Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-03-26 / 13. szám

s helytelenül cselekednék, aki ez A

»Ű véteni akarna. De mikor csupán egy hel)~(Pés pedig olyan helyen lépett fel állatbetegség, ahonnan — a csikótelep parancsnokságának erélyét és pedantériáját ismerve — az elhurcolás szinte kizártnak tekinthető', akkor önkéntelenül felmerül a kérdés: vájjon parancsoló szükség volt-e az említett vészkerület megalakítása ? Hiszen egy legújabb földmívelési miniszteri rendelet világosan megmondja, hogy vészkerület csak akkor alakítandó, ha az állatbetegség eltitkolás vagy hatósági intézkedések súlyos megszegése folytán annyira elterjedt, hogy elhurcolástól tartani lehet s ha a betegség több egymással szomszédos községben lépett fel. Az itt elsorolt esetek egyike sem áll fenn jelenleg : a betegséget el nem titkolják, az elhurcolástól tartani nem lehet, a szomszédos községekben a járvány nem lépett fel, a vészkerület megalakítása tehát nincsen kellőleg megokolva s valóban csak arra látszik hivatva lenni, hogy a városunkban pár nap múlva tartandó vásár forgalmát jelentékeny mértékben csökkentse. A városi tanács tudatában az itt elmondottaknak, sürgősen felirt az alispánhoz kérvén, hogy az említett községeket a zárlat alól oldja fel Hisszük, hogy az alispáni hivatal mérlegelni fogja a kérvényben előadott érveket és nem fog késni városunk érdekében oly intézkedéseket tenni, melyek azért - és ezt nyugodt lélekkel állíthatjuk — az országos érdekekkel sem állanak ellentétben. * * * Lapunk zártakor értesülünk, hogy Takácsi községet a zárlat alól feloldották, míg Marcaltő továbbra is zárlat alatt maradt. A cikkben el mondottak Takácsi hijján egész érvényükben fennállanak annál is inkább, mert nem csupán a jelenre, de mindenkorra érvényes intelmet foglalnak magukban — főkép a törvényhatóság állategészségügyi előadója számára — hogy városunk közgazdasági érdekeit kellő mértékben respektálja. Kereskedők tömörülése. (Az 0. M. K. E. Pápán.) Szinte csodálatosnak mondható, hogy azt a régi elvet, mely régente azonban egyszerűen csak elv volt, míg megvalósításának s minden téren való érvényesítésének dicsősége a modern kort illeti, éppen az a közgazdasági faktor tette hazánkban legkésőbben magáévá, mely egyébként minden modern intézmény befogadása és felhasználása terén a legtöbb érzéket szokta tanúsítani. „Egyesülésben van az erő." A pálcákat egyenként széttörik, a pálca köteggel nem boldogul a legizmosabb marok sem, ime a régi mese, mely az egyesülés lényegét és szükségét a legtalálóbban ki fejezi. „Egyesülésben vau az erő". E jelszó alatt csoportosulnak az állami és társadalmi élet minden körében azok, kiknek erkölcsi és anyagi érdemeik azonosok. E jelszó tömörítette szilárd falanxxá a közgazdaság másik két fontos tényezőjét : az ipart és földmívelési, e jelszó alatt ért el e két nagyfontosságú kereseti ág érdekei védelmében, ügyei előbbvitelében máris igen tisztességes eredményeket. Hogy ez eredmények a kereskedelemnek valóban rovására voltak-e vagy nem, nem kutatjuk. Xsm óhajtjuk az ipar és földmivelést a kereskedelemmel szembe állítani, mert legjobb hitünk szerint mindegyik fontos feltétele egy állam közgazdasági életének s a termelő, valamint a nyers terméket feldolgozó iparos szinte nem tudja nélkülözni a kereskedelmet. Merev elzárkozottsággal, érdekeik rideg szembeállításával nem tenne senki sem jó szolgálatot sem a köznek általában, sem bármelyik kereseti ágnak külön, mert egymásra vannak utalva, egymás megértése, vállvetett munkájuk fogja őket előbbre vinni. Ha a jövőbe nézünk, ha minden magyar ember ama hő óhajának megvalósulhatására gondolnak, ami talán már nem is a messze jövőnek éltető reménysége, amidőn Ausztriától gazdaságilag külön szakadunk, akkor még inkább nyer államgazdasági szempontból jelentőségben a kereskedelem, melynek fontosságát hangoztatni — általánosan tudott dolog i lévén — egész fölösleges is lenne, ha — ismételjük — szinte mesterségesen nem éleznének ki bizonyos ellentéteket a három kereseti ág létérdeke között. A kereskedők országos egyesülése most van folyamatban. Az egyesülés célja a kereskedő o?ztály erkölcsi és anyagi előbbre vitele épúgy, mint az itt-ott felburjánzó tisztességtelen kereskedelem ellen való küzdelem s míudez nem csupán a kereskedelem, de a mindnyájunkat egyenlő szeretettel körülfogó magyar haza jó voltáért is. Ha igy aztán a hazaszeretet jegyében egyesülnek a kereskedők, akkor egyesülésük nem történhetik más kereseti ágak rovására, amint viszont emezeknek ismét épp a hazaszeretetet kell, hogy szivükbe sugalja egymás törekvéseinek kölcsönös megértését és szabadelvű méltánylását. Az 0. M. K. E. pápai fiókjának megalakítása érdekében a következő felhívást küldték szét: A „Pápai Lloyd" társulathoz az a megtisztelő felhívás intéztetett, hogy az „Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés" Pápa vidéki kerületét alakítsa meg. Ezen az összes kereskedőkre és kereskedelmi szakmákkal foglalkozókra rendkívüli fontossággal biró ügy megbeszélésére, f. évi április 5-én d. u. 3 órakor a városháza tanácstermében értekezletet tartunk, amelyen okvetlenül megjelenni tisztelettel kérjük. Az értekezleten dr. Hegedűs Lóránt úr országgyűlési képviselőnk ós Szendrői Mój- keresk. és iparkamarai titkár úr, mint az „Orsz. Magy. Kereskedelmi Egyesülés" kiküldöttei részt fognak venni és ez alkalommal szóval is kifejtik a tömörülés és egyesülés szükséges és hasznos voltát. Meg kell mutatnunk tömörülésünkben, sorakozásunkban, összetartásunkban és egyesülésünkben azt a hatalmas erőt, melyet a minden oldalról indított támadások ellen kifejteni képesek vagyunk. Bizonyítsuk be, hogy azt az érdekképviseletet, melyet a mezőgazdák az „Orsz. Magy. Gazdasági Egyesületiben, a gyáriparosok az „Orsz. Gyáripari Szövetség" ben és a kisipar az „Országos Iparegyesület"-ben oly hathatósan kifejt, közös akarattal mi is létesíteni tudjuk és létesíteni fogjuk. Jelenjünk tehát meg az O M. K. E. Pápa vidéki kerülete alakuló ülésén teljes számban, hogy impozáns módon tüntessünk a kereskedők jogos érdekei mellett. Pápa, 1904 március 25-én. Kiváló tisztelettel a „Pápai Lloyd tdrsulátmint a Pápa vidéki kerület megalakítására kiküldött szervező bizottság. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés lessz április hó első napjaiban. E közgyűlésen többek között a barakkkaszárnya építésének, a városháza kibővítésének, a városmalom kijavításának ügye, az új gyámpénztári és árvaszéki szabályzatok kerülnek a képviselőtestület elé. § Az alagcsövezés ügye. Múlt számunkban jeleztük, hogy a kulturmérnökség ismeretes álláspontja következtében a belvárosi érdekelt háztulajdonosokat a városházára összehívják : nyilatkozzanak, mikor akarják az alagcsövezési munkálatokat megkezdetni ? Az érdekelteket tényleg össze is hívták s ők kénytelen-kelletlen bele is nyugodtak, hogy ám kezdessék meg az alagcsövezés — ha a kulturmérnökség úgy látja célirányosnak — nyár derekán, de akkor aztán csakugyan kezdessék meg, mert a legerősebb pincefal sem képes éveken át ellenállani az egyre gyülemlŐ viz romboló hatásának. § A szinügyi bizottság folyó hó 27-én (hétfőn) d. u. 4 órakor a városházán ülést fog tartani. § A vásártéri italmérési jog ügye ismét más alakban kisért. A legutóbbi országosvásár alkalmával a vásártérről kitiltott vendéglősök ez ügyet immár bíróság, vármegye s most legújabban a veszprémi pénzügyigazgatóság elé vitték. A péuzügyigazgatóság kérdést intézett a v. tanácghoz, hogy ez a kitiltás minő alapon történt meg, mikor az illlető vendéglősöknek az italmérési joguk az egész város területére szól. A tanács egy felterjesztésben válaszolt e kérdésre, tudatván, hogy a vásrtér területén helypéuz-szedési régi úzus alapján árlejtés útján hosszabb időre évenkénti összegben állapítja meg ; az illető vendéglősök helypénzt nem fizettek, kitiltásukért a felelősséget a tanács magára vállalja. EGYESÜLETI ÉLET. — Jókai-köri háziest. Magyar zene, magyar dal, k uruc tárgyú szavalat, magyar költőről szóló felolvasás volt a Jókai-kör ezidei utolsó háziestéjének programmjáu, amivel a kör kétségtelenül a márciusi ünneplőkhöz kivánt csatlakozni. A hangulat is ünnepies és lelkes volt s ennek előidézésében előkelő tényező volt mindjárt az első szám, Kis Vilma zongorajátéka. A kör e régóta sajnosau nélkülözött kitűnő szereplője kuruc dalokat adott elő és lélekkel teljes, finoman színezett, művészi előadásával nagy gyönyörűséget szerzett a közönségnek, mely zúgó tapsokkal adott kifejezést köszönetének a szerzett műélvezetért. Dr. Kosztolányi Zoltánnak Lampérth Gézáról szóló kritikai tanulmányát, olvasta fel ezután < >!é Sándor. A kiváló esztetikai érzékre és tudásra valló tanulmányban dr. Kosztolányi legelőbb nagy vonásokban, de igen találóan ismerteti a Petőfi utáni lírai költészetünk fejlődését mind a mai napig. Majd áttér Lampérth költészetére s teljes elisméréssel -adózván első sorban lírája magyarosságának, továbbá érzelmei nemességének, belsőségének, nyelve szépségének, tisztaságának, több költeményét részletesebben is fejtegeti, nem csupán a dicséret, de hellyel-közzel a hibáztatás, egy szóval a komoly kritika hangját hallatván. A felolvasást nemcsak azért, mert Lampérth Gézát, ki immár országos névre tett szert, mi pápaiak első sorban a magunkénak tartjuk, s így a róla szóló felolvasás eo ipso érdekel bennünket, de azért is, mert fejtegetései valóban magas nívón állottak, nagy élvezettel hallgatta s végül zajosan megtapsolta a közönség. Horváth Lajos énekelt ezután kuruc dalokat. Érces tenor hangon előadott szép dalai nagy sikert arattak, ami többszörös ujráztatásban nyilatkozott meoValób an művészi záradéka volt az estnek az az eredeti koncepciójú melodráma, melynek összeállítása s előadása egyaránt Nagy Gabriella finom Ízlését dicséri. A Rákóczi-kor hangulatát idézte elő a szív húrjait megrezegtető szavalat, s a tárogató s a hegedű mélabús zeneki^érete. Viharos taps zúgott végig a termen a remek deklamáció után, melynél szebb szám mai igazán nem végződhetett volna a kör idei szezonja. = Tudományos előadások. A helybeli Népszerű Főiskolai Tanfolyam és Szabad Liceum f. hó 27-én, vasárnap d. u. 5 órakor a főiskola tanári termében nyilvános előadást rendez. Előadást tartanak : 1. N. F. T. részéről : Lic. Rácz Kálmán, főgimn. tanár: Az akarat szabadságáról, 2. A Sz. L. részéről : Gáty Zoltán, főgimn. zenetanár : A zene pedagógiai szempontból címmel. = Közgyűlés. A pápai iparos ifjúság önképző egylete f. hó 20-áu tartotta évi rendes közgyűlését közép-utcai helyiségében. Faragó János elnök megnyitó beszédében összetartásra, az egylet szeretetére buzdította a szép számban megjelent tagokat, majd Nagy Pál titkár beszámolt az egylet mult esztendei működéséről, Trauner Lipót pénztárnok előterjesztette az 1903-ik évi zárszámadást s az 1904 ik évi költségvetést. A közgyűlés az elnöki megnyitót éljonzéssel fogadta, a titkári jelentést egész terjedelmében jegyzőkönyvbe igtatta, a zárszámadást, úgyszintén a költségvetést jóváhagyta s a tisztviselőknek köszönetet mondott, hogy az egyletet váltságos időben is szerető gonddal vezették. Nagy Pál lemondását a karmesteri állásról sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés s úgy intézkedett, hogy jövőre az énekkar vezetésére mindig egy IV. éves tanítónövendéket kér föl az igazgatóság utján, a karvezető díját havi 10 koronában állapítván meg. A választmányi tagok és számvizsgálók megválasztása után közgyűlés a tisztviselők éltetésével véget ért. . = A kereskedő ifjak önképző-köre folyó hó 20-in tartotta XXII. évi rendes közgyűlését. Kohn Miksa Mihály elnök szívélyesen üdvözli a szép számban megjelent tagokat és elnöki megnyitójában röviden vázolván a kör múlt évi működését, a tagokat összetartásra buzdítja, hogy a tervben levő „Kereskedelmi alkalmazottak otthonát" mielőbb megalapíthassák. A pénztári és könyvtári jelentések tudomásul vétele után a felmentvény minden irányban megadatott. Az ifj. Eisler Mór elnöklete alatt megejtett választás a következő eredménnyel végződött : Igazgató : Lázár Ádám, elnök : Kohn Miksa Mihály, alelnök: Schwartz Vilmos, titkár: Buchsbaum Lipót, jegyző: Mannheim Áfmiu, pénztáros: Mauthner Miksa, háznagy : Koréin Vilmos, könyvtáros: