Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.
1904-10-15 / 42. szám
Retvizán Elemér barátunk, Pápa és vidéke legnagyobb stratégája, egy térképpel kezében berontott a szerkesztőségbe. — Szerkesztő úr, az istenért itt valamit tenni kell. Banjapucctól északra a Taiceho mellett áll Oyama. — Hogy tudja, hogy áll, hátha a lován ül ? — Áll, biztos hogy áll, hisz marsáll. Esdő pillantást vetettem reá. -»- Bocsásson meg, édes barátom. Én többet nem, de aztán ön se. — Ugy van, ne szójátszunk. Itt úgyis a tettek mezejére kell lépni. Nos tehát, amint azt a völgykanyarulatot látja, ott, szerkesztő úr, ott a Taiceho oly sekély, hogy az oroszok száraz lábbal átkelhetnek rajta és hátba kerülhetik Oyamát. Lehet, hogy Kuroki egy oldalfordulattal elébük vág, de ha Miscsenko idején megszállja az erősbbítéseket és Stackelberg lovas hadosztálya megküzd a terep nehézségeivel, akkor a Jantai környékén elhelyezett japán csapatok kénytelenek lesznek az ellenség elől a szénbányákba bújni. Valamit kell tehát tenni, a Taiceho sekélységén segíteni kell. Táviratozzunk nekik, hadd tudják meg a veszedelmet. — () Retvizán, hát ily kishitű maga? Ennyire megijedt a muszkák offenzí váj ától ? Mutassa különben a térképét, mikori ? 1903. Várjon nekem van ujabb kiadás : 1904. Hol az a Taiceho? — Hohó, hisz itt nem szürke a Taiceho! Itt kék, gyönyörű égszínkék! Hisz akkor nem sekély a Taiceho, tehát az oroszok nem . . . Közbevágtam. — Kérem, ne mondja el most ugyanezt tagadó-alakban, amit előbb állító alakban ledarált Egyszerűen távozzék örömujjongva. Retvizán örömujjongva távozott. HETI ÚJDONSÁGOK. — Főispáni jubileum. Sárközi/ Aurél, cs. és kir. kamarás, Komárommegye főispánja e hét elején ülte meg főispáni szolgálatának tizéves jubileumát. A tiszteletére rendezett fényes ünnep&égen a szomszédos vármegyék törvényhatóságai is képviseltették magukat. Vármegyénk deputációja Kolossváry József főispán vezetése alatt Ihász Lajos, Szabadhegyi Kálmán, Bibó Dénes, Hunkár Dénes és Kenessey Pongrác törvényhatósági biz. tagokból állott. Ismét szomorú alkalom Andreae Emil. nyílik reá, hogy az emberi lélek, az emberi lét gyarlóságáról, semmiségéről elmélkedhessünk. Ma még derűsen mosolyog ránk az élet s holnap a sír tátongó gödre fogad magába. Reggel még virágzik arcunk s este . . . nem este, még delelő pontját sem éri el a nap s elhalaványodik az arc s kiül reá a halál enyészete. Ily megrendítő gyorsasággal törte le élte derekán, egészsége teljében a halál Andreae Emil földbirtokost, városi és megyei társadalmi életünk e páratlan derék, művelt és szeretetreméltó tagját. Szerdán d. e. pölöskei birtokáról kocsin jött be városunkba. A Jókai útcán jártában hirtelen rosszul érezte magát, amit tántorgó járásán észrevett egy ismerőse, az épen arra haladó Iíarlovitz Adolf gyógyszerész. Kocsira ültette s több orvoshoz elhajtattak, de ezek persze délelőtt betegeiknél vannak elfoglalva, nem találtak honn egyet sem. E közben a gyógyszertárhoz értek, hova a már elhalványadó Andreaet bevitték s ott — mielőtt orvosi segítség érkezett volna — kilehelte lelkét. Szívszélhűdés ölte meg. A szomorú esetről azonnal értesítették a megboldogult szerető édes anyját özv. Andreae Emiinét és sógorát Bauer Antal orsz. képviselőt. Holttestét az irg. rend. székházába szállították. A haláleset híre gyorsan terjedt el a városban s mindenfelé általános megdöbbenést és mély részvétet keltett, mert Andreae Emil vonzó egyéni tulajdonságainál fogva a társadalom minden körében igaz tisztelőket és barátokat szerzett magának, kik most könnyezve álltak a korán és hirtelen elköltözött derék férfi holtteste mellett. Megyei gazdatársadalmunk és közéletünk is előkelő és tevékeny tagját veszítette el benne. A család, mely felé minden irányból osztatlan részvét fordul, a következő gyászjelentést adta ki : Ozv. Andreae Emiiné úgy maga, valamint fia Tódor, leánya Tilda, annak férje Bauer Antal, úgyszintén unokái Litta és Edit nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti szeretett jó fiának Andreae Emil földbirtokos, megyebizottsági tag, sz. k. v. hadnagy a pápai rn. kir. 7-ik honvéd huszárezredben folyó hó 12-én, 42-ik évében történt gyászos és hirtelen elhunytát. A megboldogult folyó hó 11-én reggel \9-kor fog az Irgalmasrend pápai székházából az ág. hitv. ev. egyház szertartása után Bécsbe szállíttatni. Bécsben d. u. 4 órakor újbóli megáldás után a Centralfriedhofban levő családi sírboltban fog a drága halott örök nyugalomra tétetni. Pápa, 1904 október 12-én. Nyugodjál békében ! A boldogült hűlt tetemét az irgalmasok székházában pénteken cl. e. fél 9 órakor áldották meg. A koszorúk özönével borított ravatalnál ott állottak a fájdalomtól mélyen megtörve a zokogó édes anya, a szerető testvérek és az elhunyt sógora Bauer Antal orsz. képviselő. Jelen volt továbbá nagyszámú előkelő közönség, köztük sokan a város, a vármegye notabilitásai köréből, valamint többen a helybeli honvédhuszár tisztikar tagjai hözül. A gyászbeszédet Kapi Béla evang. püspöki titkár tartotta, a vallás vigaszával iparkodván enyhíteni a szerető szivek fájdalmát. Emelkedett szellemű, mélyen megható beszéde végén buzgó imában kért áldást az elhunyt poraira. Azután megindult a szomorú menet a vasúti állomáshoz, hol a lelkész rövid búcsú-beszéde után a 10 órakor induló gyorsvonattal Bécsbe szállították a holttestet, hogy ott helyezzék a családi sírboltban örök pihenőre az oly korán elhunyt, mindenki által tisztelt és szeretett jő Andreae Emilt. — Uj elnök. A pápai felsővárosi r. kath. olvasó-kör f. hó 2-án tartott rendkívüli közgyűlése köri elnökké egyhangúlag, nagy lelkesedéssel Stanits Fulgentet, a kiváló bencés-professzort választotta meg; társelnök szintén a tagok teljes megegyezése folytán Vághó László lett. — A Dunántúli Közművelődési Egyesület f. hó 12-én tartotta meg XlII-ik közgyűlését, melynek színvonalát nagyon emelte az irodalmi ünnepély, melyet a közgyűléssel kapcsolatban Péczely Józsefnek és Tóth Lőrincnek, irodalmunk e két érdemes bajnokának, Komárom város szülötteinek - emlékére rendeztek. A közgyűlésre összegyűlt a Dunántúl társadalmának színe-java, sőt a fővárosból is sok előkelőség rándult le ez alkalomból Komáromba. A közgyűlés a komáromi városháza dísztermében folyt le. Elnök Pallavicini Ede őrgróf, a D. K. E. egyik alapítója volt; mellette foglaltak helyet Rákosi Jenő másodelnök, Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök és Sárközy Aurél, Komárommegye főispánja, a jegyzőkönyvet pedig Fodor Oszkár dr. titkár vezette. A közgyűlésre a megye 23 idegenajkú községéből 200 tanúló is érkezett, akikkel Lőrinczy György tanfelügyelő, a jeles író', igazolni kivánta a magyarságban való haladásukat. — 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést Pallavicini őrgróf, mire Ghiczy Dénes alispán a megye, Domány János polgármester a város és Lőrinczy György kir. tanfelügyelő a Komáromvármegyei Közművelődési Egyesület nevében üdvözölték az egybegyűlteket. Ezután Pallavicini Ede őrgróf nagyszabású beszédet tartott, melyet a közgyűlés lelkes tapsviharral fogadott. Fodor Oszkár dr. titkár erre az egyesület ez évi működését ismertette, majd Lőrinczy György bemutatta a megye idegenajkú községeiben a magyar nyelv tanításában elért eredményt. A tanúlók elénekelték a Szózatot és közülök többen szavalatokat tartottak. Buzgó tanítóik, Hajnal Nándor, Berkovics István, Kisfaludy Mihály, Hajdú Ágoston, Hering Imre és Szutter Bálint egyenkint 100 kor. jutalomban részesültek. A közgyűlésen még Veöreös Jenő dr. győri ügyvéd beszélt, s azt az indítványt tette, hogy a sajtó a nemzeti faji érdekek képviseletét karolja föl melegebben. Azután megejtették a választásokat; elnökké ismét Pallavicini Ede őrgrófot választották, másodelnök szintén maradt Rákosi Jenő. — Lelkész-egyleti értekezlet. A Gyurátz Ferenc püspök elnöklete alatt álló sornlyóvidéki ev. lelkész-egylet folyó hó 10-én tartotta szokásos őszi értekezletét a helybeli evang. egyház kisebbik tanácstermében. Értekezlet előtt a lelkészek úrvacsorával éltek. Az értekezlet Gyurátz Ferenc püspök magvas eszmékben, gazdag beszéddel nyitotta meg, amelyben a vallás szolgáinak magasztos hivatását fejtegette. A hallgatóság figyelmét lebilincselő beszéd végén üdvözölte a jeleuvoltakat, köztük Varga Gyula vönöcki esperest, mint vendéget. Pénztáros és könyvtáros jelentése után Horváth Béla kertai lelkész olvasta fel a filiális egyházak isteuitiszteleti rendjét és annak az anyaegyázakhoz való viszonyát tárgyaló, alapos tanulmányozásra valló munkáját, amely több hozzászólásra adott alkalmat. Majd Mohácsy Lajos gergelyi lelkész olvasta fel érdekes munkáját, e cimeu : „Korunk szociális bajai és az evangéliom". Munkájában napjainknak emez aktuális kérdésével behatóan foglalkozott, s azt biblikus alapon fejtegette. Az értekezlet köszönetének nyilvánítása mellett elismeréssel honorálta a szép dolgozatot, s felkérte szerzőt, hogy azt szélesebb körben — lapok utián — is tegye ismertté. Elhatározták, hogy az összes köri lelkészek egyforma papi süveget készíttetnek. Az értekezlet Gyurátz püspök buzgó fohászával ért véget. — Délben az egész lelkészi kart Gyurátz püspök látta vendégül, ahol több szellemes felköszöntő hangzott el. — A vidéki hírlapirodalom köréből. A Szombathelyen megjenő Vasmegyei Napló, (főszerkesztő: dr. Czifrák János, felelős szerkesztő: Dömötör Béla), mely eddig hetenként kétszer jelent meg, október hó elsejétől hetenként háromszor jelenik meg; az október hó elsejétől napilapként megjelenő Komáromi Hirlap szerkesztője: Berinkey Bálint, az október 12-ilji számban a lap szerkesztésétől és kiadásától való visszalépését jelentette be. — Meghalt az idegenben. Részvéttel vettük a szomorú hirt, hogy Löivinger Ignácz több évtizedeken át pápai polgár, hosszas szenvedések után szept. 26-án reggel, 58 é^es korában, családja körében Clevelandbau (Amerika) csendesen elhunyt. A megboldogultban Lőwinger Ernő clevelandi orvostanhallgató, az amerikai „Magyar Hírmondó" munkatársa, ki lapunkba is dolgozik, édes apját gyászolja. — Tanító-gyűlés. A Pápa-Csóth esp. ker. róm. kath. tanítókör őszi közgyűlését folyó hó 11-én Vaszaron a róm. kath. elemi iskola helyiségében tartotta. A kellemetlen idő dacára is, már a kora reggeli órákban kezdtek gyülekezni különböző vidékekről a tanítók ki kocsin, ki vonaton, úgy annyira, hogy már I/ 210 órakor a kör tagjai határozatképes számban jelen voltak. Ekkor, hogy a közgyűlésre a Szentlélek segítségét a Mindenhatótól leesdjék, testületileg iészt vettek a szent misén, mely után az ülés kezdetét vette. Hajdú Lajos elnök, emelkedett, szép szavakban üdvözölte a jelenlevőket s az ülést megnyitotta. A tárgysorozat minden pontja érdekes vitatkozás között tárgyaltatott le, ezek közt leginkább kiemelkedett: Széptóth János kupi és Nagy Pál vanyolai tanítók gyakorlati tanítása. Első a térkép ismertetéséről, a második pedig a fő- és mellékmondatról tartott szabatos és igen szép szakképességre valló előadást, melyeket igen hasznos és élénk eszmecsere követett. Az indítványok letárgyalása után elnök 1 órakor az ülést bezárta. Gyűlés után a kör tagjai a község házának nagytermében felterített díszes asztalokhoz ültek s a Kolossváry Lajos nagyvendéglős konyhájából kikerült ízletes ebéd elköltése után, egy hasznosan kellemesen töltött nap emlékével ki-ki otthonába költözött. — Micsey S2Íntársulata Szombathelyen a közönség szép pártolása mellett működik. A társulat személyzeti bajain az igazgató rögtön Szombathelyre érkezte után segített, koloratur énekesnőnek szerződtetvén : Káldy Mariskát, drámai hősnek : Cserny Bélát, társalgási szinésznőnek : Bogyó Ilonát, akiknek mindegyikében a társulat jó erőt nyert az eltávozott gyöngébbek helyébe. — A társulat egyik tehetséges tagját, a pápai közönség kedvencét: Haraszti Micit, virágvasárnaptól kezdve Andorfy pozsonyi színigazgató szerződtette. Prágai sonka, főzve f Növény (kókusz) zsir Tea-vaj, naponta friss | Asztali3or, ^^^ kapható GEBOCK ERNŐ fl ^csemegekereskedésébeB PÁPÁN, a megyeházzal szemnbe szavatolt tiszta, mely a főzésnél a vajat és a ludzsirt teljesen pótolja, kilója 1 K 24 fill, Tokaj-, Hegyalja-vidéki, fehér, literje 80 fillér, Villányi vörös, — ___ j korona.