Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-01-20 / 3. szám

áll. tisztviselők sem kaptak pótlékot, mi se adjunk. Lippert Sándor : előttünk vannak a megvalósítandó tervek: sertéspiac, vágóhid, ezekre költsünk. Molnár István : inkább az utcákat kövezzék, mint Ígérték ; így a devecseri utcát. Hosszabban szólt az ügyhöz Gyurátz Fereno püspök: A tisztviselők helyzete nehéz, mert le­kötöttek. Más ember könnyebben segíthet magán, rossz év után jön jobb, a tisztviselőnek nincs jobb éve, amely kárpótolja. Ha van panasz egye­sek ellen, álljanak elő, de az egész kart ne keserít­sék el általános vádakkal. Ennek csak a város láthatja kárát. A kivételes nagy drágaság miatt segítsünk azokon, kiket létfeltételeik e városhoz fűznek. Dr. Lőivy László : A pénzügyi bizottság dologi kiadásokban igen szűkmarkú, egyéniekben bőkezű, pedig e kiadások semmi hasznot nem hajtanak, a pótlék 2 1/ 2°/ 0 pótadóemelést jelent, 8 órai munka­időt kíván. A póttartalékosok családjai jobban rászorulnak a pótlékra, segítsünk ezeken. Hajnóczky Béla : vasutasok, postások többet dolgoznak, mint a mi tisztviselőink. Iparos, kereskedő, földmívelő épúgy lekötött, mint a hivatalnok, ha elmegy régi helyéről (Amerikába!) már az a legrosszabbat jelenti. Adjuk vissza a kérvényt a tanácsnak, ha van nélkülözhető díjnok, bocsássák el s fizetésüket osszák meg. Sebestyén Dávid: Nem áll. hogy a személyi kiadások nem hoznak hasznot. Csak jól dotált tisztviselő teljesíti jól hivatását. A munkaidő ma is 7 óra. Aki nem teljesíti kötelességét, fegyelmit kell indítani ellene. Ma drága nemcsak a hús, de zsír, fa, tojás, vaj, minden. A drágaságot a föld­mivelő-osztály érzi legkevésbbé. Ne legyenek éppen ők szűkkeblűek. Marton Antal: nemcsak tisztvise­lők szenvednek, szenvednek az iparosok is. Óva­kodjék a közgyűlés a könnyelmű megszavazásoktól. Pados: nyáron a lezárt vásárok miatt a föld mi­velők is sokat szenvedtek. Dr. Kende: Dicsérendő a takarékosság, de a túlságos szűkkeblűség nem helyes. Az államnál ha van megtakarítás, jut a tisztviselőknek renurae­ráció is. Adjuk meg a tisztviselőknek, amit kér tek, nagy ok nélkül nem vállalkoztak volna e mai Golgotára. Baráth Károly: Honnan van meg­takarítás? Freund főszámvevő: homokeladásnál többlet 700, aszfaltnál 1000, szikvizadónál 700, fogyasztási adónál: 7000, királygyakorlat megjött költsége 2290, községi pótadó-többlet 14.000 K stb. Győri Gyula: A tisztviselőnek sok előnye van másokkal szemben. Fizetése bizonyos összegen alul nem foglalható le, nyugdija van. Azoknak ne adjuk meg semmi szin alatt, akik nem kérték, a többiek közül is csak azoknak, akiknek fizetésük 1600 koronánál kevesebb. Ne feledjük el azt se, hogy sok hivatalnoknak, sőt rendőrnek vagyona is van, ami védi a drágaság ellen. Nem szereti egyébként ezt a szinte állandóvá váló kérelmezést. Még egy két apróbb felszólalás után szava­zásra került a sor. A kérdés feltételét sokan máskép szerették volna, mint ahogy a többség óhajára a polgármester feltette. Az első kérdés azt volt, hogy elfogadják-e az áll. vál. 15 illetve 10 %-ot mindenkinek megadó indítványát. Erre névszerint szavaztak. 38 „nem" szavazattal szemben 25 „igen" volt s így az áll. választmány javallatát elvetették, mit a többség nagy tetszéssel fogadott. Aztán felállással szavaztak Győri indítványára, hogy az 1600 koronánál kisebb fizetésüek kapják meg a pótlékot. Ezt is elvetették, bár ezt már többen az előbb nemmel szavazók közül is haj­landók voltak, megadni. Hasonló sorsra jutott a rendőrök pótléka is. Az izr. nőegylet a szinház dijtalan átenge­désére vonatkozó kérvényét visszavonván, ez ügy tárgytalanná vált s a meglehetős izgalmak közt lefolyt közgyűlés ezzel délután 5 órakor véget ért. § Az építészeti bizottság tegnap délután dr. Lövy László elnöklete alatt tartott ülésében az Esterházy út új szabályozásáról intézkedett, amit az uradalom által emelendő kerítés tett szüksé­gessé. E miatt a keleti oldalon a kettős fasort kivágják s helyette a nyugati oldal fasorával szim­metrikusan egyes fasort ültetnek. — Böhm Móric mészáros ajánlatot tett, hogy a cédulaházat 7000 koronáért megveszi s oda díszes emeletes sarok­házat épít. A bizottság a házat árlejtés útján véli eladandónak. A tudakozódó selyemgyárnak 15 évi adó és vámmentességet és ingyen telket hajlandók adni, ha a cég megbízható. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör múlt vasárnapi estélyén rendkívül nagy és díszes közönség volt jelen. A műsor első számaként Losonczi Jenő tartott elő­adást „Nők művészi ábrázolásokban" cimmel. A szép felolvasást mai tárcánkban találják olvasóink. Itt csupán annyit kívánunk mondani, hogy a nagyrészt hölgyekből álló hallgatóság elejétől végig élénk figyelemmel kisérte a felolvasást, amint a művészetek birodalmán végigszárnyalva az asszonyi szépség művészi jelentőségét élénk stílusával illusz­trálta. Zajos taps volt a felolvasó jutalma. Nagy tetszést aratott a következő szám is: Galamb Laura szavalata. Farkas Imre két kisebb elbeszélő költeményét szavalta, bájos közvetlenségével és jól jjointirozott előadásával elragadva hallgatóit. Őszinte nagy sikere volt az utolsó számnak, Weisz Hermanné énekének. Előbb a Bob herceg holló­legendájának mélyen átérzett előadásában, majd Rubinstein-Heine Azra-románcának igazán fino­man színezett, drámai tónusu eléneklésében ragyogtatta gyönyörű althangját. Kis József zon­választá. Ezt bizonyítja RafFael Donna Velatája is, egy ismeretlen nőt ábrázoló kép, aki állítólag Raffaelnek gondoskodása tárgya volt. Tiziáunak, Tintorettonek műve előtt állva bámulnunk kell azon rendkívül finom színezetét nő­alakjainak, mely képessé teszi a művészt a szinek által legkülörabözőbb női korok visszaadására. Pedig eszköze mely egyszerű, szinkt-verésök nem oly bonyo­lult vegyi eljárás, mint azt Lionandóuál tapasztaljuk. Tiziáuo portréje Eleonora Gonzaga hercegnőről egyik legfenségesebb női arckép. A 3zép hercegnő szolgált modellül Tiziánonak az „Urbinói Vénusz" név alatt ismert képmás megfestésénél, mely nyugágyon ábrá­zolja a hercegnőt. A művész e festményén a testi szépséget s csakis azt állítja szemünk elé. A komoly felfogás folytán, mely a szépet természethűen állítja elénk, noha tárgya érzéki, a kép mégsem nevezhető annak. Igaz azonban az is, hogy az érzékiség távol­tartása még nem művészet, s hogy a művész, midőn egyedül a test szép formáinak ábrázolására szorít­kozik, a tartalmatlanság lejtőjére lép, ha különben még oly bájjal árasztja is el művét. Számos hasonló tárgyú festmény, igen sok arckép, sok allegorikus kép: például az égi és földi szerelem cimü állítja elénk azon készséget, mely Tician általános művé­szetét jellemzi. Követőinél s más festőknél is Veronesenél, Correggionál is a bűnbánó Magdolna, Madonna, Zsuzsáuna a fürdőben és más jelenetek nagyszámban szerepelnek. A vallásos és egyéb komoly tárgyak között mindig akadtak, akik a víg életre, a bachusi mulatságokra, görög mithoai ábrázolásokra fordították figyelmüket. A spanyol nép körében Velázquez és G-onya műveiben találunk erre példákat, de sokkal inkább kifejlett az irány a flamandok és hollandoknál. Csapszékben, Iebujol?ban visszataszító kompániában mulató lármás söpredéket ittas nőkkel vegyest, akkora reálizummal, mondjuk durvasággal és ezzel ellentétben oly finom festői érzékről tanús­kodó kivitellel, oly bámulatos szinhatással senki nem ábrázolt, mint JBruwer Adorján, Steen János, vagy a két Tenier. A kiváló északi festők Fraus Hals, Rembrandt, Rubens és Vau Dyck feleségükkel, mint kedvenc modellükkel számos kiváló műremeket nyújtanak a szemlélőnek. Rubens ecsetének termé­kenységével egyik sem vetekedhetik ugyan, de mindegyik festője úgy az előkelő, mint az alsóbb néposztály nővilágának, történeti és egyházi képek egész csoportjának. Rubens alakjairól elmegy ugyan ! a vad érzékiség, de az is tény, hogy a leggyöngédebb jelenetek festésére is képes. Szóljunk a mult század elején keletkezett angol­iskola fejeiről?; ragy a jelenkor impressionistáiról ? Ezek már előttünk élnek, velünk mozognak, képtá­raink, folyóirataink, tárlataink hiven visszaadják min­den mozzanatát művészi életünk fejlődésének. Rövid és vázlatos képet igyekeztem adni kitű­zött tárgyamról. Különösen a későbbi, a reneszánsz kortól kezdődő korszak anyaga oly széleskörű, hogy azt egy rövid felolvasás keretébe szorítani alig lehet­séges. Szépet alkotni, ez minden kor művészetének alapigéje; amely egyén vagy irány ettől eltér a művészetben, az megsemmisül. Addig azonban jó irány­ban halad, amíg mint láttuk — a szépet, az eszményit keresi. Ezt kell keresnie a művésznek, fáradsága pedig eredménnyel jár, mert megtalálja a nőt, a nő pedig az eszmény megtestesülése. gorakisérete méltó volt az énekhez, melyet lelke­sen megtapsoltak. A műsoron még egy zongora­szám szerepelt, de nem lehetett megtartani, mert a zongora gyorsabb ütemű játékra alkalmatlannak bizonyult. Valahogy bizony módját kellene ejteni, hogy a zongora a szertelen hideg, majd pedig a rendkívül meleg hatásának ne legyen kitéve, hanem egyenletesebb atmoszférában tartatván, min­dig használható legyen. = A Polgári kör folyó hó 14-én tartotta Hajnóczky Béla elnöklete alatt évi rendes köz­gyűlését. Az elnök megnyitójában vázolta a múlt egyleti év történetét, megemlítvén azt a sajnála­tos körülményt, hogy többen politikai szempont­ból kiléptek a körből, holott a kör mint erkölcsi testület a politikától teljesen távol állt. Szólt a kör helyiségváltoztatásáról s végül arról, hogy az anyagi helyzet a nehéz viszonyok ellenére igen ked­vező, a záró számadás felesleget mutat. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után a jegyző­könyv hitelesítésére Gaál Gyula és Fábián Gyula kérettek fel. Miután Noviczky Pál titkár a vá­lasztmányi jegyzőkönyveket olvasta fel, Szűcs Gyula pénztárnok lerjesztette be a múlt évi szám­adást, mely szerint 375 K pénztármaradvány van, ennek alapján a tagsági dij jövőre is 8 K-ban álla­píttatott meg. Majd Hajnóczky elnök a maga és tiszttársai nevében lemondott, kijelentvén, hogy az ő lemondása megmásíthatlan. A tagok az elnök iránt érzett hála és szeretet spontán megnyilat­kozásai közt iparkodtak őt maradásra birni, de sikertelenül. Ferenczi Pál korelnök vezetése mel­let tartották meg a tisztújítást. Az elnöki állást, melyre több érdemes férfiú nevét említették, egyelőre függőben hagyták, a választmányt bíz­ván meg javaslattétellel. Alelnöknek megválasz­tották : Reidl Józsefet, titkárnak, Noviczky Pált, pénztárnoknak — minthogy Szűcs Gyula a felké­rés ellenére is ragaszkodott lemondásához — Szeglethy Józsefet, könyvtárnoknak Almersdorfer Lajost, számvizsgálóknak Bodai Istvánt, Kis Tivadart ós Osvald Jánost. Majd a választmányt alakították meg titkos szavazás utján. A szavazat­szedő küldöttség elnöke Bermüller Lajos, tagjai Nagy Sándor és dr. Kőrös Endre voltak. Megválasz­tattak rendes tagoknak: Bermüller Alajos, Szűcs Gyula, Hajnóczky Béla, Bikky Sándor, Néhmann Gábor, Mészáros Károly, Wajdits Károly, Nagy Károly, Berecz János, dr. Antal Géza, dr. Rechnitz Ede, dr. Kőrös Endre; póttagoknak Győri Gyula, Rapoch Vilmos, dr. Nyikora József. Miután még Gaál Gyula indítványára Hajnóczky volt elnök és Szűcs v. pénztárnok kiváló érdemeit jegyzőkönyv­ben örökítették meg s Reidl József alelnök a megjelentek érdeklődését megköszönte, a gyűlés feloszlott. = Közgyűlés. A pápai Lloyd-társulat évi rendes közgyűlését folyó hó 28-áu d. u. 3 órakor tartja meg. Az elnökség. — A Jókai-kör f. hó 21-én (vasárnap) d. u. 3 órakor az ev. ref. főiskola tornatermében iro­dalmi felolvasó-gyűlést tart a következő tárgy­sorral: 1. Részlet a Kudrun német naiveposzból. Műfordítás, dr. Körös Endrétől. 2. Szonettek és egyéb költemények, felolvassa Ceglédi Sándor. 3. Versek, felolvassa Molnár Kálmán. 4. Siras­sátok Hetényit. .. Elbeszélés az abszolutizmus korából, felolvassa Köveskuti Jenő. A gyűlésre a Jókai-kör tagjait, az érdeklődő közönséget a ref. theol. akad. hallgatóit, a tanítóképzők növendékeit és a középiskolák felsőbb osztályú tanulóit tisz­telettel meghívja az irodalmi szak vezetősége. — A kath. kör e hó 21-én vasárnap d. u. 6 órakor a bencés gimnázium tornatermében felol­vasó estélyt rendez a következő műsorral: 1. A nővér. Iucéditól. Melodrámává alakította Puachmann Ida zenetanárnő. Szavalja Ruip Teréz zongorán kiséri a zene szerzője. 2. Szakái Ferenc biró uram. Elbeszélés. Irta és felolvassa Köveskuti Jenő. 3. Dalolok a bol­dogságról. Szabó Jenőtől megzenésítette Puschmann Ida zenetanárnő. Énekli Fekete Magda zongorán kiséri a szerző. 4. Tetemre hivás. Arany Jánostól. Szavalja Varga Rezső. 5. Cigány temetés. Brück Gyulától zongorán előadja Puschmann Ida. = Az izr. nőegylet f. hó 21-én a Jókai­körben délután 3 órakor tartja évi rendes köz­gyűlését. = Az izr. iparosok gyámolitó-egylete a tagok szokatlan nagy érdeklődése mellett tartotta meg folyó évi január hó 14-én ez évi rendes köz­gyűlését. A napirend letárgyaltatván, az elöljáróság és választmány következőleg alakult meg: elnök Bőhm Samú, alelnök Billitz Ferenc, pénztáros Altstádter Jakab, ellenőr Mannheim Ármin, kulcsárok Braunstein Márkusz és LSwinger Ráfael, titkár

Next

/
Thumbnails
Contents