Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.
1905-02-05 / 5. szám
Takarékpénztárban, */ 4 részben pedig a Pápa városi és vidéki Takarékpénztárban helyezik gyümölosöztetés végett el. A kir. tanfelügyelőnek állami ovoda létesí tése tárgyában a városhoz intézett átirata képezte a napirend második pontját. A tanfelügyelő ez átiratban kijelenti, hogy méltányolván a városnak ujabb ovoda iránti igényeit, hajlandó a minisztériumnál közbenjárni, hogy az e célra költségvetésileg felvett 37600 kor. keretében egy pápai állami óvónő és dajka fizetése is fedeztessék, ha ovoda helyiségről, ennek fűtéséről, világításáról a város hajlandó gondoskodni. Az állandó választ mány az ovodát, minthogy a jelenlegi kettő egyáltalán nem képes a kicsinyeket befogadni, feltétlenül szükségesnek tartván, az állami ovodát a Felsővárosban óhajtja felállítani s helyiségeül a felsővárosi róm. kath. iskolaépület bérbevételét ajánlja. Az áll. vál. javaslatához a polgármester hozzáfűzi, hogy a kínálkozó alkalmat okvetlenül ragadjuk meg, mert ha most habozunk, később a törvény értelmében ovoda felállításának kötelezettsége nemcsak a dologi, de a személyi kiadásokkal egyetemben is nyakunkba szakadhat. Vágó László felemlíti, hogy a tervbe vett épület jelenleg a kath. legényegyletnek van bérbe adva s az ovoda részére átengedése felett az iskolaszéknek kell határoznia. Néhmann Gábor nem találja égető szükségnek a harmadik ovodát, mert személyes tapasztalata alapján meggyőződött, hogy a jelenlegi községi ovodát egyidejűleg igen kevesen (20—30-an) látogatják. Jüek Ferenc előadja, hogy az ovóköteleseknek két csoportja van, olyanok, kik otthon is kellő felügyelet alatt állanak s olyanok, kik otthon nem részesülhetnek kellő felügyeletben, ez utóbbiaknak ovodába járását magának a városnak kötelessége szorgalmaznia és ellenőriznie. Gál János a községi ovodát népesnek találja. Csajthay Dániel szerint talán a városnak magának kellene állami segély mellett ovodát felállítani. Dr. Antal Géza kimutatja, hogy ez utóbbi módon a városra jóval több költség nehezednék, míg ha az állam fedezi a személyi kiadásokat, később kilátás lehet arra, ami a polg. leányiskolánál történt, hogy t. i. maga az állam fog óvodaépületet emeltetni, addig is azonban csak örülhetünk, ha aránylag kis költséggel harmadik ovodát állíthatunk s így most már mindhárom városrész gyermekeiről gondoskodhatunk. Ezután az áll. vál. indítványát egyhangúlag elfogadták. Névszerinti szavazással egyhangúlag kimondták, hogy a városi faiskolába nyúló 282 •>öl területet á 1 kor. 40 fillérért megvásárolják, Nem ment már ily simán a csatorna-utcai Moravek-féle ház megvételének ügye, amit külön böző bizottságok, az áll. vál. s főleg a polgármester azért ajánlt igen melegen a megvételre, mert az teljesen benyúlván az úttest közepébe, az utcaszabályozásnak útjában áll, minthogy ma a ház 13000 koronáért megvehető, évi 864 korona bérösszeget hoz, az ár nem túlmagas; egyelőre bérháznak tartaná meg a város is, később vagy Németh Sándornét pápai illetőségűnek nem ismerték el. A közgyűlés 5 órakor ért véget a polgármesternek azzal a kérésével, hogy a Moravekjai s megvétele tárgyában a jövő gyűlésen e szemléjük alapján határozzanak majd. maga építene a szabályozási vonalt megtartva oda ' bázat szemléljék meg, a v. képviselőtestület tagházat (esetleg ovodának is jó lenne) vagy más vállalkozónak adja át. A vétel a tisztviselői nyugdíjalap terhére történjék, mely jelenleg 4, így 4'/ 2°/o" e t hozna, ha azonban a ház kiálló részének levágása útján a befektetett tőke 4°/ f t-ot nem hozna, a hiányt a közpénztár fedezné. E javaslat mellett, leirván az utca jelenlegi képét, felszólalt Vágó László, mig Néhman Gábor e helyett sokkal fontosabbnak tartaná a Gáspár-féle ház megvételét, mely a fecskendő házzal együtt' ovoda céljaira igen jó lenne, nem barátja különben a városi vásárolásknak, mert igen drágák szoktaklenni. Dr. Löioy László melegen pártolja a tervet, örvendve látja, hogy a város lassanként kezd megbarátkozni a gondolattal, hogy utcanyitási célokra is kell áldozni, elfogadja áll. választmány indítványát a Néhmanéval együtt. Szente János városi ügyész tiltakozik az ellen, hogy e tárgyban még a mai gyűlés határozatot hozzon, mert annak a körülménynek, hogy a vétel a tisztviselő alap terhére történik, a tárgysoron jelezve kellett volna lenni. Dr. Grósz Lajos szerint vagy a ház, vagy csak a telek megvételéről van szó, a házra szükségünk nincs, a telek meg még a piacon sem érne annyi pénzt, ovoda céljaira különben sem alkalmas, mert hosszú csík az illető épület és kertje nincs, a város ne építkezzék, bizza azt magánosokra. Miután a polgármester hangsúlyozta még, hogy a város a jövő szempontjából magát biztosítani kell s jelezte, hogy az épületből szabályozás esetén 60 Q öl esik el, mig építkezésre 150 • öl marad s miután Csurgai Gyula adott ama véleményének kifejezést, hogy az utca jelenlegi alakjában is elég széles, dr. Antul Géza figyelmeztetett arra, hogy a pénzügyi bizottság kellőképen gondoskodott arról, hogy a nyugdíjalap ne károsodjék, a város jelenleg a vételre nem hoz áldozatot, mert a ház megfelelő kamatot hoz, idővel azonban esetleg drágábban szerezheti meg, figyelmeztet arra is, hogy a város községi pótadót saját háza után nem fizet, s igya jövödelmezőség nagyobb, az illető ház tényleg elékteleníti az utcát, megvételét ajánlja, de határozat tényleg csak a jövő gyűlésen hozható. A polgármester ezek után a Moravek-féle ház megvételének ügyét a jövő ülésre halasztotta el. § Részleges tisztújítás lesz f. hó 19-én városunknál, amikor is az üresedésben lévő mérnöki és pénztári tiszti állást fogják betölteni. A tisztújító közgyűlésen Koller Sándor alispán fog elnökölni. — A mérnöki állásra Révész Arnoldnak, a tiszti állásra Schnobel Ferencoek megválasztatása a közhangulat után ítélve, bizonyosra vehető. § A villamos telep mérlege — mint értesülünk — már az első üzemév után jelentékeny fölösleggel zárai. Örülünk, hogy amit mi a múlt év elején valószínűnek jeleztünk, ezzel a teljes bizonyosság felé közeled ;k, hogy t. i. a telep Pápa városának valóságos erőforrása lehet. § A szövögyári munkáslakások pótadómentességére vonatkozólag a Perutz gyáros cég felebbezése alapján a vármegyei közigazgatási bizottság január hó 10-ki ülésében hozott határozatot hozott, mellyel Pápa városnak ez ügyben hozott határozatát megváltoztatva kimondta, hogy a Perutz-cég által épített munkáslakások 15 éven át községi adómentességben részesítendó'k, A határozat megokolása szerint e munkáslakások 15 éven át állami adófizetése alól mentesek s így adóalap, melyre a községi pótadó kivettessék, niucs, továbbá a város által adott pótadómentesség nemcsak a gyárra, de a gyártelephez tartozó összes épületekre is vonatkozik. E határozatot az alispán azzal küldte le a városhoz, hogy ellene a belügyminiszterhez lelebbezésnek van helye. EGYESÜLETI ÉLET. Egyhangúlag elfogadták id. Klein Vilmosnak abbeli ajánlatát, hogy Jókai utcai háza a városi Anna-téri fecskendőházzal cseréltessék el. Ez utóbbi bérjövedelme 434 K, a Jókai utcai házé pedig 460 K, a város tehát nyugodtan belemehetett a cserébe annál is inkább, mert a Jókai utcai utcakorcsmaépület kibővítését a Klein-féle ház megszerzése most már majcl lehetségessé teszi. megyek." „Ajánl, ajánl, de honnan tudjam én az önkétesem gusztusát? A Bank-utcában akarja-e a hétzáros vasládákat ezer meg ezer bankójukkal, meg a pincebeli arany rudakat őrizni, vagy kiakar-e menni a szimeringi pusztára a lőportárt óvni a felrobbanástól. Küldhetném egy pár fő főgenerális és fő főherceg elé diszőrségnek" ... „No ebből az egyből igazán nem kérek, ez nagyon feszes mulatság" .... „Lássa, szólt Csorna, én nem akarok ajánlani, de ezért mégis . .., mégis . . . no de válasszon maga." Láttam, hogy az öreg most elhallgatott valami. Kijelentettem tehát, hogy ragaszkodjon, hozzá hogy ő válassza meg az őrségemet. „Ám legyen, bökte ki végre és Hildegunda hercegnőhöz osztom be magát." „Hát ilyen őrség is van, szóltam, erről még sohsem hallottam." „Van ám, de nagyon van. Sok szépet tudna arról beszélni sok volt önkéntesem. Tudja, az a Hildegunda hercegnő micsoda bájos és édes teremtés s mennyi leereszkedő nyájasság, hej hogy én magam nem mehetek oda őrségre, hogy kifenném a bajszomat, még belém is bolondulna Hildegunda!" . . . A bajszomat, ami kevés volt akkor még, kifentem hát én is s vezettem hat szál bakából álló őrségemet a Hildegunda hercegnő palotája elébe. Micsoda szép palota, rokokó stílben épült egy emeletes épület, olyan bizalmas, szinte szerelmes jellege van, köröskörül kert rózsákkal, szegfűkkel, buja növényekkel . . . Felállítottam a kapu elé a két őrszemet, de én nem mentem be előírás szerint az őrszobába . . . Nehogy elmulasszam a tündérhercegnőt, ha eljön, hogy kikocsizzék .... Egész délelőtt hiába lestem, elmúlt a dél is. Meghozták menázsinkat, bevitték az őrszobába, feléje se néztem; étlen, szomjan vártam . . . vártam . . . csak néha pillantván lopva kis zsebtükrömbe: rendben-e a bajusz, hódító-e eléggé? . . . Ah, végre ! Egy angol pofaszakállas német inas jön le, rendeletet ad ki a portásnak s a kocsi előrobog . . . Ott állok a poszt mellett és remegő izgalomban várok. Most, most! . . . jobbra nézz! szabályos fejdobás, még szabályosabb szalutálás s óh borzalom . . . minden banyáknak ősanyja tipeg ki az inas segédlete és egy éltes = A Jókai kör múlt vasárnap tartott házi estélye szép számú közönség eló'tt folyt le. A műsor elsó' számaként Rácz Dezsőnek Kiss Vilma diszkrét zongora kísérete mellett előadott művészi hegedüjátékát élvezte a közönség. Ezután Máté László földmivesiskolai tanár „Téli 'apróságok" címen a természet éles megfigyeléséről tanúskodó hangulatos rajzot olvasott fel nagy tetszés mellett. Majd Farkas Dezső papnövendék szavalta el igen hatásosan Kis József „A gyilkos harang" c. Költeményét s végül Fazekas Mihály, Losonczi Gyula és Rácz Jenő egy triót adtak elő igen ügyesen. Programmon kívül a hangosan nyilvánuló közóhajnak engedve, olvasta fel lapunknak kitűnő poéta muukatársa Bodor Aladár két szép költeményét, melyek közül főkép a Bercsényi haj ! cimű ragadott el szárnyaló hevével mindenkit. Jövő számunkban közöljük. = A Katii, kör febr. 5-én vasárnap d. u.' 6 órakor tartandó felolvasó estélyének műsora: 1. „ A koldus álma". Dornbaytól. Kitalálás, Temérdektől. Szavalja : Farkas Gizella. 2. „A toronyban delet harangoznak". Bartalustól. Énekli: Horváth Lujza zongorán kíséri: Szentgyörgyi Sándor. 3. „A tudós macskája". Aranytól, Szavalja: Czirfusz Gyula. 4. Magyar népdalok. Cimbalmon előadja Resch Margit. 5. „Égy különös bölcsről". Felolvasás. Tartja : Csémy Lajos. 6. „Az öreg^ szolga". Tompától. Szavalja : Regner Ilona. 7. „Óh hajtsd reám ! . . Műdal. Jensentől. Énekli : Horváth Lujza, zongorán kíséri: Szentgyörgyi Sándor. A Leányegyesület folyó hó 5-én d. u. társalkodó néni kísérete mellett a kapuból a kocsiig. Ott egyesült erővel felsegítik, jól betakar- j 1/5 ó r akör előadó" ülést fog tartani, melyen felolvas gatják s ekkor megszólal a tündérhercegnő (száz Bodor Aladár főgimu. tanár. Bérezik Árpád egy ! ránc a képén): „Ah, hol van a kutyus, káplár, hozza nekem hamar a kutyus!" S nekem kell szaladnom fel a márvány lépcsőkön a kutyusért, hanem hogy jól megráncigáltam visszajövet a kutyuska farkát, azon. rémséges csalódásom után, senkisem fog megütközni. Van még egy emlékem az én derék — s mint látható, a humor terére is-kiruccanó — Csornámról. De ez már nem katonai időmből való. Levelet kaptam tőle: unja már a katonaságot, nem tudnám-e valami jó civilhivatalba beprotegálni. Utánajártam, mondhatom buzgón és lelkiismeretesen s aztán, csak azt tudtam neki írni: „Öregem, én azt a tapasztalatot tettem, hogy ma a hivatalnokokat inkább kiprotegálják a hivatalból, mintsem hogy egyet is lehetne beprotegálni." De persze ő ezekről a mi civildolgainkról nem sokat tud, ő más világban él, nem a mienkben; katona ő, de derék katona, amilyen még kellene vagy 100.000 darab a k. und k. armádiának. kis színdarabját adják elő: Koritschoner Margit, Nobel Jozefa, Barkas Dezső és Sipos Kálmán s lesz több zeneszám is. TARKA ROVAT. A vajda beszél . . . A zsibongó zaj elül, tányér-, pohár-, kés- villa-csörgés megszűnik, egy-egy lábatlankodó pincért elzargatnak, mindenki feszült várakozással néz a főhely irányába, némelyek felkelnek székükről s közelebb mennek, hogy egy szót el ne mulasszanak ... a vajda beszél. Beszél a maga egyszerű, természetes, zamatos nyelvén, beszél azzal a magyaros humorral, amit mindenki egyaránt megért s mindenkinek lelkében derűt kelt; beszél azzal a csendes iróniával, mely nem sért még akkor sem, ha igazsága egy pillanatra fáj is, nem sért, mert magát sem kíméli, beszél a maga nyugodt csendes előadó modorában, mely a színmagyar nép beszédét jellemzi: Hogy a pápaiak Bánffyt ünneplik, mint képviselőjüket — így kezdi — abban van némi hiúság is, hisz saját dicsőségüket is ünneplik benue. De az ünneplók között vagyok én is, hogy kerültem
