Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-03-19 / 12. szám

árja, vagyis nagyon magasan szokott állni a talajviz, s ahol ezen vizeket legkényelmesebben a csatornázásba tudjuk belevezetni. Ez azonban nálunk ismét lehetetlen lenne, de szükségünk siucs rá, mert bárkivel szemben is állítom — tessék megcáfolni, — hogy a .pincevizek azonnal eltűnnek, mihelyt a vízvezeték által elfogyasztott naponkénti óriási víztömeget nem a föld színén eresztjük szabadjára, hanem földalatti csatornákon vezetjük egy helyre. Nem kárhoztatandó és elítélendő' a kulturmérnökségnek elodázó véleménye, hanem inkább köszönet szavazandó neki azért, hogy felesleges pénzkidobástól megmentett minket. A kulturmérnökség ugyan csak részleges alagcsövezés ellen tesz kifogást, s az egész városra óhajtaná kiterjesztetni.*) Ezen vélemény logikátlanságának, helytelenségének és feleslegességének bebizonyítására az előbb elmondottak alapján feleslegesnek tartom kiterjeszkedni és itt figyelemébe hozom a kultúrmérnöki hivatalnak azon tényt és megismétlem az elmondottat, hogy a vizvezetéki hálózat létesítése előtt ezen bajok nem voltak és csak azon műszaki abszurdumnak a kifolyása, hogy előbb létesítettünk vízvezetéket mint csatornázást. Mert csatornázást készíteni vízvezeték nélkül még lehet, ha bő esőzések vagy más módon a csatornában vezetett vizek elegendő mennyiségben rendelkezésünkre állanak, melyek legalább időnként a csatornákat kimossák, de vízvezetéket létesíteni és egy 17000 lakosságú város vízfogyasztását naponként csak a talajba szivárogni engedni, ez vétkes mulasztása volt, mindenesetre azon felülvizsgáló felettes műszaki hatóságoknak, kiknek kizárólagos beleszólásuk volt. Azonban, ha nem késlekedünk, még helyrehozhatjuk a mulasztottakat és megmenthetjük a pusztulástól városunk jó részét. Ajánlom tehát az illetők figyelmébe, hogy ezen tárggyal sürgősen és behatóan foglalkozzanak és bármilyen anyagi áldozatok árán is oldják meg e kérdést gyökeresen : a csatornázással, mert az eddig ebben síz ügyben elhangzott szakvélemények mind találgatások voltak csak s olyanoktól származtak, akik viszonyainkat egyáltalán nem ismerték, tehát csak általános elvekkel állhattak elő, melyek mint elvek helyesek, de speciális viszonyainkra nem alkalmazhatók. En pedig, aki tökéletesen tisztában VEgyok a helyzettel és ismerem a viszonyokat gyökeresen, merem állítani bárkivel szemben is, hogy semmiféle más mód a megoldásra nincs, mint a csatornázás. Azt hiszem, hogy amiket múltkori és jelenlegi cikkemben elmondtam, nem fognak az illetékes körök előtt süket fülekre találni. Kötelességemnek tartottam mii dezeket elmondani, hogy ez úton is szerény tudásommal a közügyet szolgáljam. *) A cikkiró úr e pontra nézve tévedésben van, mert a kulturmérnökség, mint az múlt számunkban olvasható volt, helyesli a részletes alagcsövezést. Szerk. A VAKOSHAZÁKOL. § Barakk-kaszárnya. A városi tanács utolsó ülésében foglalkozott azzal a kérvénnyel, melyet —a katonabeszállásolás mizériát elkerülendő — a helybeli gazdák adtak be barakk-kaszárnya építése tárgyában. A tanács a kérvényben előadottakat teljes mértékben helyesli és magáévá teszi s indítványt terjeszt a közgyűlés elé, hogy 300 lovaskatonának elég séges barakk-kaszárnyát építtessen. A kaszárnya nagyságának alapjául azt vették fel, hogy míg gyalogság évenként különböző számban, sőt néha egyáltalán nem is érkezik ide, addig a helybeli huszárezred zalaegerszegi osztálya és tartalékosai minden évben bevonulnak, ezek elhelyezéséről tehát első sorban kell gondoskodni. A huszárezredünkhöz bevonulók átlagos száma 400, ebből azonban 100-at a rendes laktanyában lehet diszlokálni. Az így 300 lovas számára épített kaszárnyát természetesen alkalmilag gyalogság is igénybe veheti. A tanács több oly helyet jelölt ki, melyeket a barakk-kaszárnya építésére alkalmasnak talál s utasította a polgármestert, hogy a telek árára nézve a tulajdonosoktól kötelező nyilatkozatokat vegyen ki. A városi főmérnököt megbízták az építési terv és költségvetés elkészítésével. Az ügy immár annyira ^lő van készítve, hogy a két héten belül tartandó közgyűlés határozatot hozhat benne. § A városi árvaszék f. hó 16-án Lampérth Lajos h. polgármester elnöklete alatt teljes ülést tartott, melyben a gyámpénztári számadásokat vizsgálták felül. A számadásokat rendben találták s a közgyűlésnek elfogadásra ajánlják. § A szinügyi bizottság folyó hó 16-án dr. Lőwy László elnöklete mellett ülést tartott, melyből kifolyólag újból felszólították Mezey Béla színigazgatót társulata elsőrendű t?gjai névsorának beküldésére, hogy ennek alapján indíthasson akciót a bizottság a bérletgyüjtés dolgában. A színház belsejének égetően szükségessé vált renováltatására dr. Antul Géza l?s Saáry Lajos felszólalásai alapján a tanácsot sürgősen felkérték annak az óhajnak kifejezése mellett, hogy a renoválási munkálatok a villamosvilágítás berendezési s a tűzbiztonsági szempontból szükségessé vált átalakítási munkálatokkal egyidejűleg befejeztessenek. Langraf Zsigmond javaslatára kimondták, hogy tűzbiztonsági szempontból veszedelmes lévén a zsinórpadlás öltöző gyanánt használása — a rendőrkapitányt felkérik, hogy ezt a jövőben ne eugedje meg. § A belvárosi

1 pincék alagcsövezése dolgában az érdekelt háztulajdonosok holnaputánra a városházára fognak meghivatni: határozzanak afelől, hogy a vizmester kiküldését a földmivelési miniszternél kérelmezni óhajtják-e vagy sem? A minisztériumhoz fordulás azért válik esetleg szükségessé, mert a kulturmérnökség maga magától nem hajlandó vizmestert kiküldeni, ha a munkálatok tavasszal kezdetnek meg. Ha a munkálatok a nyári évszakban kezdetnek meg, a kulturmérnökség is ad vizmestert. Lajosé és Nóvák Pálé. Az alkalmi beszédet Ambrózy József tartotta, Péterffy Sándor pedig Kossuth Lajos híres: „Mentsük meg a hazát" beszédét mondta el, mindkettő sok tapsot aratva. A lelkes hangulatban lefolyt szép ünnep sikerére büszke lehet tanári kar és iijuság egyaránt. Nyujtsuk át végül az elismerés pálmáját a főiskolai képzőtársulatnak, melynek ünnepe csupán az időrend sorrendje révén került az utolsó helyre. Nagy volt a gyönyörűsége annak a nagyrészt báli ruhában megjelent díszes közönségnek, mely színültig megtöltötte március 15-én este a színház minden zúgát. Gáty Zoltánnak, ki mint karmester s mint zeneszerző egyaránt méltó a legteljesebb elismerésre, egy művészi tudással felépített, elandalító és lángra gyújtó momentumokban egyaránt gazdag Magyar nyitányával vette kezdetét az est, melyet az impozáns számú zenekar igazán remekül adott elő. A szólórészt Rácz Dezső játszotta művésziesen. Percekig zúgott a taps a nyitány nyomán. Ólé Sándor Lampért „Március idusa" c. szép költeményét szavalta el, majd Szabó Zsigmond képzőtársulati elnök mondott egy, úgy tartalmára, mint külső formájára egyaránt kiváló szép emlék beszédet, melyet feszült figyelemmel hallgattak s végül zajosan megéljeneztek. Rudnyánszky „Petőfi" c. szinművének előadása következett ezutáu. A darabban nincs igazi drámai élet s így arai sikert a szereplők elértek, kizárólag az ő érdemük. A női szereplők közül első sorban Kis Ilonkát említjük fel, ki bájos megjelenésével, kedves és rutinos játékával általános tetszést aratott. Hasonlólag szép sikere volt Baranyay Jolánnak — gyönyörű Szendrey Júlia volt! — Kapossy Edithnek és Kaszás Linkának, kiknek a szellemjelenés kevésbbé hálás részeivel kellett küzdeniük. A férfiak közül Petőfi nagy és nehéz szerepében derekasan megállta helyét Szabó Zsigmond, de a többiek is úgy : Besse Lajos, Horváth József, Preiner István, Székely ístván, Takács János, Pozsár István elismerésre méltó igyekezettel buzgólkodtak a siker érdekében. Zúgott a taps s volt sok kihívás a végén. Még a főiskolai énekkar zengte el lelkesen a Talpra magyart és szívhez szólóan a Kossuth nótát, még Gáty Zoltán részesült egy utolsó tapsovációban s ezzel a képzőtársulati márciusi ünnep, melynek rendezésén dr. Kapossy Lucián képzőtársulati elnök és Gáty Zoltán zenetanár vállvetve fáradoztak, véget ért. Véget ért a színházban, hogy más alakban folytatódjék a Griff-szállóban, erről azonban máinem a szabadság hetének krónikája van hivatva beszámolni. § A konzumvásár és vágóhíd dolgában a városi-tanács a törvényhatósági állatorvoshoz, mint aki ez ügynek tanulmányozásával és előkészítésével (?) meg van bizva, átiratot intézett, hogy a városunk közgazdasági fejlődésére fontos intézmény létesítésének jelenlegi stádiumáról tájékozást nyújtson. Teljes tisztelet a törvényhatósági állatorvosnak, de mi úgy véljük, hogy ez ügyben magasabb helyeken lenne szükség erélyes kopogtatásra. A VÁRMEGYÉRŐL. *) Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 14-én Kolossváry József főispán elnöklete alatt közgyűlést tartott. Á .közgyűlésen elfogadták a zirczi Erzsébet-kórház 1904. évi költségvetését s elhatározták, hogy a kórházba a vizvezetéket bevezetik, minek költségeihez dr. Vajda Ödön zirczi apát 1000 korona adománnyal járul hozzá. Nagyobb vitát keltett Csete Antal Veszprémvárosi ügyész fellebbezése a képviselőtestület ama határozata ellen, hogy a városi gépész a vizvezeték javítása körül mugáumunkálatokat nem végezhet. A törvényhatóság a fellebbezésnek, mely a határozatnak abból az okból való megsemmisítését kérte, mert a szavazásban érdekeltek is részt vettek, helyet adott s így ez ügyben a városi közgyűlés újból fog határozni. Hegedűs Ferenc és társainak a pápai vásártéri italmérés bérbeadása tárgyában beadott fellebbezését elutasították s a Veszprém városban építendő tüzérlaktanya költségeire 12000 koronát szavaztak meg. Miután még Szélessy Dániel árvaszéki ülnöknek egészsége helyreállítása céljából 2 havi s dr. Kolossváry Dezső tb. aljegyzőnek tanulmányai befejezése céljából hat heti szabadságot engedélyeztek, a közgyűlés véget ért. EGYESÜLETI ELET. = A vörös-kereszt köréből. A Pápa városi vörös-kereszt választmány e hó 15-én d. e. 1/

212 órakor választmányi ülést tartott Galamb Józsefné és dr. Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő társelnöklete alatt. A gyűlés megnyitása után dr. Hegedűs meleg szavakban mondott köszönetet a kitüntetés és bizalomért, hogy megválasztották a választmány egyik elnökévé, ünnepélyes Ígéretet tett arra nézve, hogy a választmány érdekeit és ügyeit szivén viseli, hogy az egylet minél inkább felvirágozzék. Ezután Körmendy Béla üdvözölte szép beszédben a választmány részéről az uj elnököt dr. Hegedűs Lorántot, mely után örömmel tudomásul vette a választmány a központi igazgatóságnak elismerő leiratát, melyet a felterjesztett évi jelentésre küldött le az egyletnek. Végül köszönetet szavaztak a Pápai Takarékpénztárnak 20 korona adomámányáért és ezzel a gyűlés véget ért. Itt említjük meg, hogy Galamb Józsefné elnöknő délbeu féuyes ebédet adott dr. Hegedűs Lóránt tiszteletére. Az ebédre a választmany több kiváló tagja is hivatalos volt. == A Sport-egyesület közgyűlése. Az egyesületi tagok rendkívül élénk érdeklődése mellett folyt le múlt vasárnap d. u. a Sportegyesület idei közgyűlése. A közgyűlésen hunt Sándor egyesületi elnök elnökölt, kinek meleghangú megnyitó szavai után dr. Fehér Dezső főtitkár terjesztette elő a választmány múlt évi működéséről szóló jelentést. A tetszéssel fogadott jelentós az egyesületi élet örvendetes mozzanatai gyanánt emeli ki: a második tenniszpálya létesítését, a háztartás saját kezelésbe vételét s a tagok számának állandó szaporodását. LangraJ Zsigmond pénztárnok mutatta be ezután a zárószámadást, a részletes vagyonleltárt s a jövő évi költségvetést, melyek mindegyikét ifj. Wittmann Ignácnak a megtartott számvizsgálatról előterjesztett jelentése után — helyeslőleg elfogadták s a pénztárnoknak a felmentvényt megadták. Most a választások következtek. Elnöknek Saáry Lajos indítványára, ki kiemelte azokat a jelentős érdemeket, melyeket az egylet felvirágzása közül az eddigi elnök szerzett, egyhangúlag s lelkes éljenzés között ismét Fürst Sándort választották meg, ugyancsak egyhangúlag történtek a többi választáson is; alelnökök lettek. FREJER KALMflN -újdonságokban a legszolidabb árak mellett. PÁPA, FŐ-UTCA 49. MT Ajánlja dús szövetraktárát a tavaszi és nyári idényre angol, francia és skót divatRészlelfr/elésrc is! Vidéki megrendelések pontosan elintéztetnek.