Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-09-03 / 36. szám

felolvasta, a napirend első pontjaként tárgyalás alá került a r. kath. iskolaszéknek az az átirata, hogy a jövőben csak 100 óvókötelest vesz fel ovodájába. Az áll. választmány azt javasolta, hogv várjunk az intézkedéssel az ovodai beiratások befejeztéig, ami­vel szemben Lippert Sándor és Mátz József nagyon helyesen utaltak arra, hogy akár négy ovodára való ovodakötelesünk is van, intézkedjünk már most második óvónői állás rendszeresítéséről. A közgyűlés, minthogy az új ovoda helyiségének kérdését is előzőleg el kell intézni, végleges elhatározását a legközelebbi gyűlésre halasztotta. A lapunkban már ismertetett alispáni rendelet értelmében elhatározták, hogy a közfogyasztásra szánt sertéseket az állatorvos vizs gálja fölül, aki minden leölt sertésért 30 fillért kap, ebből egyes lófogatot köteles tartani. Felszólalás nélkül fogadták el a következő négy pontra vonat­kozólag az áll. vál. javaslatát a v. hivatalnokokat a nyugdijszabályzat módosítására vonatkozó kérvényé­vel elutasítván, Hápli Sándor rendőrnek ujabb három havi szabadságot adván, Mayer Lajos gyimótbi nagybérlőnek bérleti szerződése meghosszabbítására vonatkozólag árlejtést rendelvén el és Weltner Mórt pápai illetőségűnek nem ismervén el. A Perutz-testvérek gyáros cég új munkáslaká­sainak adómentességére vonatkozó előterjesztésének nem adtak_helyet, e határozat megokolá'sának szöve­gezését dr. Antal Géza javaslatai alapján módosítot­ták, hangsúlyozván, hogy e munkáslakások állami adót is fizetnek, holott a gyár maga nem fizet, míg ha a munkáslakás valóban lényeges alkotó része lenne a gyárnak, utánok állami adó s ez esetben pótadó sem követeltetnék. Valamint a múlt köz­gyűlésen úgy a mostanin is legtöbb szó a sertés­piac elhelyezése tárgyában hangzott el. Az alispán elutasította a várost abbeli kérelmével, hogy a ser­téspiac elhelyezésére haladékot adjon, ideiglenes helyül az országos vásárteret jelölte ki s e határozata végrehajtásáért a polgármestert tette felelőssé. Vágó László szerint ez ügyben a miniszterhez kell for­dul ui, Lampérth Ferenc szerint, ha sertéspiacnak benn kell maradni, maradjon régi helyen, mit a polgármester lehetetlennek jelez, jelentvén, hogy a kompinációba vett Korona-teret felméreti, de amíg végleges határozat nincs, az alispáni rendeletet végre­hajtja. Krausz József N. hangsúlyozza, hogy az iparosok és kereskedők létérdeke, hogy a piac a belvárosban legyen, legkéBÓ'bb két hét alatt kér jelentést, Szokoly Ignác a Korona-teret még a kert­tel együtt is kicsinek találja, dr. Löivy Lászlónak közegészségi szempontból vannak aggályai e hely elleu. Dr. Kende Ádám konstalálja, hogy ez ügy már 10 — 20 éve kisért, jó lenne 20 évre elintézni; a tanács nem járt el ez ügyben elég gyorsasággal; a Körona-tér megfelel; ha rendkívüli nagy vásárok vannak, lehet, mint a múltban is szükségintézkedé­seket tenni. Lippert Sándor utána nézett és a Korona­teret pláne, ha a mellette levő kis zsuppos ház hozzá­vétetnék, elegendőnek találja. A közgyűlés közhan­gulata tényleg akként nyilatkozván meg, hogy a piac a belvárosban maradjon, a polgármester ki­jelenti, hogy a legrövidebb idő alatt eleget tesz a Korona-térre vonatkozólag elhangzott óhajoknak s az orsz. vásártérre kihelyezést maga is csak edeig­lenesnek tekinti. Kisebb vita volt még az áll. választmány ama javaslata körül, hogy a rendőrök 50 kor. drágasági pótlékot kapjanak. Vágó László felszólal a rendőrök tiszteletlen viselkedése miatt, mire dr. Antal Géza is kiemelvén annak szükségét, hogy a rendőrök katonai fegyelem alatt tartassanak, hivatkozik arra, hogy pénzügyi biz. három hasonló kérvényt eluta­sítni javasol, de a rendőrök fizetése valóban nyo­morúságos lévén, nekik kivételesen megadandónak véli a segélyt. A közgyűlés 20 szóval 16 ellen a kért segélyt a rendőröknek megadta. A gazdaközönség abbeli kérelmét, hogy a tűz­rendészed szabályzat módosíttassék — kétségtelenül a nyári nagy tűzvészek hatása alatt is — nem teljesítet­ték, bár Kovács Sándor és Csajtliay Dániel kérték, hogy legalább rövid időre engedtessék meg, hogy a cséplésre kerülő gabona az épületektől 6 méter távol­ságban legyen elhelyezhető. Tudomásul vették a miniszternek a katonabeszállásolásra vonatkozó dön­tését, hogy a dijjak a megye által megállapítottak maradnak. Tóth Lászlónak korcsmaszerződés meg­újítására vonatkozó kérésére nézve Győri Gyula — miként a Mayer-féle bérletnél történt — új árlejtés kitűzését javasolja, miután azonban Krausz József N. hangsúlyozta, hogy kisebb bérleteknél tartsuk meg a régi úzust a közgyűlés névszerinti szavazás­sal egyhangúlag meghosszabbította a szerződést. A virilisek névjegyzékének kiigazításával kap­csolatban Győri Gyula felemlíti, hogy a községi törvény értelmében a képviselőtestület tagjait szapo­rítani kellene, dr. Lőivy praktikus szemponttól ellenzi az indítványt, dr. Antal Géza viszont elismeri Győri álláspontjának törvényességét, de a küszöbön levő új város törvény létesítése előtt nem tartaná helyes nek a változtatást, ehhez különben is szabályrendelet változtatása lenne szükséges. Győri kijelenti, hogy a legközelebbi választás előtt fogja indítványát konkrét alakban beterjeszteni. Még az építkezési szabályrendelettel kapcsolatban tette bírálat tárgyává dr. Löwy azt a miniszteri intézkedést, hogy minden kisajátításhoz képviselőtestületi határozat szükséges s ezzel a délelőtti gyűlés véget ért. Hosszú lenne részletesen ismertetni mindazokat a felszólalásokat s indítványokat, melyek a délutáni közgyűlésen a Freund Ferenc főszámvevő által szakszerűen referált költségvetés tárgyalásakor elhang­zottak. Szorítkozunk csak a leglényegesebbekre, fenn­tartván magunknak, hogy a felvetett eszmékre al­kalmilag visszatérjünk. A tisztviselői fizetéseknél Győri Gyula a polgármester fizetésének egyelőre a régi összegben meghagyása mellett érvel, teljes el­ismeréssel egyébként a polgármester működése iránt. Dr. Antal Géza meggyőző fejtegetésben mutatta ki, hogy itt egy, okvetlen végrehajtandó s a képviselő­testülethez intézett főispáni leirattal állunk szemben, méltányos is, hogy a mi polgármesterünk fizetése kisebb ne legyen, mint a nála hivatalban fiatalabb főbiráknak. A polgármesteri fizetésnek 4000 koronára emelése erre egyhangúlag elfogadtatott. E pont tár­gyalásánál Csoknyay Károly főjegyző elnökölt. Meglehetős erős leckéztetésben volt része a költség­vetés tárgyalása során a rendőrségnek. Németh István erélyes kritika tárgyává tette az éjjeli csendháborí­tások ügyét s a rendőrségnek ezek meggátlása terén való hanyagságát; új adatokkal szolgálván, ugyanily értelemben szóltak : dr. Löwy, bischer Gyula, Lippert Sándor, dr. Hoffner Sándor, míg dr. Kende Ádám az egyes felsőbb rendeletek végrehajtásában kiváu több tapintatot; ne legyen a rendőri intézkedéseknek zak­lató jellegük. A polgármester kijelenti, hogy a jövő­ben a rendőrök számot kapnak s az elhangzottak a kapitány figyelmébe ajánltatnak. A hitkö/.ségi segélyezések tételénél Győri indít­ványozza, hogy a hitfelekezeti szubvenciók aránya újból állapíttassák meg. Érdekes vita indult meg ennek kapcsán, melyben többen vettek részt s mely­nek során az elemi iskolák államosításának eszméje í is felvettetett. Végre is dr. Hoffner és dr. Antal felszólalásai értelmében a szubvenció új felosztása a segélyezési ciklus lejártáig elhalasztatott; akkor meg­történik az egyes hitközségek adófizetése alapján. Hasonlókép érdekes beszédek s megszivlelésre méltó szavak hangzottaK el a közjótékonysági ügy tételénél. így dr. Hoffner Sándor hosszabb beszédben szólt arról, hogy idén nagy társadalmi akciót kell indítani az inség enyhítésére, a pénzbeli segélye­zést lehetőleg törölni kell. A beözönlő koldusok dolgában dr. Löwy, Győri és Fischer mondtak el figyelemre méltó dolgokat. A szegényüggyel kapcsolatban szóba került az iskolai célokra kiadott szegénységi bizonyítványok ügye s itt tetszést keltett a polgármesternek az a kijelentése, hogy ő az ingyenes elemi oktatás hive. A női kórházhoz, a tagutakhoz, a faiskolához szintén voltak felszólalások. Utóbbinál dr. Antal birálta a faiskola elhanyagolt voltát. A tűzoltás ügye körül volt még több felszólalás, itt dr. Hoffner adott ki­fejezést ama véleményének, hogy a hivatásos tűzoltók­nak kizárólag tűzoltóknak kell lenni, dr. Körös pedig a tűzoltó-egylet figyelmébe ajánlotta, hogy a teljesen szegény önkéntes tűzoltók között az eddiginél nagyobb összegben osszanak ki dijjakat. A költségvetésbe új tételként vétetett be a hat új hivatásos tűzoltó fizetésére, fordítandó 2000 korona. A költségvetés végeredményben ezek után így alakult: szükséglet: 291.020 K 71 f fedezet: 175.838 K 04 f pótadóval fedezendő: 115.182 K 67 f, ami 56-8% pótadónak felel meg s így a városi pótadó a tavalyihoz képest 1 °j 0 -al emelkedett. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Gaudernalc József altábornagy, honvédlovassági felügyelő és Skrinjár Mátyás dandárparancsnok folyó hó elsején honvéd­huszár-ezredüuk megvizsgálása céljából városunkban tartózkodtak. — A kiállítás győztesei. Lapunk más helyén bőven szólunk róla, hogy mily szép sikert aratlak a veszprémi kiállításon a pápai iparosok. E sikerrel éppen nem áll arányban a kitüntetések ama száma s főkép mértéke, melyről az itt kö­vetkező névsor számol be s melyet minthogy nem hivatalos forrásból szereztünk be, azzal közlünk, hogy talán (nagyon talán !) még kiegészítö'dni fog. E szerint aranyérmet kapott Kreizer József cserép­kályha gyára, ezüst érmet: Bodai István kárpitos, Böhm Samu esztergályos, Nehman Gábor szíjgyártó, Paksi Károly kovács, bronzérmet: Horváth József lakatos, özv. Kluge Ferencné (Kluge Károly) kék­festő, Törkenczi János szabó, Vincze József esztergá­lyos, Vágó Dezső szabó, elismerő oklevelet: Újházi Mihály köteles. Úgy halljuk, hogy e kitüntetések ellen iparosaink körében nagy az elégületlenség. Őket ugyan ambíciójuk sarkalta a kiállításra, de az, hogy a veszprémiek mellett mintegy eluyomottaknak kell érezniük magokat, fáj nekik. Fáj az is, hogy ez a liszta sok tekintetben más, mint az, mely akkor állapíttatott meg, midőn Hajnóczky ipartestületi elnök is részt vett a zsűri tárgyalásaiban, akkor több pápai iparos a közöltnél előbbkelő kitüntetést kapott, gondoskodva volt pld. annak a pápai pipagyárnak kitüntetéséről, mely a kerületi ipar­felügyelő szavai szerint „páratlanul áll az országban." Igaz, felajánlották ennek 100 koronás jutalmat, amit azonban nem fogadott el. A pápaiak mellőzé­sének egyik magyarázata az is, hogy a zsűriben csak egy rendes taggal voltunk képviselve a (hely­színén kéretett fel még egy a faipari munkák bírálatára), akinek minden igazságos érvelése meg­tört a többségen levő veszprémiek akaratán. Hiány­zott a zsűriből, illetve a kiállítás egész rendezőségé­ből városunk polgármestere is, amely tény a pápaiak körében kellemetlen feltűnést keltett. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja ifj. Kvassty István végzett joghallgatót tb. szolgabiróvá nevezte ki, s szolgálattételre a pápai járási főszolga­bírói hivatalba osztotta be. I Török Jánosné. § A villamos telep szénszállításá­nak ügyében a felügyelő-bizottság utolsó ülésében úgy határozott, hogy hajlandó az ajkai szénnel próba­fűtéseket rendeztetni s ha az elért eredmény a szén fel­ajánlott árával arányban áll, akkor a jövőben ajkai szent fog a kazánok fűtésére használni. E próba­fűtések eszközlésére ma érkeznek városunkba lglauer főmérnök, a város szakértője és a bécsi Kohlen­Indu&trie-Verein (az ajkai bánya tulajdonosának) két mérnöke. Ma reggel szomorú gyászhírt vettünk. Török Jánosné úrnő hajnali Lf 24 órakor tüdőgyulla­dás következtében elhunyt. Nagy kiterjedésű szép családja a leggyöngédebb édes anyát, férje — váro­sunk köztiszteletben álló mérnöke — a leghívebb élettársat, hölgytársadalmunk nagyműveltségű tagját veszítette el benne, ki a jótékonyság terén — úgyis mint az evangelikus nőegylet volt elnöke — igazi szív­jósággal működött. Ejtsünk koporsójára egy könnyet, megérdemel Egy könnyet az, ki annyit szárított fel Meleg lelkének hő sugárival. A mélyen sújtott család a következő gyászjelentést bocsátja ki : Alulírottak a legmélyebb fájdalommal tudatják a legjobb feleségnek, a leggondosabb édes anyának, a szerető, jó nagyanyának és napának Török Jánosné Raits Zsófiának élete 69-ik, boldog házassága 46-ik évében f. hó 3 án éjjel \' 24 órakor kínos szenvedés után történt gyászos elhunytát. A felejthetetlen, drága halott hűlt teteme f. hó 5-én d. u. 3 órakor fog az ág. hitv. evang. egyház szertartása szerint az alsóvárosi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Pápa, 1904. évi szeptember hó 3-án. Csendes legyen siri álmod ! Török János, az elhunyt férje. Gyula, Vilma férj. Fülöp Józsefné, Béla, Sándor, Emma férj, Jaskó Gézáné, Jenő, az elhunyt gyermekei. Török Béláné Szigethy Erzsike, az elhunyt menye. Barabás Jenő, Fülöp József, Jaskó Géza, az elhunyt vői. Barabás Ilonka, Fülöp Laci, Zoltán, Géza, Margit, Jóska, Vilma és Erzsike, Jaskó Ilonka és Emmuska, Török Mártha, az elhunyt unokái. — A kanyaró-járvány városunkban mindjobban elharapódzik. A hét folyamán összesen 31 újabb esetben lépett fel, melyek közül kettőnek halálos kimenetele volt. Ez a körülmény szomorú intelmül szolgál a szüléknek, hogy a kanyaró-beteg gyermekekre nagyon vigyázzanak, mert bár a kanyaró tudvalevőleg nem nagyon veszedelmes betegség, meg­hűlés vagy egyéb komplikáció következtében vég­zetes kimenetelűvé válhatik. Minthogy a 31 újabb beteg között hat iskolaköteles volt, az egészségügyi bizottság úgy intézkedett, hogy a városunkban levő összes elemi iskolák megnyitása két héttel elhalasz­tassék.

Next

/
Thumbnails
Contents