Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.
1904-10-15 / 42. szám
PÁPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: és kiadóhivatal: Jókai Mór utca 856. sz. Előfizetési árak: Egész évre 12. félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D R- KŐRÖS ENDRE. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében, valamint a kiadóhivatalban. város közgyűlésein épen a képviselőtestület néhány orvostagja buktatta meg. Szinte érthetetlen, hogy még a legutolsó időben is orvosaink közül néhányan nagy hévvel szálltak sikra a kórházépítés ellen és megelégesznek a mostani úgynevezett női kórházzal, amely igazán csak úgy neveztetik kórháznak, valóságban pedig nem egyébb az, mint egy közönséges lakóház, melyben ez idő szerint betegeket ápolnak s amely persze teljesen híjával van a modern higiénia minden követelményének. Abban az egyben azonban talán mindenki, aki e kérdéshez hozzászólott, egyetéi tett, hogy gyermekkórházra föltétlenül és első sorban van szükségünk. Tiz év óta ezt hangoztatja mindenki, aki csak városunk kórházügyével foglalkozott s a gyermekkórház létesítése ennek ellenére még mindig késik. Talán a mostani kanyaró-járvány megadja majd a döntő lökést ez ügynek s a városi tanács hozzálát végre az immár elodázhatatlan kórházépítéshez, s ha többet nia még kellő anyagi eszközök hiányában nem tudunk létesíteni, legalább megépítteti a gyermekkórházat, amely körül idővel a kórház többi osztályai is megépíthetők lesznek. A gyermekkórház építése azonban egymagában még korántsem elegendő; emellett szükséges az is, hogy a közönséget hozzászoktassuk és ráneveljük a kórháznak igénybevételére. Manapság nálunk csak az idegeneket, akiknek szülőik, vagy hozzátartozóik nincsenek, viszik a kórházba; s még ott sem akarnak hallani egy-egy beteg családtagnak kórházi ápolásáról, ahol pedig másképen az izolálás keresztül nem vihető. Egyébbként is épen a mostani járvány óta több oly dolgot hallottunk, ami arról tesz tanúságot, hogy közönségünkben nincs meg a kellő érzék, a ragályozó betegségekkel szemben való védekezésre. így pl. előfordult' az, hogy látogatókat engedtek egy elhalt kanyaró-betegnek ravatalához; sőt még azt is hallottuk, hogy kórházban fekvő kanyaróbetegnek látogatását is megengedték, amiért persze nem is a látogatót, hanem inkább a kórházi ápoló személyzetet kell hibáztatnunk. Ilyen eseteknek nem volna szabad előfordulni, s a jó egészségügyi adminisztrációnak kiválóan fontos feladata, hogy a ragályozó betegség elleni védekezésnek minden szabályát belevigye a köztudatba. Minden lépés, amivel e téren előrehaladunk, közelebb visz bennünket egy nagy szociális bajnak orvoslásához: a gyermekhalandóság apasztásához. A kanyarójárvány. A közegészségügyi bizottság tegnapi ülésen — sajnos — ismét a kanyarójárvány terjedését: 20 új ecetet konstatáltak s e miatt az elemi iskolák meguyitását további két héttel elhalasztották. Az egészségügyi bizottság — mostani működésében — csak a szorosán vett járványügyeket tárgyalja s nem foglalkozik azokkal az általános bajokkal, amelyeknek épen a gyerraekjárványok tekintetében oly nagy fontosságuk van, 8 amelyeket mi már oly sokszor hangoztattunk és felpanaszoltunk. A gyermekjárványoknak csak akkor tudjuk elejét venni, ha a ragályozó betegség kiütése idején mindjárt a legelső eseteket szigorúan izoláljuk. Minthogy azonban az ilyen betegség legtöbbször épen a szegényebb néposztály körében üti föl fejét, vagyis ott, ahol az izolálás teljesen lehetetlen, ennélfogva a ragályozó gyermekbetegségek elterjede'se ellen mindaddig nem fogunk sikeresen védekezhetni, amig gyermekkórházat nem létesítünk. Több mint tiz éve már, hogy városunkban jóformán állandóan napirenden van a kórházépítés kérdése s elég csudálatos dolog, hogy a kórházépítés ügyét a A „PÁPAI HIRLAP" TÁRCÁJA. A szabó és a tündér. — Béranger. — E Párisban, mely kincs s nyomor hazája, — Hétszáznyolcvanhoz akkor értenek ! — Egy jó szabó, — a nagyapám — tanyája Kis újszülöttként rejte engemet. Orpheusz dicsét nem hirdethette semmi Bölcsőmnél, mely virágtalan vala, Sirásom hallva egyszer nagypapa Jő s egy tündér karján lát pihenni S a tündér ajkán csengő vig dalon Szivem mélyén elült a fájdalom. A jó öregnek aggódott a szive És szólt: „Gyermek, mondd, mi sorsra jut? Láthadd varázsvesszőm alá tekintve Inas gyanánt, mint nyomdászt, borfmt. E jó szavakhoz jő villámcsapása, Amely veszélybe dönti gyermeked ; De Isten őrzi, ismét fenlebeg Dalos madárként, uj vésszel csatázva ! u S a tündér ajkán csengő vig dalon Szivem mélyén elült a fájdalon. „Minden gyönyör s az ifjúság bubája Az éj ölén pendíti búrjait S derű lesz tőle a szegény tanyája Gazdag rosszkedvén lantja majd javít.. Minő látványtól lesz borús az arca ? . . . Dics és Szabadság elmerültenek ! Mint egy halász, ki visszatér s remeg, Hajótörést beszélni jő a partra." S a tündér ajkán csengő vig dalon Szivem mélyén pihent a fájdalon. A vén szabó kiáltott: „Hát leányom Csak verscsinálót szüle énnekem ? Jobb volna : varrna nappal s éjszakákon, Mint dalt pengessen szünös-szüntelen! kí Szólott a tündér : „Nincs okod panaszra ! Nagyobb elméket sujta a világ Dalán örülnek mind a franciák S a száműzött könnyét ez oltogatja." S a tündér ajkán csengő vig dalon Szivem mélyén pihent a fájdalon. Barátim ! Tegnap bús valók s mogorva S a kedves tündér ismét eljővén, Egy rózsát tépe széjjel száz sziromra, Szólott: „Immár öregnek látlak én ! Miként pusztára fényes délibábja, Agg szivre a mult ábrándot lehel. Barátid serge téged ünnepel S hosszan élsz még mint ifjak agg barátja !"• S a tündér ajkán csengő vig dalon Elcsendesült ismét a fájdalom. Fordította: Czeglédy Sándor. Tamássy ellenfele. — A Pápai Hirlap eredeti tárcája. — Irta: Szomaházy István. Tamássy György ama szomorú napon lett krakélerré, amikor először jutott a fülébe a Lászlóné menyasszonyságának hire. Egy nyáron át együtt mulattak Tátra-Füreden, együtt kóboroltak a fenyvesek közt kígyózó hegyi utakon, barátságosan megosztották egymással a vendéglői asztalukat. Tamássynak annyira megtetszett a szép, huszonnégy esztendős özvegy, hogy egy napon, a Sárkányölő Szent-György szobra előtt hirtelen megkérte a kezét. Lászlóné zavartan mosolygott, majd lesütötte a szemét. — Mindenesetre megtisztelő rám nézve a maga ajánlata Gyuri, de még sohasem jutott az eszembe,, hogy a felesége legyek .... Engedjen időt .... Budapestről majd megirom magának, hogy mikor jöhet . . . Egyelőre csak annyit, hogy köszönöm,, hogy nagyon boldoggá tett a bizalmával. Siroíin, tüdőbetegségeknél, légzőszervek liurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szám ár hurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsxllyt, eltávolítja a köhögést és a lröpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4-— kor.-ért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-LLa Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).
