Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.
1904-02-27 / 9. szám
I. évfolyam. 9. szám. Pápa, 1904. febr. 27. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór utca 856. sz. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D K- KŐRÖS ENDRE. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében, valamint a kiadóhivatalban. v A viz csak egyre nö... Hozzá lehetnek szokva Magyarország városai s hozzá lehet szokva főleg ez a mi városunk, hogy valahányszor sürgető erővel lép fel valamely közóhaj teljesítése érdekében, legjobb törekvése elé gátul áll a felsőbb hatóságok akadékoskodó és halogató rendszere. Az élő szükséget a holt betű paragrafusai szempontjából tekintik s nem érezvén közvetlenül az orvoílandó bajok, a pótlandó hiányok kárát, bürokratikus merevségük megbénít minden erővel teljesebb életműködést. A város közönségének egy igen jelentékeny részében fog kínos meglepetést kelteni az a dolog, ami ennek a halogató és akadékoskodó íendszernek, ennek az Ősi »magyar átoknak« felemlegetésére indított bennünket. Arról van szó, hogy a királyi kulturmérnökség jóvoltából egyelőre bizonytalan ideig tovább is folytathatja a Belváros pincéiben romboló munkáját a viz, melynek eltávolítása érdekében a város szakközege elismerést érdemlő buzgalommal tette meg a szükségesnek mutatkozott intézkedéseket, előkészítvén és a legközelebbi időben megkezdeni akarván az alagCcövezési munkálatokat. Nem mi, hanem a dologhoz értő szakemberek állítják, hogy a pincékben egybegyűlt talajvíz — azt a csekélységet nem is említve, hogy magukat a pincéket teljesen hasznavehetetlenné tette — a Belváros háztulajdonosainak vagyonbiztonságát a legnagyobb mértékben fenyegeti. Akárhány ház az összedülés veszedelmében forog s ha egyszer váratlanul ilyen veszedelem bekövetkeznék, ki tudja nem esnék-e emberélet is áldozatául? Érthető tehát az az izgatottság, mellyel a belvárosi lakosok ennek az ügynek minden fázisát kisérték s hogy minden követ megmozgattak a baj minél előbb való elhárítása érdekében. Végre meg is kapták a biztató reményt: márciusban megkezdődnek a mentő munkálatok. De jóformán fel se lélekzhettek e hír feletti örömükben, midőn ím a kulturmérnökség szólal meg s ad Graecas Ca'endas halasztatja el az alagcsövezés megkezdését. Nem érdektelen, hogy miért halasztatja el a kulturmérnökség a munka megkezdését. Elhalasztatja, mert a tervek nincsenek a Belváros egész területére kiterjedőleg kidolgozva s mert a munkálatok idejéül a a tavaszt nem tartja megfelelőnek. Hát erre a két okra csak egy szerény megjegyzésünk van : hogy a város egyelőre csak a legnagyobb baj szinhelyén teljesítendő prób alagcsövezésre nézve rendelkezett s ennek sikerétől tette függővé az egész fenyegetett területre kiterjedő munkálatok sürgős megkezdését, s hogy ezeket a munkákat igenis március havában akarta megkezdetni, azt a kulturmérnökség nem most tudta meg, de tudta már egy félesztendő előtt, mert hisz az összes idevonatkozó tervek kellő időben mutattattak be neki. Akkor a kulturmérnökség hallgatni méltóztatott s csak most az utolsó pillanatban kegyeskedik megszólalni, mondván: » Várjatok fiaim, várjatok ; ha azonban a munkák elvégzésére majdan rétmestert kívántok tőlem, ne feledjétek el számára — biztosítékul! — 300 korona fizetési előleget beküldeni !« ... S/ól és marad nyugodtan. Hogy ezzel a városi közönséget állandó nyugtalanságban hagyta, hogy ismét tanácstalanul kell állaniok az egyre növekedő veszedelemmel szemben, az nem alterálja őt fölényes / nyugalmában. Am hadd pusztuljanak a házak, csak a hivatalos pedantéria szabályai maradjanak meg sértetlen érvényükben ! Jelky András, bajai fiú kalandjaiban szorongó aggodalommal olvastuk gyermekkorunkban" azt az izgató epizódot, mikor Andrást a kalózok a hajófenékre zárják, a hajó léket kap, s ő fogvacogó félelemmel, tehetetlen rémülettel, a biztos halál gondolatával érzi, amint a tenger vize betódulni