Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.
1905-04-15 / 15. szám
József és Molnár Kálmánnak a Kossuth-utca megnyitásához szükséges egyik ház megvétele iránti kérvényét, minthogy a Kossuth Lajos-utca megnyitását megfellebbezték, egyelőre levették a napirendről. A villamos telepre beszerzendő harmadik gép körül indult meg az első nagyobb vita. Az állandó választmány azon okból ajánlja a már meglevő két, összesen 400 ampére erősségű dinamó mellé egy harmadik beszerzését, mert a telep áramfogyasztóinak száma oly váratlanul és rohamosan emelkedett, hogy a nagyobb, 240 ampéres dinamó képes csak az áramfogyasztást ellátni s ha ennek valami baja történnék, a kisgép és az akkumulator telep nem képes a 230 ampére terhelést elvinni, amely terhelés idén még kétségen kívül emelkedni fog. Az ügyhöz először fágó László szólt, aggályait fejezvén ki a gép 80.000 K-s költsége felett, mire Bermüller Alajos tájékoztatta a telep állásáról a közgyűlést, előadta, hogy a telep pénztára már idén nyereséggel zárult, a mostani beszerzést maga a telep 6 - 7 év alatt kifizeti és az azutáni jövedelem magáé a városé lesz s az egész dolog a városi költségvetést nem érinti. Néhmann Gábor szerint macának a villamos pénztárnak kellene a kölcsönt felvenni s nem a városnak, Kovács Sándor a városi pótadó emelkedésének okát részben a villamos telepben találja. Dr. Antal Géza magyarázatát adja a pótadó emelkedésnek, nem a villamos telep okozta ezt, mert ennek 15000 K kiadása 15000 K bevétellel van fedezve, de a vicinális vasutak, melyek terhét ez évig a pénztármaradvány fedezte. A pénztármaradvány idénre megszűnvén, emelkedett pótadónk. A villamos telep jól prosperál, belőle a város jövedelmet fog hűzni. Steinberger Lipót szerint is úgy kell dotálni a telepet, ahogy az üzlet érdeke kívánja ; indítványozza, hogy a gépek beszerzésére versenypályázat hirdettessék. Dr. Hoffner szerint ez a villamos bizottság dolga. A telep maga nagyon is érdemes arra, hogy költsünk reá, hisz első évben veszteségre számítottunk és ime nyereség lett, nagy kár lenne, ha alaptalan bizalmatlansággal a vállalatnak szárnyát szegnők ; Marton Antal szerint is magunknak csinálunk kárt, ha a gépet nem szavazzuk meg, Győri Gyula viszont nem ragadtatja el magát az első üzleti év eredményétől, látott már nagyobb pénztárakat, melyek tönkrementek, Csajthay Dániel hasonló értelemben szól, míg dr. Steiner József a pályázat kiírását szükségesnek nem tartja, eddig is lglauer főmérnök útmutatása szerint járt el a bizottság, a jövőben is nyugodtan indulhatunk utána ; a telepet csak gyarapítsuk, jövedelméből fedezhetjük majdan a város más szükséges kiadását, első s«rban a csatornázást. Miután még Hajnóczky Béla a villamos telep zárószámadásaiból olvas fel néhány adatot s felemlítette, hogy a város világítását a telep lj 2 áron adja, dr. Antal Géza óva intette a képviselőtestületet, hogy a gép megtagadása által a telepet tönkre ne tegyék, Ugy megriad Anna e szótób Hisz ő igazán szerette azt az embert! Tizenkét hosszú esztendeje annak. A kis Cseri Jóska szép sudár gyerek, akik látják, mindenki azt mondja, épen olyan, mint Gulyás Gábor. Es a szegény asszony csak nézi, nézi azt a gyereket. Szemei megtelnek könnyekkel s félve szorítja magához, mintha félne tőle, hogy éppen olyan lesz. Minden nap imádkozik, mióta hallja, hogy Gulyás Gábor nagy beteg. Szive összeszorul a gondolatra, mikor harangszót hall — hátha meghalt ! . . . Óh, ha még egyszer láthatná, ha megmondhatná neki, hogy megbocsátott, talán könnyebb lenne a kimúlása. Hideg őszi szél fuj sivítva a kis falun végig, fázik állat, ember! Dideregve húzódik a meleg kályha mellé Cseri Anna is a kis Jóskával együtt. Okos, értelmes szemeit anyjára függeszti a fiu és látja, hogy lopva egy könnyet morzsolt szét, mikor odafent a falu végén megcsendül a harang. Cseri Anna fiára emeli könnytelt szemeit, azután kézen fogva azt mondja neki : — Gyere édes fiam ! — menjünk. A kiváncsi népség bámulva enged utat a jövevényeknek, mikor oda mennek a halottas há/hoz! Megtelik könnyel a szeme soknak, mikor Cseri Anna félig hangosan mondja a „Miatyánk"-nak ezen sorait: „És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek." . . . Vagy csak puszta képzelődés volt az egész ? a nyilvános pályázat kiírását a villamos bizottságra nézve nem tartja lealázónak. Ezután a h. polgármester elrendelte a szavazást. A harmadik gép beszerzését és e célra 80.000 K kölcsön felvételét a közgyűlés névszerinti szavazás utján 50 szóval 16 ellen elhatározta s csaknem egyhangúlag fogadták el azt az indítványt, hogy a gép nyilvános pályázat útján szereztessék be. A női kórházra vonatkozólag elfogadták az áll. választmány javaslatát, hogy a nyár folyamán az építés okvetlenül megkezdendő. Kisebb vita támadt a szőlősgazdák ismeretes kérvénye körül. Itt az áll. vál.-nak a kérdést elutasító javaslatával szemben Kovács Sándor azt vitatta, hogy a szőlősgazdáknak a város által adott kedvezményeket megkapja a nem-termelő is ; mikor a regále bérben volt, kevesebb volt az adó. Ily értelemben szól Vágó László is, azokon kell segíteni — moudván —, akik mindig terhelve vannak. Ltmpérth Ferenc szerint a város 11—12000 K tiszta hasznából nyugodtan fedezhetné a szőlősgazdák kárát. A kérdéshez hosszasabbau szólt dr Antal Géza. A kérvény első részére a fogyasztási adó alól való teljes mentesítésre nézve a város elment a végső határig, a bornál sokkal inkább kellene a húsra nézve adóelengedést adni ; a kérvény második részére vonatkozólag az a nézete, hogy míg a szőlőkben a mostani sok betegségdúl, indokolt, hogy az állami adó engedtessék el, indítványozza, hogy e tárgyban a város újabb felterjesztést intézzen a pénzügyminiszterhez. A közgyűlés dr. Antal Géza felszólalása értelmében határozott. Az árvapénzeknek b l/ 2 vagy 5°/,-kal való kamatoztatásához Pados József szólt hozzá, aki szerint az árvapénzek kölcsönvétele sok költséggel jár. Miután erre nézve a h.-polgármester adott felvilágosítást, Szente v. főügyész a kamatlábnak 5%-ra való leszállítása mellett foglalt állást, úgy azonban, hogy a régi kölcsönök Ö a/ 2°/ 0-al kamatoznának. Dr. Hoffner Sándor szerint ehhex a szervezeti szabályzat módosítása lenne szükséges, ami most nincs napirenden ; kamatláb csak egyféle lehet s ha a jelenleg künn levő 310'000 kor. kölcsön kamatlába leszállíttatik, akkor az árvák károsodnak. A képviselőtestület az árvapénzek kamatlábát továbbra is 5 l/ 2 °/ 0-nak hagyta meg. A v. közgyűlésnek állandó tárgya : az alagcsövezés került most napi rendre. Tizenkét háztulajdonos kéri jelenleg pincéi víztelenítését, az áll. választmány azt javasolja, hogy az alagcsövezés hajtassák végre úgy azonban, hogy a fővezeték 2j s-é.t az illető háztulajdonosok fizessék. A kérdéshez elsőnek Bottka Jenő szólt hozzá, aki kiemelte, hogy a polgárok vagyonát a városnak védelmezni kell, a kérdés halogatást nem tűr, rendelje el a közgyűlés az alagcsövezést, de úgy, hogy a háztulajdonosok Y 3-ot fizessenek. Lippert Sándor szerint a felmerülő költségeket a vízvezetéki alapnak kell fedeznie, a vizvezeték okozta a bajt, ez távolítsa is el. Dr. Grósz Lajos a baj okát abban leli, hogy előbb készült el a vizvezeték, semmint a csatornázás, az x/ 3 kivetés helytelen, mert a háztulajdonosok jó része nem járul hozzá; a város érdeke, hogy az alagcsövezés létesüljön. Mayersberg Salamon megemlíti, hogy 30 éve lakik házában s addig pincéjében viz nem volt, míg a vizvezeték nem létesült. Szente főügyész szerint is kívánatos, hogy a vizvezeték, mely áldást hozott a városra, kárt ne okozzon, a biróság is megítélné (?!) az illető háztulajdonosok számára, hogy a város készíttesse meg az alagcsövet. Dr. Hoffner Sándor szól most részletesen a kérdéshez, a kulturmérnökség véleményét adja elő, mely szerint a; pincék veszélyét a sok csapadék okozta, az októl egyébként eltekintve, a város a 217 viz alatt álló pincéből csak 58-at tud vizteleníteni, mert a többiek alacsonyabban állanak, mint a Cinca, nem tartja méltányosnak,, hogy a többi 179 pince tulajdonosa is fedezze az 58 pince víztelenítésének költségét. Minthogy azonban veszélyeztetett adótárgyakról van szó, kis részben ám fedezze a város a költségeket, de J/ 3 részben ne. Révész mérnök a kulturmérnökség véleményével szemben a vízvezetéket teszi a bajért felelőssé, ha a csapadék okozta volna a bajt, a tavalyi nagy szárazság megszüntette volna. Leghelyesebbnek találná, ha az érdekeltek egy társaságban egyesülnének. Dr. Kende Ádám szerint valamit okvetlenül kell tenni, de kötelezettséget csak szabályrendelet állapíthat meg. Szabályrendelet hijján még az hozzájárulást is az fizeti csak meg, aki akarja. Indítványozza, hogy az ügy szabályzat készítése céljából adassék vissza a tanácsúak. Lippert Sándor utal a veszélyre, ami a késedelemben rejlik, ha annak idején gondoskodtak volna, hogy a vizvezetékhez csak ólomcsöveket szabad használni, akkor mi baj se lett volna. Giczi Gábor az alagcsövezés ellen foglalt állást, Győri Gyula és dr. Hoffner Sándor a Kendeféle indítványt pártolják, míg dr. Antal Géza és I Steinberger Lipót szerint a városnak erkölcsi köte-1 lessége a háztulajdonosokon segíteni; mielőtt az alagcsövezés megkezdetik, kérdeztessenek meg csak az illetők, hajlandók-e hozzájárulni a költségekhez vagy sem. A képviselőtestület nagy többsége az áll. választmány javaslatát fogadta el, vagyis a 2/ 3-ad rész hozzájárulási kötelezettséget. A hús-árak szabályozásának kérdéséhez hozzászólt dr. Antal Géza, aki nem helyesli a városi mészárszék felállítását, a város ne versenyezzen a magánosokkal. A próbavágatást nem tartaná rossznak, bár több eredménye lett volna nyáron, a tanácsra bizandónak tartja, hogy tart-e próbavágatást vagy nem. Kellner Vilmos szerint a mészárosok szintén kívánják a próbavágatást, mert annak eredményeként kiderülne, hogy ők a lehető legolcsóbban adják a marhahúst. A közgyűlés dr. Antal indítványát elfogadván, a v. mészárszék eszméjét elejtette s a tanácsot megbizta, hogy ha szükségét látja próba vágatásl tartson. A próba vágatás eszközlésére kiküldettek : Ács Ferenc, Bognár János, Deutsch Dávid, Giczi Gábor, Klein József, dr. Steiner József és Wittmann Ignác. Az építkezési ügyekre nézve a v. tanács három esetben ajánl a szabályozási vonaltól eltérést, mert az utcaszabályozási vonalat, nem taitja helyesen megállapítottnak. Dr. Kőrös Endre elismeri, hogy a szabályozási tervbe hiba is csúszhatott bele, s hogy sok esetben kivitele igen költséges lenne, arai miatt a szabályozási terv revízióját szükségesnek is tartja, de helyesen megállapítottnak tartja az utcavonalat a Kossuth-utcában s az ettől való eltérést forgalmi és esztetikai szempontból elítéli. A tanács javaslatávaszembeu indítványozza, hogy a Welt:ier-féle építkezésnél a szabályozási vonal megtartassák. Besenbach Kál roly szerint a városrendezési tervet hatályon kívül kell helyezni s a terveket revideálni kell oly módon, hogy az újítások mérsékeltek legyenek c-ak. Dr. Kende Ádám szerint, ha a Weltner-féle ház a szabályozási vonalban épül, az a csiuosság kárára lesz, ne fojtsuk el az építkezési kedvet, mert ez az iparosok és kereskedőknek kárára lenne. Dr. Grósz Lajos szintén az építkezési szabályzat oly irányú reformját sürgeti, hogy ne nyomja, de emelje az építkezési kedvet. A képviselőtestület ezután nagy többséggel kimondta, hogy a Kis-utcai, Bástya-utcai, Kistéri, valamint a Kossuthutcai kérdéses építkezéseknél az utcaszabályozási vonaltól eltérést engedélyez, a szabályozási tervet pedig átdolgozás céljából kiadja a v. tanácsnak. A barakk-kaszárnya ügyére vonatko7Ólag a hosszú tanácskozásban kifáradt közgyűlés vita nélkül elfogadta az állandó választmánynak azt a javaslatát, hogy a mérnök által elkészített tervek katonai szempontokból való felülvizsgálat céljából a hádbiztossághoz terjesztessenek fel. A közgyűlés fél 7 órakor ért véget. A szinliázi hét. Még csak három előadás van- hátra és tavaszi szini szezonunk véget ér. Nevezetes szini szezon ér vele véget, az, amely végleges cáfolatául szolgált azoknak a vádaknak, hogy városunk közönyös a színművészet iránt. Már az őszi szezon sikere is helyreállította némileg e téren városunk reputációját, de most, amikor három és 1/ 2 héten át nap-nap után megtöltötte közönségünk a színházat, egész világossá lett, hogy a szinház látogatottságáért a legtöbb esetben nem I közönséget, de az idejövő társulatot kell felelőssé j tenni. Jó műsor, jeles erők, erős zenekar olyan tényezők, melyek feltétlenül vonzzák a közönséget és íme van is akkora közönségünk, aminőt egy teljes téli társulat igényelhet. És ebben a szezonban az is bizonyossággá lett, hogy nem kell okvetlenül léhaságoknak, könnyüvérü operetteknek a műsort dominálni, íme a lefolyt héten egy komoly, nagy operát és két tragédiát mutatott be a társulat s a közönség tódult a színházba. Meg van itt tehát az érzék az igazi művészeti szép iránt, csak felkelteni kell tudni. Szinházi hetünknek legfőbb eseménye az említett két tragédia-előadás volt, melyekben a fő szerepet Beregi Oszkár, a Nemzeti szinház kitűnő művésze játszotta, szóljunk tehát legelőbb is ezekről. Két homlokegyenest ellenkező irányú és szellemű darabban lépett fel nálunk a héten Beregi Oszkár. Múltkori első nagy sikere után csak termeszetesnek találtuk, hogy a közönség tódult a színházba látására. Mostani sikere azonben messze felülhaladta a múltkorit. A két darab közül az első, melyben fellépett, az Ármány és szerelem, Schillernek időrendben második darabja, a Sturm és Drang-kor terméke, tele magasan l lobogó pathetikus szenvedéllyel, egy ifjú lélek
