Pápai Hirlap – Mutatványszámok I. évfolyam – 1903.

1903-12-19 / Első mutatványszám

EGYESÜLETI ELET. = Szabad Líceum. Ritka nagy érdeklődés mellett kezdte meg a Sz. L. ez idei működését f. hó 13-án, amikor is a kollégium tanári termét zsúfolá­sig megtöltő intelligens közönség előtt dr. Czipott Zoltán orvos tartott előadást „Az emberiség őshazájá"­ról. Az előadás minden tekintetben méltó volt a rendkívüli mértékben megnyilatkozott érdeklődésre, mert szerencsés módon felelt meg a liceumi előadá­sok ama ideális célzatának, hogy a tudományt népsze­rűsítse. Könnyen, világos stílusban ismertette az előadó Darwin, Spencer és Wagnernek az emberi­ség őshazájára vonatkozó elméletét, nagy ügyességgel szővén bele saját bíráló megjegyzéseit s mindezt oly kellemes előadásban, hogy a közönség érdeklődése a nehéz és elvont kérdés iránt egy pillanatra sem szűnt meg. Taps és éljen volt jutalma a szép előadásnak, az idei liceumi sorozat biztató kezdetének. —- A JÓkai-kÖl* f. hó 20-án este hat órakor háziestéiyt tart a következő műsorral: 1. Mozart: E'moll Fantázia, zongorán előadja : Rechnitz Dezső. 2. Emma-dalok, Reviczky Gyulától, szavalja Horváth Lajos. 3. A somlai vár története, irta és felolvassa: Kis Ernő. 4. Esküvő után, monolog, Hajdú Miklóstól, előadja: Galamb Laura. 5. Trió. Előadják: hege­dűn : Gát íj Zoltán, csellón : Gáty Is ván, zongorán : Hunkár Sándor. — A Katliolikus Kör felolvasó estélye. Folyó hó 13 án tartotta a Kath. Kör felolvasó estélyét a Jókai-körben, amely szinte a szorongá­sig megtelt közönséggel. Az estély programmja mindvégig érdekes és szórakoztató volt. Elsőnek Németh Gyula adott elő bűvészeti mutatványokat professzionátus bűvészre valló ügyességgel. Majd Hoclu valter Jolán lépett az emelvényre és bátor hangon, értelmesen, jó színezéssel elszavalta Gár­donyinak két kisebb bájos költeményét. Ezután Szentgyörgyi Sándor tartott egy minden izében humortól dagadó jóizii felolvasást, amelynek kel­lemes élvezetéért a hallgatóság siirü tapsokkal jutalmazta a felolvasót. Erre Szente Maneika ült a zongorához és elfogódás nélkül precízen s meleg érzéssel játszott el egy részletet Lincke Pálnak „Lysistrata" cimű uj operettjéből. A bájos, fiatal leánynak játéka általános tetszésben részesül, úgy hogy meg is kellett toldania egy szép magyar dal­lal. Végül Vágó Dezső adta elő Gárdonyinak „Házassági ajánlat" cimű tréfás monologját kacag­tató hatással. A kör legközelebbi felolvasó estélye december 28-ikán lessz, amelyen — mint értesülünk — a tolongás további elkerülése végett s a költ­ségek fedezésére némi belépő díjat fognak szedni. = Makkabeus-ünnepély. A zajtalanul mű­ködő pápai cionisták múlt szombaton léptek először a nyilvánosság elé a Makkabeusok diadalának emlékét ülvén meg. Marton Ignác szép elnöki megnyitója vezette be az ünnepélyt, melynek kiemelkedő moz­zanata dr. Koritschoner Lipótnak nagyérdekű elő­adása volt. Ő volt t. i. az egyesület képviselője a baseli kongresszuson s ennek lefolyását ismertette az óriási hallgatósággal lebilincselő szép előadásban, melyet a hallgatóság szűnni nem akaró tetszésnyil­vánítással kísért. Ugyancsak nagy sikere volt a Blau Henrik polg. isk. tanár vezetése alatt közre­működött dalárdának, amely csak alig pár hete ala­kult meg s máris a jeles karmester buzgóságát dicsérő művészi eredményt produkált ; LÖwy főkántor remek szóló énekével hatalmas taps vihart aratott s tetszésre leltek Deutsch Ernő és Pápai Lajos szava­latai is. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével ért véget. = A Leány-egyesület f. hó 26-án, szom­baton este 8 órakor nyilvános előadó ülést tart saját helyiségében a következő műsorral: 1. Chant du berger, Nocturne C. Gálostól, op. 17. zongorán előadja: Gutstein Mariska. 2. Vig dialóg, előadják: Koritschoner Irén és Lázár Vilma. 3. Magyar ábránd, 11. Székely V.-tól, zongorán előadja: Nóbel Henrike. 4. a) Schumann : In der Fremde, b) Ich grolle nicht. c) Desiré Dihau: Sérénad á Lison, énekli: AVeisz Hermanné, zongorán kiséri : Kohn Hermina. 5. Weber: Aufforderung zum Tanze, zongorán 4 kézre előadják : Kohn Hermina és Barna Ilona. (5. Petőfi és Arany, vígjáték Dóczi Lajostól, előadják : Szüsz Elza, Koritschoner Margit, Nobel Jozefa és Deutsch Elza. 7. Ch. Dancla, Violin-Concert, Nr. 1. Opus 77. hegedűn előadja : Fischl Oszkár, zon­gorán kiséri: Lukács Jenő. Nem tagok egy korona belépti dijat fizetnek. Keresztény-szocialista munkás-egyesü­let. Ily címen f. hó 13-án új munkás-egyesület alakúit városunkban. Az alakúló gyűlésen, melyet a r. kath. elemi iskola udvarán tartottak meg, s me­lyen Szentgyörgyi Sándor kántor elnÖKÖlt, a jegyzői tisztet pedig Tomor Antal töltötte be, mindenekelőtt Huszár Károly fejtegette a nagyszámú közönség előtt a keresztény-szocializmus irány-elveit. Majd az alapszabályokat mutatták be, melyek szerint az egye­sület a politikát kizárván kebeléből, célul a haza­szeretet ápolását, az önképzést és az önsegélyzést tűzi ki. Az alapszabályok módosítás nélkül elfogad­tatván, az új egyesület ideiglenes tisztikara alakult meg, éléu dr. Csoknyay János ügyvéddel, mint elnök­kel és Szentgyörgyi Sándorral mint titkárral. — Az ülést megelőzőleg a gyűlés tagjai zászlókkal és ban­deristákkal tüntető körmenetben vonultak végig a belvároson. Lámparúcl: Világosság?! Hiszen még nap­pal is sötét lessz, annyi drótot húznak maguk miatt a város fölött! Valósággal bedrótozzák a várost, | hogy talán még az eső sem talál keresztül rajta. Villamos oszlop : Ósdi felfogás ! Maga nem is tudja oly magas nézőpontról a dolgokat meg­bírálni, amilyen magasan a drótok járnak. Lámparúcl: Ezt meri nekem mondani, maga gyerkőc ! Hiszen maga még ki se bújt a földből, mikor én már a világosságot terjesztettem. De így van a ! Ez a világ hálája. Mi öregek összetöpö­rödünk és a fiatalok a fejünk fölé nőnek. A láng utolsót lobban és elalszik. TARKA ROVAT. Hurrá, az omnibusz! Ujjongva zengj dalom! Dicső az alkalom ! A városunk halad, Dehogy halad: szalad ! Hurrá, az omnibusz ! Nem hajtja bár motor, — Eisenbeck nem botor — Dé lnizza két paci S kiséri sok Laci; Hurrá, az omnibusz! Két kis csengő csörög, Az aszfalt menydörög, Üres bár vagy tele, Mit sem gondol vele. Hurrá, az omnibusz! Ha nap süt, kellemes, Ha szél fú, szellemes, S hulljon bár az eső, Belül nem nedves ő. Hurrá, az omnibusz ! Csókától indulás, Végcél az állomás, Csók, álom, 6 nagy ég! Minő költőiség! Hurrá, az omnibusz! Oszlopok, ha éjjel találkoznak... Sötét pápai éjszaka. Az üldözőbe vett sötétség végső erejét szedi össze és e végső erőlködés fekete leple alatt a szokott módon pislákolnak az elmúlásra szánt petroleumos lámpák. A villamos oszlopok nem látszanak. Csak a szél kap bele néha a kifeszített drótokba s ilyenkor éles süvöltés veri föl az éjszaka csöndjét. A Kinizsy utcában (történettudós legyen, aki az utcák új nevein eligazodik) egy régi lámparúd s egy új villamos oszlop állnak egymás mellett. A sok süvöltés közben idegesen hajladoz a láng a petroleumos lámpán s a lámparúd, türelmét vesztve, végre is így kiált a villamos oszlop felé : — Ugyan ne süvöltözzön annyit, maga sü­völvény ! Villamos oszlop : Nem én süvöltök, bácsi, hanem a drótok ! Lámparúd: Bácsi az öregapja! Velem ne tréfáljon, mert... Villamos oszlop : Már megint féltékenykedik, öreg. Pedig hiába minden, most mi következünk, mert több világosságra van szükség. Az emberek megunták már a maguk jámbor pislákolását. Lámparúd : Megúntak, megúntak !. . . Azért hiába dicsekszik, akkora úr maga sohase lesz, mint én voltam. Én akkor aludtam el, amikor én akar­tam és úgy világítottam, ahogy nekem tetszett. Létrán kúsztak fol hozzám, hogy meggyújthassa­nak ; valósággal esengtek a kegyeimért, hogy csak égjek, maga miatt meg csak valahol távol egy gombot fordítanak el és már égnie kell! . .. Villamos oszlop: Magából csak az önzés beszél. Ne azt nézze, hogy magának mi volt jó, hanem hogy a közérdeknek mire van szüksége. A közérdeknek pedig a világosság kell. HETI ÚJDONSÁGOK. Olvasóinkhoz. Laputik élén olvasható az a programra, melynek megvalósításán a mai számmal meginduló »Pápai Hirlap« szorgos munká­val dolgozni fog. E munkában résztvesznek a szerkesztőn kivül a szerkesztőség belső tagjai, névszerinti Borsos István, dr. Hoffner Sándor, Kapi Béla, Köves­kü t i Jenő, dr. Rétliei Prikkel Marián és dr. Weltner Sándor, belső munkatár­sak. Részt vesz továbbá Pápa város köz­életének minden számottévő tényezője, ösz­szes jobbnevü tollforgatói, kiknek aktuális kérdésekben megszólaltatásáról, valamint a szépirodalmi részben való közreműködéséről a szerkesztőség kötelességszerüleg gondos­kodni fog. Részt vesz azonban e munkában s kérjük is, hogy vegyen 'részt, az egész pápai közönség, melyet a maga egészében munkatársunknak akarunk vallani azáltal, hogy lapunk hasábjait minden közér­dekű felszólalásnak készséggel rendel­kezésére bocsátjuk. Egyedül a személyes­kedő jellegű és a jó izlést sértő közlemé­nyek elől zárjuk el egyszersmindenkorra lapunkat, mely egyébként a közönség révén akar a közönséggel szoros kapcsolatot fenn­tartani. Midőn még megemlítjük, hogy a vármegyei életről s a Pápa-vidéki dolgok­ról avatott tollú munkatársak kezéből pon­tos tudósításokat fogunk hozni, a Pápai Hírlapot bizalommal ajánljuk olvasóink szí­ves figyelmébe és pártfogásába. A szerkesztőség. i — Irgalmas rendházunk kebelében ismét változások történtek. Moscsovics Boldizsár priort, ki 1 1/ 2 évi itteni működése alatt a rendház fejlesz­tése körül nagy érdemeket szerzett s a pápai társa­ságnak kedvelt és tisztelt alakja volt, mély sajná­latunkra Saatmárra helyezte át az irgalmas rendnek dec. 10-én Budapesten tartott tartományi gyűlése. Helyébe priornak Mura Fülöp főgyógyszerész jön Nagyváradról, míg házi lelkésznek a rendfó'nök Szi­\geti Istvánt disponálta Kismartonból Pápára. — Az ezredparancsnok szemléje* hróhreich-Szabó Ernő alezredes, ezredparancsnok f. hó 17-én és 18-án szemlét tartott huszárezredünk zalaegerszegi osztálya felett. Az ezredparancsnok Egerszegről ma érkezett vissza állomására. — Apai öröm. Csaknem egyidejűleg azzal a távirattal, melyet a múlt napokban Veszprémvár­megye új főispánja kineveztetése tárgyában kapott, kapott egy másik táviratot is, mely jelentette, hogy egyetlen gyermeke ifj. Kolossváry Dezsó' a doktori diplomát megszerezte. Hogy az apai öröm nem maradt mögötte a saját kineveztetése fölötti örömnek, azt minden gyermeke előrehaladását szivén viselő szüle könnyen elképzelheti. — Lóskay Miklós találmánya. Nem kis dicsőséget hozott a magyar névre az a rend­kívül értékes találmány, mely a városunkban élő jeles tudóstól, Lóskay Miklós ny. min. osztálytaná"

Next

/
Thumbnails
Contents