Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-08-26 / 34. szám

Díjnok — irnok. A városnál alkalmazásban levő díjnokok kérvényt nyújtottak be a képviselőtestülethez anyagi helyzetük javítása tárgyában. Előadja a kérvény, hogy midőn az 1902. év nyarán a képviselőtestület a városi szervezeti szabályzatot módosította egyszersmind általános fizetésrendezést vitt végbe. E fizetésrendezés érintette a tisztviselőket, a rendőröket, a szolgákat, de nem segített a városi díjnokok helyzetén. Ok még ma is a régi állapotban vannak. Fizetésük nem emeltetett, lakbérük, nyugdíjuk nines, korpótlék igényük, drágasági pótlékuk nincs s ennek következtében csak tengődés életük, öregségükre pedig a legsivárabb jövőnek néznek elébe. Kérelmük oda terjed, hogy mint azt már más városok és törvényhatóságok megcselekedték, díjnoki alkalmaztatásuk Írnoki állássá szerveztessék át 8 a jövő évi költségvetés keretébe fizetésük, lakbérük és eddig eltöltött szolgálati éveik arányában korpótlék is állíttassák he. A városi díjnokok eme kérvényét a költségvetés keretén belül a f. hó 31 diki közgyűlés fogja elintézni, ép azért idején valónak találjuk, hogy a dologra nézve véleményünket nyilvánítsuk. Nem akarjuk ab ovo Ledae kezdeni. Nem szándékozunk beszélni a megélhetésnek folytonfolyvást fokozódó nehézségeiről, nem az általános drágaságról, melynek súlyát minden foglalkozásbeli ember egyaránt megérzi, ezek mind közismert dolgok. Közismert dolog az is, hogy a társadalomnak minden rétege abban a harcban, mit a megélhetésért vív, immár sok tekintetben számbavehető eredményeket ért el. így pld. a munkásosztály helyzete — első helyen saját összetartásuk és állandó akciójuk folytán, de az állam által létesített intézmények révén is — az utóbbi évtizedben jelentékeny javulást mutat. A tisztviselők, értjük az állami tisztviselők csak nemrégiben részesültek fizetésemelésben. A megélhetésért való küzdelemnek hullámai megérintették a díjnokokat is, akik az — államiak t. i. — országos szervezkedésük akciója által akarnak tűrhető helyzetbe jutni. Ez az országos akció a vidéki — nem állami — díjnokokra nem terjed ki s így ezek kénytelenek önerejükből tenni valamit saját érdekükben. A díjnoki állások legtöbbször egyszerű másolói állások. Ezek végzése tehát első sorban fizikai munkát igényel. Azonban a mi városunknál — ez személyes tapasztalatunk — akárhány oly díjnoki állás van, mellyel némi csekély önálló hatáskör is kapcsolatos, viszont mindegyiknek viszonyok között csekély napidíjakból megélni, viszont a humánus érzés sugallja, hogy azt, ki éveken, tán évtizedeken át a városnak szolgál, nem szabad vénkorára koldulni hagyni. Hisz nálunk a rendőrségnek van nyugdíja, van a szolgaszemélyzetnek, csak megérdemlik a díjnokok is, hogy róluk úgy gondoskodjunk, mint a szolgákról és rendőrökről, amely utóbbiak működéséhez pláne igen sok kritikai megjegyzést lehetne fűzni. Egyedüli kérdés az, hogy pénzügyileg a város belemehet-e a díjnoki állásoknak irnokivá átszervezésébe? A várospál jelenleg levő nyolc díjnok összesen naponta 20-80 K fizetést kap, szervezve van azonban, de jelenleg betöltve nincs egy kilencedik állás is. A napidíjak összege e szerint 23 K, vagyis évi kiadás 8577 K. Abban a véleményben vagyunk, hogy ha a díjnoki állások helyett irnokiak lennének, akkor a biztosított helyzetben levő 8 irnok kész örömmel és könnyedén elvégezné a kilencedik teendőit is. 8 írnoki állást, négy II. osztályút évi 9G0 K fizetéssel és 200 K lakbérrel = 1100, összesen 4400 K, négy III. osztályút (á 800 -}- 200 összesen) 4000 K-t véve kombinációba, a város e fizetéseknél, ha pár száz K-t (legfeljebb 300-at) korpótlék gyanánt hozzá is csapunk, még meg is takarítana bizonyos összeget. Áldozatot csupán a nyugdíj alap kellene hogy hozzon. Hogy azonban ez ne vétessék nagyon igénybe, arról helyes előrelátással ugy kell gondoskodni, hogy elaggott férfiakat — mint a múltban akárhányszor — ne alkalmazzunk ez állásukra. Alkalmazzunk olyanokat, kik a nyugdíjba annyit fizetnek be működésük ideje alatt, hogy majdan a nyugdij-alap minden megrázkódtatása nélkül lesznek nyugdijazhatók. De az alkalmazásba a jövőben belépőktől meg kell kivánnunk az I. osztályú írnoki álláshoz való minősítést, s ha ez meg van § A sertós-yágóllid városunkban régóta érzett nagy szükséget képez. A pozsonyi állategészségügyi főfelügyelő közvetítésére a vágóhid terveinek készítését — egy évvel ezelőtt — a Nieholson cég vállalta magára. E tárgyban a múlt hét végén a polgármester Budapesten járt s a gyáros-cégnél a tervek készítését megsürgette. Kilátás van rá, hogy a tervek most már hamarjában megérkeznek s ezek alapján tájékozódván a hozzávetőleges költségekről, a kivitel módozatairól is tárgyalni lehet. § A villamos telep felügyelő-bizottsága f. hó 24-én délután 4 órakor Mészáros polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés első tárgyaként a polgármester bemutatta Iglauer István főmérnöknek egy levelét, melyben a városnál viselt szakértői állásáról lemond, kijelentvén, hogy a telep üzembe helyezése után tett szolgálataiért semminemű igényt nem támaszt a város ellen. Minthogy a levél szövegéből a város nagy érdemeket szerzett szakértőiének ez elhatározását a bizottság megmásíthatatlannak látta, teljes elismeréssel kiváló érdemei iránt levelét tudomásul vette, megbízta azonban a polgármestert, hogy fontosabb esetekben Iglauer főmérnök tanácsát lehetőleg kérje ki. A villamos telep tisztviselőinek a bizottság megengedte, hogy lakásaikba az áramot bevezessék és ingyen használhassák, a szerelési anyag önköltségét azonban megtéríteni tartoznak. A telepen szükségessé vált vízvezetéki bevezetés és tűzcsap felállítás, továbbá esőviz elvezetésre és a felállítandó gép befolyó csövének elkészítésére 1841 koronát kiutaltak. Kiutaltak továbbá a Ganz cégnek a gyenge áramú vezetékek óraberendezéséért 2038 korona 79 fillér. § Árlejtés. A villamos telep új gőzgépének alapozási munkálataira ma d. e. árlejtés volt a városházán Csoknyay főjegyző és Révész v. mérnök előtt. A legolcsóbb ajánlatot Besenbak Károly építőmester tette. § Egy betegsegélyzö pénztár körül. A városi tanács mai ülésében a Perutz-testvérek w . , -gyáros-cég egy kérvényét tárgyalta, melyben a multa megüresedés esetén való természetes előléptetés i , , , . ° 1 Kori tanácsvégzessel szemben annak a kimondását vannak oly teendői, mely nagyobb intelligenciát feltételez. A városi díjnokok közül akárhány van ennek folytán olyan, kinek az Írnoki álláshoz elő- házakig és innen a malmokig vezető útvonalnak révén a korpótlékoknak a II. és III. osztályú Írnoki helyeken való igénybe vétele aránylag igen csekély lenne. így nyerne a díjnok-kérdés humánus s amellett a város pénzügyi helyzetét sem alteráló megoldást. —őr— A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. évi augusztus hó 31-én d. e. 10 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorral: 1. A legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1906-ik évre szóló névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottságnak jelentése. — 2. Több pápai lakosnak kérelme a felsővárosi temetőtől a hamuirt törvényes kvalifikációja meg van, sőt működnek ott írnokokként többen érettségi bizonyítványnyal kezükben. Valaki erre azt mondhatná, hogy akinek érettségije van, menjen egyetemre, tudományos pályára. Igen ám, ha nem lenne oly zsúfoltság itt, ami éppen nem kecsegtető reájuk s ha nem látná az ember, hogy 200 ?nunkanélküli mérnök jár a fővárosban s hogy egy díjjas joggyakornoki állásra négy éven át el kell várni. Másrészt viszont van arra is eset, hogy némelyek — szerencsésen bejutván valahova — csak érettségivel a kezükben magas hivatalnoki állásba juthatnak állami alkalmazásban. Elérni VII —VIII. fizetési rangosztályt érettségivel s örökre 1 frt 30 kros dijnokként tengődni ugyancsak érettségivel, ebben nincs igazság, azt mindenki beláthatja. De belátja mindenki azt is, hogy akik kisebb kvalifikációval birnak, azok sem képesek a mai jókarba helyezése tárgyában. — 3. Jelentés a sertéspiac érdemében. — 4. Az orsz. magyar kereskedelmi egyesület pápai fiókjának javaslata egy vásár engedélyezése tárgyában. — 5. A pápai négy hitfelekezet kérvénye az eddig élvezett segélyösszegnek újabbi/megadása iránt. — 6. Városi tanács javaslata Salv István illetősége ügyében. — 7. Hoffmann Hermán és Ruzicsek Sámuel pápai lakosok az országos vásártérre megállapított helypénz törlése tárgyában. — 8. Több pápai lakosnak kérvénye vízlevezető csatorna készítése iránt. — 9. A képviselőtestületi tagok választó kerületének megállapítása. . — 10. A szervezeti szabályzat 69. és 105. §-ának módosítása, illetve még nyolc írnoki állás szervezése, egyúttal a díjnoki állások beszüntetése. — 11. A pénzügyi bizottság beterjeszti az 1906-ik évre összeállított költségvetést. kérte, hogy a betegsegélyzö pénztár felállítását addig elhalaszthassa, míg a minisztériumhoz intézett felterjesztése elintézést nyer. A tanács fenntartván előbbi határozatát, a kérvényezőt elutasította, illetve a kérvényt felebbezésnek tekintvén, az alispánhoz terjesztette fel. Tekintettel azonban arra, hogy a pénztár szeptember 16-ig felállítandó, a tanács sürgős elintézést kér. § A pénzügyi bizottság folyó hó 24-én Bermüller Alajos elnöklete alatt tartott üléséből a közgyűlésre kerülő tárgyak közül a felső városban a hamuházaktól a malmokig vezető út jókarba helyezésére nézve azt a javaslatot teszi, hogy ez a pénztármaradványból fedeztessék; a vásártéri italmérési helypénz leszállítását, illetve a szabályrendelet ily irányú módosítását a bizottság nem véleményezi. § Hirdetmény. A jövő 1906. évi íközségi közmunka összeirási és kivetési lajstroma f. évi aug. 27-től fogva 15 napon át a számvevői hivatalban közszemlére kitéve lesz, a netáni észrevételek ezen időtartam alatt a polgármesteri hivatalnál előterjeszthetők. Pápa, 1905 aug. 22. A városi hatóság. TARKA ROYAT. A világlátott ur újból tapasztaf. Nem is hívtam s Ő ismét megjelent. Nagyon szereti városunkat. Ott nyaralt ama híres, régtől híres Abderában, melynek nevezetességeiről már könyvet is irtak, ott nyaralt és élvezte a csöndes nyugalom napjait. Ám a tapasztalatok után való vágy és a tudásszomj nem hagyta nyugodni és jött, hogy e szomjat a Pápán tapasztalhatók forrásának üde vizénél oltsa el. Jó és szép munkáért és kitűnő szabásért több kiállításon érmekkel kitüntetve ! m » YAGO 1 > i:zso első pápai férfi-divatteracie. Pápa, Fő-tér, 353. sz. áV Mindennemű férfi-ruhák szolid áron mérték szerint készíttetnek. Jó nagy műnk ás szabósegédek felvétetnek.