Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-07-23 / 30. szám

ezt a viszás helyzetet megszüntetni ? vagy legalább annak elejét venni, hogy a tudományos pályára ne toluljon annyi fiatalember, — a tanrendszer és vizsgák szigoiításával; különösen azzal, hogy az alsó osztályokból a tehetségtelen, hanyag fiukat nem kell felebb ereszteni és az által, hogy a tanárok az ifjúságot a gyakorlati pályákra szorítsák. Mert ma úgy áll a helyzet Magyarországon, hogy mindenki taníttatni akarja gyermekét akár van tehetsége, akár nincsen, akár van erre anyagi ereje, akár nincsen. És az által, hogy oly sokan lódulnak a tudományos pályára, rendkívül megócsul a szellemi munka. A fölösleg miatt annak díjjazása leszáll, míg ellenben a kézi munka értéke felmegy, mert igen kevés lesz a munkás, mindenki „urnák" akarja nevelni fiát. Másfelől fogyasztja a munkást Amerika. így a napszámok és munkabérek folyton emelkednek. Ebből előáll az aránytalanság : a termelő elem fogy, a fogyasztó elem növekedik. Nézetem szerint a tanár uraknak lenne szigorú feladata, már az alsó osztályokban figyelmeztetni a szülőket, különösen a szegénysorsuakat — kiket gyermekeik taníttatási költségei előreláthatólag tönkre tesznek — arra, hogy gyermekük, aki iránt a szülők legnagyobb része elfogult szokott lenni, nem bir annyi szellemi tehetséggel, miszerint iskoláit eredménnyel kijárhassa. Őszintén fel kell tárni a helyzetet, hogy gyermekök taníttatása mily veszélyeket rejt magában anyagi tekintetben a szülőkre; továbbá arra ne támaszkodjanak, hogy fiuk őket el tudja tartani, mert 6 hiányos képzettsége folytán nem fog álláshoz jutni. Es e miatt ő fog szüleire szorúlni, de most már nem a földműves szerény, hanem a tanúit ember fokozott igényeivel. így a szülék a legkínosabb csalódásnak teszik ki magukat. Míg ha nem erőltetik fiukat a tanulásra, hanem iparosnak adják, lehet belőle esetleg kiváló iparos, vagv gyárban kap magasabb bért, vagy a mezőgazdaság hálálja meg erős két karjának munkáját. Es így sokkal biztosabb kenyérkeresetre tesz szert magasabb díjjazással, mintha Írnoki vagy ehhez hasonló állásba jutott volna, költséges, évekig tartó tanúlás után. Hisz a munka sohasem szégyen. Sőt a jól teljesített munkára, akár testi, akár szellemi legyen az, mindenki büszke lehet. Majd kegyelettel emlékezett meg az egyház halottairól, első sorban azonban a neriazet halottjáról, Jókai Mórról. Hosszas éljenzés hangzott fel a gondolatokban gazdag, szép megnyitó beszéd után. A tárgysorozat rendjén napirendre került a felekezeti tanítók fizetésének kérdése. Erre vonatkozólag elhatározták, hogy felterjesztést intéznek a miniszterhez s kérik a felekezeti tanítók fizetésének az állami tanítók fizetésével való egyenlő arányú rendezését, különösen pedig a kántori fizetésnek a nyugdíjba való beszámítását. Poszvék Sándor soproni theológiai akadémiai igazgató előterjesztésére elhatározta a közgyűlés, hogy a theológiai akadémián a jövő évtől kezdve a negyedik évfolyamot is rendszeresíti. Sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés Gombocz Miklós soproni főgimnáziumi igazgatónak, a magyar tanügy egyik legkiválóbb munkásának lemondását és nyugalomba vonulását. Egyházkerületi alBzámvevővé Simkó Endrét választották meg, ki a gyűlés szine előtt a hivatalos esküt le is tette. Hering Zsigmond pénzügyi bizottsági elnök jelentése alapján elintézték a kerület pénzügyeit s több segély és alapítványi ügyet. Az ének- és zenepártoló egyesületnek Kapi Gyula által előterjesztett jelentéséből a közgyűlés örömmel értesült az egyesület áldásos működéséről. Zenepártoló egyesületi világi elnöknek Emresz Károlyt választották meg. Délben a Griff'-szállóban 100 terítékes bankett volt, melyen az első felköszöntőt Gyurátz Ferenc püspök mondta a királyra, Ihász Lajos Tisza miniszterelnököt és Berzeviczy kultuszminisztert köszöntötte fel; felköszöntőket mondtak még : Purgly Sándor a kerületi elnökségre, Poszvék Sándor Mészáros polgármesterre, Mészáros polgármester a kerület tagjaira, Kund esperes a másfelekezetüek jelenlevő képviselőire, Sült József a felekezetek közötti egyetértésre, Berzsenyi Jenő a püspök és a ker. felügyelő nejére stb. * A csütörtöki ülést megelőzőleg a gyámintézet tartott gyűlést Löw Fülöp és dr. Berzsenyi Jenő elnöklete alatt. E gyűlésben osztották ki a közalapi segélyeket; Pápa vidékéről K.-Vathnak szavaztak meg 150 K segélyt, az egyetemes gyá1 molda segélyezésére ajánltatnak : Mihályháza, | B.-M. Szt. László és Gecse. A folytatólagos kerületi gyűlésen örvendetes tudomásul szolgált az a bejelentés, hogy báró Solymossy Lajos iskolai célokra 40.000 korona alapítványt tett. Vitát idézett elő Wurch Gyula magyar-bolyi tanító ügye, kinek a miniszter elcsapatását kívánja, mert a magyar nyelvet nem tudja kellő eredménnyel tanítani. Minthogy több oldalról hangoztatták, hogy az illető tanító állami intézetben nyerte képesítését, határozatba ment, hogy Wurch ellen egyelőre szigoríj vizsgálatot és fegyelmi eljárást indítanak. Nagy érdeklődést keltett Ztnajla János breszjanicai kalandor prédikátor ügye, melyet Németh Pál somogyi esperes referált. Zmajla Horvátországban lelkészi képesítés nélkül gyakorol lelkészi funkciókat, gyűjtött nagyobb összegeket, amelyekből imaházat épített és azt saját nevére iratta. A kerületi gyűlés kimondta, hogy Zmajlát lelkésznek nem ismeri el s a horvát tartományi kormányt megkeresik, hogy' a lelkészi működéstől tiltsák el. Miután elhatározták, hogy a jövő évi közgyűlést Kőszegen tartják meg, a ker. gyűlés Gyurátz püspök buzgó imájával véget ért. Megemlítjük, hogy a kerületi elnökség s a gyűlés mintegy 40 tagjának aláirásával sürgönyt küldtek Tisza miniszterelnökhöz, őt a 48: XX. t.-c. végrehajtására vonatkozólag tett nyilatkozatai alkalmából üdvözölvén. A kerületi gyűlés tagjai, kik ittlétük alatt a pápai egyház vendégszeretetét élvezték, nagyrészt már a csütörtök délutáni vonatokkal elutaztak városunkból. Iskolai értesítők. ín. Róm. kath. gimnázium. Nagybecsű értekezés nyitja meg a bencés rend kiváló vezetése alatt álló gimnázium ez idei érte.-ítőjét, Az értekezés szerzője : dr. Réthei Prikkel Marián, ki szigorúan tudományos munkásságával is ismert és tisztelt nevet szeizett az irodalomban, ezúttal a tudomány népszerűsítésére vállalkozott s mindenki által érthető könnyed, élvezetes előadásban tárgyalja a modern magyar nyelvtudomány legfontosabb problémáit. Az értekezés kitűzött céljának a legteljesebb mértékben megfelel, a nyelvtudományban b'ikus olvasó tájékozást szerezhet magának belőle a nyelvészet •mibenlétéről, céljairól, eszközeiről, irodalmi tudása gazdagodik s a nyelvészet és a néplélek kapcsolatának ismeretével látóköre'szélesedik. Csalódnék azonban, aki azt hinné, hogy az értekezés értéke enynyiben merül ki, mert különösen a szófejtés és a szóalkotásban nyilvánuló néphumort illetőleg teljesen eredeti és sikerült fejtegetések találhatók benne, melyekkel a nyelvészet ügyét előbbre viszi. A nyelvtudományt, magát különben már a népszerűsítés kitűnően sikerült munkájával is hálára kötelezte. Az intézet ez évi történetének fontosabb adatai gyanánt felemlítjük, hogy a gimn. Csapó Antonin és Takács Gedeon tanárok személyében új és jeles tanerőket nyert. A tanári kar jeleuleg 8 tagból áll. Nagy gondot fordítottak az ifjúság valláserkölcsi nevelésére ; a tanulók koruknak megfelelő vallásos társulatoknak voltak tagjai. A szokásos hazafias ünnepeken kivül decemberben Rákóczi ünnepet tartottak. Az intézet tanárai közül tevékeny társadalmi és irodalmi munkásságot fejtettek ki : Stanics Fulgent, dr. Réthei Prikkel Marián, Szekeres Bónis, Takács Gedeon és Pető Menyhért igazgató. Hivatalos látogatást teljesítettek az év folyamán Fehér Ipoly főapát és Várossy Tivadar főigazgató. A tanári könyvtár, valamint az ifjúsági is szépen gyarapodtak, a gyűjtemények gyarapodásának összes értéke mintegy 600 korona. Szépen működött a Szulpitz-segély-egylet, mely 55 tanulót látott el tankönyvvel és jutalmakat is osztott ki. Tandíjelengedésben részesült 13 tanuló, különböző segélyben részesedtek hatan. A statisztikai adatok közül kiemeljük a következőket : az I. osztálynak 52, a II. osztálynak 40, a III. osztálynak 30 és a IV.- osztálynak 28 tanítványa volt, összesen 150-en ; vallásra : r. kath. 127, ág. b. ev. 3, izr. 16. Anyanyelvre 138 magyar, 7 német, 1 tót. Előmenetelt tekintve jeles: 5, jó 25, elégséges 83, egy tárgyból elégtelen 11, kettőből 8, többől 14. A bukottak ö ,szes száma 33, legtöbben buktak a mértanból, 14-en, latinból 15-en. s a mathematikából 20-an, ami tekintettel arra, hogy 146-an tettek vizsgát, 22 5°/

0-nak felel meg, bizonyítván, hogy a tanári kar kellő szigorral végezte az osztályozást, de a bukások átlaga azért — s ez szintén dicséretére válik a tanári karnak — az országos átlagot nem éri el. Igen jó volt a növendékek fegyelme, tanárkari vagy akárcsak igazgatói megrovásban is egy növendék sem részesült. Az intézet jeles növendékei : az I. osztályban: Böröndi Viktor, Metschnobel Ferenc, Viczai Mihály ; a II. osztályban : Kecskés Lajos, Leitgeb Pál, Szűcs László ; a III. osztályban : Kákosy István ; a IV. osztályban : Meilinger Mátyás. Az értesítőt az intézet érdemes igazgatója, Pető Menyhért nagy gonddal állította össze ; Ízléses és hibátlan kiállítása a főiskolai nyomdát dicséri. IV. Ey. ref. elemi iskola. Az ev. ref. gyülekezet elemi iskolájáról csupán névsor és előmeuetel-kimutatás szokott megjelenni, így történt idén is, ám ha értesítőt adtak volna ki, örömmel telten jelenthették volna, hogy a gyülekezet végre elhatározta, hogy e népes iskola elhelyezéséről megfelelőleg gondoskodik, megvévén a Jókaiutcai Ajkai-féle házat. 1906 szeptemberében i»ár itt talál elhelyezést az iskola, mely jelenleg az ó kollégium ódon helyiségeiben szoronkodik. Bizonyára arról is gondoskodni fog az iskola elöljárósága, hogy egy tanító keze alatt ne legyen^ mint még idén is, 74 növendék. E gondoskodás máskép persze nem történhetik, mint negyedik tanítói állás rendszeresítésével, ami — azt hisszük — előbb-utóbb naeg is fog törtéuui. A tanítói kar dicséretéül jegyezzük fel, hegy az elért tanítási eredmény így is igen szép, amit a következő adatok bizonyítanak: Az év végén volt az iskolának 197 növendéke, a II - VI. fiúosztály csoportjában 79, a II—VI. leányosztályban 64, a , vegyes I-ben 64. Kitűnő általános osztályzata vanm 44-nek, míg elégtelen csupán 5-nek, kitűnő tehát: 20%, elégtelen: 2-5%. A VAK0SÍ1ÁZÁR0L Városi közgyűlés. — 1904 julius 18. — Vitákban, sőt izgalmas vitákban gazdag gyűlése volt múlt hétfőn a városi képviselőtestületnek. A Perutz testvérek gyáros-cégnek munkáslakásaik pótadómentességére vonatkozó kérvénye és a sertéspiac elhelyezésének kérdése idéztek elő oly háborúságot, minőt régen láttak a városházának viharedzett falai. A szenvedélyek is felcsaptak haragos hullámokban, de átsuhanván rajtok a. békesség lelke, ismét lecsillapodtak . . . A közgyűlést pontban 3 órakor nyitotta meg Mészáros Károly polgármester s a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Iíorváth József, dr. Koritschoner Lipót, Soárg Lajos, Wajdits Károly és Waíter Sándor városi képviselőket kérvén fel, bejelentette, hogy a város több rendbeli felterjesztett bérleti szerződését a megyei törvényhatóság jóváhagyta. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után napirend előtt dr. Körös Endre interpellált a' barakic-kaszárnya s a katonabeszáL lásolás dolgában. Ez ügyben a közgyűlés 3 hóval ezelőtt a tanácsot sürgős intézkedésre és jelentéstételre utasította s ma ott vagyunk, hogy a barakk-kaszárnya céljaira a mai napon telket veszünk, de magáról a barakkról, vagy a katonabeszállásolás bárminő megfelelő formában való megoldásáról mit sem tudunk, pedig a város gazdaközönsége már torkig van a beszállásolás mizériáival. A polgármester az interpellációra megnyugtató választ adott, kijelentvén, hogy az ügynek célszerű megoldásán gondolkodott, van is határozott terve, melyet a legközelebbi gyűlésen előterjeszt. A napirend első pontjait simán, vita nélkül intézték el. A zárószámadásokat elfogadták, Freund főszámvevőnek s a tanácsnak köszönetet szavazván, a bejelentő hivatal s a városi mészárszék felállítására vonatkozó indítványokat mellőzték, Makó városnak március 15-ike megünneplését célzó átiratát pártolólag elfogadták, a honvédlaktanya szerződését módosították s elhatározták, hogy a veszprémi káptalantól 13.000 •-öl területet vesznek meg, árát a teleknek, melyen homokot fognak aknázni, jövedelméből térítik meg. A Perutz testvérek ismert előterjesztésére nézve dr. Antal Géza azt az indítványt terjesztette elő, hogy mivel a kérvényből nyilvánvaló, hogy a pótadómentességet a cég nem mint a múltkor kéri, de követeli, mint őt jogosan megillető amiben szóló kételkedik, adassék ki az a jogügyi bizottságnak. Ez indítványt pártol