Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-08-19 / 33. szám

segélyezésük jóval többe kerül a pénztárnak, mint amennyit a tagok ide befizetnek. Maga a gyár is óhajtja a különválást s külön pénztárának alapsza­bályait felterjesztette a minisztériumhoz, honnan azok több rendbeli módosítással visszaérkeztek. A módosí­tások ellen a gyár a minisztériumhoz előterjesztéssel kiván állni s ennek elintézéséig a pénztár felállítá­sát elhala3ztaná, viszont a ker. pénztár sürgeti, hogy az haladéktalanul állíttassák fel, mert az újabb miniszteri intézkedés megérkeztéig eltelhet egy év is és ez alatt a ker. pénztár érzékenyen károsodik. E tárgyban f. hó 17-éü Csoknyay v. főjegyző előtt volt tárgyalás, melyen a Perutz-céget Gerstl Leó igazgató és Steinberger Lipót gyári ügyész, a ker. betegsegélyzö pénztárt Viz Ferenc elnök, Halász Mihály ellenőr és dr. Fehér Dezső h. pénztári ügyész képviselték. A tárgyalás folytatást és befejezést a tegnapi tanácsülésben nyert, hol kimondták, hogy a Perutz-gyárnak szept. 16 ig haladékot adnak a pénz­tár feállítására, ha addig nem állítanák fel, maga az iparhatóság gondoskodik felállításáról ; amíg a gyári munkások a ker. betegsegélyzö kötelékébe tar­toznak, utánuk az eddigi 2% helyett 5°/ 0-os illeték fizetendő. § Építkezési engedélyt nyertek a héten: Tömör Pál az Arany János utcán földszintes lakó­házra, Végh József a Hunyady János-utcán föld­szintes lakóházra. TARKA ROYAT. A béketárgyalás. Megkezdődött, sőt folytatódik (Ha eddig vége nem szakadt) A béketárgyalás, amelyről Olvasni jól esik sokat. Igaz, hogy Witte és Komára S a többi béke-bajnokok, Kijelentették Reuter útján: „Amit beszélünk, az titok" ; De mivelhogy olvasni róla Okvetlenül kell, sőt muszáj. Naponta olvassz róla cikket Hosszabbat, mint egy hölgy-uszály. S a cikkekből megtudni mindent Mi fontos és mi izgató, Hogy merre lóg a muszka zászló S a japán merre látható. A béketárgyaló teremben Hogy melyik úr nem ül fölül, Hogy Witte meggyőzé Komúrát, Hogy jobbra ül, ha balra ül. Hogy a négy muszka béke-bajnok Mást nem tesz, egyre mosolyog, S csak ennyit árul el az arcuk: „Ez ám a kedélyes dolog." Hogy nem szól, de úgy néz az űrbe A négy szalónruhás japán, Mint akinek, ha volna vérük, Az orruk vére folyna tán. De nincs vérük, felforrna máskép Hallván a messze Nyugaton, Mit keleten nem vettek észre, Hogy a muszka — nagyhatalom. S az ékes nagyhatalmi állás Nem tűrhet némely pontokat, Miket a kishatalmi állam Bőrtárcájában tartogat. Elismer közben mindegyik fél, A másikról mindent, mi jó, S folyik vidáman az ebédnél A kedves béke-dáridó. Míg egyszer szóba nem kerül majd Mi a muszkának fájni fog, Mikor majd Witte béke-doktor Többé vigan nem mosolyog, De feljaj dúl szivén találva S Reuter fülébe így kiált: „Fizetnélek, ha volna honnan, Csekély negyedfél milliárd!" S nyilvános lesz e pontozatnál, Mindaz, mi eddig még titok, S szelek szárnyán száguldanak szét A hires béke-bajnokok. S előbb, semmint hónukba érnek, Mandzsúriában dúl a harc, S az ékes nagyhatalmi állást Eléri pár újabb kudarc. André. HETI ÚJDONSÁGOK. — Augusztus 18. I. Ferenc József király születésének 75. évfordulója alkalmából a plébánia­templomban ünnepélyes Tedeum volt, melyet dr. Jankovich Tihamér káplán celebrált. A tem­plomban a polgári hatóság Üzente János városi főügyész, a honvédhuszár-tisztikar Ötvös Imre al­ezredes vezetése alatt megjelent. — A huszárság számára külön tábori mise is volt, melyet Kis István káplán mondott. A kivonult három század legénységét Puskás József százados vezényelte. A tisztikar délben a Griíf-szállóban diszebédre gyűlt egybe, melyen Ötvös alezredes hazafias felköszöntő­ben éltette a legfőbb hadúrt. — A király születése napja alkalmával a középületeken lobogó lengett, magánházak közül alig egy-kettőn tűzték ki a nem­zeti öröm külső jelét: a zászlót. Haj! nehéz öriilni ) mikor a szivek telve vannak keserűséggel, csak fohászkodni lehet belsőséges szívbéli fohásszal az Úrhoz: ihlesse meg szent ihletével az uralkodó lelkét, hogy értse meg végre a nemzetet, mely — súlyos megpróbáltatása közepette is — alatt­valói hűségben ragaszkodik a patriarkhák korát megért fenkölt személyéhez. — Nagyboldogasszony. Kedden volt napja Nagyboldogasszony ünnepének, mely alkalomból a kath. hivek nagyszáma kereste fel a nagytemplomot, hol az ünnepi misét dr. Jankovich Tihamér végezte, ugyanő tartotta a szent beszédet is ; mise alatt az irgalmas nővérek polg. leányiskolájának növendékei énekeltek Szentgyörgyi Sándor karnagy vezetésével. — A Szentbenedek-rend temploma is zsúfolásig meg­telt hívekkel, itt ugyanis a templom védőszentje ün­nepének évfordulója alkalmából búcsút tartottak, délben pedig a rendházban ünnepi ebéd volt. — Belópéb a függetlenségi pártba. Kauj­man Géza, csóti plébános, az ugodi kerület ország­gyűlési képviselője, aki eddig pártokon kívül állott e héten belépett a függetlenségi és 48-as pártba_ Kaufmannak a képviselőházban a tavasszal tartott hazafias beszéde után e lépése előrelátható volt. Mint értesülünk, az ugodi kerület képviselője szep­tember 3-án beszámoló beszédet tart, amikor állás­foglalását választói előtt is megokolni fogia. — Esküvő. Dr. Koritschoner Lipót ügyvéd, társadalmunk előkelő tagja, városi közéletünk egyik vezérférfia, folyó hó 27-én tartotta esküvőjét özv. Ledofszkyné Henriette úrnővel Nagy-Kanizsán. — Szombathelyi dalosverseny. Régi dal, régi dal — hires dalosokról, akik mindenütt vannak, csak Pápán nincsenek. A régi dalt tavaly is eldaloltuk s neveztessünk bár vén cigánynak, aki mindig ugyanazt a nótát fújja, idén is elzengjük bánatunkat a felett, hogy Pápán nincsen dalegylet, daltársulat, dalkör, szóval bármily néven, de az emberek egy oly cso­portja, amely állandóan, hivatásszerűleg kultiválja a zene-művészetek legkülönbjét: az éneket. Ilyenkor augusztusban, mikor országos szép ünnepélyen verse- | nyeznek a különböző városok dalosai az igazi művészi babérért, mindig fájdalommal nélkülözzük a verseny­zők sorában Pápa városát. Hát csakugyan nem lehetne Pápán a dal nemes kultuszát megalapítani ? Egyedül és kizárólag a ígfce-versenynél kívánunk maradni, a dalveisenyt mindenkorra másoknak en­gedjük át ? — A szolgabírói liivatal köréből. Bélák Lajos főszolgabíró, letelvén szabadságideje, a héten átvette a főszolgabírói hivatal vezetését. — Kör­mendy Béla tb. főszolgabíró a héten kezdette meg négy hétre terjedő szabadságidejének élvezését. — Vármegyénk monográfiája. A Közgazda­sági Szemle, melyet a magyar közgazdasági társulat ad ki, legutóbbi füzetében közli Kis Ernő, főgim­náziumi tanártól Veszprémvármegye gazdasági le­írását. A monográfia különben külön lenyomat alak­jában is megjelent és tizenötödik azon megyei mono­gráfiák között, melyet ugyancsak a közgazdasági társulat bocsát közre a magy. tud. akad. nemzet­gazdasági bizottságának támogatásával. — Gyalog a föld körül — 3 év alatt. Érdekes utas járt csütörtökön városunkban ; egy fiatalember, aki fogadásból három év alatt az egész földet bejárja. A kalandos vállalatot végrehajtó ifjú magyar gyerek, Fibinger Imrének hívják é3 mielőtt útjára elindult, műegyetemi hallgató volt Zürichbm. Eddig 90Ü0 km. utat tett meg, s minthogy az 1905-re esedékes túrból aránylag már csak kevés van hátra, most pihenőt tart Budapesten, honnan egy napra látogatóba Pápára is lerándult. Itt volt alkalmunk vele találkozni és beszélni, amikor is el­mondta, hogy a kalandos útra fogadásból indult egy krajcár pénz nélkül. Abból él, amit képes levelező­lapjaiért kap; beszél németül, franciául, az eddig bejárt vidékeken könnyen boldogult tehát, de hogy majd Ázsia belsejében hogy boldogul, azt nem tud­juk. Látva a csinos, erőteljes fiatalembert s hallva kiváló intelligenciáról tanúskodó beszédet, mi való­ban sajnáltuk, hogy komoly munka helyett ilyen kósza vándorlásra adta fejét. Mert ha valaki tudo­mányos kutatás céljából megy ismeretlen tájakra talán élete veszélyeztetésével is, azt értjük, de tisz­tán kóborlással tölteni az időt valódi cél nélkül, no mi ezért nem tudunk lelkesedni. Egyébként, ha az a bizonyos zürichi társaság, amely most Fibinger gyalogútjairól küldött levelezőlapok s minden állo­máson hatóságilag igazolt turistakönyve révén ellen­őrzi útját, csakugyan nem csapja be a mi piros­fehér-zöld mellszalagos magyarunkat s ha szerencsé­sen végére ér útjának, csakugyan kifizeti ama bizo­nyos 60,000 koronákat, akkor mi csak gratulálni tudunk neki a dicsőséghez s — a pénzhez. — „TIROL" SZÁLLODA. Tehát többé nem Szálloda a Tirolhoz, még kevésbbé Hotel zum Tiroler, hanem egyszerűen, magyarul és magyarosan : „TIROL" SZÁLLODA. Helyesen van, jól van így. Ajánljuk a példát a kétnyelvű feliratokkal (talán csak nem) dicsekvő két nagyobb szálloda figyelmébe. — Birtokváltozás. A gróf Eszterházy Sándor­féle mezőlaki és szélmezői uradalom bérlőt cserélt, amennyiben Blau Sándor eddigi bérlőtől Szóld Lajos pozsonymegyei gyáros és nagybirtokos vette át a bérletet s amint halljuk, különféle gazdasági gyára­kat szándékozik felállítani, így legközelebb gazdasági szeszgyárat szervez. — Ugyancsak gazdát cserélt a békási gazdaság is, itt Seenger Elemér volt bérlőnek Kovács Antal az utódja, aki birtokával kapcsolato-i san sajtgyárat fog létesíteni. — Búcsújárás. Nagyboldogasszony alkalmá­ból városunk kath. hívei közül igen sokan vettek részt abban a zarándoklatban, amely vasárnap reg­gel indult el, hogy felkeresse a csatkai búcsújáró helyet. Innen áhitatatosságuk elvégzésével kedden délbe indultak vissza és szerdán este érkeztek meg. — Pápaiak — fürdőn. Sokan azt mondják, hogy pápai embernek fölösleges fürdőre mennie, mivelhogy Pápánál különb fürdőhelyet keresve sem lehet találni. Hiszen némi igazság van ebben, a Tapolcza csakugyan pompás hideg fürdő, a Kishegy­ben, a parkban, meg az Erzsébetligetben árnyék és jó levegő is van, de azért, hogy Pápa amolyan igazi fürdő lenne, az mégis kissé merész állítás. Csak városban vagyunk azért mi nyáron is Pápán, hiába akarnók városunkat két-három hóra fürdőnek elő­léptetni, aki meg a Kishegyben van, az ugyancsak sokat kénytelen nélkülözni az igazi fürdőhelyek

Next

/
Thumbnails
Contents