Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-11-04 / 44. szám

volt, hogy a jambus-ropogtatáson és szerepnemtudáson így aránylag kevés időnk volt megbotránkozni. Verset mondani egyedül Margittai tud tűrhetően ; már a társulat másik jó férfi-színésze B'ítossg nagyon is érezteti a versmértéket. Hogy A Kaméliás hölgyre és a Stuart Máriára az aristotelesi tragikum-meghatározásnak csak egyik fele illik. Szánakozás által tisztítják a szivet. Bűnös mindkét darabnak hőse, el is bukik mindkettő, de elbukván, ott a szerelem, itt a hit hogy kell versben beszélni a színpadon, azt hall- jegyében megtisztulnak. „Öröm van az égben hatták Hegyesitöl. Ajkáról oly természetesen fo-j bűnösök töredelmén". S mi hogy vagyunk? Kilyik a szó, mintha próza volna, s aki hallgatja, | buggyan szemünkből a köny, mikor a Hegyesi hallja a természetes beszédet, melynek azonban — ' szivigható hangján halljuk védekezését a méltatezért költészet a dráma — bizonyos varázsos j lanul reázuduló vádak ellen, mikor búcsújának dallamossága van. Ezt azonban hiába magyarázza j fenséges szavait elmondja és lelkünkben végül az ember, ezt tudni kell a színésznek ; hogy ezt | mégis a sajnálat helyébe a sorsukon való meg tudja, ahhoz pedig megfelelő intelligencia, alapos nyugvás száll: így kellett történnie, ahogy történt tanulmány és gyakorlat is szükségeltetik. Szólva , és érzéseink nemesednek, lelkünk tisztul az igazi még a mellékszereplőkről, megemlítjük, hogy j költő tragikus alkotása révén. Tordai királynőjéből hiányzott a fonség, hangja | Közönségünk mindhárom estén zajosan és sem alkalmas erős szenvedély kifejezésére, a ..jó" lelkesen ünnepelte a művésznőt. Mindegyik darabTalbot (Hdász) mintha nem szelid, de ördögi j ban felvonásról felvonásra fokozódó hatással lelkületű volna (olyan volt a maszkja), Bátossy-ban játszott s még az utolsó felvonások végén is semmi sem volt a hódító Leioesterből és Margittai- háromszor kellett megjelennie a lámpák előtt, nak sincs olyan zengő, kellemes hangja, amilyent hogy gyönyörű arcán bájos mosollyal, láthatólag Mortiiuertől várunk. Egy kis szerepben (Mária, meghatva köszönje meg műértő közönségünk udvarmestere) feltűnt Timár jó maszkjával, termé í elismerését .. . szetes beszédével. Jobb környezetet adott Hegyessi játékához aj A hét első két előadásán Sziklai vendégtársulat a Cigányban. Maga Bátos-y, a címszerep {

8ze

repelt szintén telt ház előtt. A szombati személyesítője, jó alakítást produkált. A népies j Goldstein Számi régi, kedvelt szerepe, újak csak drámában ő otthon van s van humora is, mit ] a

z ^j főispánokról és a Zeysig-ügyrŐl szóló sikerült hellyel-közzel jól érvényesíthetett. Ligeti, Tarnai, ! kupiéi voltak. A vasárnapi Aranylakodalomban Somogyi, Halász lefelémenőleg jók voltak, —, Krausz bácsit játszotta, az 1848-as magyar zsidóMargittai, Gergely, Káldor, Halász felfelémenőleg , n

ak rendkívül rokonszenves, igazán művészi becsű rosszak. | alakításával. Két színben játszik csak, de hogy Ezek valának tehát a környezet, s ha ezek ezt a kettőt hallja az ember, akár 14-et is szívesen után kérdi vnlaki, hogy rontott e mindez Hegyesi J végignéz. Különben pártnerei, főleg : Bátossy, Mari játékának hatásából, akkor örömmel adhat 1 Tordai, Margittai (Kossuth kitűnően sikerült juk meg rá a feleletet: nem ! Ebben, éppen eb- mákjában), Ligeti is jól megállták helyüket. A ben áll a művészi játék hatása, hogy elfeledjük hazafias darab a közönségnek nagyon tetszett, mindazokat, akik a színpadon mozognak és zson- j Operett a ganak, el a díszletek szegénységét, el a számos zónaelőadásról fizetések fedezésére kölcsönképen fog kezeltetni. Főispán kinevezése esetére a bizottság azzal a javaslattal járul a nov. 10 iki közgyűlés elé, hogy az alispán utasíttassák a főispáni lakás kulcsának és pecsétjének átvételére, s csak a törvényhatóság intézkedése esetén való kiadására. A kinevezendő főispánt hivatalába semmi szin alatt nem iktatják be. Végül kimondandónak illetve megújítandónak javasolja a bizottság az önként befizetett adók beszolgáltatását eltiltó határozatot. — Déli V

2 1 órakor az alispán elnöklete alatt tiszti szék alatt volt, melynek lefolyásáról a nyilvánosság számára tudósítást nem adtak. ügyefogyottságot, mikor a művész, az igazi művész szóra nyitja ajkát, egyedül csak őt halljuk s általa a költő szól a lélekhez. Hegyesi Mari mindhárom darabban a ^szenvedő nőt" ábrázolta. Es ez az ő igazi szerepköre. Madonna arca, hangjának érzelmes lágysága, az a csodás adománya, ahogy a megindító momentumokat fenékig ki tudja aknázni, e szerepkörre predesztinálja. S ha Margit is, Stuart Mária is, Rózsi is egyaránt szenvedő nő, mégis mily különbség a három alak között ! Megújuló változatosságot kell az érzelmek színezésében kifejteni, hogy mindegyiket egyénivé tegye. Es a Dumas félvilági hölgyének igéző lényét, szerelmének önzetlen, odaadó voltát, a tüdővésznek pusztulását teljes hűséggel tudta szemünk elé varázsolni, ép úgy, mint a Stuart Mária királynői nyugalmát, valláis történnek. héten —- nem szólva a hétfői egy sem volt. íme, még csodák I VÁRMEGYÉRŐL. * Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága 1905. évi november hó 10-én rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. Báró Fejérváry Géza m. kir. miniszterelnök és Kristóffy József m. kir. belügyminiszter miniszterré történt ujabb kine\ ezésüket a vármegye közönségével tudatják. 2. A m. kir. minisztériumnak a törvényhatósághoz intézett körlevele. 3. A vármegye alispánja a m. kir. belügysos rajongását, a megaláztatásból daccá és boszúvá ! miniszternek 97588/905. sz. a. kelt rendeletét, emelkedő szenvedélyét s mint a Rózsi egyszerűbb j mellyel az önként befizetett állami adóknak az jellemének iszonyatos fájdalmát, az őrületnek sziv- i állampénztárba való beszállítása és a belépési bitépő jeleneteit. j zonyítványok kiállítása tárgyában 88683/905. szám I alatt a vármegye közönségéhez küldött rendeletéi nek azonnal és feltétlen végrehajtására és 8 nap i pár krajcár úgy se tesz már boldogabbá, nem igaz ? , alatti jelentéstételre utasítja, előterjesztése kapcsán Akár ma, akar holnap, üsse a kő . . . j bemutatja. 4. R. t. Veszprém város képviaelőtesBelenyult a nadrágja hátulsó zsebébe s egy j tületének az országgyűlés által meg nem szavazsíros bugyellárisból kiolvasta a négyszáz pengőt. Aszott adók be nem hajtása és a meg nem szavakomor Herz mérgesen nyugtatta az össaeget, azjzott újoncok előállításában részt nem vétele s az elnökigazgató pedig a maga nevét is pedánsul oda- j önként befizetett adóknak letétként kezelése tárkanyarította a nyugtára. Aztán a százasokat egy j gyában hozott határozata. 5. Antal Géza és Fihanyag mozdulattal besöpörte a márváuyos asztalka j scher Károly bizottsági tagok a kilences bízottfiókjába ... í sági tagságról lemondanak. 6. Özv. Gyimóthy Mikor az idegen nyájas köszöntés után távo-1 Sándorné szül. Gyimóthy Eszter előterjesztése a zott, a szigorú Herz földhöz vágta a tollszárat, a j vármegye törvényhatóságának 883. jk. 12451/905. patriárka pedig óvatosan fülelni kezdett. Herz utóbb számú határozata ellen. diákos örömkiáltásokba tört ki, de az elnökigazgató ijedten rendreutasította : — Ne bomoljon, még kihallatszik az előszobába . . . A főkönyvvezető sunyi módon meglapult, de mikor Hanák később hirül hozta, hogy tiszta a látóhatár, oktalanul újra kezdte a hurrázást. A tiszteletreméltó aggastyán ekkor kivette a százasokat, s egy ropogós bankót a főkönyvvezető kezébe nyomott. A többi hármat ellenben elsülyesztette a tárcájába, miközben ünnepiesen így szólott Herz úrhoz: — Végre talán a reumám miatt is elutazhatom vagy két hétre Pöstyénbe . . . * A vármegye alkotmányvédő bizottsága f. hó 3-án délelőtt Veszprémben a vármegyeházán tartotta első ülését. A bizottságot Koller Sándor alispán üdvözölvén, elnökül Hunkár Dénes földbirtokos, előadóul dr. Csete Antal ügyvéd, jegyzőül Keczer Imre várm. aljegyző választatott meg. A bizottság első sorban elhatározta, hogy a tisztviselőknek esetleges felfüggesztések esetén való segélyezésére alapot teremt, ez alap céljaira már az ülésen 10.000 korona jegyeztetett. Felkérést fog intézni a bizottság a vármegye közönségékez, hogy az állami adók lj

i részét a Veszprémi Takarékpénztárba fizessék be, hol az a tisztviselői A YÍROSHÁZÁROL. Városi közgyűlés. — 1905 okt. 30. — Rövid gyűlése volt hétfőn a városi képviselőtestületnek. A tárgysor mindössze hat pontból állott, de ezek közül négyet z napirendről levettek, egyik ügy meg formális jellegű volt, úgy, hogy érdemleges tárgy tulajdouképen csak egy volt: a női kórház ügye. Mészáros polgármester az ülést megnyitván, a fel veendő jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Löwy László, Besenbach Károly, dr. Hirsch Vilmos, Bock István és Nemsits Antal városi képviselőket kéri fel. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után .a polgármester tett jelentést a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz felterjesztett városi ügyek (meglehetősen gyászos) sorsáról. Ezzel kapcsolatban dr. Lőivy László kérdést intéz a polgármesterhez, hogy a Kossuth-Lajos utca megnyitásának ügyét, miben a törvényhatóság tudvalevőleg szintén a várossal ellentétesen döntött, miért nem tűzte ki újból napirendre. A polgármester kijelenti, hogy az volt szándéka, hogy az ügyet irattárba teszi s ide többé nem hozza, de látván, hogy a képviselőtestületnek csak egy tagja is van, aki ez iránt érdeklődik, késznek nyilatkozik az érdekelt háztulajdonosokkal új tárgyalást kezdeni és kellőleg előkészítve, az utcanyitás ügyét újból a közgyűlés elé hozni. Mielőtt a tárgysoron levő négy új szabályrendelet tárgyalásába kezdtek volua, felállt Steinberger Lipót s azt az indítványt tette, hogy a szabályrendeletek a jogügyi bizottságnak adassanak ki, mint amelynek még nem volt alkalma ezekkel foglalkozni. Ez a rendes előkészítési forma, nincs ok ettől eltérni. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta s a négy szabályrendeletet a tárgysorról levette. (Érdemes megemlíteni, hogy a jogügyi bizottsághoz utalást már az áll. választmányban dr. íloffner Sándor indítványozta, ott azonban a főként tanácstagokból előállott többség leszavazta). Következett a női kórház ügye. Erre nézve az áll. választmány, bár át van hatva a kórház felépítésének szükségétől, a felépítést fiuánciális nehézségek miatt nem javasolja, de Martonfalvay Eleket megkeresendőnek véli a telek végleges átengedésére nézve. Felolvasták Martonfalvay Elek egy levelét, melyben tudatja, hogy úgy mint a város egy múltkori gyűlése kérte, ,,közcél"-ra nem adhatja át a telket, mert az ellenkeznék bold. apja intencióival, ki a telket kórháznak szánta. Az ügyhöz hozzászólt dr. Löwy, aki szerint a kórház, illetve egy pavillonja építését mi megbirjuk. Hogy a telket ne veszítsük el, novemberben meg kell kezdeni az építkezést. Dr. Kende Ádám kárhoztatja a múltkori határozatot, mely a telket „közcéléra kérte. A telek kórházra kell, aminek építését ma ugyan nem bírjuk, de bírhatjuk a jövőben. Indítványozza, hogy Martonfalvay Eleket deputáció kérje fel, hogy a telket kórház céljaira építési terminus kötelezettsége nélkül engedje át. Dr. Hoffner Sándor ez indítványt elfogadja, bizonyítja azonban, hogy a kórház egy megfelelő kisebb részének felépítése a jelenlegi jövedelmekből kikerülne. Utasítandónak véli a tanácsot, hogy az építkezésre vonatkozó javaslatát minél előbb terjessze a közgyűlés elé. A közgyűlés az áll. választmány és dr. Kende indítványát elfogadta és a Martonfalvay Elekhez küldendő deputációt a polgármester elnöklete alatt Jó és szép munkáért és kitűnő szabásért töl>t> kiállításon érmekkel kitüntetve! (jjr JD DEj ^jP

^ C^) Mindennemű férfi-ruhák első pápai férli-divsittei'ine, Pápa, Pő-tér, 253. sz. szolid áron mérték szerint készíttetnek.