Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.
1904-03-19 / 12. szám
I. évfolyam. 12. szám. Pápa, 1904. márc. 19. PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség- és kiadóhivatal: Jókai Mór utca 856. sz. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wa jdits Károly urak üzletében, valamint a kiadóhivatalban. A malomipar hanyatlása. Irta: űr. Antal Géza. A Pápai Hirlap február 12-iki számának egy kis közleménye megemlékezett arról, hogy a molnárok csuvározását a miniszter engedélyezte s így a molnárok sérelme orvosolva lett. Ez a kis közlemény, azt hiszem, öröm helyett lehangoltságot keltett nemcsak bennem, de sokakban, mert önkéntelenül is vissza hozta emlékezetünkbe azokat az időket, mikor malomiparunk virágzó volt, s molnárainknak aligha jutott eszükbe csuvározással erőszakolni ki megélhetésük biztosítását, míg most — a csuvározást is jótétemény gyanánt kell tekinteniök, mert e nélkül üresen járna a garat. Alig van még egy iparág, mely hazánkban általában, s városunkban különösen is, a virágzás magas fokáról oly hirtelen hanyatlott volna alá, mint a malomipar. Aki visszaemlékezik arra, hogy Pápán még csak H 2 évtized előtt is minő megélhetést, sőt meggazdagodást biztosított ez az ipar a tulajdonosoknak és bérlőknek, s összehasonlítja ezzel a mai helyzetet, mikor a molnároknak a legnagyobb küzdelmet kell folytatniok exisztenciájukért: lehetetlen, hogy elszomorodva ne lássa a változást, mely ezen a téren beállott. Hisz, hogy csak egy jellemző példát hozzak fel, míg az 1874-iki költségvetés szerint a városmalomért 2400 frt. évi bért adtak, a folyó évi költségvetés szerint ugyanez a városmalom évi 1200 korona bérért, a 3 évtized előtti bérösszegnek íj 4 részéért van bérbeadva. A malomiparnak ez a hanyatlása maga után vonta természetszerűleg két szintén virágzó kereskedelmi ágnak: a gabona- és lisztkereskedelemnek hanyatlását. Gabonapiacunk elvesztette korábbi jelentőségét, lisztkereskedelmünk pedig detailüzletté csökkent, s csak a helyi és némi részben a közel vidéki szükséglet kielégítésére szolgál. A malomipar ezen hanyatlásának, mely annál sajnálatosabb, mert molnáraink ez idő alatt malmaikat nagy áldozattal műmalmokká alakították át, részint helyi — lokális — részint általános — országos — jellegű okai vannak. Helyi jellegű okok: a vidéki gőzmalmok felállítása és szerencsétlen vasúti politikánk, országos jellegű ok: az őrlési forgalom megszüntetése. A vidéki gőzmalmok felállítása nem oly veszedelmes, mint az első pillanatra gondolnók, különösen nem azóta, hogy vízimalmaink szerkezete fölveheti a versenyt bármely gőzmaloméval, a hajtó erő olcsósága pedig biztosítja az előnyt a gőzmalmokkal szemben; épen ezért sokkal fontosabb s egyúttal gabona- és lisztkereskedelmünkre is sokkal végzetesebb volt a másik lokális ok, t. i. vasúti politikánk. Sajátszerű, de szomorú tény, hogy mig Pápán az egyetlen vasút, mely Ukkon át a forgalmat Fiúménak irányíthatta volna s igy a lisztexport megteremtésére alkalmas lett volna, megvalósulni nem tudott, — addig nagy áldozattal két olyan vasutat létesítettünk, melyek mindegyike épen gabona piacunkat s ezzel kapcsolatban a lisztkereskedelmet és a malomipart támadta meg. Piacunk fontosságának csökkenése tényleg és kizárólag erre vihető vissza. De a lokális okok még nem okozták volna a roppant hanyatlást, ha 1900 óta nem társult volna hozzájuk az országos ok: az őrlési forgalom megszüntetése, mely egy tollvonással lehetetlenné tette, hogy Magyarország egyetlennek nevezhető exportcikkével: a liszttel továbbra is sikeresen jelenhessék meg a nyugoteurópai piacokon. Nem vizsgáljuk most e miniszteri rendelet visszahatását a gabonaárakra, hanem szorítkozunk csak annak a ténynek konstatálására, hogy legelső exportmalmaink — dacára az üzemredukciónak — oly roppant felhalmozódott készletekkel rendelkeznek, hogy kimutatásaik szinte megdöbbentők. Ennek a visszahatása egyrészt a finom liszt árának hanyatlásában mutatkozik, mellyel szemben áll, hogy a kenyérliszt ára viszont valamivel magasabb, vagyis nincs meg az a távolság a két lisztár között, mely meg volt addig, mig a finom lisztet exportálták s ez,en tisztességes nyereséget érve el, a kenyériisztet A „PÁPAI HIRLAP" TÁRCÁJA. Csodaforrás. Amióta áll a világ S a világon népek élnek, Van egy bűvös csodaforrás Gazdagnak úgy, mint szegénynek. Ez e csodás örökforrás Rossznak, jónak vegyüléke, Egyiknek ezt, másiknak azt Csepegteti a szivébe. Van benn': keserv, vigasz, bánat, Féltékenység, vágy, rajongás, Öröm, remény, ábránd, álom Hit, szenvedés, kéj, csalódás, Gyűlölet, bün, átok, áldás, Csel, alázat, gőg, hiúság, Erő, önzés, dac, lemondás És egy adag életuntság. Aki egyszer megízlelte: A legelső tiszta csepptől Berohanna száz halálba, Vagy lejönne tán a mennyből. E forrásnak bűvös vizét Minden ifjú vággyal issza, Néha még az agg, öreg is Rövid éltét erre bizza. Es e forrást, melybe már oly Sok reményt és bút temettek, Elnevezték a tudósok, — Hogy is hivják ? — szerelemnek. Molnár Kálmán. A szabadság ünnepe. — A Pápai Hirlap eredeti tárcája. — Ragyogó tavaszi napsugár,' piros-fehér-zöld zászlók a házakon, nemzetiszínű kokárdák a mellen, ünnepies érzéstől kipirult arcok, lelkes tűz a szemekben . . . márciusi hangulat. Pápa városa tud ünnepelni. Nem hisszük, hogy még egy vidéki város lenne széles Magyarországban, ahol annyi helyen, annyi módon ünnepeltek volna, mint minálunk. Hazafias szavalatok, tüzes beszédek, magyar zene aranyos napfényben ragyogó hullámként ömlenek a városra, zúgó,"lüktető áradat. Tavaszodó év fuvalmával visszatérő szép márciusi ünnep, biztass bennünket édes reménységgel, hogy nemcsak szavalni, ágálni, de ha tettre kerül a sor, tenni is fogunk tudni, hogy Pápa nemcsak a sző, de a tett mezején is első akar és első tud majd lenni. És biztass bennünket égből alászálló éltető sugár, hogy amint a földet megtermékenyíted tavaszi áldásban, úgy termékenyíted meg lelkünket is a márciusi eszmék valóságos befogadására. Termékenyüljön meg lelkünk az eszmék eszméitől és sarjadjon ki minden szívben a szellem szabadságának, az osztálykülönbséget nem ismerő egyenlőségnek, a vallási választófalakon túlemelkedő testvériségnek s a mindezeket anyai gonddal körülölelő szent hazaszeretetnek tiszta szép virága ! . . . Pápán tulajdonképen március 15-ről nem Sirolin vosolwmiS tattat éLe 0r r; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárlmrut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánitaük. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4-— kor.-ért kapható. — Figyeljünk, hogy minded üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Go. vegyészeti gyár Basel (Svájc).
