Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.
1904-12-24 / 52. szám
gyűlés az I. kerületbe Sült József kir. tanácsos, közjegyzőt, a II. kerületbe Saáry Lajos ügyvédet küldte ki. Kilépő tagok, akik természetesen újra választhatók, az I. kerületben: dr. Hirsch Vilmos, dr. Kövi József és Takách Ádám, a II. kerületben : Győri Gyula, Kis József és Matkovich Pál. § A házszámozás. Ha jól emlékezünk s nem hinnők, hogy emlékezetünk megcsal bennünket, a város egyszer olyan határozatot hozott, hogy az új házszámozás az 1905. év elsejére legyen készen. Még eddig azonban semmi jelét sem láttuk annak, hogy e határozat végrehajtása céljából történnék valami. Hallottunk ugyan róla, hogy a számjelző táblácskák már megvannak rendelve, de hogy megjöttek s mikor szegezik fel őket, arról mit sem tudunk. Ajánljuk az ügyet a rendőrkapitányság figyelmébe. § Az állandó választmány csütörtök délutáni ülésében készítette elő a 28-iki közgyűlés tárgyait, melyek ugyan jórészt olyanok, bogy ujabb közgyűlésre kitűzést igényelnek. Csak a Koronavendéglo kertje körül volt vita, minek eredményeként azzal a javaslattaj járulnak a közgyűlés elé, hogy a bérlőnek kárpótlást ne adjanak, de szerződését ujabb hat évre hosszabbítsák meg. A végre miniszteri megerősítést nyert építési szabályzattal kapcsolatban az az eszme merült fel, hogy utcarendezési célokra évente állandó összeget kellene felvenni a költségvetésbe. Az áll. vál. azonban abban állapodott meg, hogy fix összeget nem javasol, hanem esetről esetre a tanács illetve a közgyűlés fog a kisajátítások dolgában dönteni. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör december JS-í estélye nagy közönség előtt és igen becses műsorral folyt le. Első számul Mayerbeer Koronázási indulóját adták elő Gáty Zoltán, Kiss Vilma, Vikár Erzsi és Losonczi Gyula. A francia szerzőnek olasz iskolára valló, dallamos, romantikus kompozíciója igen erős hatást tett a szabatos előadásban. Köveskuti Jenő, lapunk belső munkatársa, a kiváló novellista, ez alkalommal egy hosszabb elbeszélésével lépett a nyilvánosság elé. Az elbeszélés tárgya a való életből van merítve, itt játszik a Dunántúl s a mi társadalmunknak a rajza. Egy ifjút, aki jellemes és akit erős szerelmi, sőt becsületbeli kötelékek fűznek egy leányhoz, a körülmények, a véletlen, anyagi helyzete, társadalmi formák és saját emberi gyöngesége oly rettenetes ferde helyzetbe sodornak, hogy minden lelki küzdelmei ellenére azon a ponton van, hogy már-már megszegi adott szavát, esküjét és jobb meggyőződése és legbecsületesebb szándéka ellenére új szerelmének áldozata lesz úgy ő, mint régi kedvese, amikor a kérdést megoldja az új kedves, egy bájos ifjú leány, azáltal, hogy félreáll az útból, öngyilkossá lesz. Az egész elbeszélés ipélyreható társadalmi lélekrajz, melynek alapgondolata, hogy gyakran megesik, hogy nem vagyunk, nem lehetünk urai tetteinknek. A felolvaa jelenvoltak mély csöndben, feszült figyelemmel sást hallgatták s végül zajosan megtapsolták. Jakabházy Istvánné szavalta el ezután Aranynak a Honvéd özvegye c. költeményét. A hatvanas években célzatosságánál fogva nagyhírű költemény most-is méltó hatást keltett. Végül Gáty Zoltán és derék társai bájos magyar táncokat adtak elő zongorán, hegedűn és csellón, zajos sikert aratva. = A Leányegyesület folyó hó 25-én, azaz holnap este 8 órakor tartja saját helyiségében előadó ülését a következő műsorral: 1. E. Ketterer: Grand caprice Hongrois Etude concert. Zongorán előadja: ifj. Sült József. 2. Carducci: „San Guido előtt". Költemény, fordította Radó A. Előadja: Steinberger Lipótné. 3. Reisiger: Trió, op. 85. a) allegretto, b) andante, c) Rondo. Előadják: Kis József, Losonczy Gyula és Sávolyi Brúnó. 4. Székely I.: „Magyar dalok". Kücken: „Ne apolitanisch". Mayerbeer: „Fischermádchen". Énekli : Weisz Hermanné, zongorán kiséri: Kohn Hermin. 5. Széchy Ferenc: „Bál után". Monolog. Előadja: Beck Etel. 6. Szauer Emil: „Echó de Wienne". Zongorán előadja : Kis József. 7. London ismertetése (vetített képekkel). Szaba<l előadás; tartja: dr. Rózsa Géza. — Előadás után tea-estély, esetleg tánc. Belépti díj egy korona. Műkedvelői színielőadás. — 1904 december 14. — Hat éves hallgatásból kiszólított az én derék kollegám André, nem a képes felén kormányképtelenné tett francia hadügyminiszter, nem is az északi sark halhatatlan kutatója, hanem a pápai sarkok : szögletességek szellemes dalnoka. Menj el a vöröskereszt műkedvelői előadására és irj róla referádát. Rip wan Winklenek 20 éves álma öreg anyókává tette a fiatal Lisbetet, de az én hat éves pihenésem mintha csak nyomtalanul suhant volna el a pápai műkedvelői előadás felett. Ugyanaz a zsúfolt ház, ugyanaz a fényes publikum, s a sajátságos változás csak az, hogy a mi műkedvelő hölgyeink az alatt az öt év alatt tiz évvel fiatalodtak, s fiatalodott még ami szinházunk is, mely a villamos fényárban valóságos theatre parée képét mutatja. Dobó, Mezei Micsey jertek ide, bámuljátok és tanuljátok meg, hogyan kell Pápán zsúfolt házat, tele kasszát csinálni. De ne csak ez tanulják meg a színigazgatók a mi műkedvelőinktől, hanem tanulják meg azt is, hogyan lehet egy egész estét betölte, precíz, összevágó drámai előadást produkálni sugó nélkül. Három kis drámai apróságot láttunk, amelyek ről szinte felesleges a pápaiaknak referálni hisz ott volt tout Pápa és kimondotta a megfelebbezhetetlen és legilletékesebb kritikát, amelyet persze vajmi nehéz visszaadnunk nekünk, akik csak holt betűkkel dolgozó űjság vagyunk és nem eleven újság. A függöny első fölgördültétől egész az előadás zártáig fokozatosan emelkedett a hatás s * tetszésnek mindenféle jelei állandóan kisérték az előadásnak összes mozzanatait. Koritschoner Margit és Geiger Edith kapták a legelső tapsokat amaz természetes és fesztelen modo rával teljesen eltalálván az igazi társalgás tónusát, az utóbbi pedig temperamentumos elevenséggévei mutatván be egy hivatásos szubrettnek sok jó kvalitását. Kívülök 6'oos János jeleskedett mint ügyes szalonszinész, Hammer Elemér pedig tőrülmetszett humorral ábrázott egy kacagtató figurát. Almási Tihamér egyfelvonásos vígjátéka: „A miniszterelnök bálja" volt a műsor második darabja, s ebben is valóban meglepő volt az összes szereplők ügyes játéka. Köoi Augela elragadó kedvességgel játszott, s műkedvelőnél szokatlan otthonossággal mozgott a színpadon. Dicsérettel kell felemlítenünk Galamb Laurát is, aki egy bakfis pompás ábrázolásával vivta ki a közönség tetszését. A darab legnagyobb szerepe büredi Gyulának volt kiosztva, s ő élethű alakban, pompás jellemzéssel és sok helyütt kitűnő humorral adta a fukar férjet. Dr. Adorján Gyula ötletes és szeretetreméltó hírlapírója igen tetszett, rajta kívül még dr. Oszterman Gyula élethű házmester alakítása egészítették ki a pompás vígjáték nagy sikerét. Az est főszenzációja az „Eleven Újság" volt, Szávay Gyulának ez a gyönyörű darabja, melyet helyi és alkalmi vonatkozású szép versekkel tarkítottak Bodor Aladár, Köveskuti Jenő és dr. Körös Endre. Manapság mind ritkábban hallunk még hivatásos színészektől is jó szavalatot s kellemes meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az estélyen szereplő fiatal műkedvelő gárdában egész seregét ismertük meg a kitűnő szavalóknak. Az előfizetési felhívást Kolbenhayer Jolán kifogástalan hangsúlyzással, szépen adta elő, a vezércikket pedig Farkas Dezső szavalta a tartalomhoz méltó lendülettel. A vonal alatti részben először Rosenfeld Irénke jelent meg, mint a dalnak méltó személyesítője. Bájos megjelenése és poétikus szép előadása egyaránt alkalmasak voltak arra, hogy a közönségben a dalnak illúzióját kelték fel. A tárcanovella keretében Hammer Mici és Nagy Lajos egy kis dialógot adtak elő s az egész közönség általános tetszésével találkozott ötletes előadásuk. Kluge Matild a társadalmi rovatnak gúnyolódó hangját híven adta vissza, míg a tanügyi rovatot Geiger Edith személyesítette kitűnően jellemző, de diszkrét előadással. Legnagyobb hatást ért el Kis Ilonka a színházi rovat ábrázolásával. Stílszerű volt már megjelenése a pompás Thália jelmezben és csak fokozta ennek hatását a nagy szerep kitűnő előadása, a drámai, a szatirikus s a lírai hangnak egyaránt sikerült eltalálása. Sport-dámát mutatott be Wittman Ilus, aki szerepének megfelelő élénkséggel s amellett diszkréten ábrázolta a sport rovatát. Lázár Vilma bájosan csicseregte el a divatlevelet. Keresetlen egyszerűséggel, finom hangsúlyozással s a fiatalság varázsával egyaránt hatott. A napi hireket Galamb Laura és Borsos Olga felváltva adták elő. Meglepő ötletességgel s általános derűt keltő pompás pointírozással. A Nyílt-tér személyesítője Sípos Kálmán volt, aki rendkívül ügyességgel és jó szatírával jellemezte az ezen rovathoz füzödő társadalmi fonákságokat. S most még egy szereplőről kellene megemlékeznem, aki ugyan a közönségnek viharosan felhangzó kivánsága ellenére is megszokott szerénységével a kulisszák mögött maradt, de aki a fényes sikernek legfőbb tényezője volt. De Körös Endrét ebben a lapban nem lehet dicsérni ; minek írjak olyat, amit biztosan kihúzna cikkemből a szerkesztőnek irgalmatlan vörös plajbásza. S most következnék a báli referáda. Következnék t. i. akkor, ha felettem is nyomtalanul ment volna el a hat esztendő. De hát nem úgy van most, mint volt régen. Az egykori báli tudósítás ma már alig. találná fel magát régi szerepében. Amihez Rip von Winklének husz év kellett, ahhoz egy nyugalomba vonult báli tudósítónak elég ma hat esztendő is. Jeand'or. * Jeand'or barátunk referádája pótlást igényel. Pótlást nemcsak az elmaradt báli referáda, de egyéb tekintetben is. Ő nem lévén beleavatva a a műkedvelői előadást megelőző nagy munkának részleteibe, nem tudja, hogy e nagy munkának legfőbb tényezője, az egész előadás megteremtője, a műkedvelői gárda lelke Galamb Józsefné úrnő volt, aki elnöknői tisztéből kifolyólag időt és fáradtságot nem kímélve végezte a szervezés, a lelkesítés munkáját. Az előadás eszméje is az övé, a siker és dicsőség főrésze is őt illeti. A táncmulatságról csak röviden pár szót. Ha előre készültek volna rá, mint az u. n. elitmulatságra, bizonnyal nem sikerült volna. Rögtönözték — tehát sikerült, még pedig fényesen. A legjobb hangulatban elköltött estebéd után, mely alatt a műkedvelői gárda hölgytagjai az Eleven Újság szeretetreméltó árusításával szereztek szép jövedelmet a vöröskereszt-egyletnek, megkezdődött a tánc s ez a legfesztelenebb és legpompásabb jókedvben reggeli négyig tartott. A jelenvolt hölgyek névsora itt következik: Asszonyok: Bélák Lajosné, Benzellits Erzsi, Galamb Józsefné, Goldschmid Ödönné, Hanauer Zoltánné, Hammer Károlyné, Körmendy Béláné, dr. Kövi Józsefné, KristófFy Gyuláné, Kovács Iválmánné, Kis Józsefné, Kuti Lukácsné, Kluge Károlyué, dr. Körös Endréné, Langraf Zsígáné, özv. Langraf Gáborné (Székes-Fehérvár), Mihályi Gézáné (Petend), Mayer Lajosné (P.-Gyimót), Pántz Alajosné, Péntek Zoltánué, Révész Arnoldué, Rosenfeld Sámuelné, Szűcs Józsefné, Sz. Galamb Böske, Steinberger Lipótné, Saáry Lajosné, Sarlay Gyuláné (K.-Vath), Stei uer Ignácné, Wittmann Ignácné, özv. Vikár Kálmánná, Zuna Gyuláné. Leányok: Galamb Lauza, Geiger Edit, Hammer Mici, HofFmann Bianka, Koritschoner Margit Kluge Matild, Kolbenheyer Jolán, Kövi Angéla, Rosenfeld Irénke, Wittmann Ilus, Vikár Böske, Zuna Rózsika. HETI ÚJDONSÁGOK. KARÁCSONYKOR. A világnak kisded megváltója Ott született, rongyos istálóba'. Anyja, szegény, úgy óvta . . . hiába! Fázott néki gyönge, kicsi lába. Ámde azért nem sirt a szegényke. Tudja Isten, hogy miért, miért se, A fájdalom nem fogott ki rajta, Csak mosolygott gögicsélö ajka. . . . Akkor is, hogy kereszt-utját járta, Szörnyű csapás nehezedvén rája: Elitélték . . . (Oh, a szivem reszket!) Panasz nélkül hordta a keresztet. Köveskuti Jenő. — Ünnepi ístenítiszteletek. A róm. kath. templomban az éjféli misét tartja Kriszt Jenő plébános, segédlettel. Karácsony napján a szentbeszédet tartja Kriszt Jenő plébános és a misét is, segédlettel. Szt.-István napján a szentbeszédet tartja dr. Jankovich Tihamér káplán, az ünnepi misét Kriszt Jenő plébános, segédlettel. Az Annateinplomban az éjféli misét P. Götz Szolán szentferenczrendi atya mondja. — Az ág. hitv. evang. templomban a prédikációt és urvacsora-osztást