Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-01-06 / 1. szám

1904 október 24-iki képviselő-testületi határozat foganatosítható lenne-e, a bizottság azonban egyhangúlag kimondta, hogy az átlagos 1500—2000 darab sertés felhajtására való tekintettel legalább három katasztrális hold szükséges a sertésvásártérre, minthogy az ajánlott tér 1000 •-ölet tesz ki, nem megfelelő, annyival kevésbbé, mert a város belterületén fekszik, mert utcákkal szelt, mert a forgalmas útvonalra való tekintettel a forgalmat kellőkép lebonyolítani nem lehet, mert a szükséges óvó rendszabályok és intézkedések nem eszközölhetők, mert a megosztás folytán állategészségügyi közegekkel való ellátása lehetetlen. Ezen közegészségügyi, állategészségügyi, rendészeti, forgalmi és közbiztonsági akadályok folvtán a sertésvásár régi helyén nem maradhatott és egy, az állategészségügyi törvény és rendeletnek megfelelő vásártérről kell gondoskodnunk, nehogy a vásár meg vagy meg nem tarthatása állandóan kérdés tárgya legyen s így azok a szempontok, amelyek a vásár megtartásához fűződnek, állandóan veszélyeztessenek. A sertésvásár-piac kérdésének azon későbbi rendezése, amely abban nyilvánul, hogy a hivatkozott képviselőtestületi határozat ellenére a a sertéspiac az országos vásártérre helyeztetett ki, a kérdésnek nem képezi megoldását, és ipari és kereskedelmi érdekeinkre a leghatározotabban káros, veszedelmes, amelyet a különben is elzsibbadt ipari és kereskedelmi életünktől minden áron távol kell tartanunk, s illetve a vásártér céljaira egy oly teret kell megállapítanunk, amely mig egyrészt a törvény és miniszteri rendeletnek megfelelően alkalmasan berendezhető, és ez által a heti állatvásárok megtartása egyáltalában — rendkívüli esetektől eltekintve — kérdés tárgyává sem tehető, másrészt pedig az ipari és keresk. forgalom emelésére alkalmas, s így azok a célok, amelyek a vásártartáshoz fűződnek, elérhetők lesznek. Mert mit jelent, tekintetes közgyűlés, a heti vásártérnek a városból való kihelyezése ? Jelenti azt, hogy az a közönség, amely a vásárra jön, dolgát végezvén, siet a várost elhagyni, és az esetek legnagyobb részében nem fogja a vásártértől távol eső ipari és kereskedelmi központot felkeresni, hanem a nélkül, hogy ipari és kereskedelmi szükségleteit a vásártartó községben beszerezné, a községből eltávozik. Ezen elvitázhatatlan tényt figyelembevéve, teljesen célja tévesztettnek tartják az alulirt ipari és kereskedelmi érdekeltségek az országos vásártérre kihelyezett sertésvásár tartás^t mert az által, hogy a város központin eaík, az ipari és kereskedelmi forgalom en. Jésére befolyása nincs, mert a legtöbb községből, különösen a Bakony vidékéről akképen lehet a vásárteret elérni, hogy az illetőknek a városba be sem kell jönni és csak nagyon kevés hely az, amelynek utja a vásártérre akképen vezet, hogy a várost átszeli. Azon veszélyek, amelyek a heti vásár kihelyezésével különböző okok hatása folytán amúgy is elgyengült és vérszegény ipari és kereskedelmi életünket fenyegetik, birták rá az alulírott kereskedelmi és ipari köröket, hogy a kérdés mikénti megoldásába befollyunk, s hogy ezen, ipari és kereskedelmi életünkre elsőrendű fontosságú kérdés akkép oldassék meg, amely a város általános s az ipari és kereskedelem érdekével számol. Összegezzük tehát mindazokat a szempontokat, amelyeket a vásártér kérdésének ^íroldásánál figyelembe kell vennünk, azuUi gáljuk meg, vájjon ezek a szem^ntok az általunk ajánlandó területre érvényesülnek-e ? (Folytatása következik.) A VÁROSHÁZÁRÓL. § A pénzügyi bizottság tegnapi ülésében ujra foglalkozott a városi tisztviselők drágasági pótlékának ügyével. A kérdés nagy vitát provokált a bizottságban, s végre is az l^tt n bizottság javaslata, hogy az 1200 koro^. , meg nem haladó törzsfizetésű alkalmazottak évi törzsfizetésük 15 százalékát, a többi magasabb fizetésű hivatalnokok pedig törzsfizetésük 10 százalékát kapják drágasági pótlék gyanánt. Ezen kívül néhány kisebb jelentőségű ügyet is tárgyaltak. § A szigorú tanács. Árvái István Zimmermann János utcai házának építése alkalmával a szabályozási vonaltól 23 cm-rel eltértek. E miatt a tanács kimondta, hogy a ház főfalát le kell bontani s s/nbályozási vonalban újra építeni. Ej, de szigorúan veszik egyszerre az építkezési tervet! Hát ami a Kossuth Lajos utcán szabad volt, nem szabad a Zimmermann utcán? Egy régi mondás szerint pedig: „Quod uni justum, alteri aequum!-' (Ami az egyiknek igazságos, a másiknak méltányos). § Városi közgyűlés. Városunk régi képviselőtestülete f. hó 15 én tartja utolsó közgyűlését. A tárgysorra a következő ügyek vannak kitűzve: 1. a hirdetmények kifüggesztéséről szóló szabályrendelet, 2. a villamos telep kérése szénszállítás céljaira lófogat beszerzése iránt, 3. Sperg Elek negyedmester nyudíjazási ügye, 4. a városi hivatalnokok egy részének kérvénye drágasági pótlék tárgyában, 5. napidíjasok, 6. rendőrök kérvénye ugyané tárgyban, 7. az izr. nőegylet kérvénye a színháznak műkedvelői előadás céljaira leendő díjtalan átengedése iránt. § A villamos telep átvétele haladékot szenved. Chatel Vilmos főmérnök, az egyik felkért szakértő értesítette a polgármestert, hogy e hóban nem, osak febr. elején állhat a város rendelkezésére, ami miatt az átvételt akkorra halasztották el. § Városi képviselők választása. A városi tanács a városi képviselők választása napjául január hó 22 ét tűzte ki ; a terminus még alispáni jóváhagyásra szorul. § A barakk kaszárnya ügyében az alispán értesítette városunkat, hogy a múlt alkalommal jelzett vegyes katonai és polgári bizottság Pápára jövetelét addigra elhalasztotta, amig a város az építés tárgyában határozni fog. § Vágóhidi tervek. A Nicholson-gépgyár elkészítette a vágóhidi terveket és leküldte városunkhoz. A tervek szerint a nagyszabású, legújabb gépekkel felszerelt vágóhid 212.000 koronába (!) kerülne. Ettől az összegtől Pápán mindenki el fog rémülni. Elrémültünk mi is. Úgy látszik, hogy a tervkészítő gyár Pápát Budapesttel vagy Cincinattival téveszti össze. (Az utóbbi helyen szokták az ó- és újvilág legnagyobb eertésvásárait tartani.) EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai kör vasárnap esti műsorának értékes irodalmi programmja volt, amely, bizony megérdemelte volna, hogy még a rendesnél is nagyobb közönség hallgassa végig. Valának azonban kevesebben, mint rendesen, ami persze az előző napi szilveszteri mulatságok rovására irandó. Akik jelen nem voltak, azok azonban csakugyan sajnálhatják, mert ismételjük — értékes programmot mulasztottak el. Köveskuti Jenő a maga, ismert szép elődásában olvasta fel egy hatásos balladáját, amelynek hőse a magyar szabadságért vértanúhalált szenvedett horvát vitéz : Frangepán. Zajosan megtapsolták. A nagy Goethe egyik legpoetikusabb művének a Torquato Tassonak 1 felvonását olvasta fel Ceglédi Sándor. Fordítása hű és lendületes; műve egészen készen van és a drámának első magyar fordítása, mellyel Ceglédi irodalmunknak tett szolFáradtan és rosszkedvűen ment az országúton, melyet az öreg mutatott. Most már utói nem éri Illés Gyurkát. Aztáu, ha ez a fiú mégis megmondja Turi Katicának, hogy ő a regementnél marad, az a leány, mire ő hazaér, bizonyosan kisírja ragyogó két szemét. A nap már lefelé is fordult a kiderült égen, mire Szilba ért. Itt beszólt Kasza Pistához, akivel a múlt esztendőben együtt szolgált a regementnél. Ettől megtudta, hogy itt tegnap vásár volt, s Illés Gyurka szántói vásárosokkal még tegnap éjjel tovább ment, hazafelé! Most már bizonyos, hogy megelőzi az a fiú, s az is lehet, hogy nagy bánatot szerez annak a szegény leánynak. Kaszáéknál csak annyit időzött, amíg az öreg Kaszáné szívességéből nagy éhségét csillapította. De amint a szili város végére ért, hát egyszer csak nagy zivatar támad Szántó felől, amely Koppányon és Döröcskén keresztül egyenest szemközt jön vele. Na, ha addig el nem éri az erdőt, amíg ez a felhőszakadás idáig ér, akkor jó szerencse lesz, ha a szili völgyben csatakossá ázva, valamikép meg tudja menteni a puszta életét. Hanem mégis elég szerencsés volt, mert csakugyan jókor ért le a Gelencey gróf majorjáig, ahol a juhászgunyhóban, másnap délig, amig a rettentő égiháború és felhőszakadás tartott, bőségeden elég ideje volt gondolkozni : mit tart Turi Katica az ő állandóságáról, szive hűségéről? Mert, hogy az a bolondos Illés Gyurka megmondta, amit senki se üzent tőle, az bizonyosnak tetszett neki. Az eső jóformán még el sem állt, de mivel Szántó felé szépen kiderült, Szekeres Pali bucsut mondott a juhászgunyhónak és sietve tartott hazafelé ! Kissé nehezen ment a gyalogolás a sikos úton. Éppen nyugovóban volt a nap, mikor a döröcskei tetőre ért, ahonnan végig láthatott a szép Koppánvölgyön, Gerézdtől egészen az értényi erdőig. Ott, az erdőn innen, a hegyoldalban látszik Szántó. Olyan szép, szomorú volt az egész völgy, az egész tájék, de ő vidámságot érzett a láttára. Mikor a völgybe ért, elállta utjá.i a megáradt Koppány folyó, amely a hidat is elhordta, csak egy gerendát hagyott belőle. Haragosan hányta a folyó a szennyes hullámokat. Istenkísértés volna rálépni arra a keskeny gerendára, hiszen azon is át-átcsapkoduak a habok. Ég és föld ellene esküdött! Vissza kellett mennie egészen a gerézdi nagy hidig, két órai kerülővel, hogy az országútra juthasson. Azon estén bátran mehetett Szántóig. Öreg este volt már, mikor Koppányba ért. Éppen tizet ütött a toronyóra. Meggyorsította lépteit. Ha siet, tizenegyre Szántóra ér. Még beszélhet is Katicával. Hogy örül majd az a leány!... Mert egyenesen hozzájuk megy, úgy határozta. Ugyan hová is menne ő, az árva fiú?... Ott talán még puha ágyat is vetnek neki az első szobában .. . A koppányi horkónál csöndes dalra gyújtott: Nem jöttem én gyalog: Postakocsi hozott, Kedves kis angyalom Szive csalogatott. Közeledett Szántóhoz. Már látja is a tornyot, amint halványan kifehérlik a sötét házfödelek és sürü akáclombok közül. Torony és ákácfák úgy integetnek a sötétben: siess, siess! Előtte volt a falu. Az ablakok sötétek voltak, már mindenütt lepihentek. A nagy csöndben csak az ő kopogása hallatszott az utcán végig. Egy kutya elcsahintotta magát, amint az első házak előtt elhaladt. Mikor a templom alatt befordult a közbe, ahol Katicáék laktak, szive hangosan dobogott, mikor pedig a szalmafödeles kis házat megpillantotta, majd kiugrott helyéből. Már látja az egész kis hajlékot. Az ablak Emeli az étváfyat ét a lestsúlyt, megszünteti a köhöfétt, váladékot, éjjeli izzadást Tüdobötegsegek, huruton, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti cxomagolást. F. Hoffmanu-La Roche & Co. Basel (StÍJc), Kapható orvot! rendeletre a fyógywtrtArakban. — Ara üvegenklnt 4.— korona.