Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-03-18 / 11. szám

II. évfolyam. 11. szám. Pápa, 1905 március 18. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: és kiadóhivatal: Jókai Mór utca 856. sz. Előfizetési .árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: r>R- KŐRÖS ENDRE. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében, valamint a kiadóhivatalban. Amíg nem késő!.. . A múltak mulasztásai ismétlődnének meg? Megújulnának a régi esetek, mikor Pápa városa talán túlságos kényelemszeretetből, talán a modern haladás iránti érzéketlenségéből elnézte — közömbösösen, bizonyos ázsiai tétlenség álmától lenyűgözötten — hogy azt, ami egy várost virágzóvá, hatalmassá tud tenni, fürgébb, élelmesebb, s ennek folytán szerencsésebb versenytársak kaparintsák el az orra elől. Hogy a múltban mi volt az, amit Pápa megszerezhetett volna magának, s amik által igazi gazdasági empóriummá fejlődhetett volna, azt untig eleget emlegették e lap hasábjain. Ezúttal nem akarunk rekriminálni, valljuk különben is, hogy az • elvesztettet visszasírni késő«, de fel akarjuk hivni a közfigyelmet egy olyan dologra, amelyben ma még nem késő a cselekvés, ma még nem, de már egy esztendő múltán meddő és hiábavaló erőlködés lenne. E lap volt az első, amely felvetette egy Pápán létesítendő kendergyár eszméjét. Annak a miniszteri leiratnak közlése kapcsán, mely a kenderkikészítő telepeknek nagy állami szubvenciót helyez kilátásba, reámutattunk, hogy a pápavidéki föld igen alkalmas kendertermelésie. Kifejtettük, hogy gyárak létesítése mely szempontból előnyös városunkra nézve: előnyös, mert anyagi erőt ad; üdvös, mert biztos kenyeret nyújt sok szegény embernek, segít pld. azon a nyomorgó kisiparosságon, melynek egy részét éppen az egynemű gyáripar tette tönkre. A minden gyárra érvényes szempontokon kívül azonban van egy különös szempont is, amely épen egy kendergyár létesítése mellett szól s ez az, hogy a kendergyár hivatva van a mezőgazdaságon segíteni, mely a mostoha viszonyok hatását épúgy érzi, mint érzi azt az ipar. Kendergyár létesítése a pápai és környékbeli gazdáknak új és jövedelmező termelési ágat biztosítana. Mindezt és még sok egyebet elmondtuk mi vagy nyolc hónappal ezelőtt. Öt hónappal ezelőtt pedig értekezlet volt várósunkban. Értekezlet, amely a kendertermelés fontosságát fényesen bebizonyította. Mert amit eddig csak laikus ajkak hangoztattak, ott szakértők nyilatkoztatták ki, hogy t. i. a dohányon kívül nincs egy növény sem, mely akkora jövedelmet biztosítana a gazdának, mint a kender, s ha van vidék, ahol érdemes kendert termeszteni, akkor a mi vidékünk az. Ugyanazon értekezlet kimondta a részvénytársasági megalakulást és elfogadta a szegedi kenderfonógyár erre vonatkozó ajánlatát. Ez ajánlat feltétele volt, hogy 800 hold kendertermelő föld biztosíttassák. Ezt a legkönynyebb lesz megszerezni, — gondolá mindenki és az értekezlet szétoszlott . . . A 800 hold azonban nem jött össze. Nem jött össze lelkes hangú felhívások és körlevelek ellenére, nem jött össze szerintünk azért, mert minden nyomtatott betűnél többet ér az élő szó hatalma s ha a métermázsányi nyomtatvány helyett illetékes ^gyének személyesen megjelentek volna itt és a környéken a gazdák körében s a kezükben levő adatok alapján megmagyarázták volna a nagy hasznot, melyre kendertermelés esetén biztosan számíthatnak és az élőszó erejével agitáltak volna az ügy érdekében, akkor nem tartanánk ott, hogy a múlt héten egy alakulófélben levő győri kendergyárról adtunk hirt. Ezer" szerencse, hogy még ott is csak alakuló-félben van. Hogy ténnyé még ott se vált. Nem válhatott, his^|z akció ott csak a közelmúlt napokban Wzdődött. így tel át még lehet némi kilátásunk reá, hogyha az akciót ott folytatjuk, ahol a múlt évben elhagytuk, még dűlőre vihetjük a dolgot. A városi hatóságnak kötelessége az elejtett fonalat ismét kezébe venni és új, A „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA. EGY KOBOR ENEKES. Jő estét földiek! Hát jó az új bor ? Idén tüzesebb bor lett a hegyen, Tüzesebb lesz az igazság is benne . . . Korcsmáros úr, elém is bort tegyen! Üljünk összébb. Koccintanak-e vélem ? Kopott vagyok bizony, de ez ma már Nem ritka és nem szégyen a magyar közt Már úgy hisszük: a becsülettel jár. Kóborló énekes vagyok, kikből Nehéz idők közt egy csapat terem, Bennünk fakad ki a nép kínja, vágya, Mint vész előtt a tajték meg jelen. Nehéz idők közt, török hódolásban, Német nyomásban ott volt citeránk, Végvárak és falvak közt bézörgettünk, Ha tán egy-két cseléd hallgatna ránk. Fő-fő urak mitsem tudnak felölünk\: Csak festetlen ajtón kopogtatunk, Kóborlunk éjjel, mint álmatlan lélek, Vérünk nyughatlan, szomorú dalunk. Alszunk a földön s hallgatjuk álmunkban A lent nyugvó ősök beszédeit, Ok sugallják bé, nekünk legelőször, Utódainkra mily sors közelit. — Én egy sorsverte, régen elfelejtett Bús hegedűsnek hallgat ám dalát: Mit álmomban hallék, annak visszhangját Próbálgatom, hogy nektek adjam át. Bodor Aladár. Menekülés. — A „Pápai Hirlap" tárcája. — Irta: Fehér Sándor. Ott az udvar oldalán, abban a csaknem földig alacsony lakásban, melynek aprókás tömlöc-ablakai szinte félős szerénykedéssel pislákoltak kifelé, csak kettesben voltak. Az asszony, meg a leánya. A férfira vártak. A leány már lefeküdt, fejebubjáig magára vonta a takarót, fejletlen kis teste hánykolódott és sehogysem tudott aludni. Az asszony az asztalnál gubbaszkodott. A halovány teremtés fülig beletemetkezett a nagy kendőbe és jóformán megkövesedett mozdulatlansággal ült ott, mint ahogy az állat hull egy sarokba, ha a végét járja. Rendetlenül odadobott ruhacsomónak látszott, amint lehorgasztott fővel a világba meredt. Keskeny, avultai* sárga arcán az a bánatos közömbösség ült, mely minden rosszra elkészülve, mindent, ami jön, nyugodtan hagy magára zuhogni. Halálra dolgozta magát, hogy kis lakása rendben legyen. Es az csak úgy ragyogott a tisztaságtól. A félig gerendás tetejű, salétromos kuckó tele volt ezer aprósággal, mi külön-külön semmi, de együttesen otthoni csint ad a lakásnak. A gvér világosságot függönyök fogták el és ha betévedt egy-egy kósza napsugár, visszfényes testvérét csókolhatta cikázva a tükörfényesre súrolt ablak, ajtórezeken. A bére jó sok verés volt s most is ezért várta az urát. Félretette az embernek a vacsoráját, megpiszkálta a kályha parazsát, hogy a melegített étel meg ne fagyjoű. A kürtőn befütyölt a szél, a kis öklömnyi ablakokat majd hogy tönkre nem paskolta Sirolin,, voíolwl m,

bnt SSS^T tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült broiicliitis, szamár hurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést éa a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermkeek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4-— kor.-ért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc). Lapunk mai száma ÍO oldal.