Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-11-19 / 47. szám

táért hevülő lélek ideális felfogása nyilatkozott meg minden szavában és ez valamint az a magasabb bölcseimi szempont, melyből tekintve a szép témát tárgyalta, lebilincselte hallgatóságát, mely szűnni nem akaró zajos tapssal fejezte ki háláját és elismerését az élvezetes felolvasásért Hasonlólag nagy sikere volt a programm összes többi számának is : Gyönyörű volt Horváth Mici és Vikár Erzsi négykezese. A figyelmes rendezőség virágcsokorral kedveskedett a két kedves fiatal művésznőnek, kiknek pompás technikája érvényre juttatta a Liszt II. rapszódiájának minden szépségét. Rendkívüli nagy hatással szavalta ezután az ifjúság jelenlegi legjobb deklamátora: Végh Jáuos szenior Ábrányi: Keresem az Isten c. költeményét. Erővel teljes, drámai előadása valósággal elragadta a hallgató­ságot. A magasabb muzsika kedvelőinek is megvolt a maguk csemegéjük : Beethoventől játszott vonós négyest két hegedüvirtuózunk Gáty Zoltán, Rácz Dezső tanárok s két tehetséges tanítványok: Fazekas Mihály és Losonczi Jenő. A felhangzó zúgó tapsokra egy magyar dal ráadással kedveskedtek. Ugyancsak ráadást kellett adnia a következő szám előadójának Bogdán Jánosnak, kinek hatalmas hangja s szép énekelőadása egyaránt tetszést nyert. Miután még Takács Dezső saját zerzeményű monológja humoros előadásán mulatott a közönség, élvezettel hallgatta meg a programm utolsó számát, melyet (egy hatalmas karéneket) a szó teljes értelmében művészi tökéllyel adott elő Gáty Zoltán vezetése alatt az ifjúsági énekkar. Hangverseny után kezdetét vette a tánc. Mit mondjunk erről ? Annyi szép hölgy — főkép sok bájos fiatal leány — s annyi sok temperamentumos fiatalember volt jelen, hogy a tánc máskép mint) pezsgő jókedvben nem folyhatott. Folyt is reggeli ötig, amikor a vidám társaság egy pompásan eltöltött mulatság emlékével oszlott szét. Midőn még meg­említjük, hogy az első négyest 32 pár táncolta, itt közöljük a jelen volt hölgyek névsorát : Asszonyok • Barcsi Józsefné, Bermüller Alajosné, Bókus Józsefné, Borsos Istvánné, Bottka Jenőné, özv. Csizmadia Károlyné, Dóczy Endréné, Fürediné (Szemere), Galamb Józsefné, Hammer Károlyné, Horváth Károlyné, Jakab Imréné, Jakabházyné Bátki Mária, Kaszás Kálmánné (Köveskálla), Kiss Józsefné, özv. Krausz Henrikné, özv. Konkoly Gyuláné, Kőszeghy Józsefné (Kéttornyulak), Meerheim Károlyné (Győr), Mohácsy Lajosné (Gergelyi), dr. Nyikora Józsefné, Szűcs Dezsőné (Csajágh), Takács Kálmánné, özv. Tóth Imréné (Keszthely), özv. Vikár Kálmánné, özv. Valkóné. Leányok : Aebersold Paulina, Balla Margitka, Bobrovniczky Mariska, Bókus Blanka (Nagy-Dorog), Bottka Emma, Csizmadia Jolán, Fábián Etuska (Köveskálla), Fodor Tiniké (Taáp), Füredi Matild (Szemere), Galamb Laura, Hammer Paula, Horváth Micike, Jerffy Herma, Kaszás Linka (Köveskálla), Kenessey Anna, Király Jolán, Kiss Erzsike, Kiss Ilonka, Kőszeghy Lenke (Kéttornyulak), Losonczy Ilonka, Meerheim Ilona (Győr), Mohácsy Paula tekintettel. Ingujjban állott, kezében favilla ... A pandúr-őrmester rászólt: — No Mihály, készülj, velünk jössz egy kicsit. — Már mint én ? — Igen bizony. — Aztán mi bajuk velem ? — Ráérsz azt megtudni. Csak egy-kettő. Itt a kertek alatt megyünk, hogy ne lássanak a népek. Szaporán, nem telik az időből . . . Elindultak. A kertek végén a két pandúr leszállt a lóról. — No Mihály, — szólt a pandúr-őrmester, — tedd szépen hátra a kezedet. — Minek ? — Egy kicsit megláncolunk. — Engem ? — Téged hát, nem is a vicispán szakácsnéját. A fiatal paraszt ökölbe szorította a kezét. — Engemet megláncolni? — kezdte dacosan, — elment a jó dolguk? Hát mi az istennyilát akarnak velem ? Zsivány vagyok én, bunyik ? A öreg pandúr a fejét rázta. — No nézd, hogy bakafántoskodik! Ejnye, a miatyánkodat . . . talán azt hiszed, hogy üveges * hintóba ültetik az olyan embert, aki a feleségét megöli. — Micsoda ? Mit mond ? — hebegte a fiatal paraszt tágranylit szemekkel. — Ki ölte meg a feleségét ? A vén pandúr vállat vont. (Gergelyi), Nyikora Jucika, Ottlyk Mariska, Patkó Etelka, Perlaky Emma, Szűcs Adél (Csajágb), Tóth Irma (Keszthely), Tóth Juliska, Varga Bözsike és Mariska, Vikár Böske, Vozáry Erzsike. A VÁRMEGYÉRŐL. = A megyei árvaszék nagyarányú tevékeny­ségéről számol be az a kimutatás, melyből megtud­juk, hogy az árvaszékhez az 1904. október havában 1905 ügydarab érkezett, melyből október végével csupán 21 darab maradt hátralékban. Az e hivatal­ban urakodó ritka szorgalom az elnök : Takách Ádám kiváló személyére vezethető vissza. = Vármegyei virilisek. A vármegye igazoló választmánya a legtöbb államadót fizető megyebizott­sági tagok 1905. évre érvénnyel birandó névjegy­zékét f. hó 10 én tartott ülésében a m. kir. adó hivataloktól és a városi adóhivataloktól beérkezett adókimutatások, továbbá a vármegye igazoló választ­mányához érkezett felszólalások, végül a járások főszolgabiráitól és a r. t. városok polgármestereitől beérkezett jelentések alapján a következőkben álla­píttatott meg : Rendes tagok: báró Hornig Károly, gróf Festetich Pál, gr. Esterházy Imre, gr. Esterházy Sándor, gr. Nádasdy Ferenc, Vajda Ödön, gr. Ester­házy Ferenc, Ihász Lajos, gr. Batthyány Elemér, gr. Nitzky Pál, gróf Esterházy Béla, lovag Freystádtler Jenő, gróf Erdődy Ferenc, Bauer Antal, Tóth Kál­|inán, gróf Festetich Andor, dr. Bezerédj Viktor, gróf Wallis Gyula, dr. Palotay Ferenc, dr. Fejérváry József, dr. Rédey Gyula, gróf Esterházy György, dr. Rada István, dr. Kenessey Pongrác, Nirnsee Ferenc, Jankovich B. József, báró Watzdorf Konrád, Nagy György, Rupprecht Tasziló, Kvassay István, Kemenes Ferenc, báró Üchtritz Zsigmond, dr. Bélák Sándor, Csikvándy Ernő, Lonkay Ármin, Rainprecht Antal, Gyérey Richárd, Holitser B. Lipót, Walla Gyula, dr. Jánosy Ágoston, Néger Ágoston, báró Fiáth Pál, Kenessey Miklós, Kránitz Kálmán, Hunkár Dénes, Ujváry F erenc, Káuzly Dezső, Péler Pál, Bélák István, Wertheim Ármin, Wittmann Ignác, Kovács Gábor, Kőrössy Laios, Raffl Mihály Tóth Ede, Meller Dávid, Cseresnyés Ferdinánd, Walla Géza, Kenessey Móric, Fodor Kálmán, Eőry Szabó Sándor, Bauer Károly, Németh István, dr. Koritschoner Lipót, Mihályi Géza, Bibó Dénes, Jékey Albert, Hirschfeld Béla, Schricker Rudolf, R. Eötvös Károly, Bibó Géza, Mihályi Sándor, Barthalos István, Kellner Vilmos, Schricker Sándor, Wertheim Sámuel, Emresz Károly, Krausz Gyula, Szűcs Zsigmond, dr. Ováry Ferenc, dr. Csete Antal, Gál Kropf Béla, Gindele Géza, dr. Magyar Károly, Hennel Károly, Weisz Sámuel, dr. Rosenberg Jenő, Klein Gyula, Mayer Lajos, Koller Kálmán, dr. Lővy László, dr. báró Fiáth Miklós, Bermüller Alajos, Kelluer Dávid, Bélák János, Götze Róbert, — Jó ecsém, tagadhatod, ahhoz jussod van. Majd elválik, mi igaz, mi nem. Arra való a törvény­szék, hogy kihámozza . . . — Mit hámozzon ki ? — ordította a megijedt ember. — Lassan, hé ! Nem vagyunk siketek. Meg­értjük a csendes szót is. Aztán meg tudjuk is. — Mit tudnak? — Azt, hogy ott találtuk a feleségedet a kő­keresztnél. Éppen a végét járta, csak annyit tudott mondani hogy az ura csapta fejbe a kis baltával. — Azt mondta ? — Azt ám. — No hát akkor vigyenek ! Nem bánom, ha az akasztófa alá is. — Nono, oda még több stáció van. Megláncolták és indultak. Egy fordulónál, a folyó partján már látszott a távolban a kőkereszt csúcsa. — Halt! — mondotta az öreg pandúr és leszállt a lóról. Aközben beszélgetett. — Bizony, Mihály, ezt rosszul csináltad. Aztán hozzá amiatt a Rébék miatt, akinek a fajtája se jó. Ha kiszabadulsz a nagy rabságbul, úgy állasz majd, mint az ott felejtett tilalomfa. Senkid se lesz. Mert az bizonyos, hogy a Rébék két hétig se busul utá­nad. Nem tud hozzá. Amiatt kár volt bajba esni. Aztán meg a Zsófit is sajnálom. Mert sajnálni való az olyan derék fiatal asszony. Pogány lennék, ha nem esoék meg a szivem. Galamb József, Kolossváry Lajos, dr. Antal Géza, Szabó Imre, B. Bárdossy Imre, Ló'wy Adolf, Roseufeld Sámuel, Ló'wy Károly, Gyurátz Ferenc, Steinberger Lipót, Bőhm Móric, dr. Kende Ádám, Wertheim Imre, Popper Ernő, Körmendy Béla, Purgly Pál, Sarlay János, Bendekovics Adolf, Blau Adolf, Rikóthy Ede, Stubenvol Ferenc, id. Horváth Lajos, Kopstein Ignác, Lippert Sándor, Reé Jenő, Fischer Károly, Fischer Viktor, Kádár Gyula, dr. Kovács Gyula, Purgly László, Baráth Ferenc, Töpler Károly, Brauu Dávid, Sömjéu István, Purgly Ferenc, Schlesinger József, Preisach Gábor, gróf Zichy István, Róthauser Miksa, Stern Ignác, Sült József, Major László, dr. Karsa István, Iglauer János, Szalóky Tamás, Lakat János, dr. Lorsy Izidor, Sándly István, Bodri János, Spitzer Ignác, Mayer Lajos, Cseresnyés István, ImrŐ Sándor, Szabad­hegyi Kálmán, Saáry Lajos, dr. Csolnoky Ferenc, Stern Sámuel, Vógl Ignác, dr. Csomasz Béla, Pósa Endre, Szalóky Géza, Sebő Zsigmond, dr. Steiner József, dr. Kőszeghy József, Schlakker Károly, dr. Spitzer Mór, Gassner József, Barcza Béla, Széphegyi Antal, Langraf Zsigmond, Báron Jakab, dr. Cseresnyés József, Horváth Autal Róthauser Zsigmond, Kriszt Jenő, Csók Lajos, Tónay Tivadar, Karlovitz Adolf, Korbély György, Sebő József, báró Durneisz Sándor, Kiss Sándor, Kis­faludy Miklós, Martonfalvay Elek, Horváth Kálmán, Bezerédj Iván, Wolf József, Róthauser Lipót, Fischer Manó, Verner Károly, Gunsberger Mór, Wolf Pál, F. Molnár József, Kluge Károly, Vadász Izidor, Weisz Elek, Wolf Sándor, Braun Ignác Obermayer József, Piatsek Gyula, Lengyel Zoltán, Hamburger Sámuel, Scheiber Soma, Lorsy Ármin Kovács Péter. — Póttagok : Preisach József, Sarlay Gyula, Kreutzer Ferenc, Békeffy Károly, Mattus György, Beck Zsigmond, Wallenstein Dávid, Reviczky Ambró, Csorba György, Nemes János Bocsor István, Billitz Ferenc, Zárjeczky Viktor, Bruck Sámuel, Karácsony Géza, Kubay Hubert Steiner Mór, Ungár Béla, Tóth László, dr. Klugf Endre, Pillitz Mór, Farkasdy Károly, Tersch Géza, Pick Salamon, Hanauer Zoltán. — E határoza ellen annak a törvényhatóság székházán történt ki függesztésétől számított 15 napon belül fellebbezés nek van helye. A VÁROSHÁZÁRÓL § Városi közgyűlés. Pápa város képviselő' testülete folyó hó 24-én d. u. 3 órakor közgyűlési tart a következő tárgysorral: 1. Városi tanács java solja, hogy a régi főiskola területébe benyúló úgy­nevezett Kutassy-féle telkét a város vásárolja meg — 2. Városi tanács javaslatba hozza a Csatorna utcában fekvő úgynevezett Moravek-féle háznak meg vételét. — 3. Városi tanács javasolja, hogy Kleii Vilmos pápai lakos tulajdonát képező 847. számi ház, a város tulajdonául felvett Anna téren fekvi A beszéd alatt lopva nézte a megláncolt embe: arcát. Fehér lett, mint a kréta, az ajkát me| véresre harapta. Meg volt elégedve a hatással. Aztái felült a lóra, igazgatta a zablát. — Induljunk ! — vezényelte. A megláncolt ember alig tudta vonszolni lábát. Zokogott keservesen. — Én Istenem, én drága jó Istenem . . . — Csak előre! Nem ér az óbégatás semmil Amikor a fiatal férj meglátta, hogy az asszon; nem halt meg, hörögve, aléltan borult eléje ; a fej a földet súrolta. — Zsófikám, drága jó lelkem ! Mikor feloldották a kezét, rimánkodva folytatta — Ne hagyj el! Holtomiglan megbecsüllek Úgy áldjon, úgy verjen az Isten ! — No hát, induljatok haza — mondá a pandui őrmester. Ahogy a két pandúr ismét lóra ült, a fiatalab megszólalt: — No ezt jól eligazította őrmester uram. — Hát igen, mondotta bajuszát pödörve, ­egy kis hiba mégis akadt. — Hiba ? — Az a. Kettőt-hármat mégis csak a nyaka köz kellett volna csördíteni annak a gaz latornak . . Tudod, fiam, csak azért, hogy jobban az eszébe tartsa . . . FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ hashajtószer.

Next

/
Thumbnails
Contents