Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-09-23 / 38. szám

rajziskola és ipariskola egy épületben lennének elhelyezve, mire a polgármester kijelentette, hogy a szerződésben féléves felmondás van kikötve, s így ez az ipariskola esetleges megépítésének nem szolgálhatna gátjául. Heller József a város felsőmezei pusztájának bérlője bérleti szerződésének 12 évre való meghosszabbítását kéri. A pénzügyi bizottság erre vonatkozólag nyilvános árlejtés kiirását javasolja, az áll. választmány azonban arra való tekintettel, hogy Heller a városnak pontosan fizető s a birtokot jókarban tartó bérlője az árlejtés kiirását mellőzendőnek véli. Az ügy körül vita támadt. Hekler János nyilvános árlejtés kiirását kéri, mert a gazdaközönség is reflektál, esetleg parcellákban a bérletre. Billitz Ferenc a szerződést azonnal megkötendőnek tartja, mert míg a többi bérlők mind bérleengedésért szoktak folyamodni, Heller az eddigi bérösszegnél is többet ajánl (460 kat. holdért 5340 K-t) Szente v. ügyész szerint parcellázás esetén kárba vesznek az épületek s erre különben is újabb 30 napos közgyűlés lenne kitűzendő. A polgármester mind eddig nem hallott parcellázásra vonatkozó kérelmet felhangzani. Dr. Hoffner úgy látja, hogy Pápán nincs föld szükség s e birtok maga is osak egy parcella. Pados József szerint a kisbirtokosokat védeni kell, a kisbirtokosoktól vették el a földet az áll. iskola céljaira is már, a H. által bérlendő földek egy kisebb részét kisgazdák bérelték és rendesen fizettek, amit a polgármester is megerősít. Utolsónak dr. Antal Géza szólalt fel, aki hangsúlyozza, hogy törvény rendszerint nyilvános árlejtést kiván, csak ha a város érdeke ellen lenne az árlejtés, akkor mellőzendő. Azt, hogy a város érdeke ellen lenne ez esetben az árlejtés, senki sem bizonyította, az előadó erre nézve csak rémképeket látott; mihelyt csak egy ember kivánja az árlejtést, az a közönség megnyugtatására okvetlenül kitűzendő. Ezután a polgármester a kérdést szavazásra bocsátotta. A pénzügyi biz. javaslata mellett (nyilv. árlejtés) 15-en, ellene 18 an álltak fel, mire a szerződést névszerinti szavazás utján 14 szavazattal 18 ellen szintén megszavazták. A Steinberger Lipót lemondásával megüresedett villamos bizottsági tagsági helyre egyhangúlag Győri Gyulát választották meg. A lemondással kapcsolatban Steinberger v. képviselőnek egy beadványa is volt a képviselőtestület előtt, minthogy azonban ennek tárgyalását dr. Antal Géza tapintatos s az ügyet teljesen megvilágító, valamint a polgármester megnyugtató kijelentései után, maga az illető v. képviselő sem kivánta, az ügy felett a közgyűlés napirendre tért. A város utcarendezési tervét hatályon kívül helyezni kivánó tanácsi javaslat következett most. Előre látható volt, hogy e kérdés körül nagy vita lesz. Már az építészeti bizottság és az állami választmány is helytelennek találták e javaslatot s propozícióik a tervek kijavítására vonatkoztak. Az ügyhöz elsőnek Fischer Gyula szólalt fel, aki a tanács reformtervének gúnyjául azt ajánlta, hogy sem most, sem jövőben se legyen semmi építkezési terv s szabályzat. Dr. Hoffner azt mondja, hogy a törvény flagrans megsértése lenne, ha az építkezési tervet az uj elkészülte s jóváhagyása előtt hatályon kívül helyeznék. Dr. Grosz Lajos szerint a terv nem rossz, de nagyon költséges, a szabályrendelet pedig a magánérdekekkel szemben drákói szigort alkalmaz; emeletes építkezések kellenének, hogy a város ne terjedjen annyira ki. Dr. Kende Ádám az építkezési vonalakat, melyek rosszak, máskép akarja megállapíttatni, megfelelőbben, amiben a városban minden vélemény találkozik A rossz terveknek egy percig sem szabad érvényben maradniok, ezek megbénítják az építkezési kedvet, iparosságnak, kereskedőknek kárára vannak. Helyezzük a tervet és szabályrendeletet egyaránt hatályon kívül, vannak közigazgatási törvényeink, azokat jól alkalmazva a tanács mindent jól elintézhet. Indítványozza, hogy a hatályon kívül helyezést kimondó határozatot csak birtokon kívül lehessen megfelebbezni. Dr. Antal Géza minden fajta szabályzatot feleslegesnek tartana, ha a tanács mindent tisztán a törvényekalapján eltudna intézni. De ez nem lehetséges. Az építkezési tervben hibák vannak, elismeri, azt az élet szükségletei és a józan ész szerint változtatni kell, de addig is, mig ez megtörténik, míg a mérnök az uj fix pontokat megállapítja, némi direktívául kell, hogy szolgáljon a régi terv, mely egyébként nem vette észre, hogy az építkezési kedvet megbénította volna. Szente ügyész tiltakozik az ellen, hogy közbeszólások alakjában a tanácsról kicsinylőleg nyilatkoztak. Dr. Lővy László azt mondja, hogy akik a szabályrendelet ellen panaszkodnak, nem olvasták azt. Csak tisztában kell lenni azzal, mi a magán érdek s a közérdek, s akkor nem találjuk igazságtalannak a szabályrendeletet. Böhm Samu adatokkal bizonyítja az építkezési terv helytelen voltát. Főhiba benne, hogy a beltelkekre nem volt figyelemmel, ami több nagyobb építkezést eleve meghiúsít s így a város minden osztályúnak kárára van. Billitz Ferenc szerint idealisták vannak a tanácsteremben, akik nem számolnak a reális élet követelményeivel. Más városokról Szombathelyről és Győrről vegyünk példát. Győri Gyula köszöni Szombathely példáját, ahol a legrigorózusabb keresztülvitele egy meggondolt tervnek tette széppé és nagygyá a várost. Idealistáknak kell lenni, csak ez viheti előre a várost, nekünk ép. tervnél a jövőt is kell néznünk, áz utánunk következőkről is gondoskodnunk. Besenbach Károly szerint szigorúan a tervhez alkalmazkodva egyáltalán lehetetlen az építkezés. A szabályrendelet pedig túlzott igényekkel (Pordányban kőpárkány!) lép fel. Utolsónak Révész Arnold városi mérnök szólalt fel, aki szerint az építkezési tervnek főhibája, hogy egy-egy oldal kiépülésére van bazírozva s nem számol azzal, hogy másik oldalon előbb épülhetnek meg a házak s így esetleg az utcák szélesbbítés helyett szükíttetnek. A szabályrendeletben főkép a gazdákra vannak sérelmes pontok. A szabályrendeletben minden város számára a viszonyoknak megfelelő más-más intézkedést kell életbeléptetni. Erre nézve az érdekeltek meghallgatását indítványozza. A fix pontok megállapítására bizottság kiküldését és két havi terminust kér. Még dr. Kende Ádám jelentette ki, hogy a szabályrendelet érvénytelenítését nem, csupán az építk. terv azonnal való hatályon kívül helyezését óhajtja kimondatni és a polgármester indítványozta, hogy a fix pontok megállapításánál minden utca érdekeltségét egy-egy tag a bizottságba vonassék be. Ezután szavazásra került a sor, felállással szavaztak és — ellenkezője következett be, mint amit általában vártak. A tanács javaslatát a többség nem fogadta, hanem elfogadta az áll. választmányét, kibővítve a mérnök és a polgármester indítványaival. Két hóig érvényes tehát a régi terv — a tanács esetleges módosításának megengedésével ~ addigra azonban újnak kell elkészülni. Miután még egy illetőségi kérvényt elintéztek, a gyűlés 6 órakor véget. ért. dés rovására ment. Ha hát a r.-t. ugyanannyiért, mint amibe a városnak eddig került, jobbat képes adni, akkor ám köttessék egyezség, különben ne. § Az ipariskola felügyelő bizottsága mult vasárnap Kis Ernő elnöklete alatt ülést tartott, melyen két tanóra ellátására tanerőt választottak. Hat pályázó volt, kik közül a kir. tanfelügyelő a szakrajzra is képesített Buchsbaum József elemi isk. tanítót ajánlta. A bizottság titkos szavazás utján 11 szavazattal tényleg őt is választotta meg; 6 szavazatot kapott Gratzer János, 2-őt Egresits János, 1-et Szalisznyó Sándor. § A postaépületről régen hallgat a krónika. C->ak szorong a hivatal és szorong a közönség a szűk és kényelmetlen helyiségekben, de hogy új épületet fog-e végre-valahára kapni a posta, azt biztosan senki sem tudja. A sok, a postaépület helyét illető kombináció mellé, miről mindig híven megemlékeztünk, most egy új társul és pedig nagyon tetszetős. Mint halljuk, arról vau szó, hogy a posta számára az uradalom építtetue bérházat a Főtéren a a Griff mellett. Az bizonyos, hogy ennél középpontibb s igy alkalmasabb helyet eddig még nem találtak, de hogy lesz-e a dologból valami, ma még nem tudhatjuk. § Tej és tejtermékek vizsgalata. A földmivelésügyi miniszter tudatja a várossal, hogy tej és tejtermékek hamisításának ellenőrzésére az orsz. tejgazdasági felügyelőség közegeit időnként rendelkezésére bocsátja a városnak. Szép. Minthogy azonban ez csak időnként és bizonyára igen rövid időre történhetik, mi csak azt ajánlhatjuk a városnak, hogy saját közegeivel végeztessen minél sűrűbben vizsgálatot, mert tejjel, vajjal, tejföllel, túróval ugyancsak sok visszaélés történik. § Az aszfaltburkolat javítása. A városi aszfalt-burkolatot azóta, hogy a Magyar Aszfalt Részvénytársaságnak, mely aszfaltunkat készítette, szerződésszerű kötelezettsége lejárt, a város házi kezelésben javíttatta. Nevezett részvénytársaság most beadványt intézett a tanácshoz, hogy a további gondozást és fenntartást kölcsönös egyetértéssel létesítendő méltányos egyezmény alapján bízta reájuk. Nem tudjuk, belemegy-e a város ez egyezménybe, de arra emlékszünk, hogy az az ajánlat, mit a szerződés lejártakor tettek, nem volt valami nagyon méltányos: a há/i kezelés majdnem négyszerte olcsóbbnak bizonyult. Igaz, hogy az e téren megnyilatkozott takarékosság némi mértékben a köziekeHETI ÚJDONSÁGOK. — Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 18-án Koller Sándor alispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen a megyebizottsági tagok igen csekély számban jelentek meg. A tárgysorozat összes pontjai felszólalás nélkül intéztettek el. József kir. herceg az apja halála alkalmával nyilvánított részvétet meleghangú iratban köszönte meg. Az alispán általános helyeslés mellett jelentette be, hogy az újabban is megsemmisített ellenálló határozatot végrehajtotta. Társtörvényhatóságok több rendbeli átiratát tudomásul vették, a katonai behivójegyek kézbesítését illetőleg a régi eljárás visszaállítása érdekében feliratot intéznek a képviselőházhoz. Halász Mihály biz. tagnak az az indítványa, hogy a vármegye irjon fel a képviselőházhoz az általános titkos választói jog érdekében, az ügyrend értelmében az októberi gyűlés napirendjére tűzetett ki. — A grófi család Pápán. Esterházy Móricné grófnő és leánya Fanny grófnő a mult hét végén hosszabb tartózkodásra Pápára érkeztek. A múlt héten itt időzött Esterházy Pál gróf is, aki innen Debrecenbe utazott vissza, hol most fejezi be egy éves önkéntesi szolgálatát. — Lóskay Bekény meghalt. Pápa város egy jeles szülötte, nagy időknek dicső tanúja hunyt el f. hó 21-én Lóskay Bekény a cisztercita-rend nesztora, aranymisés áldozó-pap, volt 48 as honvédbaduagy személyében. Lóskay Bekény Pápán született 1828-ban. Miután tanulmányait itt, Székesfehérvárott és Budán elvégezte, 1848-ban honvédnek csapott fel s hősiesen végigküzdte a szabadságharcot. Világ03 után mint cisztercita tanárnak egri, fehérvári és pécsi működése alatt sok zaklatást kellett elszenvednie. Megunván a folytonos rendőri felügyeletet, plebáuiát kért apátjától és előbb a velünk szomszédos Nagytevelen, majd a vasmegyei Nagyfalván mint plébános áldásosán működött; Lóskay érdemes irodalmi munkásságot is kifejtett. „A magyar nyelv, irodalom és műveltség története a mohácsi vészig" c. nagy műve két előadást ért meg. — Az állami gyermekmenhelyek országos felügyelője Raffy Pál, min. tanácsos, a veszprémi gyermekmenhely és a hozzátartozó gyermekmenhelyek vizsgálata céljából a hét folyamán Veszprémben tartózkodott. A szombathelyi közjegyzői kamara a mult héten tartotta évi rendes közgyűlését, amely alkalommal a kamara elnökévé Baditz Lajos kapuvári, jegyzővé Kenessey Ferenc német-ujvári közjegyzőt választották meg. Sült József kir. tanácsos pápai közjegyző a kamara fegyelmi tanácsánaR tagjává válasz!atott. — Jönnek a színészek! Immár megjelentek az utcai plakátok, melyek tudják, hogy Micsey F. György színigazgató e hó végével, (a mi tudtunkkal október elején) megkezdi előadását. A plakát közli a társulat tagjainak névsorát, ami lapunkban már régen megjelent. A társulat erős, nem kevesebb mint 64 tagból áll, ha amint reméljük, minőségileg is oly kielégítő lesz, mint mennyiségileg, akkor első téli szezónunk nagy művészi élvezetet fog szerezni városunk műpártoló közönségünknek. Azt az áldozatot, mit Micsey ily nagy társulat szervezésével és a téli szezonban itt működésével hoz, kétségen kívül méltányolni fogja közönségünk. Ennek első jele az lenne, ha a bérletben minél többen vennének részt, többször kifejtettük már, hogy a bérlet a társulat financiális alapja. A bérletgyüjtést a társulat titkára végzi, kinek a szükséges útbaigazításokat a szinügyi bizottság adta meg. — Megemlítjük még, hogy a szezón kezdetére a színház tetejét újonnan bebádogozzák, az előcsarnokban pedig az ajtókra függönyök jönnek — a szinházba-járók egészsége érdekében. — A nagytemplom tornyának javítása szépen halad előre, az egyik toronnyal még a tél beállta előtt végeznek, a másiknak javítását csak tavasszal fogják megkezdeni. Nemrégiben helyezték el a torony gombjában a renoválásról szóló okmányt, melyen Esterházy Móric grófnő, Hornig báró megyés püspök, Kriszt Jenő plébános és Jákói urad. igazgató neve van megörökítve. Érdekesnek tartjuk megemlítésre, hogy a javítási munkálatok során egyik rézrózsára lemoshatlan krétával irva megtalálták a torony építőjének, Grill Lőrinc bécsi réz-