Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-11-25 / 47. szám

rendelkezésére. A szegények segélyezésére nézve kimondták, hogy az idén is tűzifával történik, az ajánlottak névsorát a vál. tagok dec. 10-ig szíves­kedjenek Galamb Józsefné elnöknőköz küldeni. Miután még elhatározták, hogy a központnak a bevétel 40 százalékát fogják járulék gyanánt be­küldeni, az ülés véget ért. — A Jókai-kör irodalmi szakja folyó hó 20-án tartotta alakulását népes gyűlés keretében. A gyűlést Németh István újonnan megválasztott elnök vezette, aki megnyitó beszédjében kijelentette, hogy a szakosztály vezetésének tisztségére azért vállalkozott, nieit a Jókai kör kitűnő elnökének, Gyurátz Ferenc püspöknek személyében s a szép számmal megjelent írók munkálkodásában vezető működésének sikerét már előre biztosítva látja. Ez után Köveskuti Jenő titkárnak és irodalmi előadó­nak indítványára elhatározta az osztály, hogy a kör céljának és irodalmi jellegének megfelelőleg az eddi­ginél nagyobb irodalmi működést fejt ki; mi végből az eddig két hetenként tartatni szokott szórakoztató társas estéken kivül, időnkint tisztán felolvasó estéket vagy matinékat rendez, még pedig annyit, amennyire a vezetőség kellő anyaggal rendelkezik. E felolvasó gyűlések szervezésével és rendezésével a vezetőséget bizza meg az értekezlet. Végül megállapították a folyó évad társas estéin szereplő felolvasók sorrendjét, még pedig a következőleg: 1905 december 3-án Kapo<sy Lucián, december 17-én Borsos István, december 31-én Czeylédy Sándor, 1906 jan. 14 én Losonczy Jenő, január 28-án Barcsi József, február 11-én Csizmadia Lajos, február 25 én Németh Sándor, március 11-én Máthé László, március 25-én Amhery József. Szavalatot igért Nagy Gábriella ; Czeglédy Sándor, dr. Körös Endre, Köveskuti Jenő és Molnár Kálmán pedig időnkint egy-egy költemény­nyel vesznek részt a társas estéken. Ha a fel­olvasók rendjében esetleg némi változás törtéunék, arról esetről esetre hirlapilag értesíti a közönséget a vezető­ség. — A többi irók is csaknem mind ajánlkoztak, hogy a felolvasó gyűléseken lelkesen és közreműkö­dőleg vesznek részt. — A kath. kör múlt vasárnap, november 19-én tartotta ez idei első felolvasó estélyét,, mely alkalommal a bencés gimnázium tornaterme zsúfolásig megtelt díszes, előkelő közönséggel. Az első szám Molnár Kálmán felolvasása volt. Ked­ves tárgyú, vonzó stílusban megirt novelláját, melyet a közönség élénk tetszéssel jutalmazott, mai számunkban közöljük. Utána Horváth Lenke cimbalomjátéka következett, aki az újabb magyar dalokból adott elő néhányat. Játéka nagy gyakor­lottságot árult el és azt, hogy igazán át tudja érezni, amit játszik. Majd Wajdits Ilus lépett az emel­vényre s Váradi Antal „Júdás" cimü gyönyörű költeményét oly életerővel és oly szépen szavalta el, hogy a végsorok elhangzása után tapsvihar­ban nyilatkozott meg a közönség elragadtatása. Végül Migály Ilonka és Migály Mariska ültek a zongorához és Verdi Aidájából egy részletet adtak végig hallgatta — egy fiatal aszonynak nem szabad olyan emlékeket őrizni, a melyek őt leánykori sze­relmére emlékeztetik, mert az ilyenek elhidegülést, később folytonos perpatvart és békétlenséget vonnának maguk után. És' én igérem magának kedves barátom, hogy a mikor Lenke asszony lesz, én azon a na­pon sajátkezíleg fogom a maga arcképét önnek visszaadni. Miklóst mintha leforrázták volna. Nem tudta, hogy gúnyt, vagy tréfát űznek-e vele? Szégyelte magát, de szörnyen. Úgy állt ott, mint egy ércbe öntött alak, a ki földrengést érez a lába alatt. Lenke pedig leoldozott nyakáról egy fekete bársony szalagra fűzött kis medailont, amelybe Miklós képét zárta és oda uyujtá neki : — Ha mindenáron megakar fosztani ettől a képtől, ime itt van. Ezzel a fekete szalaggal meg­gyászoltam, ezzel a medailonnal pedig magamat vigasztaltam és ez a kettő együttvéve volt oka annak, hogy leány maradtam. — Hát szeret még ? ! — Igen. Jobban, mint engem maga, akit nya­kamra fűzve a szivemen hordtam. — Lenke ! hiszen mindig szerettem és most is szeretem magát, az életet akartam eldobni ma­gamtól, semhogy nélküle éljen . . . Ime bizonyság ez a két utolsónak irt levél s ez a fegyver, a mellyel meg­akartam ölni magamat és csak azért jöttem, hogy megtudjam, asszony-e hát . . . Lenke! tudna-e az enyém lenni? De erre a kérdésre nem felelt már senki, csak harmadnapra egy kis női arckép, a melynek hát­lapjára Lenke még egyszer és utolszor irta: CSAPÓ LENKE és PARAJ MIKLÓS jegyesek. elő nagyon szép sikerrel. Játékukban bebizonyult, hogy valóban uralkodtak a billentyűkön. De volt is taps oly mértékben, hogy kénytelenek voltak ráadásként egy egyveleget is eljátszani. — A Kath. Legényegyesület f. hó 19-én tartott felolvasó estélyén Grátzer János olvasott fel Magyar Szent Erzsébetről, hallgatóinak élénk figyelme közepette. Felolvasása elején megemlékezett boldogult Erzsébet királynénkról, kinek hiányát nagyon is érzi a magyar e szomorú, válságos időben Szent Erzsébetnél hallgatói előtt i<">hh oéidát nem is tüntethetett volna fel az anj ,at bemu­tatására, mint az Árpádház ezen gyö^ &/ét. — Ugyan­ezen alkalommal fViülfizetni szivesek voltak : Béri Zsigmond 1'60 kor., özv. Fekete Jánosné, özv. Heiin Ignácné, Takács Gedeon 1 kor., Hoffmann Vince, Néhmann Gábor, Neumann József 60 fill., Götz Szolán 40 fill., Horváth Gyula, Varga József 20 fill. Fogadják az egyesület hálás köszönetét. = Az ág. hitv. ev. leányegylet 1905 nov. 26-án esti 6 órakor a gyülekezeti nagy tanácsterem­ben összejövetelt tart a következő műsorral : 1. Köz­ének. 2. Megnyitó beszéd. 3. Rajta föl! — induló. Euekli az ev. ref. tanítónőképző-intézeti növendékek énekkara. Vezető ÍSzutter Dániel tanító. 4. A régi könyv. Irta Váradi A. S/.avalja Kéringer Ida. 5. Anyák és fiaik — értekezés. Irta s felolvassa Kakas Irén tanítónőképző-intézeti IV. é. növ. 6. Népdalok. Énekli az ev. leányegyleti énekkar. Vezető Szutter Dániel tanító. 7. Az Úr itél. Irta Várady A. Szavalja Káldy Margit tanítónőképző-intézeti II. é. növ. 8. Páros csillag az ég alján . . . Alkonyatkor messze hallik... dalok. Énekli Kéringer Julcsa, harmo­niumon kiséri Szutter Dániel tanító. 9. A walesi bárdok. Irta Arany J. Szavalja Vittnyédy Anna ev. ref. tanítónőképző intézeti IV. é. növ. 10. Közének. Belépti-díj tetszés szerint. == A Leányegyesület f. hó 25-én, vasárnap délután fél 5 órakor előadó-ülést tart, melyen Patay Árpád ev. ref. lelkész fog felolvasást tartani. = A jótékony nőegylet f. évi november hó 26-án délután 3 órakor a városház nagytermében választmányi ülést tart. = A keresk. ifjak önkézőköre december hó 3-án d. u. 3 órakor rendes évi közgyűlését tartja melyre a kör rendes tagjai és pártolói tisztelettel meghívatnak. Az elnökség. HETI ÚJDONSÁGOK. — 1705 december 9. A dicsőséges Rákóczi­szabadságharc egyik dicsőséges eseményének lesz f. évi december hó 9-én kétszázadik évfordulója. 1705 december 9-én vette be Bottyán tábornok, Rákóczi egyik legjelesebb vezére, Pápa várát. A vár parancsnoka, báró Miglio császári ezredes, az ostromnál elesett. Jövő számunkban e tárgyban hosszabb történeti közien ayi fogunk hozni, melyre eleve is felhívjuk olvasóink figyelmét. — Szépművészeti múzeum. A pápai szép­művészeti múzeum létesítése gyors léptekben köze­ledik a megvalósuláshoz. Múlt számunkban rneg­irtuk, hogy ennek ügyében itt járt Kammerer Ernő, a budapesti „Szépművészeti Múzeum" igaz­gatója. Tőle, mint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének tagjától most már hivatalos tudósítás érkezett, hogy a kollégium több mint kétezer darabból álló értékes metszet-gyűjte­ményét még a tél folyamán tudományosan fel­dolgoztatja, még pedig művészi iskolák szerinti időrendben. A mtílapokat kartonra húzva s thékákba helyezve küldik vissza rendszeres kata­lógussal együtt. Sőt még megfelelő szekrényekről is gondoskodik, amelyekben egy-egy sorozatot köz­szemlére lehet kiállítani. És pedig időnként mindig újabb és újabb sorozatokat; mert e szép gyűjte­mény az esztetikai képzésre nagyon alkalmas. Egyúttal meghívta a könyvtár és e metszet­gyűjtemény kezelőjét: Borsos István tanárt, hogy a budapesti nagy metszet gyűjteményt tekintse meg, s így utmutatást nyerjen a pápai gyűjtemény további kezelésére és rendezésére. — A villamos óradíjjak leszállítása. Amióta városunkban villamos villágítás van, állandóan küzdöttünk a villamos árammérő órák díjjainak leszállításáért. A díjjak köztudomásúlag túl magasak s nem állnak arányban a város által az órákba befektetett költséggel, hanem ennek, átlagban beszélve, 20°/ 0-át teszik ki. A fogyasztó közönség bizonyára örömmel veszi tudomásul, hogy 1906. évi január 1-től az óradíjjak jelentékenyen olcsób­bak lesznek. 1—10 lángig évi 6, 11 25-ig évi 9 és 26-t6\ feljebb évi 12 K órabért kell fizetni. A telep jövedelme ennek folytán évente mintegy 2000 K-val csökken, de ennek fedezetét a fogyasz­tók számának emelkedésében kétségtelenül meg fogja találni. Az új óradíjak mellett a város az órákba befektetett összegnek mintegy 8%-át kapja meg. A theologusok hangversenye ma este lesz a Griffben. Felhívjuk reá a közönség figyelmét. — A tavaszi szini szezón iránt a városi szinügyi bizottsághoz két kérvény érkezett be, az egyik Micsey F. György székesfehérvári színigaz­gatótól, aki 1906 március 1-től virágvasárnapig kéri a városi szinház átengedését, a másik Nádasy József soproni színigazgatótól, aki virágvasárnap­tól kezdődőleg óhajt hat héten át társulatával városunkban működni. A szinügyi bizottság f. hó 23-án tartott ülésében tekintettel arra, hogy a színházlátogatás szempontjából a márciusi szezón több sikerrel biztat, a színházat Micseynek en­gedte át. Kikötötte azonban a bizottság, hogy Micsey teljes honvédzenekart ismét magával hozni tartozik s kifejezte azt az óhaját, hogy az igaz­gató megfelelőbb baritonistáról és jó komikusról gondoskodjék. Az őszi szini szezónt illetőleg be­várandónak vélte a bizottság az új fehérvári igaz­gatónak, Szalkay Lajosnak kérvényét és a soproni igazgatónak arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy október havában hajlandó-e Pápára jönni. — Az oroszországi zsidóüldözés szerencsét­len áldozatai javára a helybeli izr. hitközség elöl­járósága gyűjtést indított. Az emberbaráti érzés valóban impozáns megnyilatkozásának tekinthető, hogy az alig egy hete tartó gyűjtés eredménye­ként máris harmaezerdjél koronán felüli összeg gyűlt egybe. Csak az tölt el minden emberiesen érző szivet mély fájdalommal, hogy az ártatlanul le­gyilkoltak ezreit a könyörületesség legszebb műve sem képes többé feltámasztani s hogy a részvét bármennyi könnye sem képes azt a szégyenfoltot letörölni, mellyel az odesszai és kisenevi véres gaztettek az újkori civilizációt minden időkre bemocskolták. — Gazdasági tanképesítő vizsgálat volt f. hó 20 án városunkban. A földmives-iskoíában lefolyt vizsgálat alkalmával a vizsgáló-bizottság tagjaiként működtek Magyar Kázmér földmives­iskolai tanfelügyelő elnöklete alatt Ferenczi Károly komáromi, Tar Gyula pápai földm. isk. igazgatók, Vénis Gyula esztergomi és Máté László pápai gazd. szaktanárok. Vizsgálatot ketten tettek. — Esküvő. Örömmel vettük a következő házassági jelentést: „Krausz Vilmos és neje tisz­telettel meghívják Rózsa leányuknak Deutsch Géza úrral f. évi december hó 3 án vasárnap délután 2 órakor Pápán tartandó esküvőjére. Pápa, 1905 november havában." Hasonló jelentést adott ki a vőlegény édes anyja, özv. Deutsch Mórné urnő is. — Tanítók hangversenye. Városunk tanítói, felekezeti külömbség nélkül, a „Tanítók házában" nagyobb alapítványt szándékoznak létesíteni, mely célra már évek óta gyűjtik fillérjeiket. Tanítósá­gunk négy évvel ezelőtt már rendezett hangver­senyt is ezen alap javára, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg rendkívül fényesen sikerült. Mint azt már múlt számunkban is jeleztük, derék taní­tóink december 2-án a fenti célra ismét rendeznek hangversenyt és a lefolyt héten serényen munkál­kodtak annak sikere érdekében. A védnökségre ismét gróf Esterházy Móricnét sikerült megnyerniük és miként az alább közölt műsorból sejthető, élve­zetes estélyre van kilátásunk. Tekintve a nemes célt, nincs kétségünk a felől, hogy az estélyt Pápa város és vidéke társadalmának minden rétege élénk pártolásban fogja részesíteni. A műsor itt következik: 1. Felolvasás. Tartja dr. Horváth József tanítónő­képző intézeti igazgató. 2. Becher Ede: „Rajta, előre !" Férfikarra alkalmazta Sarudy Ottó. Előadja az áll. tanítóképző-intézet énekkara. 3. a) Sínding : Tavasz suttogása; b) Ed. Schütt: Strauss J. „Bőr­egér" keringőjének paraphrasisa. Zongorán előadja: Gerstl Leóné. 4. Arcangello Corelli (1653 —1713): Praeludio, Allemanda és Largo. Kiss Vilma zon­gorakisérete mellett előadja hegedűn Gáty Zoltán főiskolai zenetanár. 5. Mendelssohn : Madarak búcsúja. Ének-duett. Előadjál Willich Aranka és Tóth Annus; zongorán kiséri Kertész Gizella, zeneiskolai növendékek. 6. Lux: Fantázia. Elő­adják zongorán Kiss Vilma, hegedűn Gáty Zoltán főiskolai zenetanár, gordonkán Losoncy Gyula, harmoniumori Rácz Jenő. 7. Erkel Ferenc : Szózat. Férfikarra átirta Sarudy Ottó. Előadja az állami tanítóképző-intézet énekkara. — Hangverseny után tánc. — Az estélyt a Griff-szálló nagytermében tartják. Belépti dij a három első sorban szemé­lyenként 3 korona, a^ többi sorokban, valamint a karzaton 2 korona. Állóhely 1 kor. Kezdete este pont 8 órakor. Jegyek előre válthatók Kis Tivadar könyvkereskedésében,

Next

/
Thumbnails
Contents