Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.
1905-10-21 / 42. szám
szigorúak voltunk közönségünkkel szemben, mikor néha-napján nem adta meg a művészet oltárára az erejéhez mért áldozatot, ép oly szigorú igazságszeretettel konstatáljuk, hogy nem ez az a társulat, amit a télre Mio-eytől vártunk s nem ilyen előadásokra voltunk elkészülve. A társulat nagy, de sok benne a gyenge tag. Eisensteinokat, Carmenokat, Garákat. Rozalindákat oly színészek játszanak nálunk, akiknek ötödrendü társulatoknál lenne helyük. Sok-sok ember van itt együtt, három néggyel kevesebb is elég lenne, de az u. n. elsőrendű tagoknak aztán igazán elsőrendüeknek kellene lenniök. Új darab még alig ment. Közönségünk hajlandó a régieket is megnézni, de mikor lépten nyomon arról győződik meg, hogy az illető darabot már jobb előadásban is látta, mire fog ez vezetni ?! Tisztelet az olyan tagoknak, mint Margó Zelma, Micseyné, Bátossy, Margittái, de négyen va^y akár hatan is kevesen vannak ahhoz, hogy helyrehozzák azt, amit mások négyen és hatan estéről-estére elrontanak. Van még egyéb baj is. A szerepeket nem tanulják meg, a rendezés igen sokszor kritikán aluli. Olyan zökkenések vannak néha, aminőket csak a gerencei uton szenved el az ember, néha valóságos zűrzavart idéz elő a szinpadou egy egy színész értelmetlen játéka. íme pár szemelvény a zagyvaság ama tárházából, amit nekünk némelyek — nők és férfiak vegyest — beadnak : — Hisz ön semmivé sem tesz engem! — Nem vagy hajlandó szivem dobonását hallgatni? •—• Mit akarsz? szemrehányásokat enni? — A tálait gyerekeket és a tévedt nőket összeházasítjuk ! — Az erkélyből szalont, az ebédlőből meg szalont csináltatok. — Uram, uram, Horkay Feri uram, vömmé fogadom (azt, aki a felesége húgát elveszi!). — Az illető polgári házasságra nézve országgyűlési képviselő! Igazán néha azt se tudja az ember: nevessen-e vagy bosszankodjék. Hát tisztelt igazgató úr és tisztelt társulat! Több fegyelmet és több szorgalmat kérünk. A szorgalom elkelne a karoknál és rendeknél is, melyek néha szintén bántóan disszonáns hangokat hallatnak. Aki hátrább áll a sorban, énekben is vagy két hanggal hátrább sétál, aki előre jutott, az gyors ütemben igyekszik az énekben is az élen maradni. Mindezt elmondottuk abban a reményben, hogy a bajoknak orvoslása lészen. A direktor jóindulatát ismerjük és méltányoljuk, mutassa meg, hogy társulatával együtt valóban meg akarja érdemelni azt a bizalmat, mely a közönség részéről állandóan feléje fordul. A hét bevezetője klasszikus mű volt. Erkel Hunyadyja, a magyar operairodalom gyöngye. Örültünk, mikor a szinlapon megjelenni láttuk ismét. Örültünk akkor is, mikor a nyitány hatal mas akkordjait felcsendülni hallottuk, ám végighallgatván az előadást, örömünk fokról-fokra kisebb lett s végül teljesen elenyészett s az előadásból azt a meggyőződést merítettük, hogy a hősi opera nagyon is felülmúlta még a társulat legjobbjainak erejét is. Ha operázni akarnak, maradjanak meg a könnyebb lírai operánál, mely nem kiván akkora hanganyagot, amekkora itt nincs. Micseyné, Margó, Németh, Köm, Hajós megtették, ami tőlük tellett, Hajós pláne ezúttal bizonyságát, adta hogy valóban képzett énekesnő', de hiába, a vállalkozás sokkal nagyobb volt, mint amekkora az erejök. A férfi kar igen gyöngén működött, a női kar jobban ; Káldor feltűnt borzalmas maszkjával, Halász borzalmas maszkjával és borzalmas énekével is. Énekes darabot a héten csupa ódonságot láttunk. Igaz, egyszer ment a János vitéz s a zsúfolt ház ismét élvezte és tapsolta Margó pompás alakítását. Vasárnap délután Szulamit ment Székely Anna pompás énekének szép sikerével, Kövi Juliska és Markovics (a jó hangú kórista) ügyes segédkezésével. Ellenben . . . ellenben hétfőn a Bőregér ment, dehogy ment : mászott, levert szárnyakkal, kinosan vánszorgott. Egek ! Micsoda Eisenstein, amit Deák véghez vitt. Hol a hang, hol az elegancia, hol a ötletesség? S mely méltó társa vala neki Timár, ez a némely szerepben jól használható komikus. Külön kritika kellene Székely Anna leméltatására. Nem tud-e magyarul, vagy nem tud jól beszélni, nem tudjuk, de hogy I hova menjen, mikor kapjon az énekbe, arról se j volt sejtelme. Játékbeli bizonytalansága ének! hatásait is tönkretette. Ketten váltak ki az előI adás ütött-kopott keretéből: Margó Adélja és Ligeti Froscha. Margónak ezt a fényes szubrettszerepét már méltányoltuk. Ligeti a Froschban bebizonyította, hogy van változatosság, ötlet a játékában. De mért látjuk oly ritkán a színpadon? A Cigánybáró előadása ismét csak Margó és Micseyné babérját gyarapította. Margó a vén cigányasszonyt remek átérzéssel játszotta meg s az énekrészt is igen szépen adta elő. Micseyné kitűnő Szaffi volt, erős szoprán hangját jól érvé• nyesítette, játéka művészileg szép volt. A többi I szereplők közül még Németh János bizonyította j be ; hogy régi jó tenorista; Deák adta Zsupánt {meglehetősen, de hiába, nem az az operettbutí'ó | ő, aki Pápára kellene. Halász Gáborja ... eh ! j unjuk már a rekedt bariton sirámát zengeni, azt | azonban nem mulasztjuk el Kövi Juliskának figyelj mébe ajánlani, hogy az emeleti páholyba a kolléjgákhoz fölnevetgélni, az előadással meg nem törődni, — nálunk eddig nem volt szokásban Tegnap este a Fecskefészek ment félhelyárakkal, telt ház előtt, az egyik fő női szerepben Vidor Gittával. Játéka, éneke egy kistehetségü kezdőnek gyenge próbálkozása volt. A különben is gyenge ensembleből csak Bátossy és Somogyi emelked tek ki. Drámai nemből a könnyebb faj dominált a héten. Kedden francia, csütörtökön francia bohózat, 1 közbe meg egy jó magyar népszínmű. A francia j bohózat, Loute premiérként ment. Konstatálnunk j kell, hogy rosszabb volt a h ;re, mint amilyen ő maga. Sajnos, már nagyobb erkölcstelenséget is : kénytelenek voltunk a színpadon elszivelni. Azért ; a Loute se éppen fehér estnek való, van benne elég frivolitás és a kétéletüségnek (Loute (otthon) szolid feleség és (Párisban) kokott, Castillon , (otthon) munkás férj és (Párisban) a lumpok klubbjának elnöke) az az uralma eléggé bántja az erkölcsi érzéket, de direkt erkölcstelen célzata azért nincs a darabnak. A szereplők közül igen jó volt Tordai Etel, aki a társulat legértékesebb tagjai közé tartozik és Margittal, aki ezúttal először játszott nagy szerepet, finoman, ügyes előadásban, csak még a kellő élénkség nélkül. Már csütörtöki Horkay Feri-jében megtaláltuk ezt a Loute-ban nélkülözött élénkséget is, úgy, hogy elmondhatjuk, hogy a bonvivant az Ő kezében igen jó kézben van. Visszatérve a Loute-ra még Bátossy, Csendes, Gergely és Timár is némi dicséretet érdemelnek. Deák (a Hegedűs szerepében) rém-gyatra volt. Összjáték — ami fő egy francia bohózatnál — nem volt. A magyar darabok jobban mentek. A Vén bakancsosban Bátossy, Káldor, Jávor, Timár és Hajós egyaránt kitettek magukért. A Gyurkovics lányok főszerepét, Micit Csendes Alice adta. Vol tak sikerült mozzanatai is, de még sokat, igen sokat kell tanulnia, hogy csak olyan Mici legyen, amilyent vagy hármat legalább láttunk már szinpadunkon. A Gyurkovics lányokban a már említett Margittain kivül pompásan játszott Bátossy, tőrölmetszett huszárezreded volt, akinek minden szava és mozdulata igaz volt. A művészetben pedig az igazság /a fő. Egyébként a Gyurkovicslányok meglehetősen ment: Tordai Etel, Jávor Tóth Lenke (ezúttal először nagyobb szerepben), Gergely (szokatlan elevenséggel), Káldor, Bátossyné, Somogyi mind segítették kimutatni, hogy a magyar bohózat, pláne a Herczeg-féle, többet ér száz Loutenél is. A VÁROSHÁZÁRÓL. Városi szabályrendeletek. A városi tanács az utolsó ülésén több új szabályrendelet tervezettel foglalkozott és elfogadván, a közgyűlés elé terjeszt. Ezek egyikét, a piaci szabályrendeletet már a múltkoriban közöltük; jó szolgálatot vélünk tenni olvasóinknak, ha a következőkben a másik három szabályrendeletet is röviden ismertetjük. A gabonapiacon észlelt visszaélések megszüntetését célozza e szabályrendeletek egyike. Megállapítja, hogy „alkusz csak az lehet, ki az ipartörvény értelmében iparjoggal bir és megbízója bevásárlási jeggyel látja el". E jegyet minden alkusz tartozik magával hordani és bevásárlásnál sajátkezű aláírásával ellátva az eladónak átadni. A gabonapiacon a téli hónapokban reggeli 7 1j 2, a nyári hónapokban (április 1-tó'l október hó 3l-ig) reggeli 5y 2 óra előtt nem szabad vásárolni. Aki megbízott utján vásárol, megbizottját a kapitányságnál bejelenteni tartozik. — A kereskedők lerakodó helyiségük fölé a cég nevét olvashatóan kiirni tartoznak, a vásárolt gabonát a vétel idejétől számított két óra alatt át kell venni. Bevásárlás csak a gabonapiacon vagy a város által kijelölt helyeken történhetik ; utcákon gabonát lefoglalni tilos, A hivatalos mérlegek a hatóság ellenőrzése mellett haszuálhatók. Ha a vevő a gabona kiürítését megkezdi, mennyisége ellen kifogást tenni nem lehet. A minőség elleni kifogást nyomban meg kell tenni. Kihágási esetekben elsŐfokulag a rendőrkapitány, másodfokulag az alispán, harmadfokulag a belügyminiszter bíráskodik. Az állat vásári rendtartás megállapítja, hogy állatot eladni csak az állatvásártéren lehet, hol a különböző állatok külön állásokban helyeztetnek el. Az állatvásár ápr. I-től szept. végéig reggel 5 órától este 8 óráig, október 1-től március végéig reggel 6 órától esti 7 óráig tart. A vásártér utjai szabadon hagyandók. A törvény előírta marhalevelek megkívántatnak. Alkuszokként csak iparigazolvánnyal bírók szerepelhetnek, kik a rendőrkapitányság által megállapított jelvényt láthatólag viselni kötelesek. Alkusz csak az eladó vagy vevő fél határozott felhívására működhetik közre. A rend fenutartásáról, marhalevek kiállításáról és átíratásáról a kapitányság gondoskodik. A húsmé>-ési szabályrendelet a húsbehozatal módozatait állapítja meg, természetesen csak arra az esetre, ha a városi tanács a behozatali tilalmat felfüggeszti. A vidékről behozott hús csak az esetben adható el, ha az állat levágás előtt egészségügyi vizsgálat alá vétetett s a beszállított húst a helybeli állatorvos élelemre használhatónak találja. E bizonylatok nélkül a hús elkobzandó. Vidéki hús beszállítói kilogrammonként két és fél fillért tartoznak az állami fogyasztási adó és a fogyasztási adópótlékon kívül fizetni. Előírja a szabályzat a hús beszállításának és elárúsításának módozatait mindenütt figyelembe véve az egészségügyi szempontokat. Hús gyanánt csak a húsrészek és a húsból elválaszthatatlan csontok árusíthatók el. Pótlék gyanánt belső szervek csak a vásárló beleegyezése mellett adhatók. Bivalhús forgalomba hozatala külön felirattal hirdetendő. Szabályrendeletet készített végül a tanács a hirdetmények kifüggesztéséről is. E szerint hirdetmények falakra, kerítésekre csak táblákon alkalmazása mellett, vagy a felállítandó hirdetményi oszlopokon eszközölhetők. Választási hirdetmények, színlapok falakra is ragaszthatók. Hirdetményi oszlopok felállítási joga Pápa városé. Ez oszlopokra a felragasztásért félivenként (21 cm. széles, 34 cm. hosszú) 2 fillér lesz fizetendő, (Ez bizony meglehetősen drága tarifa szándékozik lenni!) A kifüggesztett hirdetmény beragasztása két nap előtt tilos. Tiltott tartalmú hirdetést kiragasztani nem lehet. § Városi közgyűlés. E hó 30 án — mint értesülünk — városi képviselőtestületi közgyűlés lesz. A közgyűlés tárgysorozatán a mai számunkban ismertetett szabályrendeletek, továbbá a női kórház ügye s egyéb kisebb jelentőségű ügyek fognak szerepelni. § A tűzoltó-intézmény fejlesztése. A város közgyűlése már a múlt évben és idén is 2066 K-val emelte fel a tűzoltó-egyletnek évi segélyét. Az 1905. évre eső segélytöbbletet a tűzoltó-egylet választmánya így osztotta fel: földmivesiskolai tanulók tűzoltói felszerelésére 388 K, 500 m. nyomótömlőre 840 K, 20 pár csavarra 220 K, 2 db sugárcsőre 36 K. a szertár átalakítására 500 K, 6 új tűzoltó takaró pokrócára 100 K. Az 1906. esztendőben a felemelt segélyösszegből a hat új hivatásos tűzoltó fizetését fogják fedezni. — A tűzoltó-egylet azzal a kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy a városi istállókba a villamos világítást Jó és szép munkáért és kitűnő szabásért több kiállításon érmekkel kitüntetve! YÁGÓ DEZSŐ első pápai féríi-divatterme, Pápa, Fo-ter, 353. sz. Min denne mii férfi-ruhák szolid áron mérték szerint készíttetnek. Jó nagymunkás szabósegédek felvétetnek.
