Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-09-03 / 36. szám

felolvasta, a napirend első pontjaként tárgyalás alá került a r. kath. iskolaszéknek az az átirata, hogy a jövőben csak 100 óvókötelest vesz fel ovodájába. Az áll. választmány azt javasolta, hogv várjunk az intézkedéssel az ovodai beiratások befejeztéig, amivel szemben Lippert Sándor és Mátz József nagyon helyesen utaltak arra, hogy akár négy ovodára való ovodakötelesünk is van, intézkedjünk már most második óvónői állás rendszeresítéséről. A közgyűlés, minthogy az új ovoda helyiségének kérdését is előzőleg el kell intézni, végleges elhatározását a legközelebbi gyűlésre halasztotta. A lapunkban már ismertetett alispáni rendelet értelmében elhatározták, hogy a közfogyasztásra szánt sertéseket az állatorvos vizs gálja fölül, aki minden leölt sertésért 30 fillért kap, ebből egyes lófogatot köteles tartani. Felszólalás nélkül fogadták el a következő négy pontra vonatkozólag az áll. vál. javaslatát a v. hivatalnokokat a nyugdijszabályzat módosítására vonatkozó kérvényével elutasítván, Hápli Sándor rendőrnek ujabb három havi szabadságot adván, Mayer Lajos gyimótbi nagybérlőnek bérleti szerződése meghosszabbítására vonatkozólag árlejtést rendelvén el és Weltner Mórt pápai illetőségűnek nem ismervén el. A Perutz-testvérek gyáros cég új munkáslakásainak adómentességére vonatkozó előterjesztésének nem adtak_helyet, e határozat megokolá'sának szövegezését dr. Antal Géza javaslatai alapján módosították, hangsúlyozván, hogy e munkáslakások állami adót is fizetnek, holott a gyár maga nem fizet, míg ha a munkáslakás valóban lényeges alkotó része lenne a gyárnak, utánok állami adó s ez esetben pótadó sem követeltetnék. Valamint a múlt közgyűlésen úgy a mostanin is legtöbb szó a sertéspiac elhelyezése tárgyában hangzott el. Az alispán elutasította a várost abbeli kérelmével, hogy a sertéspiac elhelyezésére haladékot adjon, ideiglenes helyül az országos vásárteret jelölte ki s e határozata végrehajtásáért a polgármestert tette felelőssé. Vágó László szerint ez ügyben a miniszterhez kell fordul ui, Lampérth Ferenc szerint, ha sertéspiacnak benn kell maradni, maradjon régi helyen, mit a polgármester lehetetlennek jelez, jelentvén, hogy a kompinációba vett Korona-teret felméreti, de amíg végleges határozat nincs, az alispáni rendeletet végrehajtja. Krausz József N. hangsúlyozza, hogy az iparosok és kereskedők létérdeke, hogy a piac a belvárosban legyen, legkéBÓ'bb két hét alatt kér jelentést, Szokoly Ignác a Korona-teret még a kerttel együtt is kicsinek találja, dr. Löivy Lászlónak közegészségi szempontból vannak aggályai e hely elleu. Dr. Kende Ádám konstalálja, hogy ez ügy már 10 — 20 éve kisért, jó lenne 20 évre elintézni; a tanács nem járt el ez ügyben elég gyorsasággal; a Körona-tér megfelel; ha rendkívüli nagy vásárok vannak, lehet, mint a múltban is szükségintézkedéseket tenni. Lippert Sándor utána nézett és a Koronateret pláne, ha a mellette levő kis zsuppos ház hozzávétetnék, elegendőnek találja. A közgyűlés közhangulata tényleg akként nyilatkozván meg, hogy a piac a belvárosban maradjon, a polgármester kijelenti, hogy a legrövidebb idő alatt eleget tesz a Korona-térre vonatkozólag elhangzott óhajoknak s az orsz. vásártérre kihelyezést maga is csak edeiglenesnek tekinti. Kisebb vita volt még az áll. választmány ama javaslata körül, hogy a rendőrök 50 kor. drágasági pótlékot kapjanak. Vágó László felszólal a rendőrök tiszteletlen viselkedése miatt, mire dr. Antal Géza is kiemelvén annak szükségét, hogy a rendőrök katonai fegyelem alatt tartassanak, hivatkozik arra, hogy pénzügyi biz. három hasonló kérvényt elutasítni javasol, de a rendőrök fizetése valóban nyomorúságos lévén, nekik kivételesen megadandónak véli a segélyt. A közgyűlés 20 szóval 16 ellen a kért segélyt a rendőröknek megadta. A gazdaközönség abbeli kérelmét, hogy a tűzrendészed szabályzat módosíttassék — kétségtelenül a nyári nagy tűzvészek hatása alatt is — nem teljesítették, bár Kovács Sándor és Csajtliay Dániel kérték, hogy legalább rövid időre engedtessék meg, hogy a cséplésre kerülő gabona az épületektől 6 méter távolságban legyen elhelyezhető. Tudomásul vették a miniszternek a katonabeszállásolásra vonatkozó döntését, hogy a dijjak a megye által megállapítottak maradnak. Tóth Lászlónak korcsmaszerződés megújítására vonatkozó kérésére nézve Győri Gyula — miként a Mayer-féle bérletnél történt — új árlejtés kitűzését javasolja, miután azonban Krausz József N. hangsúlyozta, hogy kisebb bérleteknél tartsuk meg a régi úzust a közgyűlés névszerinti szavazással egyhangúlag meghosszabbította a szerződést. A virilisek névjegyzékének kiigazításával kapcsolatban Győri Gyula felemlíti, hogy a községi törvény értelmében a képviselőtestület tagjait szaporítani kellene, dr. Lőivy praktikus szemponttól ellenzi az indítványt, dr. Antal Géza viszont elismeri Győri álláspontjának törvényességét, de a küszöbön levő új város törvény létesítése előtt nem tartaná helyes nek a változtatást, ehhez különben is szabályrendelet változtatása lenne szükséges. Győri kijelenti, hogy a legközelebbi választás előtt fogja indítványát konkrét alakban beterjeszteni. Még az építkezési szabályrendelettel kapcsolatban tette bírálat tárgyává dr. Löwy azt a miniszteri intézkedést, hogy minden kisajátításhoz képviselőtestületi határozat szükséges s ezzel a délelőtti gyűlés véget ért. Hosszú lenne részletesen ismertetni mindazokat a felszólalásokat s indítványokat, melyek a délutáni közgyűlésen a Freund Ferenc főszámvevő által szakszerűen referált költségvetés tárgyalásakor elhangzottak. Szorítkozunk csak a leglényegesebbekre, fenntartván magunknak, hogy a felvetett eszmékre alkalmilag visszatérjünk. A tisztviselői fizetéseknél Győri Gyula a polgármester fizetésének egyelőre a régi összegben meghagyása mellett érvel, teljes elismeréssel egyébként a polgármester működése iránt. Dr. Antal Géza meggyőző fejtegetésben mutatta ki, hogy itt egy, okvetlen végrehajtandó s a képviselőtestülethez intézett főispáni leirattal állunk szemben, méltányos is, hogy a mi polgármesterünk fizetése kisebb ne legyen, mint a nála hivatalban fiatalabb főbiráknak. A polgármesteri fizetésnek 4000 koronára emelése erre egyhangúlag elfogadtatott. E pont tárgyalásánál Csoknyay Károly főjegyző elnökölt. Meglehetős erős leckéztetésben volt része a költségvetés tárgyalása során a rendőrségnek. Németh István erélyes kritika tárgyává tette az éjjeli csendháborítások ügyét s a rendőrségnek ezek meggátlása terén való hanyagságát; új adatokkal szolgálván, ugyanily értelemben szóltak : dr. Löwy, bischer Gyula, Lippert Sándor, dr. Hoffner Sándor, míg dr. Kende Ádám az egyes felsőbb rendeletek végrehajtásában kiváu több tapintatot; ne legyen a rendőri intézkedéseknek zaklató jellegük. A polgármester kijelenti, hogy a jövőben a rendőrök számot kapnak s az elhangzottak a kapitány figyelmébe ajánltatnak. A hitkö/.ségi segélyezések tételénél Győri indítványozza, hogy a hitfelekezeti szubvenciók aránya újból állapíttassák meg. Érdekes vita indult meg ennek kapcsán, melyben többen vettek részt s melynek során az elemi iskolák államosításának eszméje í is felvettetett. Végre is dr. Hoffner és dr. Antal felszólalásai értelmében a szubvenció új felosztása a segélyezési ciklus lejártáig elhalasztatott; akkor megtörténik az egyes hitközségek adófizetése alapján. Hasonlókép érdekes beszédek s megszivlelésre méltó szavak hangzottaK el a közjótékonysági ügy tételénél. így dr. Hoffner Sándor hosszabb beszédben szólt arról, hogy idén nagy társadalmi akciót kell indítani az inség enyhítésére, a pénzbeli segélyezést lehetőleg törölni kell. A beözönlő koldusok dolgában dr. Löwy, Győri és Fischer mondtak el figyelemre méltó dolgokat. A szegényüggyel kapcsolatban szóba került az iskolai célokra kiadott szegénységi bizonyítványok ügye s itt tetszést keltett a polgármesternek az a kijelentése, hogy ő az ingyenes elemi oktatás hive. A női kórházhoz, a tagutakhoz, a faiskolához szintén voltak felszólalások. Utóbbinál dr. Antal birálta a faiskola elhanyagolt voltát. A tűzoltás ügye körül volt még több felszólalás, itt dr. Hoffner adott kifejezést ama véleményének, hogy a hivatásos tűzoltóknak kizárólag tűzoltóknak kell lenni, dr. Körös pedig a tűzoltó-egylet figyelmébe ajánlotta, hogy a teljesen szegény önkéntes tűzoltók között az eddiginél nagyobb összegben osszanak ki dijjakat. A költségvetésbe új tételként vétetett be a hat új hivatásos tűzoltó fizetésére, fordítandó 2000 korona. A költségvetés végeredményben ezek után így alakult: szükséglet: 291.020 K 71 f fedezet: 175.838 K 04 f pótadóval fedezendő: 115.182 K 67 f, ami 56-8% pótadónak felel meg s így a városi pótadó a tavalyihoz képest 1 °j

0 -al emelkedett. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Gaudernalc József altábornagy, honvédlovassági felügyelő és Skrinjár Mátyás dandárparancsnok folyó hó elsején honvédhuszár-ezredüuk megvizsgálása céljából városunkban tartózkodtak. — A kiállítás győztesei. Lapunk más helyén bőven szólunk róla, hogy mily szép sikert aratlak a veszprémi kiállításon a pápai iparosok. E sikerrel éppen nem áll arányban a kitüntetések ama száma s főkép mértéke, melyről az itt következő névsor számol be s melyet minthogy nem hivatalos forrásból szereztünk be, azzal közlünk, hogy talán (nagyon talán !) még kiegészítö'dni fog. E szerint aranyérmet kapott Kreizer József cserépkályha gyára, ezüst érmet: Bodai István kárpitos, Böhm Samu esztergályos, Nehman Gábor szíjgyártó, Paksi Károly kovács, bronzérmet: Horváth József lakatos, özv. Kluge Ferencné (Kluge Károly) kékfestő, Törkenczi János szabó, Vincze József esztergályos, Vágó Dezső szabó, elismerő oklevelet: Újházi Mihály köteles. Úgy halljuk, hogy e kitüntetések ellen iparosaink körében nagy az elégületlenség. Őket ugyan ambíciójuk sarkalta a kiállításra, de az, hogy a veszprémiek mellett mintegy eluyomottaknak kell érezniük magokat, fáj nekik. Fáj az is, hogy ez a liszta sok tekintetben más, mint az, mely akkor állapíttatott meg, midőn Hajnóczky ipartestületi elnök is részt vett a zsűri tárgyalásaiban, akkor több pápai iparos a közöltnél előbbkelő kitüntetést kapott, gondoskodva volt pld. annak a pápai pipagyárnak kitüntetéséről, mely a kerületi iparfelügyelő szavai szerint „páratlanul áll az országban." Igaz, felajánlották ennek 100 koronás jutalmat, amit azonban nem fogadott el. A pápaiak mellőzésének egyik magyarázata az is, hogy a zsűriben csak egy rendes taggal voltunk képviselve a (helyszínén kéretett fel még egy a faipari munkák bírálatára), akinek minden igazságos érvelése megtört a többségen levő veszprémiek akaratán. Hiányzott a zsűriből, illetve a kiállítás egész rendezőségéből városunk polgármestere is, amely tény a pápaiak körében kellemetlen feltűnést keltett. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja ifj. Kvassty István végzett joghallgatót tb. szolgabiróvá nevezte ki, s szolgálattételre a pápai járási főszolgabírói hivatalba osztotta be. I Török Jánosné. § A villamos telep szénszállításának ügyében a felügyelő-bizottság utolsó ülésében úgy határozott, hogy hajlandó az ajkai szénnel próbafűtéseket rendeztetni s ha az elért eredmény a szén felajánlott árával arányban áll, akkor a jövőben ajkai szent fog a kazánok fűtésére használni. E próbafűtések eszközlésére ma érkeznek városunkba lglauer főmérnök, a város szakértője és a bécsi KohlenIndu&trie-Verein (az ajkai bánya tulajdonosának) két mérnöke. Ma reggel szomorú gyászhírt vettünk. Török Jánosné úrnő hajnali Lf

24 órakor tüdőgyulladás következtében elhunyt. Nagy kiterjedésű szép családja a leggyöngédebb édes anyát, férje — városunk köztiszteletben álló mérnöke — a leghívebb élettársat, hölgytársadalmunk nagyműveltségű tagját veszítette el benne, ki a jótékonyság terén — úgyis mint az evangelikus nőegylet volt elnöke — igazi szívjósággal működött. Ejtsünk koporsójára egy könnyet, megérdemel Egy könnyet az, ki annyit szárított fel Meleg lelkének hő sugárival. A mélyen sújtott család a következő gyászjelentést bocsátja ki : Alulírottak a legmélyebb fájdalommal tudatják a legjobb feleségnek, a leggondosabb édes anyának, a szerető, jó nagyanyának és napának Török Jánosné Raits Zsófiának élete 69-ik, boldog házassága 46-ik évében f. hó 3 án éjjel \'

24 órakor kínos szenvedés után történt gyászos elhunytát. A felejthetetlen, drága halott hűlt teteme f. hó 5-én d. u. 3 órakor fog az ág. hitv. evang. egyház szertartása szerint az alsóvárosi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Pápa, 1904. évi szeptember hó 3-án. Csendes legyen siri álmod ! Török János, az elhunyt férje. Gyula, Vilma férj. Fülöp Józsefné, Béla, Sándor, Emma férj, Jaskó Gézáné, Jenő, az elhunyt gyermekei. Török Béláné Szigethy Erzsike, az elhunyt menye. Barabás Jenő, Fülöp József, Jaskó Géza, az elhunyt vői. Barabás Ilonka, Fülöp Laci, Zoltán, Géza, Margit, Jóska, Vilma és Erzsike, Jaskó Ilonka és Emmuska, Török Mártha, az elhunyt unokái. — A kanyaró-járvány városunkban mindjobban elharapódzik. A hét folyamán összesen 31 újabb esetben lépett fel, melyek közül kettőnek halálos kimenetele volt. Ez a körülmény szomorú intelmül szolgál a szüléknek, hogy a kanyaró-beteg gyermekekre nagyon vigyázzanak, mert bár a kanyaró tudvalevőleg nem nagyon veszedelmes betegség, meghűlés vagy egyéb komplikáció következtében végzetes kimenetelűvé válhatik. Minthogy a 31 újabb beteg között hat iskolaköteles volt, az egészségügyi bizottság úgy intézkedett, hogy a városunkban levő összes elemi iskolák megnyitása két héttel elhalasztassék.