyletek együttesen dr. Ováry Eerenc vezetésével, különböző intézetek, iskolák, tanítói kar, orvos szövetség, majd Veszprém város és 17-iknek a sorban Pápa városa. A deputációt Mészáros Károly polgármester vezette, kinek üdvözlő szavaira válaszolva kijelentette a főispán, hogy „a megye legnépesebb és legelőrehaladottabb városát kiváló figyelmére fogja méltatni s készséggel támogatni fogja a haladás utján való további törekvéseiben is

u. Kijelentette végül, hogy kedves kötelességének fogja tartani, a legelső kedvező alkalommal Pápát meglátogatni, amit a küldöttség élénk éljenzéssel vett — tudomásul. — Még számos küldöttség tisztelgett a főispán előtt. 1 óra elmúlott már, mikor az utolsó tisztelgők eltávoztak a főispáni dolgozó szobából. Bankett. A Korona nagytermében rendezett bankett fejezte be az installációs ünnepélyt. A banketton mintegy harmadfélszázan voltak jelen. Az első felköszöntőt Hunkár főispán mondotta a királyra. A többi félköszöntő majdnem mind a főispánt éltette, kit a szónokok mind meleg szeretettel ünnepeltek. A főispánt köszöntötte fel Bezerédy Viktor min. tanácsos és Csenkey Gusztáv törvényszéki elnök. Rainprecht Antal püspöki jószágkormányzó a főispán családját éltette. Rhédey Gyula kanonok, dr. Kemény Pál ügyvéd, Kis József esperes, Hérics Márton plébános, Győri Gyula tanár a főispánra mondottak lelkeshangu felköszöntoket. A bankett délután i/

i4:-koi ért véget. * Megemlítjük végül, hogy a beiktatási ünnepélyen városunkból s a vidékről a következők voltak jelen: Kaufman Géza orsz. képv., Mészáros Károly, dr. Koritschoner Lipót, Thury Etele, Galamb József, Faragó János, Sült József, Walla Géza, Barthalos István, dr. Kövi József, Jákói Géza, Walla Gyula, Csizmadia Lajos, Mayer Lajos, Billitz Ferenc, Steinberger Lipót, Győri Gyula, Bélák Lajos, Gindele Géza, Körmendy Béla, Fodor Gusztáv, Bottka Jenő stb. hol van a Kisfaludy-Társaság, melynek disze volt, hol van a Petőfi-Társaság, melyet ő teremtett meg, hol az Akadémia, a születésük révén halálukban is „fenséges" halottak nagy dicsőítője, hol mindazok a kultúrintézmények, melyek némi csekély önbeismeréssel elmondhatnák magukról: „Ö az, ki által lettünk és vagyunk!" . . . Szánalmasan csekély az az összeg, amely eddig Jókai Mór szobrára egybegyűlt. S lelket sértő az a terv, amely ahelyett, hogy az országos gyűjtés továbbfolytatására buzdítana, megelégszik azzal, hogy Jókai szobrát (talán éppen mellszobrát ?) az Erzsébet-tér egyik sarkában állítsuk fel. Jókai a dii minorum gentium szokásos kegyelet-szegletében. Bizony-bizony szinte azt kell mondanunk, hogy jobb volt vagy legalább szebb volt a Jenőy Kálmán sorsa, az életben való elfeledettség, az ismeretlenül való elköltözés. Jókai szobrának irói nagyságához méltó helyen kell állania. És kell állania! Talán éppen ott a Dunaparton, lánglelke méltó társának Petőfi ércszobrának közelében. Amig ez meg nem valósitható, addig nem szabad megszűnnie a gyűjtésnek, hanem oly erővel kell folytatódnia, mely felrázza a magyar társadalmat semmi ürüggyel nem magyarázható, bűnös közönyéből! . . . Helyi érdekli vasutak. Több vélemény hangzott már el e lap hasábjain a pápa-ukki vasúti vonal kiépítéséről. Mindenki ezen vonal üzemképes voltáról zengett. Magam is elismerem, hogy nagyobb, vagyonosabb községeket összekötő vasúti vonal nagyobb jövedelmezőséget nyújt, mint az ellenkező, azonban az már más kérdés, hogy direkt Pápa városára előnnyel bir-e? A vicinális vonalok rendszerint teherforgalom lebonyolítására vannak berendezve, a személyszállítás pedig a fővonalakon történik, amely ha hosszabb is, mégis rövidebb, amennyiben gyorsabban ér az illető kivánt helyre. Vasúti vonalok mentén lévő községek, ha a vasút megindult, többé nyers terményeik nagy tömegét nem szállítják be a emporiumokba, hanem a kereskedők kimennének a községekbe, összevásárolják az árút és vasúti kocsikba rakva szállítják a nagy piacokra. Tehát ezen a réven az a város, melyre eddig támaszkodtak a községek, mint piacra, előttük elveszíti vonzó erejét, oda nem viszik, mert már otthon eladták, tehát a város, speciell Pápa különösen sokat veszítene. A veszteséget nem ellensúlyozná a személyforgalom megkönyítése, mert amíg kocsival bejöve itt több időt kénytelen tartózkodni, a fogyasztásra is több ideje, sőt szüksége van, de ha áruját nem kell behozni, úgy csak azon esetekben jön be, ha valami ügyes-bajos dolgát kell elvégezni, akkor is siet, nehogy a vonatról lekéssék s inkább hon szerzi be szükségletét. A vasút tehát káros arra a városra, amelyhez eddig természet szerint kötve voltak a községek, mert elveszíti a vám-, helypénz és indirekt elveszíti a fogyasztási adó legnagyobb részét. Ezért helyi szempontból lelkesülni nem lehet. Közgazdasági szempontból azonban elvitázhatlan, hogy a jobb forgalmi eszközöknek megvan a magok nagy horderejűk, mert azok a községek, amelyek kénytelenek voltak áruikat messze vidéki városba szállítani, egész napi idejüket elvesztegetni, azok otthon maradhatnak, úgy a maga, valamint igavonó erejét értékesítheti gazdaságában, szükségletét kielégítheti otthon, ami a községben a helyi ipart és kereskedelmet éleszti, fokozza, a vagyonosodást előmozdítja. A vasút következtében tehát maguk a községek gazdagodnak, fejlődnek, ami országos érdek. Nem ellensúlyozná Pápa veszteségét azon pár hivatalnoki család beköltözése, kik itt lennének kényszerülve fizetésüket elkölteni, mert a nagy vidék otthon költené el jövedelme egy részét, sőt a város lakosságára, mint fogyasztó közönségre volna igen hátrányos a gazdagabb községek elvonása, mert a piacra kevesebb áru kerülne, azoknak értéke még a mostaninál is jobban felszöknék. Ha mezőgazdasági terményeinknek nagy kivitele nem volna külföldre, úgy a terményeloszlás a helyi piacokon egyenletes volna s akkor volna Pápára is a fogyasztás mérvébez megfelelő behozatal, de amíg minden áru a nagy emporiumokba ömlik, addig a vidéki városok majdnem drágábban élnek, mint a nagyvárosiak. Mindezekre való tekintetekből Pápa városa szempontjából az engedélyezett vasút immár addig, míg a terményeloszlás egyenletesebbé nem válik, illetve míg a kivitel nagymérvű, előnyösnek nem mondható. Csoknyay Károly. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Az állandó választmány folyó hó 27-iki ülésében készítette elő a ma délután tartandó városi közgyűlés tárgyait. Javaslatai a következők : Az 1 —12. pontok tárgyalása julius 16-ikára halasztatidó. E napon fog tehát a város a Kossuth Lajos utca, a barakk-kaszárnya, a cédulaház s a Moravek ház dolgában végleg határozni. A városi orvosi állásra nézve javasolják, hogy az állásra szeptember 1-ji dátummal pályázat hirdettessék, az állást Fischer Gyula, dr. Steiner, dr. Hoffner felszólalásai alapján mai szervezetében vélik meghagyandónak. — A Flórián és Tirol előtt aszfaltjárdát javasolnak. — Dr. Ferenczy Bernátnénak nyugdíjjat nem véleményeznek. — A Korona kert bérbeadását dr. Hoffner, dr. Kende (s Billitz Ferenc hozzászólásai után a jelenlegi bérlő Görög Károlynak kiadni javasolják, azzal a feltétellel, hogy a kert külön legyen felmondható. A pincékben levő talajvízről Kajlinger szakvéleménye alapján hosszab vita indult meg, ebben résztvettek : Sebestyén Dávid, Krausz József, Kis Ernő, dr. Lőwy és Billitz Ferenc. Végül dr. Kende azt a javaslatát fogadták el, hogy a vízvezetéki szabályrendelet megváltoztatásával kimondandó, hogy a házi vízvezetékek vascsövei ólomcsővel cserélendők ki, a veszélyeztetettebb helyen sürgősebben, egyebütt is záros határidő alatt, a háztulajdonosoknak a költséget kivánatukra a város előlegezi. § Adófizetési kedvezmények. A városi hatóság értesíti az adófizető közönséget, hogy az adófizetési kedvezményekre vonatkozó bárminemű felvilágosításokat a városi pénztári hivatalban bárkinek is készséggel megadják. § A város pört veszít — nem nagyot, az igaz, de mégis olyat, amit nem kellett volna elveszítenie. A pör azon a nyilatkozaton fordult meg, melyet a város egy a szénszállítással kapcsolatos támadásra vonatkozólag a Magyar Kereskedők Lapjában válaszképen közzétett. A Magyar Kereskedők Lapja ezért csekély 119 K 90 fillért számított fel. A város nem fizetett, egész helyesen azt mondván, hogy nem küldött ő be hirdetést s nem is jelent meg nyilatkozata hirdetés vagy nyilt-tér rovatban. És bár a városnak volt igaza, a váro3 mégis elvesztette második fokon a pört. Miért ? Mert a biróság azt mondta, hogy a kiadóhivatalnak küldött közvéleményekért fizetség jár. „ó ég, ó ég te vén kiszolgált katona." Hát a kiadóhivatalnak küldték be ezt a szerkesztőség helyett ?! Persze, akkor nem csoda, ha a városnak fizetni kell ! A kiadóhivatal kiad, de csak pénzért; ingyért csak a szerkesztőség közli a beküldött kéziratokat. § Építési engedélyt nyertek a héten: Mayersberg Samu Petőfi-utca 3. sz. a földszintes lakóházra, Szabó Gyula Verbőczy-utca 17. sz. alatt földszintes lakóházra, Csajthay Dániel Jókai-utca 57. földszintes lakóházra és istállóra. § Hirdetmény. Az aratási idő beálltával gyakran megtörténik, hogy a vaspálya mentén tüztávlaton belül összehordott gabonakeresztek ós száraz takarmány a közlekedő mozdonyok szikráiI tói meggyullad. Hogy ezen körülmény elkerül' tessék, mely éppen olyan káros hatással sulyosodik a vasut-intézetre, mint az esetleg kárt szenvedett birtokosságra, az érdekelt gazdák figyelmét felhívom, hogy a gabonakereszteket a pályától legalább 95 méter távolságra rakják le* Oly heMIT IGYUNK? így™" mohai Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert Igyunk mohai csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsardús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, barem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegsegeknek. 26 ev ota bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus cholera, megkiméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agnes-vxzzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélhteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb emberis könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezeloseg. |i|l lllll*l i

r# f Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Oszivald János urnái Papon. w IW é