Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-01-16 / 3. szám

ád alapos oktatást, u. m.: a) a zeneelmé­letben (zenetan, zeneköltéstan. zenetör­ténelem, zeneesztetika), b) a zenetanítói foglalkozásra készülőknek a zenemetho­dikában, c)a zongorában, d) a hege­dűben, e) a műének ben. A zongorára, hegedűre és énekre iratkozó növendékek havi 10 K, a zenemethodikára iratkozók havi 4 K tandíjat fizetnek. A zongora és hegedűtanszak 8, az énektanszak 4, a zene­methodika 2 évfolyamú. A zene elmélet kötelező tanszak mindenkire, s tanítása díjtalan. A tanítás a Nemzeti Z e n e d e és az Orsz. M. K. Zene-Akadémia tan­terve szerint megállapított tervezet alapján, magyar nyelven és magyar nyelvű tan­könyvekből, rendes iskolai magyarázatokkal történik. Egy növendék több szakra is be­iratkozhatik (pl. zongorára és énekre) s ez esetben 10—10 K helyett 8—8 K tandíjat fizet. Hasonló kedvezményben részesülnek azon szülők, akik egynél több gyermeküket járatják a zeneiskolába. Előhaladásukról a tanulók rendes iskolai bizonyítványt kap­nak. Felsőbb osztályba csak az léphet, aki az előző osztályt sikerrel végezte. Az iskolának csak rendes növendékei vannak, de magánúton készüló'k is tehetnek vizsgálatot, melyről rendes bizonyítványt nyernek. A magánvizsgálat díja 20 K. Aki bizonyos zerieismeretekkel lép be a zene­iskolába, az fölvételi vizsgálat alapján az ismereteinek megfelelő magasabb osztályba soroztatik. E vizsgálat díjtalan. A tanulmányi órarendet űgy állapítja meg a tanári kar, hogy az oktatás más iskolák tanítási idejével össze ne essék. Működését az intézet, kedvező körül­mények esetén, még a folyó iskolai évben, esetleg február (v. március) elejével meg­kezdi. Ez esetben egy teljes évet nyernek a növendékek, mert ez évben kivételesen augusztus végével záródnék az iskola-év s így a kijelölt tananyag elvégezhető lenne. A vidéken tartózkodó növendékekre nézve külön intézkedik a tanári kar. Az iskolába való belépés iránt lehet jelentkezni levélileg Köveskuti Jenő tanár­nál. A beiratások felől hirlapilag értesíti a tanári kar a közönséget. A VARÖSRAZAROL. Iparosaink érdekében. A múlt heti közgyűlésnek egyik kiemelkedő mozzanata volt a magyar ipar pártolása körül lefolyt szép vita. A városi tanács a magyar védőegyesület felhívásával szemben a tanács ugyanazt az állás­pontot foglalta el, amelyet mi is kifejtettünk lapunk első számában s ez az álláspont győzött a közgyű­lésen is. Győri Gyula szólalt fel a tanács javaslata ellen és a védőegyesület föltétlen támogatását köve­telte, mig dr. Hoffuer Sándor a lapunkban is kifej­tett azon álláspontnak adott kifejezést, hogy a város ne ájdozzon puszta jelszavakért addig, míg az egye­sület hasznos törekvéséről és a vidéki ipart is támo­gató működéséről meggyőződést nem szerzett. Ugyan­ezt az álláspontot tette magáévá Hajnóczky Béla is, aki, mint az ipartestület elnöke, leginkább hivatott e kérdésben véleményt mondani. Ezek után a köz­gyűlésnek óriási többsége elfogadta a tanács javas­latát. Igaz örömmel jegyezzük fel az általunk han­goztatott eszmék térfoglalását. Át kell menni a köz­tudatba annak, hogy a magyar ipar pártolásának kérdését nem a frázisok felszínes szempontjából kell felfogni. Ennek az ügynek komolyan a mélyére kell hatolni, bármily módon jelentkezik is ez előttünk s hangzatos jelszavak által nem szabad magunkat megtéveszteni. A magyar iparnak s az iparos osz­tálynak nívóját kell minden módon emelnünk és akkor az diadallal fogja megállni helyét a külföld­del való v«rsenyben. § A villanyos mű felügyelő-bizottsága teg­nap d. u. a polgármester elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen tudomásul vették, hogy az Eggen­berger-cégnek a kémény építéséért és kazánok befa­lazásáért járó 9813 K 43 fillér a kaució visszatar­tásával kiutaltatott, valamint a Hirsch és Berger­cégnek a faoszlopok szállításáért járó 9983 K 60 fill. kifizettetett. Bejelentette a bizottságnak, hogy a Ganz-cég értesítése szerint akkumulátor-telep feltöl­tése szombatra be lesz fejezve s a közvilágítás ezen nap estélyén megkezdhető lessz. A bizottság tudo­másul vette s kimondta, hogy a közvilágítás f. hó 16 án megkezelhető. Iglauer István jelenti, hogy a telepépítés befejezve lévén a Ganz-cégnek a szerződés értelmében az építési összegek 40°/ 0-a 69700 K ; továbbá utánrendelésekért 3607 K 85 fillér, telep­világításért 396 K 50 f.-t átvett üzemanyagokért (szén, olaj) 571 K, összesen 74335 K 35 f. jár, mely összeg kifizetésére a bizottság a polgármestert felhatalmazta. A polgármester bemutatja Jákóy Géza uradalmi igazgató levelét, melyben kéri, hogy a vezeték a kerekes kápolnáig (a várkerti kapuig) ki­vitessék ; a gyimóti uti lakosok villany lámpát kér­nek utcájukba. A bizottság e két ügvre nézve eset­leg beérkező hasonló kérvényekkel együtt a teendő tapasztalok alapján később fog határozni. A bizott­ság végül elhatározza, hogy a villamos világítás megnyitása alkalmából a telepen holnap testületileg megjelenik. § Színházunk tűzbiztonsága. A mult szom­baton tartott városi közgyűlés napirendje előtt dr. Lőiry László b. tag hivatkozván a chikagói szinház-égés szomorú tanúságára, színházunk tűz­biztonsága tekintetében figyetemre méltó interpellá­ciót intézett a polgármesterhez, ki az interpellációra megnyugtató választ adott a következőkben: A színháznak a város tulajdonába jutásakor első dolga volt, hogy a befelé nyiló ajtókat kifelé nyílóvá alakíttatta át. A színházba a vízvezeték be van vezetve, s e mellett előadás alatt tűzoltóság egy-egy közege áll, azonkívül a tűzoltóság egy­egy készültsége minden előadásra ki van rendelve. A jövőre nézve fel fogja kérni a rendőrkapitányt, hogy a tűzoltóság egy-egy tagját a kijáró ajtók­hoz rendelje, hogy tűzvész esetén az ajtók nyom­ban feltárhatók legyenek. Egyébbként a színházat tűzbiztonság szempontjából felül fogja vizsgáltatni, pótszékek felállítását pedig a jövőben nem fogja megengedni. *) Közigazgatási bizottsági ülés. A vár­megyei közigazgatási bizottság f. hó 14 én tar­totta meg Kolossváry főispán elnöklete alatt ren­des havi ülését. Az ülés tárgysorán nagyobb részt az előadói jelentések szerepeltek, melyek közül hosszabb eszmecsere követte Reé Jenő közgazda­sági előadóét, ki a veszprémi vajtermelési közép­pontnak szállító tejszövetkezetek mizériária hívta fel a figyelmet. Az ügyhöz Ihász Lajos, dr. Ooáry Ferenc s a főispán szóltak hozzá s végül hatá­rozatba ment, hogy a tejszövetkezetek belső keze­lésének ellenőrzése s a hamisítatlan tej kedvezőbb értékesíthetése ügyére az országos tejgazdasági felügyelő figyelmét felhívják. Csaby Andor főmérnök jelentésével kapcsolatban dr. Magyar Károly a Kis-Czell és Székesfehérvár közt létesítendő motor­kocsi közlekedés tárgyában indítványt terjesztett elő. Az indítványt a bizottság Juraszek kir. ügyész, Koller főjegyző s a főispán' hozzászólása után elfogadta s elhatározta, hogy ez irányban a keres­kedelmi minisztert feliratban keresi meg. Ugyan­csak feliratban kérik az Enying felé való közle­kedés javítását, illetve a menetrend megfelelő megváltoztatását. A VÁRMEGYÉRŐL. *) Alispán-jelöltek. Megyeszerte megindult a mozgalom az alispáni állás betöltése körül. A megye tisztviselői karának több érdemes tagján, így Csapó Kálmán főügyészen, Kenessey Miklós enyingi főszolgabírón, Koller Sándor főjegyzőn és Takács Ádám árvaszéki elnökön kívül a megyei közélet más jeleseit is emlegették az elmúlt hetek­ben jelöltek gyanánt. A nem tisztviselőjelöltekről szóló hírek minden alap nélkül valóknak bizonyul­tak s az alispáni állás legkomolyabb aspiránsai ma kétségen kívül Kenessey főbíró és Koller fő­jegyző. Az előbbinek érdekében gróf Nádasdy Ferenc, gróf Esterházy Béla, gróf Festetich Pál, gróf Esterházy Ferenc, gróf Niczky Pál, Iliász Lajos, Hunkár Dénes, Szabadhegyi Kálmán, id. Medgyaszay Vince, Bélák István Jákói Géza, Wertheim Ármin, dr. Antal Géza, Walla Géza s még 17 törvényhatósági biz. tag aláírásával ellá­tott körlevél ment széjjel a biz. tagokhoz s kül­detett meg lapunkhoz is, melyben tudatják, hogy április 5-én Veszprémben bizalmas értekezletet tartanak. A Koíler-párt értekezletét már e hó 28-án megtartja s az erre szóló felhívást, a napok­ban küldi szét. Mindkét jelölt egyaránt jeles tiszt­viselője a vármegyének. Kenessey körül — úgy értesülünk — a körlevél aláíróin s követőiken kívül főleg az enyingi járás, míg Koller körül a megyei központ, a veszprémi és zirci járás jó része fog csoportosulni. A devecseri és pápai járás, valamint Pápa város állásfoglalásáról ma még nincsenek megbízható adataink, annyit tudunk azonban, hogy Pápán és vidékén Takács Ádámnak is nagyszámú hivei vannak. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai-kör vasárnap, január 17-én saját helyiségében kivételesen öt órakor háziestélyt ren­dez a kör tagjai számára, a következő program­mal: 1. Etude Mazurke. Adrién Talescytől, Zon­gorán előadja Neuhauser Erzsi. 2. A történet s a nők. Felolvasás. Irta s felolvassa Jankó László. 3. Scenes de bal. Ed. Schuttől. Zongorán előadja Wittmann Jolán. 4. Szavalat. Tartja Makayné Nagy Erzsike. 5. Les trois arnies. Fantasie zur die Fledermaus de Straus. Zongorán hat kézre előadják Paizs Ágnes, Gáty Iza s Gáty Lenke. = Szabad Líceum. Rendkívül érdekes és tanúságos előadást tartott múlt vasárnap a főgimn. tanári szobájában a Sz. L. megbízásából Borsos István főgimn. tanár, a főiskola derék könyvtár­noka. A kollégium éremgyüjteményéről szólt az előadás, melynek vázlatát itt közöljük: A pápai kollégium szép éremgyüjteménye már csak­nem egy százados múltra tekinthet vissza. A múlt század első évtizedében a főiskola akkori nagyhírű tanára, Tóth Ferenc a későbbi püspök és hírneves egyháztörténetiró, kezdte meg a gyűj­tést. A tőle szervezett szép gyűjtemény nevezetes szaporulatot nyert 1834 ben a Zsoldos-féle gyűjte­mény megszerzésével. Ez több mint kétezer darab­ból állott s közte sok ritka értékes érem. Ennek azonban nagy része elveszett 1848-ban. Mikor ugyanis az osztrákok elfoglalták Pápát, a gyűjte­mény értékes darabjait elásták az ó-kollégium pincéjében. A béke visszáltával azonban az elásott kincsnek csak hült helyét lalálták. Hogy hova lett ? — Isten a megmondhatója. A szenvedett kárt bőven helyrepótolta Sárközy József gondnok fényes adománya 1863-ban. Az ő nagyértékű adománya több mint 3ö00 darabból áll. Nevezetes ajándék volt még Pap Gábor volt püspök magyar éremgyüjteménye, mit 5000 forintra becsültek. Sárközy ajándéka azonban legalább három ennyit ér. Utolsó nagyobb ajándék volt Galamb István zirci járásbiróé, aki több mint 900 darabból álló gyűjteményével gazdagította a főiskolát s ezzel megörökítette nevét a kollégium annaleseiben. Kollégiumunk éremgyüjteménye mintegy 8000 darabot számlál s hazánknak ilynemű vidéki gyűjteményei közt az egyik legjelentékenyebb. Szakszerű tudományos rendelkezése most van folyamatban. Ezután felolvasó bemutatott sok szép arany, ezüst és bronz érmet s ezekkel kapcsolat­ban ismertette főbb vonásaiban a görög, római és magyar pénzrendszert. A szép számban egybe­gyűlt közönség nagy érdeklődéssel hallgatta a tudós tanár előadását s végül zajos tapsokkal adott kifejezést tetszésének. = Felolvasó-estély a katli. körben. A kath. kör múlt vasárnapi felolvasó-estélye egyike volt a legsikerültebbeknek. Mind a felolvasás és szava­latok, mind a zenei számok magas színvonalon állottak. Elsőnek Nagy Ilonka k. a. szavalta el Garaynak „Fekete eb" c. költeményét. Űgy a szavalónak szép megjelenése, mint hangjának értel­mes, üde csengése és jól színezett előadása álta­lános tetszésben részesült. Ezután Szente Elza

Next

/
Thumbnails
Contents