Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-04-28 / 17. szám

dolgot, hibáztatja, hogy a költségekre nézve nincs kellő tájékozás; arról se hallott, hogy a jelenlegi járda milyen karban van! Kulturális célra egyéb­ként szívesen áldoz, akik tanítanak, már ezért magáért megérdemlik a segítséget. Révész v. mér­nök : A jelenlegi járda rossz, ha e kérvény nem jön, kockakővel való kirakását az útnak ő maga indítványozta volna. Az összes költsége a város­nak 800 K. Miután még Billitz Ferenc szólalt fel pártolólag s Halász Mihály a közóhajnak engedve indítványát visszavonta, a járdát egyhangúlag meg­szavazták. Az uradalom amaz átirata kapcsán, hogy a tókertekben a vásártér céljaira telket nem ad el, felszólalt Jákói Géza : Nem rideg szűkkeblűség vezette az uradalmat, hanem a hitbizomány és a város érdeke. A hitbizományi biróság csak 4 ( >/ 0-os kamatozású tőkéért engedné eladni e telket, mivel 60 frt jelenleg egy hold jövedelme, ez 1600 írt tőkének felel meg, amit a várostól kivánni nem lehet. Ám az a hely különben sem alkalmas, ott a vásártér megkészítése igen költséges lenne. Fischer Gyula : Az OMKE figyelemmel volt arra, hogy ott a telek drága, de beépítés által egyrésze megtérülne. Indítványozza, hogy az uradalomtól örökbérbe kérjék az illető területet. Hajnóczky: Rossznak tartják a tókerti helyet, ott nem lehet a forgalmat lebonyolítani. A közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát, mely szerint e kérdést Esterházy Pál nagykorúságáig függőben hagyják. Az építészeti szabályzatnak a kéményekre vonatkozó több pontját a közönség kérelmének megfelelőleg módosították. Halász Mihály az egész építészeti szabályzat újra átdolgozását kivánja, az jó lehet Budapestnek, de kis városnak nem való. Hasonló értelemben szólalt fel Vágó László, azon ban a képviselőtestület megnyugodott a polgár­mester ama szavaiban, hogy a sérelmek egyenként beadhatók s aztán a változtatandó pontok köz­gyülésileg külön tárgyalhatók. A vizvezetéki még meglevő agyagcsöveknek vascsövekkel való kicserélését egyhangúlag el­fogadták. Vita csak a kivitel körül volt, A v. mérnök tudatta, hogy két ajánlat van magyar cégektől, de ezek sokkal drágábbak, mint volt annak idején Rutnpel és Waldek. (Igaz, hogy azóta anyag és munkabér is drágultak.) Dr.' Roffner nyilvános árlejtést kiván, melyen csak magyar oégek vehessenek részt; Billitz Ferenc nem bánja, ha külföldiek is pályáznak, mert ez a hazai cégeket olcsóbb ajánlattételre bírja, válasz-, tani mi azonban magyart fogunk. Böhm Samu és Szente főügyész felszólalása után ily értelemben határoztak. A 8—14. és 17-19. (telekvételi) ügyeket a május 28 án tartandó gyűlés napirendjére tűzték ki. A 15—16. (a Cédulaház eladása és Frauendienst Viktor ugyenerre vonatkozó ajánlata) sz. ügyeket a polgármester tárgyalni óhajtotta. Ám dr. Hirsch Vilmos jogi -szempontból nem tartja megenged hetőnek a tárgyalást. Mi történik akkor, ha most elvben megszavazzák és a névszerinti szavazásnál megbuktatják az ügyet. A polgármester" úgy találta a kérdést eldöntendőnek, hogy ma csak a Frauendienst-féle ajánlatra nézve döntsenek, mely nem igényel 30 napos gyűlést. Dr. Hoffner a két ügyet elválaszthatatlannak tartja. Dr. Kende a polgármester álláspontját tartja helyesnek, de mivel a közgyűlés tagjai közül sokan tán azért nem jöttek el, mert azt hitték, hogy az ügy úgy se lesz tárgyalható, indítványozza, hogy a két ügyet majd együtt tűzzék ki annak idején napi­rendre. Megeshetik, hogy addig még más ajánlat is érkezik. Ily értelemben döntöttek s ezzel a közgyűlés 5 órakor véget ért. § Ló-osztályozás. A katonai ló osztályozás városunkban f. évi május hó 7-én reggel 8 órakor fog megtartatni az országos vásártéren. A városi hatóság felhívja az összes lótulajdonosokat, hogy lovaikat a kitűzött helyen és időben a törvényes következmények terhe alatt vezessék elő. HETI ÚJDONSÁGOK. Fajok harca. Mi, akik a ködlő hegyekből jöttünk le, Fájóbb szerelemmel szeretjük a népünk, Fojtott tűz parazsa ég érte szemünkbe 7, S nevére, mint titkon imádott leányért, Lesütjük a szemünk s lángaborul képünk. Én szülőfalum is hullámmarta szikla, Százados őrhelyét még dacosan üli. Századok üszke ég kicsiny kunyhóinkba, Örökségbe hagyott imádságok s átkok, Zord polgárháborúk alvó keselyűi. Én bölcsőm fölött is remegett borús gond: „Jaj, ha ezt is egy nap havasok vad népe —" Nagyanyó sötéten : Nem! Ez lesz bosszulónk, Szemem előtt leölt apámért, bátyámért! Nőjj gyermek, s vérünkért vért végy majd cserébe! Sötét gyermekálmok sivár zátony-élen! Idegen néptenger hulláma köröttem . . Tüzes tajtékját hajh fölitta a vérem, Zihálva füstölgő sötét lobogását A vér gyülölségét én is örököltem! Hajh, én se vagyok jobb, féltem a fajtámat, Bús, kétségbeeső lázas szerelemmel, S félek, hogy jő idő: vér a vérre lázad S évezrekkel visszahanyatlik e század S büszke fényes arca elborul szégyennel. S ha jaj jönne idő, — mit nekem jog, törvény, Csak azt érzem akkor: hiv a vér, hiv a föld! S a mi vérünk védve, a más vérre törvén, Mint dühödt vadállat, mint megsebzett isten Sikoltom: öld, csak öld !!' Bodor Aladár. § A pápa-ajkai vasút-tervről a kereske­delmi miniszter hivatalosan is értesítette városun­kat, telhiván a városi hatóságot, hogy az előmun­kálati engedélyest vagy megbízottját a netán szük­séges támogatásban részesítsék. § Építési engedélyt nyertek : Kardos István a Gyimóthi-úton földszintes lakóházra, Hermán Pál Csatorna-utca 12. sz, földszintes lakóházra. — Az új főispánok kinevezését meghozta a vasárnapi hivatalos lap, hozott azóta ujabbakat is, de Veszprémvármegyének ma sincs főispánja. Pedig oly régen egy főispáni szék sem áll üresen, mint a miénk. Ám jó, ha késik is a kinevezés, csak ha megjön, legyen olyan, amint bizonyára olyan lesz, melyet a megye lakossága örömmel fogadhat. — Itt említjük meg, hogy Nyitra­vármegye főispánjává a király Markhót Gyula alispánt nevezte ki, ki a városunkban köztisztelt Markhót-Szidnay családdal közeli rokonságban áll. — Főigazgatói látogatás. Várossy Tivadar győrtankerületi főigazgató f. hó 26-án Pápára ér­kezett és az ev. ref. főgimnáziumban három napon át hivatalos látogatást teljesített, illetve teljesít. — A tankerületi főigazgató itt tarózkodása alatt a bencés-Bzékkáz vendége volt. Tiszteletére péntek este Faragó János főgimn. igazgató vacsorát adott, melyre hivatalosok voltak Németh István egyház­kerületi főjegyző s az egész tanári kar. — Dr. Antal Géza, theologia akadémiánk neves professzora, ki tudvalevőleg az amerikai ref. magyar egyházak viszonyainak rendezése céljából, tehát egy nagyfontosságú misszióban öt hónapon át az új világrészben tartózkodott, f. hó 22-én családjával együtt megérkezett otthonába Pápára. Visszaérkezte után harmadnapra felutazott a fővá­rosba, hogy ott az illetékes köröknek missziója eredményéről beszámoljon. Amennyire nekünk ez­ideig értesülést szereznünk sikerült, a missziónak az a része, mely az egyházak pénzügyi viszonyai­nak rendezésére vonatkozott, a legteljesebb siker­rel járt. A csatlakozás kérdésében is nagy sikert ért el azáltal, hogy a hatalmas angol egyház rokon­szenvét megnyerni tudta, aminek következ­ményekép az ottani magyarság tömörítését nem az eddigi módon, de mégis hathatósan lehetne eszközölni. — Kalocsay Alán halála. Kalocsay Alán, cisztercia-rendi szerzetes és tanár, volt országgy. képviselő és legutóbb a szomszédos nagy-teveli lelkész, hosszas szenvedés után f. hó 22-én Buda­pesten elhunyt. Kalocsay Alán 1862 február hó 6 án született Léván, Bars vármegyében ; 1877-ben lépett a rendbe. A teológiát Budapesten végezte. 1884-ben szentelték pappá. 1887-ig Zirczen volt a szentirás tudomány tanára. 1887-től fogva Székesfehérvárott volt tanár. Itt annyira meg­szerették, hogy 1896-ban országgyűlési képviselőül választották. Á következő ciklusban már nem volt képviselő ós a rend nagyteveli lelkészségét vette át, amelytől oly korán beállott súlyos betegsége miatt kellett megválnia. Kalocsay Alán, kinek halála széles körben keltett igaz és mély részvétet, jele? költői tehetség volt. Egyházi beszédein kivül kiadott egy lírai verskötetet is, amelynek számot­tevő sikere, volt Folyó hó 24-én délután 3 órakor temették el nagy részvét mellett s a budai farkas­réti temetőben helyezték örök nyugalomra. — A Leányegyesület még a tulajdonképeni szezon után is tartalmas műsoru programmokkal tudja közönségét szórakoztatni. A múlt vasárnapi estély is élénk érdeklődés és tetszés mellett folyt le. Köveskuti Jenő egy szép novelláját olvasta tel, ki­tűnő zeneszámokkal szerepeltek Harmos Blanka és Kis József, Köveskuti Ágnes asszony c. melodrámá­ját igen sikerülten adták elő Nobel Jozefa és Kertész Gizella, ügyesen és kedvesen játszottak meg egy dialogot Gaál Ilonka és Pozsgay Irén és nagy ha­tással szavalt ölé Sándor. — A tűzoltó tanfolyam vizsgája múlt vasár­nap délelőtt volt a városmajor udvarán. A vizsga úgy az elméleti, mint a gyakorlati részt illetőleg kitűnően sikerült, amelyet záró-beszédében dicsérő­leg emelt ki a vizsgán jelenlevő dr. Ováry Ferenc, az országos tűzoltó szövetség elnöke is, az elismerés őszinte szavaival illetvén a tanfolyam derék veze­tőjét : Lukáts Gyulát, aki a bemutatott fényes eredménnyel kiváló szaktudásának adta tanújelét. A tanfolyamban részt vettek, szűkebb hazájukban értékesítve tapasztalataikat, igen hasznos szolgála­tokat tehetnek a közérdeknek. Kár, hogy a laikus közönségre is hasznos tanulságul szolgálható vizs­gát nem publikálták kellőleg, sőt úgy halljuk, magát a tűzoltó-választmányt sem hivták meg reá. Pedig az ő megjelenhetésükről feltétlenül gondos­kodni kellett volna. — Menetrend-változás. Május hó elsejétől kezdve bennünket érdeklőleg a győr-fehringi vona­lon a következő fontos menetrend változás lesz. Szombathelytől—Győrig egy gyorstehervonat személy­szállításra rendeztetik be, mely Szombathelyről d. u. 3 óra 49 perckor fog indulni és Győrbe este 9 óra 25 perckor érkezni. E ronat este 8 óra tájban ér Pápára és 10 p. múlva indul tovább. E vonatnak személyszállításra való berendezése folytán a jelenleg Szombathelyről d. u. Kis-Cellre induló vegyesvona­elmarad, Kis-Cellről este Pápára induló tehervonat­nál pedig a személyszállítás megszüntettetik, Szemeré­lől Győrig a múlt nyáron közlekedett vasár- és ünnept napi esti vonat az idén nem helyeztetik forgalomba. — A református leányegylet vasárnap, azaz f. hó 29-én délután 5 órakor a főiskola tornatermé­ben tombolajátékkal egybekötött ünnepélyt rendez, melynek műsora a következő: 1. A kürt szava. Silcher Frigyestől. Énekli az ev. ref. leányegylet énekkara. 2. Petőfi a Hortobágyon. Melodráma. Irta Várady Antal, zenéjét szerezte Kún László. Zene­kíséret mellett szavalja Olé Sándor III. éves papnöv. 3. A magyar ipar védelemről. Beszéd. Tartja : Győri Gyula főgimn. tanár. 4. Magyar dalok. Főgimn. ; tanulók zenekisérete mellett énekli Somogyi Gyula Összes hazai szövőipar termékeinket megtaláljuk 1 PÁRTOLJUK 1 | A HAZAI IPART! É> KRAUSZ JÓZSEF M. FIA ÓS TÁRSA diyatáruházában Kirakatainkat, melyekben kizárólag honi gyártmányú áruk vannak kiállítva, megtekinteni kérjük. Magyar gyártmányú, remek kivitelű „TULIPÁN-KELMÉINKRE" felhívjuk a n. é. közönség szives figyelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents