Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-05-26 / 21. szám

azzal, mintha magát a boltot szentelték volna fel, mert hisz a feszület felszentelése megtörténhetett volna illő helyén, a templomban, ha nem lett volna a boltban történő felszentelésnek éppen az a sajná-1 latos célzata, ami ellen mi a vallásfelekezeti béke érdekében e város józan gondolkodású katholikus polgársága nevében is szavunkat felemeltük. De nem vitázunk arról, hogy a feszület felszentelése helyesen történt-e ott, ahol történt, e helyett szórul szóra itt közöljük a Győrött megjelenő Dunántúli Hírlap független r. kath. keresztény politikai lapnak ez évi május 17-én megjelent számának itt következő hirét, megjegyezvén, hogy e lapnak pápai tudósítója katholikus lelkész: — Keresztény fogyasztási szövetkezet Pápán. Kedden, május 15-én reggel megnyilt Pápán a keresztény fogyasztási szövetkezet boltja fűszer, rövidáru és vegyeskereskedéssel. Nevezett napon hajnalban szentmise volt, amelynek végeztével a hivek a szövetkezet helyiségébe vonultak, melyet Kriszt Jenő plébános ünnepélyesen megáldott. Ázt hisszük, hogy ezek után a mi jóhiszeműségünket, mikor a bolt felszenteléséről beszéltünk, senki kétségbe nem vonhatja. És ezek után végezhetnénk is. Ami a lényegre tartozik, az ki van merítve. Véleményünket az egész ügyről már a múltkor a legnagyobb határozottsággal elmondottuk. Nem akarjuk önmagunkat ismételni. De lelkünk egész hevével tiltakozunk az ellen az alaptalan vád ellen, mintha e lap hasábjain „katholikus ellenes" hangok emelkedtek volna. Soha, de soha e lapban egyetlen felekezet ellen egy hang nem hangzott el ós nem is fog — míg e sorok irója áll a lap élén — a jövőben sem egy hang sem valamely felekezet ellen elhangzani. Á vallás — mindegyik egyformán — szent előttünk, melyet nem szabad a közélet fórumára hurcolni. De épen, mert a vallást mindegyiket egyformán — ideálisan tiszteljük, azért nem nézhetjük szó nélkül, ha a vallást, ez égi malasztot, földi érdekek tusájába rántják alá. Ezért irtunk a múltkor, irtunk a jó békesség érdekében, az igazság nevében, s az igazságot — si fraotus illabatur orbia — mindenkor híven és bátran fogjuk követni! A VÁROSHÁZÁRÓL. § A pénzügyi bizottság folyó hó 22-én Krausz József N. elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság a borsosgyőri uton barakk-kaszárnya céljaira megvenni szándékolt telkek megvételét ajánlatba hozza. Wéber Dániel nyugdíjazását javasolják, azonban kegydij megszavazása nélkül. A Koritschoner Adolf féle ház és a Tirol előtt aszfalt-járda készítését a szokásos feltételek mellett szintén javaslatba hozza. § Az állandó választmány folyó hó 24-én a polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen j a 28-ki közgyűlésre vonatkozó tanáosjavaslatok egyhangúlag elfogadtattak. „Egyhangúlag" a szó valódi értelmében, mert az ülésen egy állandó választmányi tag volt jelen. § A villamos telep felügyelő bizottsága f. hó 25-én a polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen elhatározta, hogy a telepen alkalmazott két fűtő havi díjját 60 koronáról 72 koronára emelik fel. Á telep felülvizsgálása alkalmából észlelt hiányokra vonatkozólag a Ganz és társa cég tudatja, hogy a szükséges pótlásokra és javításokra nézve a megfelelő' intézkedéseket megtette s az üzemzavarok alkalmával felmerült 1627 K költséget magára vállalja. Kéri azonban, hogy újabb két évi garancia-időtől mint immár feleslegestől, tekintsen el a bizottság. Á bizottság tudomásul vette a cég átiratát, de a két évi garancia törlését illető kérvényre határozatát a hiányok pótlása utáni időre tartja fenn. Szokoly rendőrkapitány javaslatára a bizottság kimondta, hogy a vasúti útvonalon az egész éjjel égő lámpák számát hattal szaporítja. TARKA ROYAT. Sárg-a irig-ység. Meg ne ijedjen az olvasó . . . Nem akarok előadást tartani az irigységről. Nem akarok arról szólani, mily bonyodalmakra vezethet az irigység, ha gyűlölséggel, bosszúval párosul. Ezen sötét gondolatok mellőzésével, a sárga irigység okozta tragédiák fejtegetése nélkül, szólok arról a viszonyról, ami a cimbeli két fogalom: a sárga szin és az irigység között fennáll. A kérdés tehát az: miért tartja a közfelfogás a sárga szint az irigység szimbólumának és miért nevezzük sárgának az irigységet? Milyen szerepet játszik a sárga szin a nagy természetben ? Bővebben van ott képviselve, főleg a természet őszi és tavaszi tájképén és hirdetője a természet pusztulásának, hervadásának enyészetének. A kiszáradt földön durva, sárgás rögök terülnek el. A szántóföldek kopaszak, legföllebb egy-egy elsárgult kóró vagy fűszál mered égnek. A fák sudarai csupaszok, csak egyik-másik águkon látni még néhány elsárgult, összeszáradt levelet. Mindezen jelenségek a természet halálát hirdetik. Mindenütt az elhagyatottság, a pusztulás képét mutatja a természet akkor, amidőn viruló szineit az egyhangú, halvány és fakó sárga színnel cseréli fel. És e pusztulást — mint látnivaló — mindenütt a sárga szin jelzi. Gondoljunk most az emberi betegségekre, magára a halálra. A beteg fizikum is a bőr sárga szinében szokott jelentkezni. S ha nem nagymérvű is a baj, ha csak lelki bántódás sorvasztja az életerőt, már akkor is észrevehető arc-szinünk halványulása, sáppadtsága. A sárga szin ime az emberi életben is kifejezője annak a benső féregnek, amely mint betegség fizikumunkon, vagy mint kedélybaj bensőnkön rágódik, életünket sorvasztja, emészti s végre kiöli. Érthető ez alapon, hogy a természeti műösztön indította az egyiptomiakat, midőn sárga szinben gyászoltak s midőn e szint a gyász szimbólumának használták. Annyi tény, hogy e szűrnek nincs meg a felderítő, élénk, kellemes hatása, mint például a vörösnek, zöldnek, sőt mondhatnók bizonyos tekintetben barátságtalan benyomást kelt, mert az enyészet színének ismerjük a természetben. De miért jellemezzük vele az irigységet? Bizonyára önkénytelenül is azért, mert az irigységet is az emberi lélek betegségének tartjuk. Az irigység mint valami féreg rágódhatik az ember lelkén, s nyoma esetleg szintén a fizikumon is kifejezésre juthat, mert a test és lélek erős kölcsönhatásban vannak egymásra. S ilyen körülmények között a sárga szin nemcsak a természet hervadását, a szervezet pusztulását hirdeti, hanem az emberi lélek baját is elárulja. A kép kiegészítése végett meg kell még jegyeznem, hogy a sárga szin, az irigység szine mellett, még a féltékenységé is egyúttal. Miért ? Ha már az irigységről is el kell ismernünk, hogy nyugtalanságot kelt az irigy ember lelkivilágában, rágódik rajta, emészti: mennyivel inkább áll ez a féltékenységre. A féltékenység kétségkívül még betegesebb lelkiállapot. A féltékenységnek | nincs nyugodt perce ; aggódó, bizalmatlan, gyanakodó. Nem csoda, ha idegessége, nyugtalan állapota szenvedéllyé nőve a szervezetet is megtámadja s beteggé teszi, annál inkább, mert karöltve jár a boldogtalansággal és sokszor az életkedvetlenséggel. Az irigy vagy féltékeny ember ezen beteges lelkiállapota, boldogtalansága, szenvedélye a természet hervadására, pusztulására emlékeztet bennünket. Minthogy pedig a természet hervadását a sárga szin jelzi, alkalmas e szin a lelki bajok okozta hervadásnak a jelképezésére is. y. i. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Hegedűs Sándor, v. b. t. t. és neje folyó hó 24 én és 25-én városunkban tartózkodtak. — Apponyi Albert üdvözlése. A főiskola tanári kara pár hét előtt elhatározta, hogy Apponyi Albert gr. közoktatási minisztert feliratban üdvözli. A feliratot, melynek szövegét Borsos István tanár l fogalmazta, b melyet saját kompozícióju tulipándíszes oklevélre Losonczi Jenő tanár kalligrafált, e hét elején küldték el a magyar közoktatás nagynevű vezérének. — Ranolder püspök emlékezete. E hó 16-án volt százéves évfordulója Ranolder János volt veszprémi püspök születésének. A nagy érdemeket szerzett püspök minden kulturális intézményt páratlan bőkezűséggel istápolt. Főgondját a nőnevelés ügye képezte. Iskolákat alapított, zárdákat épített egyházmegyéje székhelyén épúgy, mint egyházmegyéje más nagyobb városaiban, így Pápán, Kaposvárott, Keszthelyen, Tapolczán is. Az általa alapított intézetek hálás kegyelettel adóztak születése 100 ik évfordulóján áldott emlékezetének ! — Országgyűlési képviselőnket, Hoitsy Pált, a függetlenségi párt — mint a hétfői lapokban olvastuk — a pénzügyi bizottságba jelölte. Ez tudvalevőleg a képviselőház legfontosabb bizottsága, melybe minden párt legjelesebb erőit küldi ki. — A bécsi békekötésnek és Bocskay Istvánnak háromszázados emlékünnepét, mint szerte az országban, Pápán is meggünnepelték a protestáns egyházak. A ref. egyház a vasárnapi istenitisztelet keretében ünnepelt. Kis József esperes-lelkész prédikációjában a vallásszabadság eszméjével foglalkozott s reámutatván az üldöztetésekre, miket a protestáns egyház a XVI. század végén elszenvedett, s az elnyomásra, miben a magyarságnak része volt, Bocskayban a szabadság ideális jellemű bajnokát méltatta. Ájtatos hallgatóságának lelkére a gondolatokban gazdag beszéd mély hatást gyakorolt. Az ev. egyház ünnepélye szintén a délelőtti istenitisztelet keretében folyt le. Pócza Ferenc hitoktatómásodlelkész hévvel és lendülettel előadott egyházi beszédében Bocskayt mint hazánk és áz evangéliumi protestáns vallás Mózesét mutatta be. Az ének-egylet és leányegylet tagjaiból alakult vegyeskar Szutter Dániel tanító vezetése mellett szépen sikerült karéneket adott elő. — Közvetlen istenitisztelet után Bocskay emlékezetére egyházi közgyűlés tartatott, amelyen Gyurátz püspök magas szárnyalású, történeti adatokban gazdag beszédben méltatta Bocskay Istvánnak a haza s az egyház szabadsága megvédelmezésében szerzett, soha el nem halványuló érdemeit. Az 1606. évi bécsi békekötést a protestáns egyházakra rendkívüli fontosságúnak tartja, mert ez volt az 4525-iki szégyenletes törvénnyel — Lutherani comburantur — szemben az a törvényes alap, amelyre a később is meg-megújuló üldöztetések idején a protestáns egyház szabadsága mellett sikra szálló hősök reámutathattak. Mély hatást keltett beszéde után Bocskay emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. — Nagylelkű adományok. Pápa-Kovácsi községből szép adományok hirét közli velünk tudósítónk. Ugyanis Ádám István pápa-kovácsi plébános, a nemesszivü emberbarát, a községnek több ezer koronát érő házat adományozott oly célból, hogy az szegények menhelye legyen. Ez a nemes tett, mely minden dicséretnél szebben beszél, ékesen szóló bizonysága a köztiszteletben álló férfiú nagylelkűségének, felebaráti szeretetének és szivjóságának. Ehhez csak az a jutalom lesz méltó, amely az adományozott házban menhelyet találó sorsüldözött szegények hálájából fakad. — Ugyancsak nagyobb adományt tett özv. gróf Wallis Gyuláné szül. Somogyi Ilona grófné is, aki a pápa-kovácsi jegyző lakásául szolgáló házát szintén odaajándékozta a községnek. A nemeslelkü grófné, akit a szegények messze vidéken jótékony angyaluknak tartanak, fenti adományával is tanúságot tett arról az áldozatkészségről, mellyel Pápa-Kovácsi község iránt viseltetik. — A két adománnyal a község vagyona több mint 10.000 korona értékkel szaporodott. — Egyházi közgyűlés. A pápai református egyház folyó hó 24-én Kis József esperes-lelkész és Saáry Lajos főgondnok együttes elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlésben első sorban az új iskola építési számadásait terjesztették elő. A számadásokat a gyűlés rendben levőknek találta és elfogadta s ezzel kapcsolatban Saáry Lajosnak, Barthalos Istvánnak és dr. Horváth Józsefnek, kik az iskolaépítéshez pénzbeli adománynyal járultak hozzá, a gazdáknak, kik ingyen munkát teljesítettek s Török János főmérnöknek, ki az egész építkezést vezette, s érte semmi dijjat nem fogadott el, köszönetet szavaztak. Pénzbeszedő gondnoknak Giczy Gábort választották meg, az elhalálozás következtében megüresedett presbiteri I helyekre a soron levő póttagokat Lamperth