Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-03-12 / 11. szám

O. M. K. E. törzstagjai sorába lépett s ha — amit remélni lehet — 10Ö tag helyből jelentkezni fog, Pápa is külön kerületet fog képezni. A figyelem­mel hallgatott elnöki beszámolót lelkesen megélje­nezték. Ezután Koritschoner József pénztárnok terjesztette elő a lefolyt év zárószámadásait, mig az 1904. évi költségvetést Steinberger Lipót igaz­gató referálta. Miután még titkos szavazás útján a választmány tagjaiul: Berger Ferenc, Billitz Ferenc, dr. Herczog Manó, dr. Kende Ádám, dr. Koritschoner Lipót, Krausz Vilmos, Klein Jónás, Koritschoner József, Kohn József, Kohn Miksa, Koréin Vilmos, Lázár Ádám, Lunzer Mór, Lőwen­stein Adolf, Lővy Adolf, Mayersberg Salamon választattak meg, elnök a gyűlést a tagok éljen­zése között bezárta. == A kath. kör felolvasó estélye. Mult vasárnap tartotta a kath. kör ez évadban utolsó íelolvasó estélyét, melynek sikere mind látoga­tottság, mind színvonal tekintetében méltó volt az eddigi estélyekhez. A programra első száma: Farkas Gizella szavalata volt. Gyulainak „Tsten ujja" c. versét és Gárdonyinak egy kis apróságát szavalta el mély átérzéssel s nagy hatással. Ezután Paizs Ágnes énekelt Neuhauser Erzsi finom zon­gorakisérete mellett egy részletet Fejérnek „Katalin" cimü operettjéből tiszta, erős, csengő hangon s értelmes kiejtéssel. A közönség nagy élvezettel hallgatta a szép reményekre jogosító fiatal énekesnőnek kedves egyszerűséggel előadott szép énekét s a hozzávaló méltó zongorakiséretet, úgy hogy a végén orkánszerüen felzúgó tapsra ráadást kért és kapott a szintén nagy hatással előadott Csókkeringőben. Az énekre Süle Gábor felolvasása következett „A vérmérsékletről". A tanulságos és élvezetes felolvasás jó előadással párosulva, nem kis mértékben nyerte meg a hallgatóság tetszését. Ezután Neuhauser Erzsi ült a zongorához és játszotta el kiváló sikerrel Székely­nek „Magyar Ábránd"-ját. A darabba való teljes belemélyedés és csiszolt technika jellemezte a fiatal leánynak ügyes játékát, amelynek vége sűrű taps és ráadás volt. Erre Czuppon Gyula szavalta el Vörösmartynak „A szegény asszony könyve" c. örökszép költeményét helyes felfogással s jó színezéssel. A műsor utolsó pontjának ismét Paizs Ágnes énekelt Neuhauser Erzsi zongorakisérete mellett magyar népdalokat akkora hatással, hogy a lelkes hallgatóság alig akart felhagyni az újráz- [ tatással. Befejezésül dr. Réthei Prikkel Márián. társelnök hatásos beszédben kiemelve a felolvasó­estélyek nagy sikerét, a kör további buzgó pár­tolására buzdította a hallgatóságot. = A Sportegyesület f. hó 13-án (holnap) d. u. 4 órakor a sport-pavillonban tartja évi rendes közgyűlését. == Tudományos előadások. Múlt vasárnap a főgimnázium tanári szobájában két tudományos előadás volt. Lic. Rácz Kálmán „Az akarat szabadsága" cimű sorozatos előadását folytatta. Rész­letesen értekezett arról, hogy vájjon a jellem örök­lődik-e és megállapította eredményképen, hogy egyes dolgok iránt fogékonyságot örököl ugyau az utód az elődtől, de a jellem a maga egészében mégis kinek­kinek a saját szerzeménye. Legtöbb átalakító hatásai van a jellemre a nevelés. A nemzeti közös jellemről kimutatta, hogy nem öröklés utján száll egyik nem­zedékről a másikra, hanem a környezetnek nevelői hatása folytán. Azután beigazolta, hogy az értelmi és érzelmi készség mint indító erő lényeges szerepet tölt be akaratunk működésében, de mégsem gyako­rolnak kényszerítő hatást reá. Okokra cselekszünk, de nem minden okra cselekszünk! Ebben a ki­jelentésben foglalta össze fejtegetéseinek eredmé­nyét. — Révész Arnold mérnök Szabad Líceumi előadása „A talajvizekről" szólott. Bevezető általá­nos fejtegetés után főleg helyi viszonyainkra terjesz­kedett ki s előadásában azt bizonyította, hogy az alagcsövezés teljesen felesleges, hanem annál sokkal radikálisabb eszközhöz kell folyamodnunk a pincék vizmentesítésére, nevezetesen a rendszeres csatorná­zást ajánlja, mint egyedüli módot, mely célhoz vezet. Lapunk legközelebbi számában ezen ügyet bővebben ismertető cikket fogunk közölni Révész mérnöktől. Mindkét előadót nagy figyelemmel hallgatta s érdekes fejtegetéseiket zajos tapssal honorálta a kö­zönség. == A pápai keresztény munkásegyesület vasárnap, 1904. évi március hó 13-án délután 2 lj 2 órakor a róm. katholikus elemi fiúiskola torna­termében első rendes közgyűlését tartja, a következő tárgysorozattal: 1. Az ideiglenes elnök megnyitója és jelentése. 2. A végleges tisztikar megválasztása. 3. Netáni indítványok. HETI ÚJDONSÁGOK. — Főúri eljegyzés. Örömmel teljes családi ünnep volt Bécsben f. hó 7-én az Esterházy grófi család körében, amikor is özv. gróf Esterházy Móricné úrnő sz. Stockau Paula grófnő leányát, a szépséges Marianna komtesszt eljegyezte gróf Széchenyi Péter, cs. és kir. testőrfőhadnagy és vasvármegyei nagy­birtokos. A grófi család örömében őszinte szerencse­kivánással osztozik Pápa város közönsége is. — Személyi hir. Gróf Esterházy Ferenc v. b. t. tanácsos, unokaöccsének Pál grófnak látoga­tására, ki 1V 2 hétig ágyban fekvő beteg volt, de immár fölépült, Pápán tartozkodik. — A biblia Ünnepe. Az örök élet köny­vének, az emberiség kimeríthetetlen erőforrásának, a bibliának szentelt múlt vasárnap ünnepet az egész protestáns világ, megülvén száz éves évfordu­lóját a Brit és Külföldi Bibliaterjesztő Társulat megalapításának, azét a társulatét, mely e száz év alatt több mint 4Ü0 nyelvre lefordíttatván a bibliát, millió és millió példányban terjesztette el az Urnák igéjét. Ez alkalomból a ref. templomban Kis József esperes-lelkész, az ev. templomban pedig Kapi Béla püspöki titkár szólottak prédikációjukban a biblia áldásáról. — A theol önképző-kör d. e. 11 órakor a főiskolai dísztermében igen sikerült ünnepélyt tartott, melyet Csizmadia Lajos tanárelnök nyitott meg egy valóban magas szárnyalású, eszmékben gazdag beszéd­del, mely ékes szavakban méltányolta az ünnep jelen­tőségét. Horváth Lajos theologus olvasta fel ezután Czeglédy Sándornak A biblia ünnepén c. lendületes, szép bölcseimi költeményét nagy hatást keltve. Czakó Gyula papnövendék a társulat történetéről és magyar­országi működéséről tartott igen jól megirt, élveze­tes felolvasást s végül Czeglédy Sándor papnövendék mondott lélekemelő imát. Á gyülekezet áhítatos éneke nyitotta meg s zárta is be a szép ünnepet. — Az obstrukció leszereléséről dr. Hegedűs Lóránt, országgyűlési képviselő csütörtö­kön d. u. táviratban értesítette Sült József kir. taná­csos közjegyzőt, Bauer Antal, országgyűlési kép­viselő pedig Jákóy Géza urodalmi igazgátót, mint a pápai illetőleg az ugodi szabadelvű pártok elnökét. Mindkét pártelnök a nagyfontosságú politikai esemény alkalmából a szabadelvű választók nevében üdvözlő táviratot intézett Tisza István miniszter­elnökhöz. — Szini szezon előtt. Serény munka folyik szinházuukban. Míg egyrészt a tűzbiztonsági szempontból szükséges átalakításokat: új ajtók kivá­gását, régiek megszélesítését, új lejáratok készílését végzik szorgalmas kezek, addig másrészt a villamos­világítás berendezésén buzgólkodnak a városi villa­mos mű alkalmazottai. A hosszú és fáradságos mun­kához — a szezon megkezdésétől csak három hét választván el bennünket — még az éjszakákat is felhasználják, amikor is ívlámpa fénye mellett tör­ténik a vezetékek felrakása. A szokatlan erős fény, mely ilyenkor a régi múzsa-hajlékot bevilágítja, egész valójában mutatja be a szinházi épület elhanya­golt voltát. A mennyezet s az előcsarnok éktelen volta, a páholyok szennyes díszítései, a falak piszkos-szürke színe szinte kiáltanak már a renoválás után. Azért csak örömmel üdvözölhetjük azt az akciót, melyet a szinügyi bizottság két lelkes tagja : Hanauer Zoltán és hangraj Zsigmond indítottak s melynek célja a színház belsejének restaurálása. Akciójukban nagyon helyesen társadalmi térre lépnek és — maguk jár­ván jó példával elől — hisszük, hogy önkéntes ado­mányokból hamarjában egybegyűl akkora összeg, amekkorából a restaurálási költségek fedezhetők lesznek. — A főiskolai igazgató-tanács f. hó 25-én ülést tart, melynek fontosabb tárgyai a theol., főgimn. és leánynöveldei igazgatók jelentései­ken kívül: a Bráder-féle háznak a leánynövelde céljaira való átalakítása; alapítványok kiosztása; a főgimn. tanári kar javaslatai egy újonnan szervezendő rendes tanári állásról, tiz évnél régebben szolgáló tanárok személyi pótlékáról; a fiú-internátus ügye ; tandíjmentességi kérvények elintézése, — A kivándorlási kongresszusok eredményei. Városunk országgyűlési képvise­jének, dr. Hegedűs Lorántnak ily cimű tanul­mánya, mely eredetileg a Budapesti Szemlében látott napvilágot, most külön lenyomatban is megjelent. Akik tisztában vannak a kivándorlás­nak, e nagy nemzeti erőveszteségnek jelentőségé­vel, bizonyára érdeklődni fognak orsz. képviselőnk, mint a kivándorlás kérdésének egyik legalaposabb ismerőjének új műve iránt. — Kaszinói társas-est. A kaszinó veze­tősége felbuzdulva a február hóban tartott kaszinói táncmulatság sikerén, f. hó 19-én ujabb táncmulat­sággal egybekötött társas-estét rendez. A mulatság iránt a közönség körében nagy érdeklődés mutatkozik. — A pápai zeneiskolában rendszere­sen folynak a tanítások. Jelentkezők és beiratkozok azonban még mindig vannak. A vezetőség felkéri a beiratkozni szándékozókat, hogy a beiratkozást, a tanítások zavartalan menete érdekében, ne halasszák. Be lehet iratkozni minden nap 5—7 óráig a zene­iskola helyiségében (városi óvoda). — Halálozás. Egy művészi tehetségéről ismert iparos hunyta le f. hó 10-én örök álomra szemét. Freiszberger Vilmos asztalosmester halt meg rövid szenvedés után, 41 éves korában. Az elhunyt nemcsak mesterségében volt kiváló, de a tüzoltó­gyakorlatok vezetésében is érdemeket szerzett. Halálát nején, anyján és testvérein, köztük Freiszberger Károly kir. postafőtiszten kivül kiterjedt rokonsága az egész iparosság, melynek kedvelt tagja volt, gyászolja. Temetése ma d. u, 4 órakor lessz. — Március 15-iki ünnepek. Az ág. hitv. evang. gyülekezet március hó 14-én este 6 órakor az uj tanácsteremben emlékünnepet tart. Az estély műsora a következő: 1. Közének. Himnus. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Kapi Béla püspöki titkár. 3. Török N. Szent az érzet. Karének. Elő­adja az áll. tauítóképző-intézet ág. hitv. ev. növendé­keinek énekkara. 4. Felolvasás. Tartja dr. Czipott Zoltán orvos. 5. Petőfi : Nemzeti dal. Szavalja Máy Vilmos. 6. Heim J. : A honfi búcsúja. Karének. Előadja az áll. tanítóképző-int. ág. h. ev. növendé­keinek énekkara. 7. Petőfi : Egy gondolat bánt engemet. Szavalja Vértesi Zoltán segédlelkész. 8. Huber K. : Őseink emléke. Férfiuégyes. Éneklik: Varga Lajos, Makula Béla, Kis János és Dobsa Árpád. 9. Radó A.: Hegyesi csatában. Szavalja: Ravasz Antal. 10. Insurgensek indulója. Karének. Előadja az áll, tanítóképző-intézet ág. hitv. ev. növendékeinek énekkara. 11. Közének. Szózat. A pápai ev. ref. főiskola ifjúsága 1904. évi márczius hó 15-én d. e. 11 órakor a honvédszobor előtt az 1848 március 15-ike 56-ik évfordulója alkalmából emlékünnepélyt rendez a következő mű­sorral : 1. Hymnus. 2. Alkalmi vers. Szavalja: óié Sándor I. é. papnövendék. 3. Emlékbeszéd. Tartja Horváth Lajos IV. éves papnövendék. 4. Nemzeti dal. Szavalja : Vargha Antal VIII. oszt. tanuló. 5. Szózat. Az ev. ref. tanítónőképző intézetben fennálló „Lórántffy Zsuzsánna önképzőkör" március 15-én ünnepi gyűlést tart a következő műsorral: 1. Hymuus. Köleseitől. Éneklik a kör tagjai. 2. Wéer Judith rózsái. Lamperth Gézától. Szavalja Schneider Ilona II. é. növendék. 3. Cserebogár. Magyar ábránd. Dallama Mihály Ignáctól. Zongorán előadja: Koritschoner Irén II. éves növendék. 4. Emlékezés március 14-ére. Felolvasás. Tartja Autal Margit II. éves növendék. 5. Gyenge violának. Dunántúli korcsmárosné. Szövegük : Endrőditől. Dallamuk: Dankó Pistától. Énekli : Krausz Jolán II. éves növ. Zongorán kiséri Lázár Vilma II. éves növendék. 6. Petőfi a Hortobágyon. Melodráma. Előadják : hegedűn Gáty Zoltán, zongorán Kis Jolán II. é. növ., cimbalmon Bük Stefi polg. isk. IV. oszt. tan., szavalja : Vittnyédi Anna II. é. növ. 7. Szózat. Éneklik a kör tagjai. 8. Hunyadi-induló. Dallama Erkeltől. Zongorán előadják : Vikár Lenke II. éves növ., Magassy Irma II. éves növ., Závory Teréz polg. isk. IV. oszt. növendékek. A Leányegyesület 1848 március 15-ének emlé­kére márczius 13-án, azaz holnap este 8 órakor saját helyiségében ünnepélyt tart a következő mű­sorral : 1. Herodek S. : „A magyar dal", melodráma, zenéjét irta : Kerner J., előadja: Nobel Jozefa, zongorán kiséri: Nobel Henrike. 2. Dankó P.: „Magyar népdalok", cimbalmon előadja: Regner Sarolta. 3. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Réthei Prikkel Marián gimnáziumi tanár. 4. Káldy Gyula : Kuruc dalok. „Ne busulj kenyeres" és „Virágdal", énekli: Veisz Hermanné, zongorán kiséri: Kohn Hermina. 5. Bajza József: Apotheozis, költemény. Szavalja: Szüsz Olga. 6. a) „Czinka Panna kesergője", b) Erkel Ferenc: Hunyady-induló, előadja az állami férfi tanítóképző ének- és zenekara. Az énekkart Parti Lajos, a zenekart Barabás János IV. éves tanítójelöltek vezetik. Az előadás a tagoknak díjtalan, nem tagoknak egy korona. A „Petőfi asztaltársaság u március 15-ének emlékezetére f. hó 20-án, a „Jókai"-kör helyiségében nagyszabású hangversennyel, világpostával és tánccal egybekötött ünnepélyt rendez, melyre ez uton is meghívja a közönséget. Belépő-dij személyenkint 1 kor., családjegy 2 kor. 50 fill. Kezdete esti 8 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents