Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-09-02 / 35. szám

Győri Gyula úgy találja, hogy itt a város egészének közügyétől teljesen eltértünk. Nem indirekt iskolai adóról van szó, a város mint erkölcsi testület igenis segélyt ad az égyes felekezeteknek. Most azonban itt a felekezetek tárgyalnak a város ellen. Egyetlen felekezet sem mutatja ki, hogy mire költi a segélyt, erről ő részletes kimutatást kiván. Megjön az államosítás ideje s akkor az állam az általunk most fizetett egész 13%-ot lefoglalja a törvény szerinti 5% helyett. (Tetszés.) Dr. Kende Ádám bár a hangulat" ellene van a segélyt megtagadóknak, mégis kötelességének tartja felszólalni. Itt tényleg segélyről van szó s nem iskolaadóról. Adózási viszonyok változnak évente s ime a segély elosztási kulcsa változatlan maradt s lehet hogy ma már aránytalan, igazságtalan. A kulcs tehát első sörben újra megállapítandó lenne. Itt ma nem a város érdekeinek vitája, de kultuszvita folyik. A város fizető képességének meg van a határa s nem helyes, hogy egyes felekezetek — mint hallja — a város pénzéből tőkét gyűjtsenek. Egyéb fontos érdekek is vannak mint a kulturális, itt van a csatornázás. (Eláll t eláll 1 kiáltások) hiába eláll ! ezt előbbutóbb meg kell valósítani, a város pénzét ne fecséreljük. (Helyeslés.) Dr. Hoffner azt az indítványt teszi, hogy a kulcsnak ma az ex-lex folytán meg nem állapíthatása miatt akár egész, akár fél segélyt csak egy évre szavazzunk meg. Ne resteljenek az egész segély hívei jövőre is eljönni. Kis József tiltakozik az ellen, hogy egyesek a várost kisajátítsák s kiközösítsék azokat, akik a kulturális érdeket is ápolják. Kikből áll a város? (Egy hang: adófizető polgárokból!) Belőlünk, akik mindegyikünk valamely vallást követünk. Elismeri, hogy magas a pótadó, de minek szállítsák mos1 le, hogy idővel más — a kulturánál nem fontosabb — cimeken emeljük. Azt, hogy minden felekezet megjelent a gyűlésen bizonyítja, hogy nagy elégedetlenséget -keltene a segély elvonása. (Úgy van!) Miután Gaál János felemlíti, hogy tán helyes lenne, ha az egész hitközségi adót a város szedné be, Harmos Zoltán szólal fel nyiltan kimondván, hogy minden oktatást az állam feladatának tart. Nem fogadja el a közforgalmi frázist, hogy mindegy akármelyik zsebünkből fizetjük az iskolaadót, mert a város, ha bizonyos összeget be akar hajtani, többet kell, hogy kivessen s a felesleget fizetők súlyosabban vannak terhelve. De nem is fizet minden adózó polgár városi pótadót. Szenthe János: Állami és városi tisztviselők nem fizetnek pótadót, de hitközségi adót mindenki fizet. A záróbeszédek. Most Gyúr át z püspök élt a zárszó jogával: Ha közügy az iskola, aki vele van, közügyet szolgál. Ne keltsünk zúgolódást a hivek közt s ne keltsünk kétszereset, ha most nem szavazzuk meg az iskolai adót s a pótadó majd újból emelkedik. A kulcs új megállapításának nincs ellene, ez a v. pénztár dolga. Az államosítás az összes egyházi javak szekularizációjával járna s ennek ő nem barátja. A tétel állandósításához nem ragaszkodik, de egész összegben megszavazásához igen. Dr. Kende vádja egyébként a polgármestert éri méltatlanul. Győri elismeri, hogy az iskola közügy, de ne akarjon egy közügy a többinek ártalmára lenni. Dr. Kende kijelenti, hogy ő iem vádolt senkit, de hogy 14 éve változtak az adózási viszonyok s új felosztás 14 éve nem volt, ez tény. Ha volt mulasztás, ez részben a képviselőtestületé is. Utolsónak dr. Antal Géza szólt az ügyhöz. Sajnálattal látja, hogy ez ügyből nem kulturális, de kultuszügy lett s hogy — mint az ingerült türelmetlenség is bizonyítja — nincs meg a kellő tárgyilagosság s meddő a kapacitáció. Tisztázza a két álláspontot, a tanácsét és a felekezeti elöljáróságokét; a harc azon fordul meg: kit terheljen az adóbeszedés ódiuma? A törvény 5%-os iskolai adót ismer, amit a város ezen felül fizet, azzal nem az általános nemzeti kultúrát, de a bár tiszteletreméltó, mégis specifikuson felekezeti érdekeket szolgálja. O nem hive az államosításnak, de annak sem híve, hogy a felekezeti érdekekek e teremben nyerjenek kielégítést. E teremben tisztán a város anyagi helyzete kell hogy irányadó legyen, azért a régi segélyt tartja megszavazandónak, a tételnek állandósítását veszedelmesnek tartja, a várost nem szabad lekötni. (Éljenzés.) Szavazás. Most szavazásra került a sor. Előbb az áll. választmány javaslatára szavaztak (a segély törlése), e mellett a tanácstagok s még 6 képviselő áll fel, tehát elvettetett; felállás útján nagy szótöbbséggel (mintegy 50-en mellette s 20—25-en ellene) elfogadtatott a régi állapot fentartását célzó Gyurátz féle indítvány. A Győri-féle indítvány számadások bekivánása) mellett csak 10 en voltak s így elvetették, magától elesett a pénzügyi biz. (V

2 segély) és dr. Hoffner (egy évre való megszavazás) indítványa. A tárgysor többi pontjai. Talán szükségtelen említenünk, hogy az isk. segély megszavazása után, amit éljenzéssel vettek tudomásul, a terem egyszerre — kiürült. Ami most jön, már nem közügy ! — kiáltották a segély ellenesei, mikor a segélyt megszavazók csoportosan vonultak ki a teremből. Egyszerre lefogyott 25-re a városi képviselők ezáma, a költségvetés többi pontjai mind az áll. vállasztmány javaslata szerint intéztettek el: Az alagcsövezést mindazok terhére, akiknek ^pincéiben viz van, elrendelték, a dijnokok kérelme tárgyában megbizták a polgármestert, hogy az orsz. dijnok-egylet nyugdíjintézetébe felvételük miatt tegyen lépéseket; új v. képviselő választói kerületek megállapítása nem vált szükségessé. Steinberger Lipótnak a vili. biz. tagságáról való lemondását dr. Antal, dr. Lővy és Harmos Zoltán felszólalása után, tudomásul vették, miután tisztába hozatott az is, hogy a vili. gépek szállításánál a Pichler-cég ajánlata azért nem volt figyelembe vehető, mert nem hazai cég s különben is a Ganz-Laug-féle együttes ajánlat olcsóbb volt. A költségvetés tárgyalása. A közgyűlés több tagja szerette volna ugyan, ha a költségvetést — 1/

26 ra járván az idő i— másnapra halasztják, de ebbe a polgármester — minthogy a költségvetés sürgősen felterjesztendő a megyére — nem volt hajlandó belemenni, igy hát — 10 perc kegyelemszünet után — belementek a költségvetés tárgyalásába s a szükségleti részt 7 óra 10 percre, a fedezeti részt 7 óra 11 percre (tehát 1 — egy perc alatt) elvégezték. A költségvetés kapcsán Hajnóczky indítványára a polgármester gyógyítási költségeire 800 K-t szavaztak meg. A többi tételek körül támadt kisebb-nagyobb vitában részt vettek : dr. Lővy, dr. Grosz, dr. Kende, Néhmann, dr. Hoffner, Pados, Kis Ernő, Mácz, Szakács, Bilitz, Ács, dr. Kőrös, Szutter v. képviselők, a rendőrkapitány, a v. főorvos s] a polg. mester; fontosabb változások a költségvetésen a következők történtek: a tűzifa, nyomtatvány, irodai szer stb. kiadásokra ezentúl árlejtés tartandó, a tanács utasíttatik, hogy két 6, illetve 5-5°/(, kamatra elhelyezett kölcsönnél, olcsóbb kamatlábat eszközöljön ki ; az utcaöntözést a v. tűzoltóságra bizták, a hivatásos tűzoltók számának hattal szaporítását kimondták. Megszavazták a hirdetési oszlopok tételét s nem voltak hajlandók utcarendezésre 600 kor.-nál többet megszavazni. Szóltak a prostitúció ügyről is, ennek erélyesebb kezelését sürgetvén. A v. térkép is szóba került, de döntés erre nézve most nem történt. Közben — mint említettük — 7 óra és vacsoraidő lett, minek következtében a fedezeti részt en bloc elfogadták. A teremből kifelé induló v. képviselők még sebtiben csak azt hallgatták meg, hogy a városi pótadó 1906-ra 55*7% lesz (l-l°/

0-al kisebb, mint tavaly). Jenő 658 32, Ev. gyülekezet 633-50, Ev. ref. főiskola 62M4, Weisz Adolfné 616-80, Sebestyén Dávid* 616-53, Csillag Károly 613-13, Lőwenstein Adolf 60471, dr. Rechnitz Ede* 593'—, Stankovauszky Imre 586-82, Tóth László* 575-80, özv. Fischer Adolfné és fia 559-22, Schlesinger Rezső 558-77, Ötvös Sándor 553-—, Kohn Mór fiai 548-60, Koczka László 532, Klein Jónás 531, Ungár Sámuel 525, Weisz Jónás 520-70, Krausz Mór 520-10, Puzdor László 519-50, Ref. egyház 516-36, Mikovinyi Ödön* 516-12, Lövy Adolf 514-76, Klein József 512-90, Néhman Gábor 503-— öz<\ Spitzer Salamonné 495- —, Hátzky Dénesné 494-32, Izraelita hitközség 493-12, Berger Ferenc és fia 490-—, Koritschoner Adolf 485-58, id. Tóth József 476*07, Pápai ipartestület 476- —, ifj. Schlesinger Mór 475' —, Perlaky Géza 474-64, Grósz Ede 472-74, özv. Soós Dánielné 470-20, Nagy István 466-78 kor. § A villamos telep felügyelő bizottsága aughó 29-én a polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen a v. mérnök a harmadik gép felállításához szükséges alapozási munkálatok tárgyában megtartott árlejtésről tett jelentést. Az árlejtés a különböző fajta munkálatokra Q méterenkinti egységárakban történt, a legelőuyösebb ajánlatot (7 tétel közül 5-uél a legolcsóbbat) Besenbach Károly építőmester tette, akinek a munkát a bizottság ki is adta azzal az utasítással, hogy azt haladéktalanul kezdje meg. —A v. mérnöknek, épúgy mint a villamos telep alkalmazottainak megengedték, hogy az áramot ingyen fogyaszthassa, a bevezetés önköltségeit azonban fizetni tartozik. § Yárosi virilisták. A legtöbb állami adót fizető városi képviselőknek 1906-ra érvényes névjegyzékét a városi képviselőtestület csütörtöki ülésében elfogadta. E szerint 1906-ban városi virilisták lesznek: Rendes tagok: gróf Esterházy Mór örökösei 25.905-38 kor., Pápai takarékpénztár 19.42489, Pápa városi és vidéki takarékpénztár 7510 92, Wittmann Ignác 2671*50, dr. Kluge Endre* 2582-16, Eőry Szabó Sándor* 2280*22, gróf Esterházy Sándor 1847, Kellner Vilmos 1731-91, Krausz Gyula 1613, dr. Lövi László* 1425 90, Kellner Dávid 1418-—, Bermüller Alajos* 1415-32, Galamb József* 1370-02, Mádai Izidorné 1369-30, dr. Antal Géza* 1357*28, Barthalos István 1320-10, Steinberger Lipót 1280*60, Irgalmas-rendi székház 1266'28, Bőhm Móric P-J49-22, dr. Kende Ádám* 1227-80, özv. Zarka Dénesné 1160-59, Lippert Sándor 1144-18, dr. Koritschoner Lipót* 1070-60, Sült József 1035-08, Iglauer János 1009 96, Hanauer Béláué 961-66, Saáry Lajos* 960-28, Gyurátz Ferenc 923 59, Báron Jakab 900—, dr. Ferenczy Bernát* 883-36, Kriszt Jenő* 876-86, Karlovitz Adolf* 852--, Körmendy Béla* 800-72, Baráth Ferenc* 799*24, dr. Hirscb * Vilmos 728-88, Kluge Károly 779-84, Braun Ignác 750.20, Obermayer József 747-32, Adamovich Lázár 745'80, Piatsek Gyula* 745-66, Horváth Lajos* 727-56, Somlyóvásárhelyi uradalom 726-96, özv. Kreizler Józsefné 722*38, Beck Zsigmond 716-36, dr. Grósz Lajos* 715*—, Vallenstein Dániel 716-36, Veszprémi káptalan 711-20, Matus György 695 36, Billitz Ferenc* 686-92, Hanauer Zoltán 659'52, Botka * A csillaggal jelzettek adója kétszeresen van számítva. HETI ÚJDONSÁGOK. — Adminisztrátor vármegyénkben. A „Dunántúli Hirlap" azt a hirt közli, hogy a kormány több vármegyébe adminisztrátort nevez ki s az ekként boldogítandó vármegyék között ott lesz Veszprémvármegye is. Mi ugyan úgy véljük, hogy itt egyszerűen a régóta üres főispáni szék betöltéséről van szó, ára igaz, hogy a mai világban főispán és adminisztrátor egyre megy, de véljük, sőt tudjuk azt is, hogy akár főispán, akár adminisztrátor, ennek ami megyénknek törvényhatósága továbbra is" kitart, erélyesen kitart a hazafias ügy mellett. — Új-Pápa. írhattuk volna a címet NagyPápának is, de azért ne tessék megijedni, nem Gross-Wien mintájára Pápának megnagyobbításáról, pl. Borsos Győrrel való kiegészítéséről akarunk soha nem teljesülő ábrándokat szőni, hanem szóin akarunk arról a változásról, amely ezzel a mi kis városunkkal így szeptember első napjaiban megesik. Egészen új város, nagy város lesz ilyenkor Pápa. A nyáron át szinte kihalt utcák megélénkülnek, amerre néz az ember: jövés-menés, sürgésforgás látható, a boltok megtelnek vásárlókkal, a fiakkerek nem üresen robognak végig az utcákon, közkedvelt bárkánkon pedig leeresztik a „Megtelt" táblácskát (képzeletben, mert táblácska^ nincs). Megjöttek a diákok! Ez által jő létre Uj Pápa, ez által veszti el városunk kisvárosi jellegét. De a vidám múzsafiak és lányok nemcsak élénkséget, forgalmat hoznak ide, hanem fontos tényezői ők városunk közgazdasági életének. Lapunk egy statisztikus barátja kiszámította, hogy csak a kollégium idegenből jövő ifjúsága (gimnázisták, theologusok) évente lakbér, ellátás, ruházat cimén 60 -100.000 forintot költenek el itt Pápán. És ez csak a kollégium! Hát még ha hozzá vesszük a tanítóképezdét, a zárdát, a ref. leányinternátust stb., melyek növendékeinek jórésze szintén vidékről való, akkor .rájövünk, hogy Pápa város lakosságának elsőrendű jövedelmi forrása — az iskolák. De nemcsak a materiális, meg a hiúsági szempont az, amiért örömmel üdvözöljük a falaink közé megtérő ifjúságot. Nemcsak azért örülünk nekik, mert általuk lesz Pápa naggyá és — ha nem is gazdaggá, de mindenesetre — gazdagabbá, mint különben, örülünk nekik, mert ők hozzák meg a mi rideg reális életünknek a költészetet, az ideálizmust. Az ifjúság üdesége, csapongó jókedve, az a falusi illat, mely velük együtt beárad városunkba, be a szobák belsejébe, ez adja meg szeptember első napjainak a maga különös varázsát, mely talán az ország egy városában sem teljesebb és erősebb, mint ebben a mi kis iskola-városunkban. — Új honvédkerületi parancsnok. Gaudernak József altábornagy helyét a héten betöltötték. Az V. székesfehérvári honvédkerület parancsnokává Nyiri Sándor volt honvédelmi miniszter neveztetett ki. Az új parancsnok a kerületébe tartozó honvédezredek felett jelenlegi gyakorlati helyükön tartotta meg első szemléjét.