Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-04-07 / 14. szám

és még csak lelkifurdalást sem éreznek felette! Pedig az emberrel hasonló létjogosultságra teremtett eme kis lényeknek hasznothozó élete sokkalta becsesebb és szentebb, sem mint éretlen suhancok s elfajult egyének durva tréfáinak tárgyát képezhetné ; vadászszenvedélynek meg éppen semmi helye, sem értelme egy védtelen, gyenge és ártalmatlan állatkával szemben. Nem egyéb biz' ez, mint az ember lelkében szunnyadó ősi vadállat, mely felébresztve, eldurvítja a kedélyt és felszabadítja az elfojtott vérengzési hajlamot benne; eleinte csak kisebb visszaélésekre, — majd kegyetlenkedésekre is ragadtatja magát és végül még a legszörnyűbb rémtettek elkövetésétol sem borzad vissza . . . A ki cél nélkül pusztít, mikor kimélnie kellene ; a ki könnyelműen sérelmet ejt ott, ahol gyógyítania lehetne és a ki ront és bont, mikor alkotni nem tud, az minden esetleges nagy tehetségei, társadalmi állása és hirneve mellett tagadhatatlanul szellemi sötétségének, lelki eldurvultságának és a műveltségben való elmaradottságának bélyegét viseli homlokán. Akinek pedig durva gyönyörűsége telhetik abban, hogy egy bizalmas közelbe merészkedő bármely állatkát, — egy gyanutlanul csicsergő madárkát kicsiny, ártatlan eletétől orvul megfosszon: annak a szivében nincsen semmi könyörület, lelkében nincsen egy csepp irgalom sem, — ellenben veszélyes örvényekkel, sötét szenvedélyekkel van az telve és minden jó érzésű, nemesen gondolkodó ember leküzdhetetlen irtózattal kell, hogy elforduljon tőle . . . Szülők ! Oltsátok azért zsenge gyermekeitek fogékony lelkébe a szeretetnek és irgalomnak nemes osiráit! Tanítók ! Nyissátok meg a reátok bizott szellemek előtt a természetnek nagy misztériumait! Lelkészek ! Tanítsátok a természet képében tisztelni és imádni ama teremtő akaratot, mely maga sem egyéb túláradó isteni szeretetnél! N. Andaházy Irén. A magyar iparért. Nem lankadt, sőt erőben és terjedelemben nyert a hét folyamán a magyar iparpártoló mozgalom. A Védő-Egyesületi taggyüjtés mind több eredménnyel járt, eddig mintegy 200-an vannak, a kik mint szövetkezett sereg óhajtanak a magyar ipar pártolásának szolgálatába állni. Az aláirási iveken s ez a sikernek egyik igen biztató jele, szép számban vannak hölgyek is, úgy, hogy a női szakosztály megalakítása is meg fog történhetni. * A Védő-Egyesület előkészítő bizottsága a hét folyamán a következő plakáttal fordult a közönséghez: Polgártársak ! Pártoljuk a hazai ipart ! Ezekkel a kérő és figyelmeztető szavakkal fordulunk hozzátok, mert nekünk, magyaroknak, élet-halál kérdésünk az, hogy legyen-e virágzó iparunk, vagy ne legyen. Ha lesz fejlődött iparunk, élünk ; ha nem lesz, elbukunk. Legelső sorban is mondjunk le arról a rossz szokásunkról, hogy a külföldi ipart dicsérjük, ha rossz is és a magyart gyalázzuk, ha jó is. A magyar ipar a legutóbbi párisi világkiállításon 1431 kitüntetést kapott s ezek közül 170 kiállító nagy érmet, 264 pedig aranyérmet nyert s hazánk az ott versenyző államok között az ötödik helyre emelkedett. Honnan van tehát mégis, hogy iparcikkeink legnagyobb részét még mindig külföldről szerezzük be ? Onnan, mert Ausztria a szabad ipar örve alatt elárasztotta egész piacunkat olcsó és ócska áruival s a jó magyar gyárak s iparvállalatok a piszkos ver•enyt megutálva, csak szük korlátok között termelhettek. Polgártársak ! Szent feladatunk legyen: Pártoljuk a honi ipart! Városunkban is rövid idő alatt megalakul a Magyar Védő-Egyesület, amelynek célja a hazai ipar támogatása. Ez egyesület gondoskodni fog, hogy a jó és versenyképes honi iparcikket ne szorítsa ki az idegen. Addig is, míg ezen egyesület megalakul, arra kérünk benneteket, hogy kereskedéseinkben és iparüzleteinkben osakis honi iparcikket követeljetek s ha az jó, azt vegyétek meg, ne az idegent a mi ellenségünket ! Amint a Magyar Védő-Egyesület meglesz Pápán, kirakati védő-táblák jelzik, hol árulnak hamisítatlan honi gyártmányt. Ott és csakis ott vásároljátok ezután szükségleteiteket! Aki nincs velünk, ellenünk sa haza ellen van ! Negyedfél évtized alatt 42 ezer milliót vittek el az idegen gyártmányok révén tőlünk. S mit kaptunk cserébe e rettenetes összegért ? Amerikába vivő vándorbotot, és koldus tarisznyát itthon Bizunk városunk hazafias közönségében, hogy megérti hivó szózatunkat és minden oly üzletet, amelynek a magyar védő-táblák nem kellenek, vagy ahol honi iparcikként idegent adnak el, vagy ahol a honi gyártmány rovására igaztalanul az idegent dicsérik, messze elkerüli, egyetemlegesen bojkottálja. Összetartásban az erő! Kitartásban a győzelem ! Ily győzelem manlicher nélkül teszi le erős alapjait Magyarország máso dik ezredévének. Pápa, 1906. évi április hó 5-én. A Magyar Védő Egylet előkészítő szervezőbizottsága. E plakátokat nemcsak Pápán ragasztották ki, hanem kivitték vidékre is. Az agitáció ugyanis kiterjedt vidékre is, ahol a magyar iparpártolás eszméjét szintén lelkesedéssel fogadják. * A Védő-Egyesület tagjai közé kereskedőink közül is mind többen belépnek. És ez természetes is. Nemcsak azért, mert hazafiasságuknak adják vele tanújelét, de azért is, mert a magyar ipar és magyar kereskedelem érdeke elválaszthatlan. A Védő-Egyesület a ma Magyarországon meglevő jó ipari termékek árusítását és fogyasztását szorgalmazza. Ezek beszerzése könnyebb kereskedőinkre nézve, mint a külföldié. Amely árucikkek, és sajnos ilyeo rengeteg van, nem termeltetnek itthon, azokat kénytelenek vagyunk idegen forrásból megszerezni. Igen ám, de ha az iparpártolás nem lesz szalmaláng, akkor okvetlenül alakulnak gyárak a még hiányzó áruk előállítására s a magyar kereskedelem elérheti azt, amit hivatalos szervezete, az OMKE a kereskedelem üdvének hirdet, hogy honi gyárakból fogják idővel az áruk túlnyomó nagyrészét beszerezhetni s kiszaba dúlnak Ausztria uzsora-karmaiból. * A Védő-Egyesület helyi fiókjának megalakulási napját még nem állapították meg pontosan, mert a központban most készülnek az új alapszabályok, melyek a vidéki fiókok működési körét az eddiginél szélesebb mederbe terelik. Mihelyt az új alapszabályok megérkeznek, megtörténik a formális alakulás. * A pápai állami tanítóképző-intézet ifjúsága április 5-én tartott hazafias közgyűlésén szivvellélekkel csatlakozott a nemzeti iparpártoló mozgalomhoz. Ezen alkalommal a tanítónövendékek az Országos Védőegyesület fogadalmas tagjainak sorába egytől-egyig beléptek. Erre vonatkozólag a következő nyilatkozatot fogadták el: „Alulírottak lelkesen kinyilatkoztatjuk, hogy a Magyar Védőegyesületbe, egyelőre mint fogadalmas tagok, belépünk. Szentül megfogadjuk, hogy az idegennek mellőzésével a hazai ipart egész életünkön át rendületlenül támogatjuk, még akkor is, ha e támogatás áldozatokat kiván tőlünk. Fogadjuk továbbá, hogy kikerülve az életbe, mint önálló férfiak, a Védőegyesületbe mint rendes tagok lépünk, s hogy mint népnevelők, hazai iparunk ügyét úgy szóval, mint példával és tettel, teljes erőnkkel és lángoló hazafiaseágunkkal halálunkig szolgáljuk s e nagy nemzeti ügynek a sirig lelkes apostolai leszünk." Ugyanezen értekezlete alkalmából felhívja az ifjúság az ország összes képzőinek lelkes ifjait, hogy csatlakozzanak a nemzeti mozgalomhoz. * A kollégiumban oly irányú mozgalom indult meg, hogy a jövő iskolaévtől kezdve ifjúság és tanári kar egyaránt hazai kék posztóból készült ruhában járjon. ^ íme, az eszme terjedése ! Á YÁR0SHAZÁR0L. § Városi közgyűlés lesz a közel jövőben és pedig valószínűleg 17--18-án. E közgyűlés több fontos ügyben, így a Kossuth Lajos utca megnyitása és a barakk-kaszárnya dolgában fog dönteni. § A pénzügyi bizottság f. hó 4-én Krausz József N. elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen a postaigazgatóság ismert ajánlatára nézve azt a véleményt nyilvánították, hogy a városnak nem lévén megfelelő telke, a posta ajánlatával érdemlegesen nem foglalkozhatik. A város u. n. cédulaházának eladását a bizottság — szótöbbséggel hozott határozattal — nem ajánlja. Az önként befizetett adók után a Pápai Takarék kamatot nem fizetvén, a tanácsot a követelés behajtására utasítandónak javasolja. § A villamos-telep felügyelő bizottsága f. hó 3-án a polgármester elnöklete alalt ülést tartott, melyen mindenekelőtt a kiküldött szűkebb bizottság terjesztette elő a zárószámadásokra vonatkozó jelentését, melyet elfogadván, a számadáebau kopás cimén az előirányzottnál 5°/

0-al többet vontak le az üzleti haszonból. Alkalmazottak jutaléka cimén 800 K -t szavaztak meg, melynek felosztásáról a szűkebb körű bizottság gondoskodott. Hosszasabban foglalkozott a bizottság azzal az eszmével, hogy miként használhatnák fel a villamos erőt a helybeli gazdák a eséplési munkálataiknál. A bizottság utasítást adott az üzemvezetőségnek, hogy e tárgyban az érdekelt gazdaközöuségge! érintkezésbe lépvén, az eszme megvalósításának lehetőségéről tájékozódjék. Elhatározta a bizottság, hogy az Erzsébetvárosban a ligeti úton és mellék-útjain 8 izzólámpát állítat fel az erzsébetvárosi pénztár terhére. § Igazolt v. képviselőség. Huttkay László dohánygyári igazgató v. képviselővé történt megválasztását a vármegyei közigazgatási bizottság, ' szemben a városi igazoló választmány ezzel ellentétes határozatával, igazoltnak nyilvánította. § Az egészségügyi bizottság f. hó 6-án a polgármester elnöklete alatt tartotta alakuló ülé' sét, elnökének dr. Kövi Józsefet, előadójának dr. Csehszombathy Lászlót választván meg. § A város negyedik fogata. A v. tanács ' közgyűlési határozat értelmében negyedik kocsislakást i építtetett és intézkedett a negyedik városi fogathoz szükséges egy pár ló beszerzése iránt. A villamostelep szénszállítását most már saját fogatain végezteti majd a város, s hihetőleg a külBŐ városrészek öntözése nyáron át szintén intenzívebben történhetik majd, mint eddig. § LÓ-vágóhid. A tanács a vágóhid közelében 860 K költséggel külön helyiséget építtetett a lóvágóhid céljaira, melyben tegnaptól kezdve lovakat mészárolnak. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör múlt heti utolsó házi estélyén igen nagy közönség volt jelen, melynek gazdag programmban volt része. Oly gazdagban, hogy két más est programmja is kikerült volna belőle, pedig a 6. számként jelzett felolvasást az előrehaladt időre való tekintettel a felolvasó, kitől raultkori előadása alapján érdekeset várhatott a közönség, nem is tartotta meg. A kör vezetősége módját ejthetné annak, hogy még egy „visszavonhatatlanul utolsó" est keretében ezt is meghallhassuk. A műsor első pontjaként Dóczinak egy kis u. n. vígjátékát adta elő a kör legbuzgóbb és legügyesebb három műkedvelője : Geiger Edit, Galamb Laura és dr. Adorján Gyula, akikhez — nem kis áldozatot hozva — a nagymama szerepében szegődött kitűnő társul Pentz Anna. A szereplőket a közönség zajosan megtapsolta. Mély hatása volt a következő számnak, Kovács Kálmánná szavalatának. A lelki állapotokat találóan festve hangjával, megkapóan mondta el Váradi egy románcát, majd a felhangzó meleg tapsokra Tóth Kálmán MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Agnes-íorrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak mztos óvszer fertőző, elemek ellen, banem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzcl éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. I^átál flffeWlV I Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Oszivald János urnái Pápán. -Mm^lM * ***** *

MM

i *