Pápai Független Ujság – II. évfolyam – 1894.

1894-01-21 / 3. szám

Nehogy a gyávaság vádjával illessenek, sietek kijelenteni, hogy a leányok láttára csak megijedtem, remegni csak akkor kezdtem, amikor a gardeclámók ijesztő számban való jelenlétét kellett konstatálnom. Szerencsére csakhamar megérkeztek a fővárosi vendégek és ekkor meg a gardedamok is Makait akarták látni és megismerni. Rosenthalne hamarjában lefülelte Makait es sorjában kezdte a bemutatást, még pedig előszóra »felső házban.« Az »alsö házba« került leányok ezalatt türelmetlenül várták azt a dicső pillanatot, amikor hazánk nagyreményű költőjével szemtől szembe állhatnak es egyiket közülök ki is nevezték »bakternek,« hogy Makai közeledéséről jelzeseket adjon. Teljes egy óráig leverőleg hangzottak ezek a jelzések, egyszerre azonban örömrepesve kiáltja a bakter : Csend legyen leányok ; hozzák már! Kópé. HÍREK. — Veszprémmegye háztartásának költsége. Megírtuk legutóbb, hogy megyénk a folyó évre 78.200 Irtot állami dotácziót kap a belügyminiszter rendelkezése folytán. Ezen áílami javadalmazás jóval felülmúlja a megye mult évi összes kiadásait, melyek csak 76.840 frt 34 kr tettek az 1895-ik évben. A többlet a törvényhozás által mult évben a megyei alkalmazottak részére megszavazott fizetés jobbítás következtében volt megadandó. — A papai városi árvaszék és gyámpénztár megvizsgálására Veszprém varmegye közigazgatási bizottsága e hó 8-án V é g h e 1 y Dezső és Takács Ádámot választotta meg. — Díszes esküvő volt mult vasárnap a budapesti V. kerületi királyi kaiholikus főgimnázium kápolnájában. Corzan-Avendano Gábor igazgató leányát, Elza kisasszonyt vezette oltárhoz Kerényi Endre helybeli szolgabíró, dr. Kerenyi megyei főorvos lia. Nyoszolyö leányok voltak : Kühne Berta, Lechner Margit és Ella kisasszonyuk. Násznagyok : Marschan józsel királyi tanácsos, kincstári jószágigazgató es miniszteri Osztálytanácsos es Ováry Ferenc képviselő. A vendégközönség körében voltak : Marschan Józseíné, László Mihályné, a menyasszony nővére, Tulok-Kerényi Gizella, továbbá dr. Klamarik János miniszteri tanácsos, dr. László Mihály képviselő, Kerényi János egri szervita házfőnök, Kerenyi Jószef magyar-óvári polgármester, dr. Corzarv Gábor honvédhuszár főhadnagy, Nóvák Lajos hitoktató .— aki az esketést végezte — Gostischa Frigyes főhadnagy, Corzan Béla s még sokan. Az esküvőt nászlakoma követte az örömszülők házánál. — Uj téglagyár városunk ban. A közel jövőben — mint értesülünk—uj téglagyár épül városunk környékén. Az uj vállalat a már létező két gyárnak erős konkurrencziát akar esi nálni, amennyiben a téglát százanként 2 frttal olcsóbban fogja szállítani. — A pápai izr. nőegylet ma d. u. 3 órakor a kereskedelmi ifjúság önképző körének helyiségében évi rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Titkári jelentes. 2. Zárszámadás és vagyon-merleg bemutatása. 3. Három tagból álló számvizsg. bizottság választása. 4. Egyleti elnök, alelnök, pénztárnok es titkár választása. 5. A választmány kiegeszitése. 6. Indítványok. — A helybeli veres-kereszt egylet jövő hó 5-én jelmez estélyt rendez, mely fényes sikerűnek ígérkezik. A »Griff« tenne bizonyára ismét megtelik ez alkalommal Pápa város és vidéke előkelőségével, mely a veres-kereszt egylet báljait előszeretettel szokta felkeresni és azokra mindig kellemesen emlékezik vissza, — Névváltoztatás. Kiskorú Kohn Róza és Béla pápai lakosok nevüket »Illés«-re változtatták át a belügyminiszter engedélyével. az igazi bohetőfi nagy nimbusával most is mi közöttünk elne, de szobrával a hóna alatt kopogtatna be a Lipótváros bármelyik palotájába, nem kerülne nagy fáradsagába, a szép bankárleányt oltárhoz vezetni. Pedig már csak Petőfi mien mintaképe s Iában papucscsal, fejen halósapkával, nem gondolom, hogy valaki elképzelhelne. Ez a lipótvárosi bankar, bocsássanak meg hamvai ezért a hasonlatért, voltaképpen egy kis tükördarab, a mely az egesz müveit társadalom képet veri vissza, k elárulja százezrek gondolkodását. Termeszetesen az a nagy ember, a ki meghalt, az a zseni, a kit magunk körül nem tudunk ; minden vidék a maga zsenijet tartja szamárnak s annak tehétseget ismeri el, akit nem ismer. Egy jól szervezett népvándorlás esetleg könnyen segíthetne ezen a bajon, Pápa zsenijei ha lekerülnének Veszprémbe és Veszprem zsenijei, ha Pápára költöznének : egyszerre helyre állana az egyensuiy s örömmel tapasztalnék, hogy voitakeppen mindannyian tehetséges fiatal emberek vagyunk. Igen, hölgyeim és uraim ! sokkal nehezebb dolog mint önök képzelik, felfedezni a nagy embereket es megkülönböztetni a zsenit a szamártól. Pedig a zseni egy és oszthatatlan, önmagát nem múlhatja felül es semmivel sem lehet több, mint a mi ; mig a szamár, mint már a nyelvtanból tudjuk, az egyetlen íőnév, a mely fokozható. De a zseni nem tolakodik az előterbe es névtelen marad, p szamár pedig, mint már a természetrajzból tudjuk, bizonyos magánhangzók feltűnő nyújtásával, mindenütt elárulja egyéniségét. Önök mindennap kezükbe vesznek egy újságot, a melynek hasabjai a legbámulatosabb gyorsasággal telnek meg betűkkel. Azt hiszem kevesen sejtik azt a fáradtságot, a mely a betűvetés e különös mesterségével jár, mert hisz nyomát nem, csak eredményét látják. De mi a fizikális munka ahhoz a szellemi tőkéhez képest, a mely mindennap egy friss újságot kamatozik a nagy publikumnak. Nem akarok ugyan azzal dicsekedni, hogy Cicerók, Homérek, Demoszthenesek, Horatiusok és Sokratesek dolgoznak az újságok műhelyében, de meggyőződésem az, hogy ha a fent nevezett urak a tizenkilenczedik század végen élnének, akkor Cicero ma vezérczikkirója lenne a Pesti Napló-nak, Demosthenes a törvényszéki tudósító, Sofoklcs vezetne a színházi rovatot es Horacius és és Virgilius és Homer újdonságokat írna, mig Diogenes, mint rendőri riporter elösmert lámpájával keresné a betörőket es a kettős öngyilkosokat. Ma az újságírás az irodalom es a bohemien az író és bár ez nem oly alapos mint a Conversations Lexicon, együttveve, egy újság mégis reprezentál annyi tudományt, annyi internácionális műveltséget, annyi ötletet, ideát, hogy belőle egy becsületes polgári család éveken keresztül megélhetne. Higyjek el, az ó testamentum és az apostolok könyve se volt annak idején más, mint örökbecsű feldolg-ozása emlékezetes történeA pápai »Wahrman Mór egylet« tegnap este tartotta rendes évi közgyűlését, melynek folyamán megtudtuk, hogy az egyesületnek az elmük évben 1210 frt 67 kr jövedelme és 912 frt 52 kr kiadása volt, vagyona pedig az év végén 1350 frt 70 krt tett. Az újonnan megválasztott tisztikar névsorát jövő számunkban hozzuk. — A nagy-alásonyi nőegylet alaptőkéjének gyarapítására f. hő 28-án a Casino helyiségeben zártkörű tánezvigahnat rendez. — Tüz. Csütörtökön 5 óra tájban a nagy templom harangját félre verték és a tűzoltók is tüzet jeleztek. A már beállott sötétség daczára sem látszott sehol a tüz fénye és csak későbben értesült a nagy közönség, hogy a Széchenyi téren ég özv. T ő t h n é emeletes lakásában. A tüz bent a folyosón támadt, hol aznap tisztították a kéményt és ennek ajtaját a kéményseprő segéd nyitva feledte. A kéményben felszálló szikra meggyújtotta a ruhaszekrényt, a tüz a szalonba csapott be, a honnan nagy füstfelleg tódult ki az ablakokon. A veszedelmet a házbelielc elég hamar észrevették, csakhamar betörtek a lakásba és teljes erővel igyekeztek a tüz elfojtásán. Hoszszabb munka és kellő segítség mellett a nagyobb pusztulásnak elejét vették, a szobabeli bútorok nagyrésze azonban elégett, a kár 2000 frt. — Halálozás. R e i f Aron a régebbi kereskedő világ egyik számot tett tagja hunyt el a napokban egesz váratlanul. A »Reif és Kreisler« czég beltagja volt hosszú ideig, ntóbbi éveit azonban visszavonulva, nyugalomban töltötte. Csütörtökön temették el özv. Kreisler Józsefné úrhölgy házából, ki az elhunytban édes atyját veszítette el, — Ismeretlen néma. A z. szt, gróthi csendőrség egy néma embert tartóztatott le, kinek kilétét most mindenfelé nyomozzák. teknek, valamint könnyen meglehet, hogy évszázadok múlva ugy idézik majd az újságokat, mint szent iratokat és anarkista bibliákban talán a Vaiilant-ról szóló fejezet éppen olyan tiszteletreméltó imádság lesz, mint most a tiz egyptomi csapás. Az evangélisták, a profeták a maguk idejében újságírók voltak, mint a hogy valamikor még beszélni fognak Kaas Ivorról a kormány bukások lánglelkü prófétájáról és keresztelő Hock Jánosról a Pesti Napló evangélistájáról. De ne többet a magam mesterségéről. Azt hiszem, szolgálatot tettem Lombrosonak, ennek a híres olasz doctor pliilosophiae-nek, e felolvasásom keretében adatokkal szolgálva népszerű müvéhez, a melyben körülbelül azt mondja, hogy az őrültségben is van valami genialitás ós a zseniben is van valami az őrültből. Mert voltaképpen a szamár és a zseni tulajdonságai is száz meg száz dologban ugyanazok, A szamár egy-egy mondásában néha felvillan az isteni szikra, a zseni cselekedeteiben pedig a szamárság. Nem is csoda, egv levegőt szivünk valamennyien, egy társadalom keretébe illeszkedik a zseni is, a szamár is. Egyik tanul a másiktól, a kicsike utánozza a nagyot is nincs az az ember, a ki előre tudhatná, nem fogja-e az utókor leggenialisabb míívét szamársagnak nevezni. Mert csak a megejtendő bonczolás deriti kí, hogy ki a szamár és ki a zseni ? Ezek után én is nyugodt vagyok s miután bebizonyítottam, hogy z§eni és szas