Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-04-30 / 18. szám

— Személyi hír, Várossy Tivadar, győrtankerületi kir. főigazgató a hét három utolsó napján a helybeli ev. ref. főgimnáziumban teljesített hivatalos látogatást. A kir. főigazgató ma d. u. utazik el városunkból. — A villamos mű átvétele. Minden ünnepélyesség, minden formalitás nélkül, úgy, mint az egy komoly, derék alkotáshoz illik, történt meg a villamos műnek az építő Ganz cégtől városi kezelésbe átvétele. Az átvétellel kapcsolatos munkálatok a hét utolsó három napján folytak s bennük közreműködtek a város részéről szakéi tőnk : lglauer István főmérnök, a Ganz cég részéről : Székely, Jurányi és Jancsó mérnökök, a Láng-gyár részéről : Kőnek mérnök és a Danubius-gyár részéről Kőhler mérnök. Csütörtökön felülvizsgálták a kazánokat, gőzgépeket és dinamógépeket, pénteken a kapcsolótáblát s az akkumulátor telepet, mindkét napon, valamint a mai napon is az erőmérési próbák folytak. A város szakértője az összes műszaki berendezéseket a legteljesebb rendben találta. Itt említjük meg, hogy a telep átvétele alkalmából ma este a Griíf-szállóban társasvacsora lessz. — Kinevezés. Herz (Halmi) Bódog, pápai kir. járásbirósági joggyakornokot, a tehetséges fiatal irót, a mármarosszigeti törvényszékhez aljegyzővé nevezték ki. A megérdemelt előléptetéshez őszintén gratulálunk. — Bauer képviselő és a tanítók. Bauer Antal, az ugodi kerület országgyűlési képviselője, az ország házában elhangzott több beszédével tett tanúságot arról a meleg érdeklődésről és igaz jóindulatról, mellyel a magyar közművelődés mostoha sorsban sinylődő szegény katonái: a tanítók ügyei iránt viseltetik. A tanítók valódi barátjukat tisztelik benne; iránta való bizalmuknak szép tanújele a következő levél: Nagyságos Urunk! „A Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága már több izben hálásan tapasztalta, hogy Nagyságos Urunk a tanítóság ügyeit mindenkor szeretettel karolta fel s mindenkor támogatta a Képviselőházban a tanítók kérését. Mindezeket tudva, engedje meg Nagyságos Urunk, hogy arra kérjük mély tisztelettel ez alkalommal, hogy egyrés/t emlékiratunkat a Képviselőháznak benyújtani, másrészt f. hó 2l-én a miniszterelnök, a vallás- és közoktatási, a pénzügyminiszter és a képviselőházi elnök urak elé járuló küldöttséget vezetni, azt és szónokunkat Onagyméltóságaiknak bemutatni kegyeskedjék. Bizva abban, hogy Nagyságos Urunk ezen tiszteletteljes kérésünket teljesíteni fogja, vagyunk mély tisztelettel, Budapest, 1904 április hó 18-án, alázatos szolgái Somlyay József elnök. Hajós Mihály titkár." Az országos bizottság küldöttségét (280 tanítót) Bauer képviselő a levélben jelzett kormányférfiak elé vezette, kik kilátásba helyezték a tanítói fizetéseknek méltányos alapon való rendezését. — TJj orvos. Dr. Domonkos Géza, képesített tiszti orvos, ki több éven át a budapesti Stefánia gyermek-kórházban, továbbá a II. női klinikán, végre a Rókus-kórházban működött, Gyarmaton (Győrmegye) letelepedett. — Bankett. A katholikus kör városunkból távozó, buzgó pénztárnoka, Wachsmann János tiszteletére holnap, vasárnap este a GriíF-szállóban társasvacsorát rendez. Itt említjük meg ama szépt ényt, hogy Wachsmann 200 kötetből álló könyvtárát a körnek ajándékozta. — Majális. A Sportegyesület holnap, május 1-én kedvező idő esetén az attyai erdőbe kirándulást rendez. A kirándulás megtartását a GriíF-szálló sarkán kiteendő zászló jelzi. Indulás d. e. 10 órakor kerékpáron a Csókától, — Színházunk csinosítása. A pápai szinház nézőtérének és előcsarnokának beföstésére, a megrongált aranyozási munkálatok teljesítésére a polgármesteri hivatal ajánlattételre szólítja fel a helybeli iparosokat. A teljesítendő munkálatokról a főjegyzői irodában részletes felvilágosítást lehet kapni. Az ajánlatok folyó évi május hó 12. napjának d. u. 5 óráig adandók be a főjegyzőhöz. — „Az ismeretlen mecenás." Ezelőtt mintegy hat héttel hirt adtunk egy ismeretlen mecenásról, aki a városi színháznál szükségessé vált munkálatok költségét magára vállalta. Az a titok, mely e finom izlésü, derék adakozónak nevét fedte, immár felpattant, ma már mi is tudathatjuk olvasóinkkal, hogy az ismeretlen mecenás nem más, mint lglauer István főmérnök, városunk szülötte. Nem akarjuk ismert szerénységét azzal megbántani, hogy ami diosérettel annak idején az az ismeretlent elhalmoztuk, most megtetézzük, szorítkozunk csupán arra, hogy lglauer Istvánt mint egy fontos kulturális intézményünk istápolóját, szivből üdvözöljük. — Iskolatársak találkozása. Dr. Lampérth Géza országos levéltári fogalmazd (Budapest, belügyminisztérium) és dr. Weltner Sándor orvos (Pápa) felkérik mindama volt tanulótársaikat, akikkel a pápai ev. ref. főgimnáziumban az 1893/94. tanévben érettségit tettek, hogy találkozásuk érdekében jelenlegi cimiiket velük közöljék. — ÍOO magyar dal. A nemzeti szellem ápolására egy eszköz sem alkalmasabb, mint a jól szervezett s tapintatos körültekintéssel vezetett énekkar. Az a körülmény, hogy az utóbbi években — úgyszólván — napról-napra nő az egyszerű falusi emberekből alakított énekkarok száma, eléggé bizonyítja ez állítás igazságát. Az ilyen népénekkarok azonban csak akkor érhetik el céljukat, ha olyan darabokat tanúinak, amelyek tartalom, szerkezet, összhangosítás és hangterjedelem tekintetében nem haladják meg a nép képességeit. E célból Sarudy Ottó, a helybeli tanítóképezde tanára 100 magyar dal, népénekkarok, tanítók és tanítónövendékek számára című gyűjteményt állított össze. A valóban hiánypótló mű f. évi május hó végén jelenik meg; előfizetési díja 3 korona. Előfizetési díjak a szerző cimére (Pápa) küldendők. — Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága 1904. évi május hó 9-én s a következő napokon Kolossváry József főispán elnöklete alatt rendes közgyűlést tart. A közgyűlés fontosabb tárgyai : Az üresedésben levő alispáni állásnak és az esetleg megüresülendö egyéb tisztviselői állások választás ittján való betöltése. — Gróf Tisza István m. kir. miniszterelnök válasza a vármegye közönségének hozzá intézett feliratára. — A m. kir. belügyminiszter 17.262/904. sz. a. kelt leirata a vármegyei nyugdij-szabályrendelet módosítása tárgyában. — Tolnavármegye közönségének a politikai vesztegetések büntethetősége iránti intézkedések megtétele tárgyában ? m. kir. igazságügyi miniszterhez intézett felirata. — Csanádvármegye közönségének O Felsége kabinet irodájának magyar nyelven leendő levelezése iránt az országgyűlés képviselőházához intézett felirata. — Abauj-Tornavármegye közönségének az országgyűlés képviselőházához intézett felirata, külföldön székelő közös képviseleti hatóságainknak magyar honosok ügyeiben magyar nyelven leendő levelezése tárgyában. — Alispáni előterjesztés a hivatalos órák és a tárgyalási napok megállapítása tárgyában. — A szülésznői szolgálat rendezése tárgyában alkotandó vármegyei szabályrendelet tervezete. — Az ebadó- és ebtartásról alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása. — A községi faiskolákról és fásításokról szóló vármegyei szabályrendelet módosítása. — Alispáni jelfintés a szegényügy állásáról. — A vármegye kezelése alatt levő alapok 1903. évi számadásai. — Községi házi-, szegény-alap és egyéb számadások. — Vitás gyógyszertári ügy. A pápai kerületi betegsegélyző pénztár két évvel ezelőtt egyik igazgatósági ülésében azt a határozatot hozta, hogy az orvosi gyógyszerek a pénztár javára bizonyos százalékot felajánló két gyógyszertárban szereztessenek be, olyformán, hogy évenként felváltva kizárólag csak az egyik gyógyszertár szolgáltassa ki a gyógyszereket, A városi tanács azonban nem helyeselte az igazgatóságnak ezen eljárását, hanem utasította a pénztárt, hogy az illető két gyógyszertárral kötött szerződés lejárta után a tagok szabad tetszésére bizza a gyógyszereknek melyik gyógyszertárból való beezerzését, vagy pedig kerületenként ossza be a gyógyszertárakat s így tegye hozzáférhetővé a városunkban levő mindhárom gyógyszertárt a tagok részére, A pénztár igazgatósága a városi tanács ezen utasításában autonom hatáskörének megsértését látta, s az ellen a vármegye alispánjához felfolyamodással élt. A vitás ügyben a napokban érkezett meg az alispáni hivatal döntése, amely igazat adván a pénztár igazgatóságának, kimondja, hogy a pénztár mindenkor abban a gyógyszertárban ós olyan módon szerezheti be a gyógyszereket, amely reá eló'nyösebb. — Tomcsányi Rusi meghalt. Pár nappal ezelőtt a fővárosi lapokból azt a szomorú hirt olvastuk, hogy Tomcsányi Rusi, aki nálunk aratta első diadalait, sajnálatos baleset folytán súlyos égési sebeket szenvedett. Javulásáról, gyógyulásáról yártunk hirt s ime a mai reggel megjelent Magyarországban ezt olvastuk: Az irgalmas halál gyorsan váltotta meg szenvedéseitől a szegény, megégett Tomcsányi Rusit. Ma hajnalban négy órakor kiszenvedett. Bájos arcocskája, kedves mosolygása, csicsergése nem gyönyörködteti többé a színházba járó közönséget s ő, aki vidámságot, mosolyt keltett csupán a színpadon, most gyászba borítja a Magyar Színházat. Olyan bizarr, olyan elképzelhetetlen, hogy az a lengő, gyászos fekete zászló az ő elmúlását hirdeti, hogy az, aki tegnapelőtt még ott kacagott vidáman a szinház folyosóján, ma megdöbbentő komolysággal hirdeti a parancsoló halál kegyetlen hatalmát. Nem lessz senki, aki valaha is látta a színpadon, hogy föl ne sóhajtana e gyászos hir hallatára: Szegény ki Rusi! És ebben a sóhajtásban nyilatkozik meg a nagytehetségű, szép jövőjű fiatal művésznő népszerűsége. Ismerősnek, ismeretlennek egyaránt a kis Rusi volt. Egy bájos, vígkedvű szőke baba, akihez- úgy nem illik ez a tragikus vég ! Csupa élet, osupa vidámság, csupa rajongás a pályája, a színpad iránt, ízig vérig szinészkedély, aki lassan, lépésről-lépésre hódítja meg a maga számára a színpadot, csakhogy formás kicsi lábai gyorsan lépnek s alig egy-két év alatt az Opera kis táncosnője szeretett szubrettprimadonnája a Magyar Színháznak. És amikor eléri a célt, amikor elfoglalja őt megillető helyét a színpadon s a közönség szivében, akkor jön egy kegyetlen baleset s az üde, virágzó fiatal teremtés egypár perc alatt roncsa önmagának s martaléka a halálnak. Szegény kis Ruzsi! Azért mégis irgalmas volt talán hozzá a megváltó halál, amely véget vetett szenvedéseinek s megóvta attól, hogy megcsúfítva, összeégett arccal legyen kénytelen elhagyni a színpadot, amely neki egyet jelentett az élettel. — Gyermek-játszó-tér. Most, hogy a tavasz derűs egével, virágos pompájával beköszöntött s az utcák megtelnek vidáman csigázó gyermekek kedves csapatjával, lapunk egy barátja, ki a kisdedek egészségének ügyét melegen szivén hordja, városunk közegészségi intézményeinek egy nagy hiányára figyelmeztet bennünket. Nincs rendes gyermek-játszó-terünk ! Még a Színház-tér környékének lakosságáról e tekintetben valahogy gondoskodva van, de a város többi részében keresve sem találunk olyan helyet, hova a kisdedeket egészséges levegő s egy kis pázsit élvezetére, szabad, járókelőktől nem gátolt futkozásra el lehetne küldeni. Ivivánatos lenne, hogy a tanács e kérdéssel foglalkozzék s úgy, mint más városokban is történt, külön gyermek-játszó-tér vagy terek létesítéséről gondoskodnék. — Elhunyt ifjú. A halál mindig szomorú s kétszeresen szomorú, ha olyat ragad el, ki még nem végezte be földi munkáját, de reménnyel szivében, tudományszomjjal lelkében készült becsületes munkásságra. Gimnáziumi tanulmányai derekán sújtott le a héten a halál egy szorgalmas ifjút: Horváth Sándor, VI. osztályú tanulót. A feltűnő csinos, magas ifjú, kinek szeméből értelem és életkedv sugárzott, az emberi nem legrettenetesebb ellenségének, a tüdővésznek esett áldozatául 16 éves korában szülői körében Moórott, hova betegsége utolsó stádiumában elutazott. F. hó 24-én hunyt el. A szeretet virasszon siri álma fölött! — Elutasított bejelentés. A helybeli szociálisták a rendőrkapitányságnál május 1-ére tüntető menetet jelentettek be, a hatóság azonban — azzal az indokolással, hogy a különböző sztrájkok a közönség kedélyét állandó izgalomban tartják — a bejentést nem vette tudomásul, sőt a felvonulást határozottan megtiltotta. — Gyász. Nagy részvét mellett helyezték folyó hó 26-án örök nyugalomra Baumgarten Lipótot, városunk egyik legrégibb polgárát, ki 23-án 81 éves korában elhunyt. A megboldogultban Sebő Simon helybeli divatáru kereskedő apósát gyászolja. — Hirdetmény. Pápa r. t. városra vonatkozó 1904. évi III. osztályú kereseti adó javaslatokat tartalmazó, lajstrom Pápa r. t. város adóhivatalában 1904 április 27-től május 4-Íg közszemlére kitéve leend, hol azt az érdekeltek a hivatalos órák alatt megtekinthetik.