Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-04-28 / 17. szám

Azonban mérsékeljük egy kevéssé ezt az örömet. Nekem úgy tetszik, mintha e túlságos öröm igazi forrása nem abban az érzésben állana, hogy igen sokat nyertünk, hanem inkább abban, hogy közel állottunk hozzá, miszerint igen sokat veszíthetünk. Korántsem akarom mondani, hogy örömre nincs semmi okunk, hiszen már az a tény is igen nagy dolog, hogy a minisztérium nem úgy jött létre, mint 1867 óta a többiek. Nem a Korona nevezte meg a maga bizalmasait, hogy a nemzetnek vezéreivé legyenek, hanem a nemzet jelölte ki a maga vezéreit, s a Korona elfogadta azokat a maga bizalmasaivá. S én a magam részéről bevallom még azt is, hogy bizonyos meghatottság vesz rajtam erőt, midőn látom a nagy átalakulást, amely végbe ment. Egy egész életet töltöttem el azoknak a nagy eszméknek szolgálatában, melyeket hazámra nézve üdvöseknek hiszek, tudok és vallok. Kemény csatákban vettem részt, s alig jutottam a célhoz egy-két lépéssel is közelebb. Most pedig ime, támogathatok egy kormányt, mely a király bizodalmát is birja, s elveimből nem kell feláldoznom semmit sem. Sőt tovább küzdhetek eme nagy elveknek teljes diadalra jutásáért egy oly kormánynak vezetése alatt, melynek kebelében bent ül a halhatatlan magyarnak fia s eszméinek letéteményese: Kossuth Ferenc. E szép bevezetés után, melynek különösen az a mondata, hol a nemzet által megjelölt vezérekről volt szó, rendkívüli tetszést keltett, áttért a nagy válság eredményeinek megbeszélésére, a nyereségek és veszteségeknek szigorúan tárgyilagos megítélésére. Teljes őszinteséggel, mély belátással ítélte meg a helyzetet. Szólt a súlyos veszteségről, mely bennünket azáltal ért, hogy az önálló vámterülettől tiz évre elestünk. Gyönyörűen szólt róla, hogy egy nemzet létfeltételét ugyan nem kizárólag az anyagi gazdagság képezi, hisz ime nagy nemzetek — így Róma is — azért pusztultak el, mert a gazdagság őket erkölcstelenné tette, de viszont kiemelte, hogy anyagi füg-' getlenség nélkül nehéz a szabadságot megőrizni. A kötendő vámszerződés csak némi előnyt nyújt az eddigi vámszövetség helyett. Majd áttért a nyereségek előadására. Nyereség az alkotmány helyreállítása s annak megismerése, hogy az alkotmányon rések vannak, miket betömnünk első kötelességünk lesz. Nagy hatást keltett a következő passzus : Tisztító tűzön mentünk keresztül, mely elválasztotta egymástól a nemes ércet és a salakot. Megismertük, hogy kik a hazafiak és kik a hazaárulók. Megszabadultunk egy hitvány bandának fosztogatásaitól, s tisztességes kezekbe jutott a hatalom. Megdőlt a rendszer, mely 1875 óta fojtogatta ezt a nemzetet s helyöket elfoglalta a becsületes emberek kormányzása. Eltávolíttattak a király környezetéből a gonosz tanácsadók, s helyöket kipróbált hazafiak foglalták el. A katonai kérdésről szólva, nyíltan kimondta, hogy eredményt nem értünk el. De nem történt jogfeladás sem. Nem béke van ma, csak fegyverszünet. S a fegyverszünetben újabb mérkőzésre készítjük elő fegyvereinket. Ezután áttért beszédének tulajdonképeni gerincére, a fegyverszünet két évi programmjának ismertetésére. Nagy figyelmet keltve, részletesen és alaposan ismertette mindenek előtt az általános, titkos választói jogra vonatkozó nézeteit. Hive e jognak, híve annak, hogy az alkotmány áldásaiban minél többen részesüljenek. Ép ezért még a nemzetiségeknek is megadandónak véli. „Isten teremtményei vagyunk mindnyájan, Isten képét viseljük, ezt meg kell becsülnünk egymásban." Egyébként jobbnak tartja, ha az agitátorok a parlamentben mondják el, — úgyis legfeljebb 20 —24-en — panaszaikat, mintha titkos gyűléseken bujtogatnak. Majd a titkos szavazásra vonatkozó aggályit érintette, miknek eloszlatása esetén azonban a szavazás titkos volta mellett foglal állást. Az ipartörvény revíziójának elkerülhetetlen szükségét, mint fontos reformot érintvén, részletesen szólott a közvetett és közvetetten adók reformjáról. Fejtegeti a jelenlegi földadórendszer igazságtalanságát, majd így folytatja : Ezen az állapoton csak a progresszív adó behozatala segít. Ez az adó abban áll, hogy a legszegényebb ember, akinek csak néhány hold földje van, vagy teljesen mentessék fel minden adó alól, vagy pedig csak egy nagyon szerény összeget fizessen. Az, akinek több van, p. o. 100—200 hold földje, fizessen annyit, amennyit eddig fizetett. Az ezer hold birtokosa, fizessen valamivel többet, mint eddig, habár túlságos nagy ne legyen itt se az emelés. Még valamivel többet megbír az, akinek tízezer holdon fölül van a birtoka. Legnagyobb mértékben megbírják pedig az emelést az úgynevezett holt kézen levő birtokok. Hogy pedig azoknak birtokosa és a nagy uradalmak tulajdonosai se károsodjanak, keresztül kell vinni azt, hogy meghonosuljon nálunk is az örökbérlet rendszere, mint ahogy az meghonosodott külföldön is. E rendszer szerint a nagybirtokokat apró részletekben adják ki bérbe, így sok munkáskéz jut keresethez, nem kénytelen a szegény nép egy része kivándorolni, a nagybirtokos pedig sokkal több jövedelmet kap földje után, mint eddig. S amellett elérjük azt is, hogy a nagy birtok tulajdonosára nem néz oly irigy szemmel sok szegény ember, mint most, s nem óhajtja azt minden áron felosztani, mert hiszen annak egy részét ö birja bérbe.* Nagy érdeklődést keltett, midőn előadta, hogy ő már 14 év előtt ugyanily értelemben szólalt fel a képviselőházban. Wekerle miniszterelnök egyébként erre nézve már régebben javaslatot dolgozott ki, hiszi, hogy e javaslat most az országgyűlés elé fog kerülni. Befejezésül barátságát, testvéri jóindulatát ajánlotta fel a választóknak s újból kifejezést adott hálájának, amért képviselőjelöltnek kikiáltották. A magas színvonalú, radikális szellemű, igazságaiban megkapó, őszinteségével hódító beszédet többször szakította félbe zajos éljzenzés, végén pedig az egész közönség hosszasan, zajosan éltette a köztisztelettől környezett képviselőjelöltet. A függetlenségi és 48-as párt nevében Harmos Zoltán mondott hatásos, szép beszédben köszönetet a programmbeszédért és azért, hogy Hoitsy a jelöltséget elfogadta. Meg vagyunk szivünk mélyén győződve arról — úgymond —, hogy e mi színmagyar kerületünket úgy fogja képviselni Hoitsy Pál, amint azt képviselni kell. Nehéz feladat lesz ez, mert a küzdelem folytatása még hátra van. A kétfejű sas nem egykönnyen engedi ki zsákmányát. Képviselőnk van hivatva arra, hogy a küzdelemben elöljárjon. Ezt köszönjük neki, hogy a küzdelemre való megbizatást, mit szeretetből adunk neki, elfogadta. A választók pedig, kik ma mind egy zászló alatt vannak, tartsanak ki Hoitsy és 1848 mellett. Végcél a perszonál únió. Elszakítása a szálaknak, mik Ausztriához fűznek, mert e szálakon jönnek be a miazmák, mik a magyar levegőt megfertőztetik. Maradjunk azért az 1848 táborában. Elénk tetszés és éljenzés követte Harmos hazafias beszédét. Még Hajnóczky elnök köszönte meg a választók megjelenését, s buzdított összetartásra, mi egyhangú választást eredményezhet s ezzel a közgyűlés Hoitsy éltetésével véget ért. A nagy néptömeg — közben megeredvén az áldásos eBŐ is — osak lassan volt képes szétoszolni. A Magyar Védő-Egyesület Pápán. A Magyar Védő-Egyesület pápai fiókjának megalakulása folyó hó 22-én d. u. fél 4 órakor ünnepélyes szép gyűlés keretében ment végbe. A jelzett időben a Jókai-kör termét egészen megtöltötték a Védő Egyesület már belépett tagjai s egyéb érdeklődő közönség is. Díszes és nagyszámú hölgyközönség volt jelen, ott volt Pápa város egész intelligenciája s az iparos- és kereskedő osztály is szépen volt képviselve. Az alakuló gyűlést a Védő Egyesületi mozgalom lelkes pápai kezdeményezője, Győri Gyula főgimn. tanár nyitotta meg. Meleg szavakban üdvözölvén .a megjelenteket, első sorban a hölgyeket, a gyűlés vezetésére elnök kijelölését kérte. A gyűlés az elnöklésre Győrit kérte fel, mire ő átadta a szót a Védő Egyesület központi kiküldöttjének, Csongor György budapesti felső keresk. isk. tanárnak. Csongor György tanár hosszabb, de mindvégig érdekes, lendületes és ötletes beszédben ismertette ezután a Védő-Egyesület célját, jelentőségét és eszközeit. Nem máról holnapra való szövetkezésről van szó — úgymond —, hanem oly munkáról, mit csak unokáink fognak befejezhetni. Nyomott volt csak legutóbb az országban a levegő, már-már fegyvercsörgéstől féltünk, midőn megmozdult a magyar nő s amit a férfiak nem mertek, azt a hölgyek megtették. (Éljenzés.) A Magyar Védő-Egyesület célja, hogy a magyar polgárnak legyen munkája. Sajnos, 1917-ig már le vagyunk kötve. De azért, ha nem szavalunk, de teszünk, ez időn belül is sokat tehetünk. Csak szövetkezzünk faj, rang és felekezeti különbség nélkül. Szól a Védő-Egyesület működésének kezdetéről. Mennyi lekicsinylésben volt része s az önzetlen munkának meg volt az eredménye, ma a nemzet talpra állt. Egyes iparcikkekben mutatja be, mi mindent hozunk mi az osztráktól, amit nem kellene. Rumburgi vásznat, pedig van oly jó a szepesi, angol, valójában osztrák posztót, még a parasztgyerekek gúnyája is bécsi. Ez az oka, amért a Cunard hajói mindig tele vannak. Büszke, de rongyos nemzet vagyunk. Át kell formálni a társadalmat. Ma nincs pálya a gyerekek számára. Életet, ipart kell teremteni, lesz pálya, lesz állás. Addig azonban nem, mig 1000 millió koronát adunk Ausztriának. Szól itt a mezőgazdasági viszonyokról, a magyar nyerstermékek pótolhatatlanságáról, az osztrák szívósságról és a magyar nembánomságról — holott gazdag népnek van politikai súlya, koldus népnek könyörgés a szava. Egy példa közömbösségünkre a szappan. Pápán is mindenütt Sohichtszappant árul a kereskedő, pedig a honi jobb, mert Schicht vizüveggel gyárt, csak 7Ö°/

0-a szappan, 30°/

0-a víz. Ismerteti a Védő-Egyesület szabályait. Magyar ipart, kereskedelmet, fogyasztóközönséget egy szervezetbe akarják hozni, ipart teremteni, iparosokat segíteni, a meglevő ipart támogatni, védeni. Az egylet önzetlenül működik, személyi kiadása majdnem semmi, de sok a dologi kiadása, levelezésre, lapjaira, ezért a nemzeti alap gyűjtésére kellenek a tagsági dijjak. Lelkes szavakban fejezvén ki örömét a Pápán megnyilatkozott hazafias szellemen, nagy tetszéssel fogadott beszédet zajos éljenzés közt zárta be. Győri Gyula köszönetet mondván, az előadásért, feltette a kérdést: akarják-e a jelenlevők a Védő-Egyesület pápai fiókját megalakítani ? A jelenlevők egyértelmű felkiáltása alapján a VédőEgyesület pápai fiókját megalakultnak jelentette ki. Majd így szólt: Nem divatot akarunk mi, hanem állandó elhatározást. A nemzeti hullámcsapás elmúlik, de a kenyér-kérdés megmarad. Kenyérért pedig a Miatyánkban is imádkozunk. A fájdalom kiált lelkemből, hogy hiába minden politikai jog, éhes, koldus emberekből nem lehet egy országot fenntartani. Költői lendülettel fejezte be szép szavait, az agg Simeonnal óhajtván Magyarország jobb jövőjének felvirradását látni. Majd Győri indítványára az összes tisztségeket egyhangúlag a következőleg töltötték be: Jó és szép munkáért és kitűnő szabásért töt>l> kiállításon érmekkel kitüntetve! Mindennemű férfi-ruhák VAGO DEZSŐ első pápai férfi-divatterme, Pápa, Fő-tér, 233. sz. szolid áron mérték szerint készíttetnek.