Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-12-31 / 53. szám

Bottka Jenő, Hermann János, dr. Horváth Caesar és Steinberger Lipót működtek, a jegyzőkönyvet Szűcs Gyula városi közgyám vezette. A választó polgárok kétféle szavazó-lappal szavaztak ; az u. n. hivatalos lisztán a régi tagok: dr. Hirsch Vilmos, dr. Kövi József és Takách Ádám szerepeltek, a másik lisztán dr. Hirsch Vilmos, Keresztes Gyula és dr. Kőrös Endre voltak a jelöltek. A választási aktus d. e. 9 órakor igen lassú tempóban indult meg, de 10 órától kezdve mozgalmasabb képet öltött. A legtöbb szavazó d. u. 1 ós 3 óra között adta be szavazati lapját. A törvényben megállapított időben, pont 4 órakor 201 érvényes szavazó-lap volt az urnában. Ekkor az elnök a szavazást lezárta s megkezdődött a szkrutínium, melynek eredményét öt óra tájban hirdették ki. Megválasztattak : dr. Hirsch Vilmos 194, dr. Kőrös Endre 142, Keresztes Gyula 106 szavazattal; jelentékenyebb számú szavazatok estek: dr. Kövi Józsefre 87, Tokács Ádámra 64. A II. kerületi választás szintén elég mozgalmas volt, bár a beadott szavazatok száma itt az I. kerületinek felét sem érte el. A választást Saáry Lajos ügyvéd vezette elnökként, mellette bizalmi férfiak Barátli Károly, Gyénese János, Kovácsics József és ifj. Németh János voltak, a jegyzőkönyvet Thury Lajos v. hivatalnok vezette. E kerületben csak egyféle liszta volt forgalomban, melyen a jelöltek Győri Gyula, Kis József és Kovács Sándor voltak. Beadatott összesen 102 szavazó-lap. Megválasztattak : Győri Gyula 100, Kovács Sándor 91 és Halász Mihály 64 szavazattal. Kis Józsefre 26, Matkovich Pálra 8, dr. Czipott Zoltánra 7 s több egyénre 1 — J szavazat esett. A választási jegyzőkönyv megemlíti, hogy a harmadik biz. tag gyanánt megválasztott Halász Mihály az 1904. évre érvényes választói lajstromba, aminek alapján a választás történt, felvéve nincs. A vidéken megtartott megyebizottsági tagválas^tíísokról eddig a következő értesítéseket nyertük : Megválasztattak : Nyárádon : Györy János és Mohácsy Lajos. Takácsiban : Győri Károly és dr. Szivesdy József. Bakony - M- .Szentkirályban : Klesits Mihály és Lehner József. A.-Tevelen : Berzsenyi József és Tóth János. Pápa Kovácsiban : dr. Nagy Imre. Dákán : Csaplár Antal és Kőszegiig József. A VÁROSHÁZÁRÓL. Városi közgyűlés. — 1904 december 28. — Szinte állandóvá kezd válni a városi közgyűléseken az a jelenség, hogy a gyűlés legnagyobb érdeklődést keltő tárgyai a napirend előtt inter pelláció alakjában kerülnek a képviselőtestület elé. Az interpellációk legtöbb esetben sérelmet tárnak fel s így e jelenséget sajnálatosnak kellene mondanunk, ha nem élne bennünk az a remény, hogy a jogtalanul szenvedett sérelmek orvoslása Pápa városában nem soká késhetik s ha nem látnók, hogy az orvoslást éppen az ily interpellációk üdvösen segítik elő. A szerdai közgyűlést is interpelláció nyitotta meg. Alig hogy az elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Besenbach Károly, Gál János, Kovács Sándor, Valter Sándor, és Vágó László, városi képviselőket felkérte, s alig hogy a főjegyző a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasta, szólásra emelkedett Kellner Vilmos és előadta azt a sérelmet, mellyel mint városunk ós vidéke közgazdaságának fontos ügyével külön cikkben foglalkozunk. Kellner előadta, hogy marhái visszatartásából neki jelentékeny anyagi kára volt s a kapitány hasonló eljárása tönkre teheti a pápai állatvásárt. Ugyanez ügyben interpellált Kovács Sándor is, aki egyenesen fegyelmi eljárást indítványozott a kapitány ellen, vagy ha nem hát azt, hogy az állategészségügy az ő kezéből kivétessék. Az interpellációkra először az első sorban érintett rendőrkapitány felelt. Kijelentette, hogy az ügy nem tartozik a képviselő-testület elé, illetve hogy állategészségügyi dolgokban ő felette a kép viselő-testület nem alkot fórumot. Mindazáltal választ ad s különböző törvényszakaszok és rendeletekből iparkodott álláspontja helyességét kimagyarázni. A képviselőtestület a sűrűn felhangzó közbeszólásokból itélvc úgy találta, hogy azok az idézett pontok azt a rendelkezést nem tartalmazzák, mint arait a rendőrkapitány kiolvasott belőlük. Végezetül kijelentette, hogy amit tett, azért helyt is áll, annál inkább, mert szakértői szakvélemény alapján járt el. Másodiknak felelt az interpellációra és pedig nagy tetszés mellett a polgármester, O nem tartja helyesnek, ha egy tisztviselő többet akar a törvényből kiolvasni, mint amennyi benne van. A rendőrkapitány ama válaszát, hogy szakközegre hivatkozik, nem tartja helyesnek, mert az állatállatorvos nem jogász, tehát törvény magyarázatot a kapitány nem tartozik tőle elfogadni. Egyébként ez ügyet egy kérvény alapján is a legközelebbi közgyűlés tárgyául tűzi ki. A polgármester e válaszát a kozgzülés megnyugvással tudomásul vette. Ezután következett a napirend. Az első öt ponton hamar túlesett a közgyűlés, amennyiben mindannyit a törvény értelmében ujabbi 30 napos közgyűlés napirendjére tűzték ki, melynek napjául január 30-ika állapíttatott meg. E szerint a január 30-iki gyűlés fog többek között a Kossuth Lajos utca déli részének megnyitása dolgában dönteni. Győr város átiratát a közigazgatás közvetítéséből felmerülő költségeknek a város részére az állam által leendő megtérítése iránt a képviselőtestület magáévá tette s azonos tartalmú kérelemmel járul képviselőnk útján a kormány elé. Aztán produkálta magát. Törekedett bemutatni Mozart derült világát, Chopin finom melankóliáját, Wagner zordon fönségét. De ismét csak visszatért Beethowenre s az F-moll Szonátára. Nem fitogtatásból tette. Hányszor tapasztaljuk, hogy egyetlen költőnek, sőt gyakran egyetlen műremeKnek hatásától nem vagyunk képesek szabadulni. Miért? Talán mert ama nagy költőnek érzelmei közt a magunkéit véljük feltalálni s az az egyetlen műremek leginkább illik a mi érzésvilágun klioz. Később alig maradt el nap, hogy föl ne kerestem volna ábrándozásai közben. Nem játéka, hanem inkább saját maga érdekelt. Kimondhatatlan megindultsággal sokszor félóráig is néztem, le sem véve róla szemeimet, amint a klasszikusok csodás világában elmerült. Képzeletemben egészen lerajzolódott helyzete, sorsa, jövője s ez a kép végtelenül leverő hatással nehezedett lelkemre. Sokszor kérdeztem magamtól: az emberek társaságában hol a helye ennek a leánynak? Nem lehet helye az úri társaságban, mert nem elég előkelő; az alsóbb körben nincs helye, mert nagyon előkelő. A művészvilág pedig be nem fogadja, mert művésznek el nem ismerheti. Van-e tehát az emberi társadalomnak egyetlen osztálya, amely ezt a leányt befogadná, ne kicsinyelné, ki ne kacagná együgyü ideálizmusáért ? Bizony árva és elhagyatott ez a leány, kinél árvábbat és elhagyatottábbat én sohasem láttam. Mikor reánk sötétedett a társalgóterem, a leány szótlan meghajlással elbúcsúzott tőlem s mindannyiszor azon a keskeny úton láttam őt eltávozni a tenger felé, melyen legelső alkalommal eltűnt. Ugyan hova mehet minden alkonyat után olyan úton, melyen senkise jár ? . .. Egy alkalommal elhatároztam, hogy ezt a rejtélyt - is megfejtem, tán újabb adatot nyerek az érdekes leány egyéniségéhez? Bizton hittem, hogy azért keresi föl a fürdőhely legelhagyatottabb tájékát, hogy ábrándozásait folytassa. Mily érdekes lesz őt újabb ábrándjai közt megfigyelnem! Távolról követtem az alacsony fák és bokrok közt vivő ösvényen. Mikor leértem a lejtőn, ő már a tengerparton állt, azon tájon, ahol messze feketélő nagy parti sziklákat csapdosnak az egymást kergető hullámok. Homályos volt már mindenféle. Távolabb a parttól, egy terebélyes fügefa széles, sürü lombjai mögé rejtőztem. Ö nem látott engem; én jól láttam őt. Körülnézett: nem lát-e valakit arra járni, közeledni? Nem járt arra senki. Most lassan leereszkedett a kissé meredek parton, két kiálló szikla közé! A part és az egyik szikla csaknem egészen eltakarták, de azért jól láttam, A Korona-vendéglő bérlőjének Görög Károlynak bérleengedés iránti kérvénye ügyében az állandó választmány azzal a javaslattal járult a közgyűlés elé, hogy bérleengedés ne adassék, de a bérleti szerződés Göröggel újabb hat évre meghosszabbíttassák l/a évi felmondás kikötése mellett. Minthogy a közgyűlés nem tudhatta azt, hogy a bérlő ezt utóbbi feltételt elfogadja-e, dr. Hirsch Vilmos indítványára a névszerinti szavazást arra az időre halasztották, amikor Görögnek nyilatkozata beérkezik. A Chevra Kadisa izraelita jótékony egylet ősi jusson kéri az 1903. és 1904. évi községi pótadójának törlését s hogy az évenkinti kérvényezés elkerülhető legyen, a pótadó törlésének egyszersmindenkorra való kimondását. Kriszt Jenő plébános szivesen hozzájárul a kérés teljesítéséhez, kéri azonban eleve is, hogy ha más humanitárius egylet jön ily kéréssel, ne utasíttassák vissza, sőt mondják ki, hogy a mai határozat az összes jótékony egyletekre vonatkozik. Szente János v. főügyész megemlíti, hogy ,a közigazgatási bíróságnak van egy oly jellegű döntése, melynél fogva pótadómentesség eo ipso megvan oly eseteknél, midőn állami adómentesség esete forog fenn. Ez alól csak a házadó képez kivételt, de a jótékony egyletekre kétségen kívül vonatkozik a döntvény. Kisebb vita volt Fodor Ferenc győri fémipari tanuló 100 kor. évi segélyének megszavazása körül. Gái János a segély ellen szólt, míg M'irton Antal művelt iparos osztály megteremtése érdekében a segély megadását javasolja. Hajnóczky Béla szerint önmagunkkal jönnénk ellentétbe, ha a kérelmet megtagadnónk ; elvileg kimondtuk a segélyezést, ha bárki pápai fiú s jó tanuló járna oda, segélyeznünk kellene. Győri Gyula szivesen megszavazná a segélyt, csak azt kifogásolja, hogy a különben igen jó előmenetelő tanulónak raagaviseleti jegye kevésbbé megfelelő s ezért indítványozza, hogy az ösztöndíjnak csak fele adassék most ki. fele pedig akkor, ha idei félévi értesítője jobb viseletről fog tanúskodni. A közgyűlés ily értelemben határozott. A Zöldfa-utcaiak csatornakészítés iránti kérését valamint a Lajos-utcaiak kérvényét a vízvezetéki hálózat kiterjesztése iránt vita nélkül teljesítették. Vita már csak az építési szabálykörül fejlődött ki, melyet a belügyminiszter megerősítve leküldött a városnak. Billitz Ferenc több felszólalásban azt vitatta, hogy nem az építkezési terv, de a mindenkori szituáció szerint kell a szabályozást végezni, dr. Löwy László nem tartja elégnek, hogy utcaszabályozási célokra csak 600 korona vétetik fel, Besenbach Károly pedig az építkezési tervnek oly értelmű felülvizsgálását sürgeti, hogy a terv a mindenkori kitűzési vonallal teljesen egybevágó legyen, dr. Hoffner Sándor hiteles adatok alapján városi térkép kiadását javasolja. A vita folyamán kétségessé vált a szabályrendelet életbeléptetése is, de kiderült, hogy maga hogy a sziklára helyezte kótáit, ernyőjét, odatette kalapját és kezdte odarakni többi ruháit is. Fürödni készült a szabad tengerben, ahol nem szednek díjat, s ahol a szegények is fürödhetnek. Elfordultam kissé röstelkedve, aztán tovább mentem. Hiszen nem azért követtem ide, hogy meglessem. Mentem az út irányában hazafelé. A méla csöndben hallottam, amint csobbant a viz s onnan a tenger felől nemsokára elfojtott lágy mezzó-szoprán hangon felém áradtak az F-moll Szonáta adagió-]kndk töredékes hangjai. Megálltam és hallgattam azokat a hangokat. Kimondhatatlan fájdalom vett rajtam erőt s valami oly rendkívüli erővel nehezült lelkemre, hogy alig birtam indulataim fölött uralkodni. És azóta gyakran gondolok erre az egyszerű esetre megjelenik előttem ez a mindenkitől elhagyott, kigúnyolt árva leány s emléke fáj, sajog, mint valami seb, mely nem akar begyógyulni. Az F-moll Szonátát pedig azóta mindig a legnagyobb megindulással hallgatom. S önök tán mosolyognak kedves olvasók, az én oktalan érzékenységemen ? ! rrnripy lÓTCCP UFQEQÍIUI7 itHEilUi juíoLi ncocnuviL c^