Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-08-05 / 31. szám

19( 5. augusztus 5. PÁPAI HÍRLAP. volna föl jól berendezett kórházat.,De még magánosok én erkölcsi testületek sem. Ami pedig azt illeti, hogy női kórházunk minden tekintetben megfelel a követelményeknek, én a fekvését sem tartom már szerencsésnek. Oly poros részen van az, hogy egébzségügyi szempontból is szó férhet hozzá. Bármint forgassuk is a kérdést, a városnak a Martonfalvay-telekre legutóbb hozott határozata nem tolt el megnyugvással. S félünk, hogy el jő az idő, amikor ezt is megbánjuk, amint megbántuk, hogy Pápa helyett a vat-uti gócpont Kis-Czellbe került. Csakhogy akkor kellő területet nem adtunk a vasútnak, most pedig azt a hatalmas és a kórházra igen alkalmas területet dobjuk el magunktól. r. 1. Iskolai értesítők. IV. A r. kath. hitközség iskolái. Egész kis hadsereg, mintegy másfélezer növendék nyert oktatást a r. kath. hitköz-ég iskoláiban. A kisded-óvótól az elemi, polgári és ismétló'-iskolákon át a tanítónőképzoig, tehát a közoktatás minden fokán vannak a hitközségnek megfelelő intézetei, melyek együttes értesítőben számolnak be 1904 — 5. tanévi működésükről a nyilvánosság előtt. Az értesítő első része az irgalmas nővérek vezetése alatt álló leányiskolákat ismerteti. A tanítónőképző intézet csak jövfíre, az első tanképesítő vizsgálat utón fog érte>ítőt kiadni, de a tanítónőképző-intézet ad alkalmat az értesítőnek arra, hogy a gyakorló elemi iskola jelentőségét fejtegesse, megemlítvén, j hogy az elemi leány-iskolának valóságos lendületet adott az a körülmény, hogy a tanítónőképző-intézet | tanárai és tanítójelöltek benne a nevelés és módszertan i újabb vívmányait alkalmazzák. Az iskolaszék tagjainak névsora s a tagok i iskolalátogatásáról szóló kimutatás nyitja meg egyéb- 1 ként az érte-ítőt, melynek a leányiskolára vonatkozó j adataiból első sorban a lantestület körében történt i változásokról értesülünk. A tantestület új tagjaiként működtek ez idén : dr. Ujwiry Endre, Pu-chmann Ida, Puschmann Virgilia és Trstyánszky Mária. A tanév a rendes mederben folyt. Az egészségügy a polgáriban semmi kiváuni valót sem hagyott fenn, az elemiben — mint a város összes elemi iskoláiban 3 és féi hónapon át a kanyaró miatt nem volt tanítás. A vallásos élet jelentős mozzanata gyanánt a Mária-congregatio megnyitását emeli ki az értesítő. A szokásos egyházi és hazafias ünnepeket mind megülte az intézet. Az intézet felszerelése vétel és got, ahol megpihenhessek ! Közönnyel fordultak el tőlem. S midőn kinosan felkiáltottam : „e nagy világon egyedül s elhagyatva vagyok !" halk, suttogás üté meg füleimet. „Keresd fel a Tengert, a kék szemű, hul lámkeblü óriás tán oltalmába vesz" suttogta védő' szellemem. S én jöttem, mint a kitagadott s Te valóban védelmedbe fogadál. Jöttem, mint a hajótörött, Te fölvevél habjaidra, ismét révpartra juttattál. Jöttem, mint a játékos, ki mindenét veszté; Te mindent visszaadál nekem Jöttem, mint a száműzött; Te új hazába vezetél. Jöttem, mint a meghasonlott; Te visszaadál önmagamnak. Jöttem, mint testi és lelki szenvedő; Te megmentél kinaimtól. Csodák és rejtelmek hazája, n igyság és erő forrása, fönséges tünemény : örök tenger! mivel fizessek én Neked ? Fogadd könnyemet, sóhajomat, megmérhetetlen hálámat, rajongó szeretetemet! ajándékozás utján idén is szépen gyarapodott. A kiskedóvó és elemi leányiskolái tantestület 14, a polgári leányiskolá é 13 tagból állott. A növendékek névsorának kimutatásából látjuk, hogy az elemi iskola még mindig küzd a túlzsúfoltsággal: az I. A) osztályban 112, a II. B) o.-ban 79, a III. o.-ban 83 növendék volt. Beiratkozott egyébként az elemibe 593,* az év végén volt 514 tanuló, köztük előmenetelre 85 kitűnő, 106 jeles, 131 jó, 119 elégséges és 72 elégtelen. A polgári iskolai tananyag kimutatás után — mely természetesen az állami tantervvel egyező — a növendékek névsora következik. A polgáriba felvétetett 130 növendék, év végén volt 118, köztük r. kath. 115, ág. hitv. ev. 3; magyar anyanyelvű 119, német 7, tót-horvát 1 — 1; helybeli 50, vidéki 68. Kitűnő tanulók voltak, az I. o.-ban: Gerecs Anna, Tegyei Vilma; a II. o.-ban: Hanauer Erzsi, Schrantz Anna; a III. o.-ban: Italuk Anna; a IV. o ztályban: Kalmár Mária, Kovács Margit, Molnár Anna, Molnár Róza, Pakrócz Vilma, Pethő Anna, Velits Olga. A növeudékek szorgalmára vall, hogy elégtelen osztályzatot mindössze hárman kaptak. Az értesítő második része a róm. kath'. elemi fiúiskoláról számol be. Ez intézet tanítótestülete 12 tagból állott, új tagként működött Kis István segédlelkész és Grátzer János tanító. Az év történetének adataiból kiemeljük a tantestület ama helyes intézkedését, hogy a kanyarójárvány miatt a tanítás több hónapon át szünetelvén, az így keletkezett hiány pótlására a tanórák számát minden osztályban, hetenként 6 órával megtoldotta, a záróvizsgákat a tanév utolsó napjaibau tartotta s a szokásos iskolai ünnepnapokon rendes előadásokat tartott, a nap 'jelentőségét a tanítás keretében ismertetvén. A tantestület minden hóban tanácskozmányt tartott, mellyel mintaszerű előadások vagy felolvasások voltak kapcsolatosak. Az iskola jótevőinek lisztája zárja be a tanév adatait. Az elemi fiúiskola 10 osztályába (az I.—IV. osztályok párhuzamosak voltak) összesen beiratkozott 548 tanuló, év végén vizsgát tett 485. Népesebb osztályok voltak az I. B) 72, a II. A) 63 és a III. B) 59 tanulóval, a VI. o.-ba csak 11-en jártak. Előmenetelre nézve: kitűnő 30, jeles 75, j) 166, elégséges 150, elégtelen 65=l3'4%, jó tanításeredmény. — Az ismétlő tiuiskola eiső osztályának 49, II. és III. osztályának 68 tanulója volt. Ha még megemlítjük, hogy a róm. kath. iskolák igazgatója Kriszt Jenő plébános, a zárda ló'nöknője Klein Caudida, az elemi fiúiskola igazgatótanítója Mátz József együttesen adták ki az értesítőt, be is fejezhetjük az ismertetést. V. Az izr. hitközség iskolái. Az izr. aut. orth. hitközség polgári fiúiskolájának és elemi iskolájának együttes értesítőjét az az iskolaszék megbízásából Schor Ármin polg. isk. igazgató állította össze. Az értesítő első helyen Schor Ernő polg. isk. tanárnak értekezését közli „Összegyűjtött széljegyzetek a polgári fiúiskoláról" cimen. A széljegyzetek egy gondolkodó főnek helyes meg figyelései, s vonatkoznak főleg arra az alárendelt szerepre, mire a polgári iskolákat a középiskolák mellett kárhoztatják. Arról, hogy a polg. iskola különleges célja az ipari és keresk. pályákra való előkészítés, megfeledkeznek s a polg. iskola csak átmenetül szolgál a középiskolához. Ezt elősegíti tantervének kiforratlan volta is, melyben a számtan és mértau tanítását kellene főleg a mainál intenzívebbé tenni. Az ötletesen megirt kis értekezés valóban érdemes az elolvasásra. Az értesítőt magát az elemi és polgári fiúiskola felügyelőségének névsora nyitja meg. Az iskolaszék élén dr. Steiner J izsef v. főorvos áll. Az iskolai élet a rendes keretek közt mozgott. A hazafias ünne pélyeket mind megülték. Közli az értesítő Schor Ernőnek március 15 én tartott alkalmi beszédét. Az intézet növendékei Blau Henrik vezetésével tanulmányi kirándulást is tettek Ajkára, megtekintvén az ottani kőszén bányát és a Koschuchféle üveggyárat. A könyvtárak, tanszerek jelentékenyen gyarapodtak. Az intézet tanítótestülete 17 rendes tanerőből és 3 hitoktatóból állott. A polgári iskola tanítás tervének kimutatása után a növendékek érdemsorozata következik. Kitűnő tanulók voltak az I. osztályban : - , a II ban : Gerstl Ignác, Deutsch Oszkár, Knrein Jenfí, a III-ban : Jakobovits Aladár, Kuttner Viktor, Seelenfreund Albert, a IVben : Lnng Gyula. A polgári i>kolába beiratkozott összesen 109, évvégén volt 107 növendék. Vallásra: 79 izr., 16 r. kath., 6 ev. ref., 8 ág. h. ev.; anyanyelvre: 105 magyar, 3 német, 1 tót; előmenetelre: 7 kitűnő, 20 jeles, 39 jó, 27 elégséges, 14 elégtelen = 13%, kedvező eredmény. A növendékek közül 54 volt pápai, 14 veszprémmegyei, a többi 9 különböző megyéből, főleg sokan Sopronból. Az elemi leányiskolának 166, a fiú-iskolának 165 tanítványa volt. Az osztályok létszáma 37-től 47-ig, itt tehát nem lehet szó túlzsúfoltságról, ami kétségtelenül a tanulmányi eredményt is kedvezően befolyásolta. Előmenetelre a leányiskolábau volt 27 kitűnő, 34 jeles, 43 jó, 31 elégséges, 21 elégtelen, a fiúiskolában 17 kitűnő, 35 jeles, 47 jó, 44 elégséges, 22 elégtelen, a kitűnők számaránya bizonyítja, hogy a lányok általában jobb tanulók, mint a fiúk. A bukottak összes száma 43=129%, ami a tanítás kedvező eredményét bizonyítja. A jövő évben használandó tankönyvek jegyzéke, tantervkülönbözeti vizsgákról, a felvételre vonatkozó tudnivalókról szóló tudósítás zárja be az áttekinthető módon összeállított értesítőt. * Az ev. ref. főgimnáziumról szóló múlt heti értesítő-ismertetésünkből kimaradt a jeles tanulók névsora, amit. — mint a többi intézeteknél is tettük — pótlólag itt közlünk: jelesek az I. osztályban: Cseh-Szombathy László, Szűcs Lajos, Weisz Lipót, Tamás Károly; a II. o.-ban Blum Lajos, Győry Elemér, Horváth Sáudor, Kis László, Mokos Kálmán, Schischa Miklós, Szalay Ferenc, Tihanyi Sáudor, Vámos Géza; a III. o.-ban Iváldi József, Kluge Endre, Kőrös Kálmán ; a IV. o -ban Császár József, Heimler Viktor, Kohn M. Jenő, Laufer Mihály, Ruzsás Dezső, Selenfreund Viktor, Simon András, Szőke Andor, Vass Vince; az V. o.-ban Édes István, Kis Zoltán, Kovács Károly, Politzer Miksa; a VI. o.-ban Kovács Gyula, Falusi József, Sehőnfeld Gyula ; a VII. o.-ban Balogh Imre, Fazekas Mihály, Káldi Mihály, Kis István, Rácz Jenő, Rohonyi Hugó, Sebestyén Béla, Tóth Károly ; a VIII. o.-ban Galambos János, Kövi Arisztid, Mészáros András, Pap Árpád, Rácz Dezső, Steiner Antal, Szűcs Dezső, Várady Károly. A VARMEGYÉRŐL. * Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága augusztus hó 10 én d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés fontosabb tárgyai ; A m. kir. kormány 3001/905. sz. a. kelt intő szózata a törvényhatóságokhoz. — A m. kir. belügyminiszter 73358/905. sz. a. kelt leiratával megsemmisíti a vármegye közönségének 741. jk. 1905. sz. a. kelt határozatának azon részét, melyben a tisztviselőket a meg nem szavazott adók behajtásában, újoncok előállításában s az önként befizetendő állami adóknak a kincstárba való beszállításától eltiltotta. — Pápa váro3 polgármesterének, Siófok község elöljáróságának és az olaszfalui körjegyzőnek kérvénye a fogyasztási adók mikénti kezelése tárgyában. — Hont vármegye, Somogy, Szilágy, Zemplén, Vas- és Arad vármegyék a megváltozott politikai helyzettel szemben állást foglaló határozataikat haeonszellemű határozathozatala céljából megküldik. — Borsod és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék közönsége a kormány által esetleg kiboc^ájtandó törvényellenes rendeletnek végrehajtását megtagadó határozatát hasonló szellemű határozat hozatala céljából megküldik. — Nógrád vármegye közönség meghívja a vármegye törvényhatóságát II. Rákóczi Ferenc és a szécsényi rendi országgyűlés emlékezetének megünneplésére folyó évi szeptember hó 12-ére. —- A pápai járás főszolgabírójának jelentése a csóthi körjegyző jegyzői fizetése kiegészítésének helyesbítése tárgyában. - A marczaltői jegyző jelentése jegyzői fizetése kiegészítésének helyesbítése tárgyában. — Ömböli Aladár lovászpatonai jegyző kérvénye jegyzői fizetéskiegészítéíének az államkincstár terhére leendő átvétele tárgyában. * A vármegye alapjainak megvizsgálására kiküldött bizottság múlt hó 29-én d. e. 10 órakor tartotta első ülését az alispán elnöklete alatt. Az ülésen a bizottság tagjai közül Kránitz Kálmán kanonok, dr. Öpáry Ferenc orsz. képviselő, dr. Kemény Pál, Csapó Kálmán várra, főügyész és dr. Antal Géza voltak jelen. A bizottság hosszabb tanácskozás után elhatározta, hogy a számvevőségnek megbízást ad arra, hogy az Összes alapokra vonatkozólag azon időponttól kezdje, amikor az alapok kölcsönt vettek fel, állagukat, jövedelmüket, kiadásaikat mutassa ki. Mutassa ki továbbá a számvevőség, hogy az egyes alapokra minő utalványozások történtek szabálytalanul, illetve az alapok természetének meg nem felelőleg. A megbizatás, melyet a bizottság a számvevőségnek adott, hosszú és fáradságos munkát igényel.. l'Va hónap előtt bajosan készülhet el s a bizottság-